A palócok a magyarországi Északi-középhegység egyik néprajzi csoportja. Az orosz, lengyel polovec szóból ered, melynek jelentése kun.
Tartalomjegyzék:
Történetük
Szokásaik
Jellemzőik
Világtalálkozó
Ipoly-menti palócok
Mikszáth Kálmán novellája
Palócleves receptek
5 kérdés – 5 válasz
Palócok:
A palócok a magyarországi Északi-középhegység egyik néprajzi csoportja. Az orosz, lengyel polovec szóból ered, melynek jelentése kun. Valószínű, hogy a palóc jelző a kunok XIII. századi tömeges hazánkba telepedésének megjelölésére szolgált.
A XIX. és XX. században a Mátrától és a Bükktől elterülő területek, valamint az Ipoly völgye parasztságának népi neve. A csoport származása és lakóhelyének kiterjedése vitatott, ugyanis a palóc elnevezés gúnyos, pejoratív jelentésű. Már a XVII. században írásos említést tettek a palócokról. A XIX. századig őrizték a nagycsaládi rendszert.
A Bélapátfalvi kolostort úgy szokták nevezni még, hogy a kunok bélhámorkúti apátsága”, mely alapján joggal vélhetjük úgy, hogy Bélapátfalva és környéke a palócok eredeti településhelye.
Az Árpád-kori Heves, Borsod megyei palóc telepek szórványosak voltak, így nem kaptak kiváltságokat, és nem is jegyezték fel oklevelekben, krónikákban letelepedésüket.
A XIX. és XX. században a palóc megjelölést egyre tágabb határok között alkalmazták.
Az Ipolytól nyugatra eső terület északi részét a Vágig nyugati, a keletre esőt a Hernádig keleti palócterületként kezelték, ez az ún. Palócföld.
Palóc templom
Palóc lakóház
A XIX. századig őrizték a nagycsaládi rendszert, vagyis patriarchális rendben éltek. Nem ritka volt az, hogy egy palóc apa több házas fiaival, fiainak feleségeivel, és azok gyermekeivel egy fedél alatt laktak.
A család feje a gazda és a gazdasszony állt, ezt a tisztet a család legöregebb női és férfi tagja töltötte be, akiket a feltétlen megbecsülés és tisztelet illette.
A gazdasszony vezette a háztartást, a gazda pedig a vagyon őre volt, valamint a mezei gazdálkodás irányítója.
Hollókő
A fiatalabb női tagok szőttek, mostak, varrtak, fontak, a főzésben csak akkor segíthettek, ha a gazda engedélyt adott rá.
Palóc szőttes
Tyúkokat, libákat tartottak a ház körül, és 1-2 sertést is mindig hizlaltak. A baromfit nem csak saját részükre neveltek, hanem eladásra is.
Az asztal melletti szöglet a gazda és a fontosabb vendég helye volt. A férfiak az asztal körül ülve, a nők pedig a férfiak mögött állva ettek a közös nagy tálból.
A palócok házasságkötése a szerelem jegyében kötődik, csak ritkábban dominálnak az érdekek.
Délutáni ünnepi viseletben
Ünneplőbe öltözött lányok
Nagy szégyennek számított, ha idegennel, más utcabelit szemelt ki magának. A szülők beleegyezésével a fiatalok kendőt cseréltek, majd követte „kendő-lakás”, amely a hivatalos eljegyzés volt. Erre három hétre megköttetett a házasság, mely általában ősszel vagy farsangkor tartották. A lakodalmi vendégeket pántlikás, bokrétás legények hívogatták. Az esküvő előtti estén a vőlegény házához vitték a menyasszony ágyát és ágyneműjét, tulipános ládáját, az esküvő reggelén a menyasszony pedig nászinget küldött a vőlegénynek. A jegyesek külön mentek saját násznépükkel a templomba. A menyecske kocsin, csendben érkezett, míg a vőlegény gyalog és nagy zeneszó kíséretében. Csak a szertartás után vitték a menyasszonyt a vőlegény házába, ahol hosszú asztalhoz ültek és fejedelmi lakomát ettek. A lakodalom java része még csak eztán kezdődött, ugyanis több napig, nem egyszer akár egy hétig is tartott.
