Budapest, Magyarország fővárosa és egyben az ország látnivalóiban is leggazdagabb helyszíne. 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből. 1950. január 1-jétől hozzácsatolták fővárosunkhoz a vonzáskörzetébe tartozó településeket is, így létrejött az ún. Nagy-Budapest, melynek lakossága több mint 2 millió fő.
Tartalomjegyzék:
Budapest, Magyarország fővárosa
A főváros nevének eredete
Budapest története
Budapest címere
Budapest földrajza
Éghajlata
Budapest élővilága
Budapest népessége és vallási megoszlása
Budapest városrészei és kerületei
Budapest építészete
Hídjai
Parkjai
Budapest kultúrája
Budapest gazdasága
Budapest közlekedés
Turizmus
Sport
Testvér- és partnervárosai
5 kérdés – 5 válasz
Budapest sokarcú város. Hazánk fővárosa és egyben az ország látnivalóiban is leggazdagabb helyszíne. Azok a külföldi turisták, akik érdeklődnek az európai városok iránt, biztosan felkeresik Budapestet is. Sőt néha a külföldiek jobban ismerik fővárosunk nevezetességeit, mint mi magunk. Budapest első számú idegenforgalmi központja a Várnegyed. A legtöbb épület műemlék jellegű és a világörökség része.
Budapest ókori elődje az Aquincum, mely kétezer éves. A reformkor idejében már együtt használták Pest és Buda nevét, de Pest-Budaként használták, ritkán a Buda-Pest alakot is használták. Valójában 1873-ban alakult meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor. Az Osztrák-Magyar Monarchia korában fejlődött nagyvárossá.
Buda az ókori Aquincum helyén épült Árpád-kori települést jelölte, amelyet a Budai vár megépítése után kezdtek Ó-Budának nevezni.
Középkori krónikák szerint a város Attila királyunk Buda nevű testvéréről kapta a nevét. Buda név eredetét származtatják a szláv voda (víz) szóból , mert az Aqincum is vízzel kapcsolatos szó.
A Pest eredete az ókorba nyúlik vissza egyesek szerint, mert Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz egyik művében Pesszionként szerepel, de ennél elfogadottabb az a névmagyarázat, miszerint a Gellért-hegy barlangjait szláv nyelveken is így nevezik, pest. Régi magyar nyelvben a kemencét hívták pestnek.
Középkori forrásokból az is kiderül, hogy Buda német neve Ofen, amely barlangot jelent, csakúgy, mint a szláv pest szó. A tatárjárás előtti időkből származó írások Ofen néven Pestet értették, de a németek ezt már a budai várhegyre alkalmazták.
1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből Budapest. 1950. január 1-jétől hozzácsatolták fővárosunkhoz a vonzáskörzetébe tartozó településeket is, így létrejött az ún. Nagy-Budapest, melynek lakossága több mint 2 millió fő.
I. sz. 89 körül alapították meg a rómaiak a Duna nyugati partján az Aquincumot, amely a 4. század elejéig Alsó-Pannónia középpontja volt.
A 4. század után gyengült a Római Birodalom ereje a hunok sorozatos támadása miatt, és a középkori krónikák szerint itt épült fel Attila vára. A hunok birodalmának szétesése után germánok és avarok uralkodtak ezen a vidéken. Népvándorlás idejében több nép megtelepedett itt, a magyarok 880-as években jelentek meg.
Anonymus szerint Árpád vezér Budaváron (Óbudával azonosítják) telepedett le törzsével, mert földrajzi fekvése kedvező volt.
A Gellért-hegy eredete Gellért püspök legendájával függ össze, miszerint a Vata-féle lázadáskor a pogányok elől menekülő püspököt a Gellért-hegyen öltek meg, melynek emlékét a hegy neve őrzi.
