Magyarország közepes nagyságú ország Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Területe 93.036 km2. Hivatalos nyelve a magyar. Államformája köztársaság.
Tartalomjegyzék:
Magyarország
1. Természetföldrajza
2. Élővilága
3. Történelme
4. Államszervezete és közigazgatása
5. Népessége
6. Gazdasága
7. Közlekedés
8. Kultúra
9. Turizmusa
10. Néprajza
11. Gasztronómia
12. Sport
13. Ünnepek
5 kérdés – 5 válasz
Magyarország területe 93.036 km2, közepes nagyságú ország. Az ország határának teljes hossza 2246 km.
Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő ország. Tengerpartja nincs. Határos az alábbi országokkal:
– északról Szlovákia,
– északkeletről Ukrajna,
– keletről, délkeletről Románia,
– délről Szerbia és Horvátország,
– délnyugatról Szlovénia,
– nyugatról Ausztria.
Éghajlata, időjárása:
Az Egyenlítő és az Északi-sark között nagyjából középen, a mérsékelt övben helyezkedik el Magyarország. Éghajlata változékony, melyet befolyásol a csapadékos óceáni, a szélsőségesebb kontinentális és a nyáron száraz, de télen csapadékos mediterrán éghajlat is. Ezek közül a klímatípusok közül bármelyik uralkodóvá válhat kisebb-nagyobb időszakokra. Viszonylag kis ország Magyarország, mégis időjárásában jelentős különbségek lehetnek. Ennek oka az ország domborzata, mivel hazánk a Kárpát-medence alján fekszik, így elsősorban a Kárpátok időjárása hat ránk.
A tengertől való távolság tekintetében középen van Magyarország, így a hozzánk érő légtömegek nagy része tengeri eredetűek nyáron, télen pedig a szárazföldi légtömegek hatnak ránk.
Az Alpok és a Kárpátok hegyvonulataival körbevett országunkban uralkodó az északnyugati szélirány.
Az évi középhőmérséklet 8-11 ºC között van. Az átlagos legalacsonyabb hőmérséklet januárban van 0 – -4 ºC között, a legmelegebb pedig júniusban +18 – 22 ºC között.
A napsütéses órák száma évente 1700-2100 óra. Legtöbb napsütés az Alföldön van, legkevesebb pedig a Dunántúli és az Északi-középhegységben mérhető. Ez fontos szempont a mezőgazdaságban.
Az évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm, míg a Dunántúl tájain és a hegységek magasabb pontjain 750-900 mm.
Felszíne:
Magyarország felszínén nincsenek nagy szintkülönbségek. Szegedtől délen található legalacsonyabb tengerszint feletti pontja, mely 75,8 m. Legmagasabb pontja pedig a Mátra-hegység kékes pontján van 1014 méteren.
Hazánknak hat nagy tájegysége van:
- Alföld;
- Kisalföld;
- Alpokalja;
- Dunántúli-dombság;
- Dunántúli-középhegység;
- Északi-középhegység.
Vízrajza:
Hazánk gazdag édesvizekben, de hévizekben is, vízgyűjtő területének legnagyobb része a Dunához tartozik. A Duna legnagyobb mellékfolyója a Tisza, amely erősen ingadozó vízjárású.
A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, Rába, Répce, Marcal, Sió-csatorna, Dráva (legnagyobb jobb parti mellékfolyó).
A Duna bal parti mellékfolyója az Ipoly.
A Tisza jobb oldali mellékvizei a Bodrog, a Sajó és a Zagyva.
A Tisza bal oldali mellékfolyói a Szamos, a Kraszna, a Hármas Körös (Sebes-Körös, Fekete-Körös és Fehér-Körös összefolyása, valamint a Berettyó) és a Maros.
Hévízkészlete Európában a leggazdagabb, ásványi anyag tartalma magas, hőmérséklete olykor több mint 70 ºC.
Hazánk, valamint Közép- és Nyugat Európa legnagyobb tava a Balaton. Területe 594 km2. A Balatont a Zala folyó táplálja.