Páros tánc dudaszóra
Az újszülött érkezése előtt számos előkészület volt, mint például a leendő anya meggyónt, áldozott. A nyoszolyát körülkerítette lepedővel, csücskébe fokhagymát, kenyérhajat és sót kötözött, hogy megvédje születendő gyermekét minden rossztól. Az újszülött pólyájának kötözőjébe olvasót (rózsafüzér) tettek a keresztelőig. A keresztelő mindig délelőtt volt, és csak nők vehettek rajta részt.
A palóc hiedelem szerint minden ember halálát jelzik a csillagok. Ahhoz, hogy a haldokló lelkét megkönnyítsék, ablakot nyitottak. A halottakat megmosdatták, felöltöztették ünneplőbe. Az elhunyt személyt a ház utcára néző oldalán a mestergerenda alatt helyezték el hosszában. A temetést tor követte.
A palóc testalkata olyan, mint a pásztoroké. A férfiak hajviselete vállra omló hosszú haj, amelyet hátul befonva hordtak. A lányok varkocsba (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, de lazán lógó hajfonat) fonták hajukat.
Büszkék az ingatlanukra, tiszták. A tenyészett állatok közül kiemelkedő jelentőségű volt a juh és a szarvasmarha, melyeket saját vagy bérelt erdejük, legelőjük területén tartották, és egy nőtlen férfi családtagjukra bízták őrzésüket. Baromfikat nem csak saját maguknak neveltek, hanem eladásra is, de a sertés tenyésztése a belső szükségletek kielégítésére tartották.
Bármilyen szegények lehetnek, de zabkenyeret sosem ettek. Szorgalmasak, rendszeretők, munkabíró emberek voltak. Büszkék és önérzetesek.
Csuklós támlájú pad
Bátonyterenyén, 2013. augusztus 2-4-e között tartották meg az Első Palóc Világtalálkozót, melynek jelmondata „Palócnak lenni kegyelmi állapot” volt. Céljuk a palócok múltjának, jelenének bemutatása és a jövőformálás volt. A más népcsoportokba tartozókkal is meg akarják ismertetni népviseletüket, hagyományaikat.
Információk és képek a találkozóról.
Az Ipolymenti Palócok egy olyan helyi közösség, amely az Európai Unió Leader program indította be, mely valójában egy az adott vidék fellendítésének egyik legjobb módja. Ebbe Magyarország is be tudott kapcsolódni, így 2007-ben megalakult az Ipoly-menti Palócok Helyi Közössége, amely 50 települést és 161 civil szervezetet foglal magába. A Helyi Vidékfejlesztési Irodáknál számos hasonló jellegű közösség van számon tartva, majd a minisztérium ezek közül választotta ki azokat, amelyek interneten mutathatták be Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. Ezek közé tartozik az Ipoly-menti Palócok Helyi Közössége és miután a minisztérium elfogadta a vidékfejlesztési stratégiájukat, így 2008-ban létrejött az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztési Egyesülete. A közösség honlapján további képeket, adatokat találhatnak.
Mikszáth Kálmán pályakezdő kudarcai után a Tót atyafiak és A jó palócok végre meghozta számára a sikert, elismerést. Rövid, önálló novellák, így egyszerre is el lehet olvasni.
1. Milyen szóból ered a palóc? Válasz: Az orosz, lengyel polovec szóból ered.
2. Mi a jelentése a palóc szónak? Válasz: Jelentése: kun.
3. Milyen családszerkezetben éltek? Válasz: Patriarchális rendszerben.
4. Mikor volt az Első Palóc Világtalálkozó? Válasz: 2013. augusztus 2-4. között.
5. Mi a címe Mikszáth Kálmán palócokkal foglalkozó novelláskötetének címe? Válasz: A jó palócok (1882).
Tartalom:
Új magyar lexikon 5. : Mf-R, Bp.: Akadémiai, 1961
Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981
Balassa, Ortutay: Magyar néprajz, Bp.: Corvina, 1979
Képek:
Térkép: Balassa, Ortutay: Magyar néprajz, Bp.: Corvina, 1979. 34. oldal
Templom: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 165. oldal
Lakóház: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 165. oldal
Hollókő: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 165. oldal
Szőttes: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 167. oldal
Délutáni ünnepi viselet: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 164. oldal
Ünneplőben: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 164. oldal
Páros tánc: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 169. oldal
Csuklós támlájú pad: Magyar néprajzi lexikon: negyedik kötet: N-Szé, Bp. : Akadémiai, 1981, 162. oldal
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Nagyon tetszik, köszönöm.
Igazán örülök neki! 🙂 Köszönöm!