Pest, Buda és Óbuda a XII. század második felétől indult virágzásnak. Lakosságának csak egy része volt magyar, sok volt a német, vallon, francia betelepülő. Óbudán és Pesten a római település nyomait évszázadokon át látni lehetett, de ezt fokozatosan építették át az Árpád-korban. A főváros területén egyházi birtokok alakultak ki a XIII. században. 1223-ban nagy tűzvész pusztított. 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott.
A fokozatos fejlődést gátolta a tatárjárás. 1241-ben felégették Pestet, elpusztították Óbudát is. A két város lakosságát lemészárolták. IV. Béla a lakosság nagyobb részét Budára költöztette át. Nagy valószínűséggel ekkor kapta a német Often (kemence) elnevezést.
A tatárok ritkán tudták bevenni a hegyeken épült várakat, emiatt épült meg Budán is a királyi vár, amely a kezdetekben csak átmenetileg volt a király szálláshelye. Buda 1255-ben megkapta a vásártartás és vámszedés jogát, ami természetesen a gazdaságot fellendítette. A várhegyen sorra épültek a paloták, lakóházak, amiket a főurak és gazdag polgárok építtettek.
IV. Béla a tatárjáráskor fogadalmat tett, ahhoz tartotta is magát, és ígéretének megfelelően a Margitszigetet (Nyulak szigete) az egyháznak adta, ahol fel is épült egy Domonkosrendi kolostor. Itt helyezték örök nyugalomra IV. Béla legkisebb lányát, Margitot, aki a város híres szentje is lett.
Az Anjou-ház korában, a XIV. században a királyok Budán és Visegrádon éltek. Nagy Lajos királyi székhellyé tette Budát, a város megkapta az árumegállítás jogát, így mind gazdaságilag, mind lélekszámban meghaladta Pest városáét.
Mátyás király uralkodása idején a budai vár Európa egyik kulturális és művészeti centrumává vált, melyre hatott az itáliai reneszánsz.
Fővárosunk 1541-1686 között török kézen volt, ekkor a lakosság létszáma és a gazdaság megfogyatkozott, de nem pusztult el teljesen, mert a törököknek ez nem is volt érdekükben. Bár a Habsburgok megpróbálták többször is visszafoglalni Budát és Pestet is, ezek az ostromok mind sikertelenek voltak. A legnagyobb pusztítást az 1686-os ostrom mérte a városra, amikor szinte megsemmisült. Nemcsak a várban keletkeztek iszonyatos károk, hanem a városban is. Pest és Óbuda szinte megsemmisültté vált, de mindhárom város majdnem elnéptelenedett. Ez a romhalmaz került a győztes Habsburgok kezébe.
A Habsburg uralom alatt, a XVII. század végével lassú fejlődés indult be, a három város újjáépült. A XVIII. század legelején Buda, majd Pest is újra szabad királyi város lett.
Az első pesti polgármestert 1773-ban választották meg. 1777-ben Mária Terézia a budai várba költöztette a nagyszombati egyetemet, így egyre közelebb léptek ahhoz, hogy visszaszerezzék a fővárosi rangot. A lakosság száma is növekedni kezdett, nőtt a magyarság aránya is. A Martinovics-féle szervezkedés központja itt volt. 1795. május 20-án a budai vár nyugati részén kivégezték Martinovics Ignácot és más jakobinus vezetőket.
A reformkor idején vette kezdetét az igazi fejlődés. A nemesség tagjai egymás után építették fel pesti és óbudai palotájukat, a város az irodalom szellemi központjává vált. Széchényi Ferenc megalapította a Nemzeti Múzeumot. Fiának, Széchenyi István mozgalmának terve a főváros feltámasztása volt, melyet szolgált a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház megalapítása, valamint a Széchenyi lánchíd építése is. A mozgalom sikeres volt és vonzotta az új betelepülőket hazánkból és külföldről egyaránt.