A másik nagy tavunk a Tisza-tó, melynek területe 127 km2, ezt követi a Fertő-tó, melynek magyarországi nagyobb része 75 km2, és a Velencei-tó.
Fontos földrajzi pontok Magyarországon:
Pusztavacs az ország közepe, legészakibb pontja Füzéren, legdélibb Beremenden, legkeletibb Garbolcon és legnyugatibb Felsőszölnökön van.
Hazánk legmagasabb pontja a Kékesen van 1014 méteren, legalacsonyabb pontja pedig Tiszaszigeten 75,8 méteren.
Európa egyik leggazdagabb országa az állatvilágát tekintve. Hozzávetőlegesen 32 ezer állatfaj népesíti be hazánkat, melyből kb. 450 gerinces, a többi pedig gerinctelen. A többi 20-40 %-ot alkotják
- maradványfajok, amelyek a földtörténeti harmadidőszakból származó állatok (ászkák, bogarak, legyek, csigák);
- bennszülött fajok, amelyek kizárólag a közép-dunai állatfajok alkotják, pl. magyar csíkos egér, magyar földipocok, magyar farkas, magyar pisztráng;
- Környező faunaterületről származó fajok, melyek bevándoroltak vagy az ember behurcolta betelepítette őket, pl. kárókatona, gólyatöcs, görög teknős, avarcsiga;
- Távolabbi faunaterületekről származó fajok, amelyek bevándoroltak, pl. angolna, erdei pele;
- Történelmi időkben behurcolt, bevándorolt, betelepített fajok, pl. vándorpatkány, pézsmapocok, dámvad, szivárványos pisztráng.
Hungarikumok – magyar állatfajták
Magyarországon hozzávetőlegesen 2165 virágos növényfaj él, beleszámítva a harasztokat is. A természetes növénytakaró az emberi településekkel és a mezőgazdaság tevékenységgel jelentősen átalakult. A mai növénytakaró a felmelegedés folyamán jött létre. A hegységek déli lejtőin sztyeppefoltok alakultak ki, a hegységekben és a dombságokon uralkodik a tölgyerdő. A bükkösök a hűvös északi helyekre húzódtak vissza. Fenyvesek az ország nyugati határszélén honosak, ahol jelentkezhetnek az erdei fenyvesek és a nyíres fenyérek. Az alföld erdős pusztáit felváltották a szántóföldek, kertek, szőlők, gyümölcsösök.
Hazánkban tíz nemzeti park, 38 tájvédelmi körzet, 142 országos természetvédelmi terület, 1 természeti emléket, 1125 önkormányzati védett természeti terület van.
Magyarország nemzeti parkjai:
- Hortobágyi Nemzeti Park;
- Kiskunsági Nemzeti Park;
- Bükki Nemzeti Park;
- Aggteleki Nemzeti Park;
- Fertő-Hanság Nemzeti Park;
- Duna-Dráva Nemzeti Park;
- Duna-Ipoly Nemzeti Park;
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park;
- Körös-Maros Nemzeti Park;
- Őrségi nemzeti Park.
Dátum |
Történés |
Kr.u. 5. század | Megindul a népvándorlási hullám, amikor a magyarok nyugatra vonulnak. A Don folyó menti Levédiában telepednek meg. |
9. század | Besenyők gyakori támadása következtében a magyarok elhagyják Etelközt és a 7 törzs (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) szövetsége Álmos és Árpád vezetésével megtörténik a honfoglalás.
Elfoglalják a magyarok a Kárpát-medencét. |
972-997 | Géza nagyfejedelem uralkodása. |
10. század | Kalandozó hadjáratok. |
11. század | Géza nagyfejedelem megkezdi a keresztény állam kialakítását. |
997-1038 | I. Szent István magyar király uralkodása. |
1000 | I. István király megkoronázása, megalakul a magyar királyság. |
1077-1095 | I. Szent László magyar király uralkodása. |
1095-1116 | Könyves Kálmán uralkodása. |
1172-1196 | III. Béla uralkodása. |
1205-1235 | II. András uralkodása. |
1222 | II. András kiadja az Aranybullát |
1235-1270 | IV. Béla uralkodása |
1241-1242 | Tatárjárás.
A Mongol Birodalom terjeszkedése. |
1241 | Muhi csata. |
1301 | III. András halálával kihal az Árpád-ház. |
1308-1342 | Károly Róbert uralkodása. |
1342-1382 | I. (Nagy) Lajos király uralkodása. |
1351 | Ősiség törvénye. |
1387-1437 | Zsigmond király uralkodása. |
1437 | Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelése. |
1456 | Nándorfehérvári csata. |
1458-1490 | Hunyadi Mátyás uralkodása. |
1514 | Dózsa György-féle parasztfelkelés. |
1526 | Mohácsi csata. |
1538 | Váradi béke. |
1541 | A törökök elfoglalják Budát.
Török hódoltság kezdete, az ország három részre szakad. |
1566 | Szigetvár ostroma. |
1604-1606 | Bocskai-féle felkelés. |
1613-1629 | Bethlen Gábor uralkodása.
Erdély aranykora. |
1663-1164 | Zrínyi téli hadjárata. |
1686 | Buda visszafoglalása a törököktől. |
1703-1711 | Rákóczi-szabadságharc. |
1705 | Szécsényi országgyűlés. |
1711 | Szatmári béke. |
1740-1780 | Mária Terézia uralkodása. |
1777 | Ratio Educationis. |
1780-1790 | II. József uralkodása. |
1794-1795 | Martinovics Ignác, magyar jakobinus mozgalom. |
1825 | Újra összeül az országgyűlés.
Magyar Tudományos Akadémia meglapítása. |
1842 | Pest és Budát összekötő Lánchíd alapkőletétele. |
1848. március 15. | A „márciusi ifjak” kirobbantják a pesti forradalmat.
12 pont. Batthyány kormány megalakulása. |
1848. április 11. | Áprilisi törvények érvényesítése. |
1848-1916 | Ferenc József uralkodása. |
1849. április 14. | A Habsburg ház trónfosztása.
Magyarország független állam. |
1849. május 21. | Buda felszabadítása. |
1849. augusztus 13. | Világosi fegyverletétel. |
1849. október 6. | Az aradi vértanúk kivégzése.
Batthyány Lajos kivégzése. |
1849-1850 | Haynau rémuralma. |
1867 | Kiegyezés. |
1873 | Buda, Pest és Óbuda egyesítéséből létrejön Budapest. |
1875-1890 | Tisza Kálmán miniszterelnöksége. |
1914-1918 | Első világháború. |
1918. október 30-31. | Őszirózsás forradalom. |
1920. június 4. | Trianoni béke, Magyarország területének 2/3-a, lakosságának 1/3-a a szomszédos országok kezébe kerül. |
1940 | Magyarország belép a második világháborúba. |
1944-1945 | Német megszállás Magyarországon. |
1948 | A sztálinizmus mintájára kezdetét veszi Rákosi Mátyás diktatúrája. |
1956 | Forradalom Budapesten a Rákosi diktatúra és a szovjet megszállás ellen. |
1973 | A magyar gazdaság válsága. |
1978 | A Szent Korona visszakerül hazánkba az Amerikai Egyesült Államokból. |
1987-1989 | Demonstrációk a demokratikus átalakulásért. |
1989. október 23. | Az első 1956-os forradalom megünneplése.
A Magyar Köztársaság kikiáltása.Rendszerváltás. |
1991 | A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. |
1999 | Hazánk csatlakozik a NATO-hoz. |
2004. május 1. | Csatlakozás az Európai Unióhoz. |
4. Magyarország államszervezete és közigazgatása:
Magyarország köztársasági elnöke Áder János, miniszterelnöke Orbán Viktor, az országgyűlés elnöke pedig Kövér László.
A magyar alaptörvény 1949. évi XX. törvény többszöri módosítása után 2012. január 1-jén lépett hatályba. Hazánkban a parlamentáris demokrácia van érvényben, amely a népszuverenitás elvére épül: egyenlő, titkos és minden nagykorú polgárra kiterjedő választójogon alapszik.