Az 1830-as években már Pest volt az ország kereskedelmi középpontja. 1838-ban óriási árvíz pusztított, és a város épületeinek nagyja romba dőlt. A csapást pár év alatt sikerült kihevernie és megkezdődött az újjáépítés. A korábbi barokk építészetet a klasszicista stílus váltotta le.
1849-ben felépült a Lánchíd, amely összekötötte Pestet és Budát, de már előtte felvetődött a két város egyesítésének kérdése. Az 1872. évi XXXVI. törvénye kimondta Buda, Pest és Óbuda egyesítését. Budapest az európai nagyvárosok közül az egyik leggyorsabban fejlődő volt.
Az egyesített város első címere azonos a jelenlegivel, melyen a vörös címerpajzsot a Dunát jelképező fehér színű szalag választja ketté. A pajzs tetején a Szent Korona van. A pajzs felső részében az egytornyú, egykapus aranyszínű vár Pestet jelképezi, a háromtornyú és kétkapus aranyszínű vár pedig Budát és Óbudát. A várak kapuja nyitott, a pajzsot egyik oldalról egy griffmadár, másik oldalról egy oroszlán tartja.
Területe összesen 525 km2, ebből Buda 174 km2, Pest 251 km2. Az országos politikai, igazságszolgáltatási, közigazgatási, vallási szervezetek, intézmények székhelye. Hazánk és egyben a Kárpát-medence gazdasági, kulturális, tudományos, oktatási és idegenforgalmi központja is.
Földrajzának taglalásakor elsőként a Dunát kell megemlíteni, mert ez a folyó határozza meg a táj jellegét. A Duna Közép-Európa legnagyobb folyója, mely nagyjából észak-déli irányban szeli át a várost. Elválasztja Pestet és Budát, a síkságot és a dombvidéket. Átlagosan 400 méter széles, a Gellért-hegynél a legkeskenyebb. A Duna 8 országot szel keresztül. Hossza 2850 km, amiből 28 km esik Budapest területére.
A főváros pesti része a Pesti-síkság, mely lépcsősen emelkedő felszínű. A budai terület nagy részét a Budai-hegység foglalja magába. Az északi rész a Hármashatár-hegy és környéke, melynek lábánál van Óbuda egészen a Dunáig.
Természetes állóvize csak a Malom-tó van, de meleg vizű gyógyforrása akad bőven, melyeket a fővárosi fürdők alkalmaznak is: Gellért, Király, Lukács, Rác, Rudas, Széchenyi, Újpesti, Pesterzsébeti, Dandár utcai fürdők.
Domborzatának és fekvésének megfelelően különbözik egymástól. A pesti oldalon az évi középhőmérséklet 11 ºC, az átlag csapadék 617 mm. A budai hegyekben azonban az évi középhőmérséklet nem éri el a 10 ºC-ot, az átlag csapadék pedig meghaladja a 650 mm-t. Évi napos órák száma 2040 óra. A Budai-hegy szélvédettséget biztosít a keleti városrésznek, de ennek hátránya az, hogy az átmeneti évszakokban ködösség és szmog jellemzi ezt a részt. Leghidegebb hónap a január, a legcsapadékosabb a június és a november hónap. A Dunán általában tél végén és nyár elején vonul le egy árhullám.
Faunájára jellemző a mérsékelt égövre jellemző nagyvároshoz alkalmazkodó fajai. Földrajzi fekvése miatt igen változatos és gazdag állatvilága. A budai oldalon hegyvidékre jellemző fajok képviselik az állatvilágot, a pesti részen pedig a síkvidéki fajok képviselik.
Flórájának eredeti növényzete csak a hegyvidéken maradt meg, a város növényei telepítettek, pl. utak melletti fasorok, parkok növényei.