A népképviselet fő szerve az Országgyűlés. Országgyűlési választásokra négyévente kerül sor.
Az igazságszolgáltatást a Kúria (régebben Legfelsőbb Bíróság), a törvényszékek, az ítélőtáblák és a helyi bíróságok végzik az 1997. évi LXVI. törvény alapján. 2005. január 1-je óta öt ítélőtábla van: Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen.
A végrehajtói hatalom vezetője a miniszterelnök, akinek javaslatára a köztársasági elnök kinevezi a minisztereket.
A Kormány legfőbb feladata az alkotmányos rend védelme, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek védelme.
Magyarország védelmi rendszerét képviseli a Magyar Honvédség, melynek feladata hazánk szuverenitásának védelme, a NATO védelme.
Magyarország közigazgatásága területi szintje a fővárost, Budapestet és 19 megyét jelenti. Helyi szintje pedig 3154 várost és községet jelent, melyből 328 város, a többi pedig község. A városok között szerepel 23 megyei jogú város:
- Békéscsaba
- Debrecen
- Dunaújváros
- Eger
- Érd
- Győr
- Hódmezővásárhely
- Kaposvár
- Kecskemét
- Miskolc
- Nagykanizsa
- Nyíregyháza
- Pécs
- Salgótarján
- Sopron
- Szeged
- Szekszárd
- Székesfehérvár
- Szolnok
- Szombathely
- Tatabánya
- Veszprém
- Zalaegerszeg
Magyarország régiói:
– Közép-Magyarország
– Közép-Dunántúl
– Nyugat-Dunántúl
– Dél-Dunántúl
– Észak-Magyarország
– Észak-Alföld
– Dél-Alföld
Magyarország megyéi:
- Bács-Kiskun megye, székhelye: Kecskemét
- Baranya megye, székhelye: Pécs
- Békés megye, székhelye: Békéscsaba
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye, székhelye: Miskolc
- Csongrád megye, székhelye: Szeged
- Fejér megye, székhelye: Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron megye, székhelye: Győr
- Hajdú-Bihar megye, székhelye: Debrecen
- Heves megye, székhelye: Eger
- Jász-Nagykun-Szolnok megye, székhelye: Szolnok
- Komárom-Esztergom megye, székhelye: Tatabánya
- Nógrád megye, székhelye: Salgótarján
- Pest megye, székhelye: Budapest
- Somogy megye, székhelye: Kaposvár
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, székhelye: Nyíregyháza
- Tolna megye, székhelye: Szekszárd
- Vas megye, székhelye: Szombathely
- Veszprém megye, székhelye: Veszprém
- Zala megye, székhelye: Zalaegerszeg
- Budapest, főváros
Hazánk népessége 2012-es adatok szerint 9.785.000 fő, népsűrűsége 106,8 fő/km2. Hazánk csökkenő népességének fő okozója a rossz egészségügyi állapot és a gyermekszületések csökkenése.
Nagyobb és népesebb magyarországi városok:
Magyarország fővárosa Budapest, amely egyben a legnépesebb város is.
A nagyobb népességgel rendelkező magyarországi város népességbeli sorrendben:
- Budapest
- Debrecen
- Szeged
- Miskolc
- Pécs
- Győr
- Nyíregyháza
- Kecskemét
- Székesfehérvár
- Szolnok
- Kaposvár
- Veszprém
- Békéscsaba
- Zalaegerszeg
- Sopron
- Nagykanizsa
- Hódmezővásárhely
- Cegléd
- Baja
- Salgótarján
Magyarország tagja Az ENSZ-nek 1955 óta, az Európai Tanácsnak 1190-től, az OECD-nek 1996 óta, a NATO-nak 1990-től, az Európai Uniónak 2004 óta és a schengeni övezetnek és ún. Visegrádi Együttműködés egyik alapítója.
2012. január 1-jétől a Magyar Köztársaság helyett Magyarország a hivatalos neve, államformája pedig köztársaság.
A 2001-es népszámlálás adataiból kiderül, hogy hazánk népességének 99%-a magyar anyanyelvű. Tizenhárom nemzetiséget ismernek el kisebbségként: cigány, német, szlovák, szlovén, román, horvát, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény és szerb. A lakosság minimum 5 %-a cigány vagy roma.
Hazánk lakosságának fele kötődik valamelyik vallási felekezethez, melynek megoszlása a 2011-es népszámlálás alapján az alábbi adatokat mutatta:
– katolikus egyház, 39 %
- római katolikus 37,1 %
- görög katolikus 1,8 %
– protestáns vallások, 14,2 %
- református 11,7 %
- evangélikus 2,2 %
– zsidó vallás, 0,1 %
– egyéb vallás, 0,1 %
Hazánk gazdasági rendszere a piacgazdaság, tagja az OECD-nek 1996-tól. Az OECD fejlett ipari országokat tömörít magába, Magyarország gazdasági teljesítménye alapján fejlett, míg Az Európai Unión belül inkább a szegényebb országok közé sorolható. Közép-Magyarország régiója a leggazdagabb és Dél-Alföld a legszegényebb régió.
Ipara:
Hazánk ipari-agrár ország. Az egy főre jutó GDP 18050 USD. Ágazatonkénti megoszlása nagyságrendben:
– mezőgazdaság, erdőgazdaság
– ipar
– építőipar
– kereskedelem, közlekedés, távközlés
Energiahordozók terén nincs jó természeti adottsága országunknak, energia lelőhelyek csak kis területen vannak. A szénkészlet nagy része közepes minőségű barnakőszén és lignit, kis mennyiségű jó minőségű feketekőszén.
Kőolaj és földgázkészlete is szerény, merülőben a készletünk.
Hazánk kohászati nyersanyagellátása csak hazai nyersanyagból nem lehetséges, ezért import segítségével oldják meg.
A bauxitbányászat két nagy központja a Móri-árok és a Bakony találkozásánál van, valamint a Dél-Bakonyban.
A bauxit alumíniummá való feldolgozásához szükséges következő lépés a timföldgyártás, melynek központjai Ajka és Almásfüzitő.
A timföldből való alumínium gyártás legnagyobb kohója Várpalotán, Tatabányán és Ajkán van. Az így elkészült alumíniumból félkész termékeket gyártanak.
Budapest a központja a magyarországi gépiparnak, ahol szinte minden ágazat megtalálható. A Kisalföld a másik gépipari körzet, valamint az északi része (Eger, Gyöngyös, Salgótarján üzemei).
Hazánk leggyorsabban fejlődő ága a vegyipar. Csak néhány ágazatban vált jelentőssé.
Magyarország GDP-jének nagyját a szolgáltatóipar adja: pénzügy, ingatlanügy, gazdasági szolgáltatások, közösségi szolgáltatások.
A kedvező nemzetközi feltételek miatt lassú fejlődés tapasztalható.
Az élelmiszeripar hazánk egyik meghatározó ágazata.
Pénzneme a forint.
Mezőgazdasága:
A hazai felhasználásra történő termelés mellett egyre több árut adnak exportra, főleg szarvasmarhát, búzát.
Mezőgazdaságunk a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, ami köszönhető az állami támogatások csökkentésének, de az olcsó külföldi importáru árleszorító hatásának is.
Hazánk területének 70 %-a mezőgazdasági megmunkálására alkalmas. Az ország mindenféle adottsága kedvező lenne a hazai termelésre.
A két legfontosabb gabonaféle, amit Magyarországon termesztünk a búza és a kukorica, melyek a vetésterület felét foglalják el. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék járnak élen.
Fontos megemlíteni az ipari növények termesztését is, melyek a cukorrépa, sörárpa, olajosnövények, rostnövények és a dohány.
Az ország földrajzi területe kedvez a zöldség- és gyümölcstermesztésnek is: burgonya, hagyma, paradicsom, fűszer- és zöldpaprika, alma, sárgabarack, őszibarack, cseresznye, meggy, málna, szőlő.