Év |
Népesség |
1950 |
1 629 000 |
1956 |
1 848 000 |
1958 |
1 764 000 |
1960 |
1 804 606 |
1970 |
2 001 083 |
1980 |
2 059 226 |
1990 |
2 016 681 |
2001 |
1 777 921 |
2005 |
1 695 814 |
2011 |
1 725 578 |
2013 |
1 735 711 |
A 2011. január 1-jén bejegyzett össznépesség 17 %-át tett ki a főváros lakossága, vagyis hazánk legsűrűbben lakott települése. Az ország gazdasági központjává válásával, az iparosítással, az agrárválsággal, a főváros kedvező közlekedési helyzetével egyenes arányban nőtt a város lakosságának száma is, mely 1960-as évek közepéig folytatódott. 1990-től változás állt be, 12 %-kal csökkent.
Vallási megoszlása a 2011-es népszámlálás során az alábbi adatokat mutatta:
Vallás |
Népesség |
%-ban |
Keresztény |
1 128 502 |
63.5% |
Római katolikus |
808 460 |
45.5% |
Kálvinista |
224 169 |
12.6% |
Evangélikus |
46 449 |
2.6% |
Görög katolikus |
28 901 |
1.6% |
Egyéb |
20 523 |
1.2% |
Nem keresztény |
15 439 |
~0.9% |
Zsidó |
9 468 |
~0.5% |
Egyéb |
5,971 |
~0.3% |
Nem vallásos |
347 209 |
19.5% |
Nem válaszolt, ismeretlen |
286 584 |
15.1% |
Vagyis a főváros lakosságának több mint 63 %-a keresztény vallású.
Budapest városrészei, kerületei:
Eredetileg 10 kerülete volt fővárosunknak, de 1950-ben Budapesttel egyesítettek 7 várost és 16 nagyközséget, így a kerületek száma 22-re duzzadt. Majd 1994-től már 23 kerülete van, mert Soroksár kivált a XX. kerületből.
A kerületek elnevezései:
I. ker. Várkerület
II. ker.: Rózsadomb, Pasarét, Hűvösvölgy, Pesthidegkút
III. ker.: Óbuda, Békásmegyer
IV. ker.: Káposztásmegyer, Újpest
V. ker.: Belváros, Lipótváros
VI. ker.: Terézváros
VII. ker.: Erzsébetváros
VIII. ker.: Józsefváros
IX. ker.: Ferencváros
X. ker.: Kőbánya
XI. ker.: Újbuda
XII. ker.: Zugliget, Sváb-hegy, Széchenyi-hegy
XIII. ker.: Angyalföld, Margitsziget
XIV. ker.: Zugló, Városliget
XV. ker.: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota
XVI. ker.: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom
XVII. ker.: Rákosmente
XVIII. ker.: Pestszentlőrinc, Pestszentimre
XIX. ker.: Kispest
XX. ker.: Pesterzsébet
XXI. ker.: Csepel
XXII. ker.: Budafok, Budatétény, Nagytétény
XXIII. ker.: Soroksár
Magyarország fővárosa építészeti szempontból is Európa szerte, de a világviszonylatban is sok kimagasló épületet tudhat magáénak. Ezeknek legtöbbje már az UNESCO világörökséghez tartoznak. Leghíresebb épületek: Országház, Budavári Palota, Szent István Bazilika, Dohány utcai zsinagóga, Lánchíd, Szabadsághíd, Sándor-palota, Várszínház, Budavári sikló, Magyar Állami Operaház, Madách Színház és még számos ház és közterület.
A Parlament épülete a Kossuth téren található. Ez hazánk legismertebb épülete. Itt székel a Magyar Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár. Itt található a Szent Korona.
Maga az épület Steindl Imre tervei alapján épült neogótikus és eklektikus stílusban 1904-ben. Méretei alapján a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.
Budapest Duna szakaszán összesen 12 híd van, melyek összekötik Pestet és Budát. A belváros hidai a legszebbek és a legnevezetesebbek:
A két világháború közötti időszakban a főváros iskolahálózata és a tudományos élet keretei alig változtak. Ekkora kialakult a ma is meglévő nagy közgyűjtemények. Az 1930-as években új tudományos műhelyek alakultak főleg azokban a tudományágakban, amelyek még hiányoztak az egyetemekről.