Az állattenyésztés takarmányellátása a hazai növénytermesztésből megoldható. Dél-alföldi régióra jellemző a sertéstenyésztés, valamint a Nagykunság, Kiskunság és a Hajdúság területein is, ahol kukoricatermelés is van.
Komárom-Esztergomban, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Csongrád megyékben és a Kiskunságon jellemzőbb a baromfitenyésztés.
A városi közlekedés történhet személygépkocsival, de a nagyvárosokban autóbusszal, trolibusszal, villamossal és metróval is közlekedhetünk.
Közúton zajlik hazánk személy- és teherforgalmának nagy része. A gyorsforgalmi utak hossza kb. 1300 km.
A másik jelentős közlekedési forma a vasút, melynek hálózata sugaras szerkezetű és központja Budapest.
A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) által kezelt vonalak hossza 7606 km.
A vízi közlekedés jelentősége csökkent, árufuvarozásra korlátozódott, nagyhajózásra alkalmas vízszakasza kb. 1600 km.
A légi közlekedés 90 %-át a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér látja el, de ezen kívül még 4 kisebb reptér üzemel Magyarországon.
Művészet és tudomány
Magyarország Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye és Erkel Ferenc pályázatnyertes dallamával az összmagyarság nemzeti himnusza.
A másik nemzeti ének a magyarság számra Vörösmarty Mihály Szózat című verse, amelyet Egressy Béni zenésített meg.
Legjelentősebb zeneszerzőink Bartók Béla, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán. Liszt és Kodály gyűjtötte és alkalmazta a magyar népzene motívumait. Kortárs zeneszerzők közül ismert Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Jeney Zoltán neve.
A magyar irodalom jeles személyei közül Petőfi Sándort feltétlenül meg kell említeni, aki a legnagyobb népszerűségnek örvend, neve és versei külföldön is ismertek. Molnár Ferenc Munkái is eljutottak a világ több pontjára.
Magyarok, akiket a világ Nobel-díjjal jutalmazott:
- Lénárd Fülöp – 1905 – Fizikai Nobel-díj
- Bárány Róbert – 1925 – Orvosi Nobel-díj
- Zsigmondy Richárd – 1925 – Kémiai Nobel-díj
- Szent-Györgyi Albert – 1937 – Orvosi Nobel-díj
- Hevesy György – 1943 – Kémiai Nobel-díj
- Békésy György – 1961 – Orvosi Nobel-díj
- Wigner Jenő – 1963 – Fizikai Nobel-díj
- Gábor Dénes – 1971 – Fizikai Nobel-díj
- Harsányi János – 1994 – Közgazdasági Nobel-díj
- Oláh György – 1994 – Kémiai Nobel-díj
- Kertész Imre – 2002 – Irodalmi Nobel-díj
Magyarország oktatási rendszere:
A magyarországi gyerekek 3 éves kortól lépnek be a közoktatási rendszerbe, amikor megkezdik az óvodát. 6-7 éves kortól van iskolakötelezettség attól függően, hogy a gyermek érett-e vagy sem. Ekkortól lépnek be az általános iskola kapuján, és kezdik meg iskolai tanulmányaikat és kötelesek valamilyen közoktatási intézményt látogatni egészen 16 éves korukig. Az eredeti 8 év általános iskola és 4 év középiskolai tanulmányi felbontás mellett mára már 6+6 és 4+8 osztályos formák is megjelentek. Az általános iskola befejezése után lehetőség van szakmunkásképzőben, szakközépiskolában vagy gimnáziumban továbbtanulni.
Magyarország óvodáinak és iskoláinak nagy rész az önkormányzat tulajdonában van, de van egyházi és magántulajdonú is.
A középiskola elvégzése után főiskolán és egyetemen folytathatják tovább tanulmányaikat, ahová felvételi ponthatár elérése által lehet bekerülni. A bolognai folyamat során 2005 óta folyamatosan átáll hazánk a háromszintű rendszerre (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés).
Külön csoportot alkotnak az alapfokú művészetoktatási intézmények.
Bár kis ország a miénk, mégis annyi és olyan érték található, mely miatt a külföldi turisták szívesen felkeresik hazánkat. A leglátogatottabb turisztikai hely fővárosunk, Budapest. Épületei, szobrai, hídja, parkjai célpontja lehet az idelátogató idegeneknek, de a vidéki magyaroknak is. A Duna-part, a Budai várnegyed és még számos terület a világörökség listáján megtalálható.
A másik leglátogatottabb hely Magyarországon a Balaton és vidéke, valamint a Dunakanyar.
Idegenforgalmi szempontból megkülönböztetjük az alábbi területeket:
- Budapest-Közép-Duna-vidék,
- Közép-Dunántúl
- Nyugat-Dunántúl
- Balaton
- Dél-Dunántúl
- Észak-Magyarország
- Észak-Alföld
- Dél-Alföld
- Tisza-tó
Magyarország nagy népességű városai is gazdagok műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban. A külföldiek és hazán állampolgárai is szívesen keresik fel Debrecen, Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Pécs, Eger, Miskolc, Szeged, stb. látnivalóit.
A szabadtéri néprajzi múzeumok néprajzi, népművészeti látnivalóval szolgálnak. A Sárköz falvainak néphagyományait és a hollókői palócok néphagyományait őrzi, és a látogatók elé tárja.
Nagy hagyománya van mind hazaiak, mind külföldiek körében a művészeti szabadtéri fesztiváloknak. Ilyen például a világhírű Sziget Fesztivál vagy a Tavaszi Fesztivál, VOLT fesztivál, Művészetek Völgye, Debreceni virágkarnevál, Szegedi Szabadtéri Játékok, Hortobágyi Lovasnapok.
Magyarország bővelkedik termálvizekben, Izland után a legnagyobb készlettel rendelkezünk. Az ország mindegyik régiójában vannak gyógyvizes hőforrások, melyek gyógyfürdőket táplálnak. Budapest az egyetlen gyógyfürdőkkel ellátott fővárosa a világon.
A népvándorlás idejében a magyarok Kárpát-medencébe való letelepedésükkor számos etnikai és kulturális elemet olvasztottak egybe, mégis más európai népekéhez képest etnikai és táji szerkezete egységes. Magyarország területén a főbb néprajzi tájak és azok csoportjainak elkülönítése etnokulturális elemek eltérésén alapszik: népviselet, népszokások, építészet stb., így külön népi kultúrával jellemezhető csoportokat különböztetünk meg:
- Göcsej
- Somogyország
- Zselic
- Ormánság
- Hegyhát
- Tolnai-Sárköz
- Mezőföld
- Balaton-felvidék
- Bakony
- Rábaköz
- Hanság
- Szigetköz
- Bácska
- Kiskunság
- Kalocsai-Sárköz
- Háromváros
- Jászság
- Nagykunság
- Békés
- Sárrét
- Hortobágy
- Hajdúság
- Nyírség
- Rétköz
- Beregi-Tiszahát
- Bodrogköz
Mint ősi magyar foglalkozás szerepelt elődeink foglalkozásai között a méhészet és a halászat. A parasztság java a rideg állattartást gyakorolta, majd fokozatosan felváltotta a szénatermelésre épülő félszilaj állattartás, majd az istállózás. A magyar tájfajta állatok (rackajuh, magyar szürke szarvasmarha) helyett a nagyobb hasznú állatokat kezdték tenyészteni, és ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztorkutyák (komondor, puli) szerepe is csökkent.
A mezőgazdaságban kialakult a hegy- és dombvidéki, valamint az alföldi növénytermesztés, és a hagyományos kultúrnövények mellett megjelentek a kapásnövények, zöldségek, szőlészet és az ebből következő borászat.
A IX. századtól használták elődeink a székely-magyar rovásírást, majd átvettük a latin ábécét és írást, majd a XX. század elejére végleges formája kialakult a ma is használatos magyar ábécé.
Világhírű a magyar konyha, még akkor is, ha nem tartozik a legegészségesebbek közé.
Az ételek leggyakoribb alapanyagai:
- fűszerpaprika
- tejföl
- sertéshús és sertészsír
- halfélék
- szárnyasok
- kolbász, szalámi
- hagyma
- burgonya
Tipikus magyar ételek:
- Gulyás
- Halászlé
- Jókai babaleves
- Újházi tyúkhúsleves
- Tepertő
- Hortobágyi palacsinta
- Disznótoros
- Lecsó
- Lángos
- Paprikás csirke
- Paprikás krumpli
- Töltött káposzta
- Túrós csusza
- Bejgli
- Dobos torta
- Gesztenyepüré
- Gundel palacsinta
- Somlói galuska
- Madártej
- Kürtős kalács
- Mákos guba
- Rétes
- Rákóczi túrós
- Rigó Jancsi
Magyarország híres a borvidékekről származó bortermékekről: Tokaji aszú, Egri bikavér, Badacsonyi szürkebarát. legalább ilyen híres a hazai pálinka, sör és az Unicum.
Alkoholmentes italok terén is bővelkedik hazán hungarikummal: ásványvíz, szóda
Hazánkban nagy népszerűségnek örvendenek a csapatjátékok, melyek közül a legkedveltebb a labdarúgás, melyben hajdanán a világ elitjéhez tartoztunk.
A másik csapatjáték, amiben Magyarország erős, az a kézilabda.
Országunk sportolói jól képviselik magukat még a kajak-kenu, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, vívás, úszás.
Népszerű technikai sport a motor is, melyben jeleskedik Baumgartner Zsolt, Talmácsi Gábor.
A magyar jégkorong népszerűségét növeli a magyar férfi-válogatott egyre jobb eredményei.
Leghíresebb magyar sportolók:
- Aranycsapat
- Magyar férfi vízilabda-válogatott
- magyar női kézilabda-válogatott
- Balczó András öttusázó
- Berczelly Tibor vívó
- Darnyi Tamás úszó
- Drapál János motorversenyző
- Egerszegi Krisztina úszó
- Fenyvesi Csaba vívó
- Fusch Jenő vívó
- Gerevich Aladár vívó
- Gyarmati Dezső vízilabdázó
- Hajós Alfréd úszó
- Janics Natasa kajakozó
- Kammerer Zoltán kajakozó
- Kárpáti György vízilabdázó
- Kárpáti Rudolf vívó
- Keleti Ágnes öttusázó
- Kovács Katalin kajakozó
- Kovács Pál vívó
- Kulcsár Győző öttusázó
- Papp László ökölvívó
- Rajcsányi László vívó
13. Magyar ünnepek, munkaszüneti napok:
Január 1. – Újév
Március 15. – Az 1848-as forradalom ünnepe
Húsvét
Május 1. – A munka ünnepe
Június 4. – A nemzeti összetartozás napja
Augusztus 20. – Szent István ünnepe
Október 6. – Aradi vértanúk ünnepe
Október-23. – Az 1956-os forradalom ünnepe
November 1. – Mindenszentek, halottak napja
December 24. – Szenteste
December 25-26. – Karácsony
December 31. – Szilveszter
1. Mely országok Magyarország szomszédai? Válasz: Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről, délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria.
2. Melyik Magyarország legmagasabb pontja? Válasz: A Mátrában a Kékes, amely 1014 m.
3. Hol van Magyarország középpontja? Válasz: Pusztavacson.
4. Hány megye található Magyarországon? Válasz: Magyarországnak 19 megyéje van.
5. Milyen alapanyagokat használ fel leggyakrabban a magyar konyha? Válasz: Fűszerpaprika, hagyma, tejföl, kolbász, burgonya, sertéshús, baromfihús, hal.
Tartalom:
Új Magyar Lexikon K-Me, 4. kötet, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962
Bertényi Iván, Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, Bp.: Maecenas Kiadó, 1993
A magyarok krónikája, Budapest Alexandra Kiadó, 1995
Képek:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Gratulálok! Szuper kidolgozás.
Igazán köszönöm, sok munkám van benne, de ezek szerint megérte. 🙂