1945 után, a háború kiheverésével a fővárosi üzemekben megindult a termelés, megnyíltak a színházak, mozik, megkezdődött a tanítás, sorra jelentek meg a napilapok, rádióadásokat kezdtek sugározni.
Mára már pezsgő kulturális életéről is ismert Budapest. Bőségesen válogathatunk a kiállítások, fesztiválok, színházi előadások, koncertek között. A legnagyobb külföldi látogatót bevonzó kulturális esemény a Sziget Fesztivál.
Az 1950-es évektől a város ipari központtá vált. A nehézipar mellett fokozatosan fellendült a könnyűipar is. A világgazdasági recesszió súlyos hatásokat gyakorolt a főváros gazdaságára, mert az évszázados múlttal rendelkező gépipari, textilipari és egyéb üzemeket felszámolták, majd rt. és kft. formájában újraszervezték. Nőtt a fővárosi munkanélküliség száma, de az önálló vállalkozások, vegyes vállalatok, a bank- és hitelélet felélénkülése kedvezően hatott a gazdasági folyamatok fellendülésére.
A főváros az ország közlekedésének középpontja. Fejlett hálózata által szinte éjjel-nappal el lehet jutni bárhová. A főváros tömegközlekedési hálózata busz, trolibusz, villamos, metró és helyiérdekű vasút (HÉV) vonalakból áll.
Több mint 180 buszjárata, 14 trolibuszjárata, 29 villamosvonala és 3 metróvonala van. A modern tömegközlekedés mellett meg kell említeni A Budavári siklót, a fogaskerekű vasutat és a Libegőt.
A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér a belvárostól 15 km-re található, mely kiszolgálja a schengeni és nem-schengeni övezetbe induló utasokat.
Hazánk fővárosa a 25. leglátogatottabb városa a világon, európai viszonylatban a 6. helyet foglalja el. Több mint 800 műemlék található Budapesten, melyek képviselik a legtöbb európai művészeti stílust.
A fővárosban sok épület az UNESCO világörökségét képezi. Ide tartozik a Duna-parti látkép, a budai Várnegyed, hídjainak többsége, a Szabadság híd közti Duna part, a Műszaki Egyetem néhány épülete, a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért-hegy és a rajta lévő Szabadság-szobor, a Citadella, a Gellért fürdő, a budai hegyen álló Vár épületei, az Országház, a Roosevelt tér, a Magyar Tudományos Akadémia.
A budai vár és a történelmi negyed számtalan gyönyörű épületet rejteget, az idelátogató belecsöppen a múltba. A királyi palotába kulturális intézmények költöztek úgy, mint a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Ország Széchényi Könyvtár. A Sándor Palota ma az államelnök rezidenciája.
A Szentháromság tere a környék leglátogatottabb helye. Itt található meg a több mint 700 éves, jellegzetes épület, a Mátyás-templom. A mögötte álló Halászbástya az egyik leggyakrabban fényképezett műemlék.
Megtalálható még a budai régi Városháza, Szent István szobra, a Hilton luxusszálloda.
A Budai hegy gyomrában található a labirintus. A Budai vár és annak környékén lévő Duna parti épületek gyönyörű látképet biztosítanak a turistáknak.
Gyönyörűek és jellegzetes fénykép témák a Dunán átívelő hidak, melyek közül a legidősebb a Lánchíd.
A Duna másik partjának látványossága természetesen az Országház.
Nem messze található a Nemzeti Tudományos Akadémia épülete, amellett pedig a Gresham Palota van.
A panorámát a Vigadó épületei még szebbé varázsolják.
A Néprajzi Múzeum a Parlament épületével szemben található. Országos múzeum.
A Hősök tere és környéke, az Andrássy út is a világörökség részévé vált. A Hősök tere Budapest legnagyobb tere, amely az Andrássy utat zárja le. Közepén a Millenniumi Emlékmű áll tetején Gábriel arkangyallal, kezében a Szent Korona és a kettős kereszt. Talapzatán az ősi hét vezér foglal helyet. Megtalálhatóak még Magyarország legnagyobb királyainak, hadvezéreinek, történelmi alakjainak szobrai is. A tér közepén van az Ismeretlen Katona sírja.
A tér bal oldalán helyezkedik el a Szépművészeti Múzeum, a másik oldalán pedig a Műcsarnok. A tér mögött helyezkedik el a Városligeti tó, mely helyet ad kulturális és szórakoztató intézményeknek, pl. Fővárosi Állat- és Növénykert, Fővárosi Nagycirkusz, Széchenyi Gyógyfürdő, Vajdahunyad vára. A Városliget a főváros legkedveltebb turistacélpontok egyike.
A volt miniszterelnökről elnevezett Andrássy sugárút 2,5 km hosszú.
A hazai központi sportlétesítmények a fővárosban vannak. Itt kell megemlíteni a Puskás Ferenc Stadiont, a Papp László Sportarénát.
Fővárosunk a központja a hazai labdarúgásnak is.
A sok sporttelep és sportpálya megszűnt, beépítették. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek az utcai rendezvények, versenyek.
Párizs – Franciaország, 1956
Isztambul – Törökország, 1985
Izmir – Törökország, 1985
Tel-Aviv – Izrael, 1989
Bécs – Ausztria, 1990
Fort Worth – Amerikai Egyesült Államok, 1990
Frankfurt am Main – Németország, 1990
Bukarest – Románia, 1991
Berlin – Németország, 1992
Lisszabon – Portugália, 1992
New York – Amerikai Egyesült Államok, 1992
Lviv – Ukrajna, 1993
Tedzson – Dél-Korea, 1994
Zágráb – Horvátország, 1994
Szarajevó – Bosznia-Hercegovina, 1995
Kassa – Szlovákia, 1997
Peking – Kína, 2005
Varsó – Lengyelország, 2005
Bangkok – Thaiföld, 2007
Firenze – Olaszország, 2008
Jakarta – Indonézia, 2009
La Paz – Bolívia, 2009
Gaziantep – Törökország, 2010
Prága – Csehország, 2010
Shanghaj – Kína, 2010
Partnervárosai: Rotterdam, Krakkó és Nápoly.
1. Mikor jött létre Budapest Buda, Pest és Óbuda egyesítéséből? Válasz: 1873. november 17-én.
2. Hogy nevezik másképp a Margitszigetet és kiről kapta a nevét? Válasz: Nyulak szigetének is nevezik. Nevét IV. Béla király lányáról, Margitról nevezték el.
3. Hány kerülete van Budapestnek? Válasz: 23 kerülete van.
4. Hol található a Millenniumi Emlékmű? Válasz: A Hősök terén található.
5. Hol van elhelyezve a Szent Korona? Válasz: Az Országházban található a Szent Korona.
Tartalom:
Magyar Nagylexikon Bik-Bz : 4. kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 1998
Budapest, Budapest: Panoráma, 1982
Képek:
Kiemelt kép
Gellért-hegy
Címer
Duna
Kerületei
Városrészek, kerületek: Magyar Nagylexikon Bik-Bz : 4. kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 1998, 662-663. oldal
Szent Korona
Árpád híd
Erzsébet híd
Északi vasúti összekötő híd
Lánchíd
Margit híd
Megyeri híd
Petőfi híd
Rákóczi híd
Szabadság híd
Margitsziget
Sziget Fesztivál
Metró útvonal
Sikló
Citadella
Szabadság szobor
Budavári Palota
Sándor Palota
Mátyás-templom
Halászbástya
Parlament
Magyar Tudományos Akadémia
Néprajzi Múzeum
Hősök tere
Szépművészeti Múzeum
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: