Jancsó Miklós (1921.09.27- 2014.01.31) a legnagyobb magyar filmrendezők egyike volt. Számos rendezésével nemzetközi elismerést vívott ki. Talán legismertebb filmje, a Szegénylegények, amely igen nagy sikert aratott mind a közönség, mind pedig a filmes szakmai berkekben.
Tartalomjegyzék:
Jancsó Miklós élete
Jancsó Miklós 1921. Szeptember 27-én született Vácon . A családja az első világháború elől menekült Vácra, így gyermekéveit Magyarországon töltötte. 1931-től a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult. Itt ismerkedett meg Tamási Áron, Illyés Gyula és Németh László műveivel, amelyek meghatározó szerepet játszottak későbbi életében. Érettségi után a Pécsi egyetem jogi karára íratkozott be, de mivel 1940-ben a család visszatelepült Erdélybe, a jogi egyetemet már Kolozsváron fejezte be. Itt nem csak jogot, de művészettörténetet és néprajzot is hallgatott. 1944-ben szerzett diplomát és egy ideig ügyvédbojtárként dolgozott. 1944 szeptemberében települt vissza ismét Magyarországra a Jancsó család, de 1945-ben szovjet hadifogságba került és kb. egy évet töltött Leningrádban és Rajvolában. Azért csak egy évet, mert a tüdeje súlyosan megbetegedett és emiatt hazaengedték. 1946-ban Budapesten a Muharay-táncegyüttes titkára lett, majd jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, rendezői szakra. 1950-ben szerezte meg filmrendezői diplomáját.
1949-ben feleségül vette Wowesznyi Katalint. Két gyermekük született, ifj jancsó Miklós (Nyika) 1952-ben, Jancsó Katalin(Babus) pedig 1955-ben.
A házasság azonban nem tartott sokáig, elváltak és 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, aki szintén híres filmrendező. Mészáros Márta Zoltán nevű fiát adoptálta és a 3 gyermeket együtt nevelték.
1968-ban Budapesten megismerte Giovanna Gagliardo olasz újságírónőt, akivel Olaszországba, Rómába költözött és közel 10 évig ott is élt. A kapcsolat 1980-ig tartott, majd 1981-ben Jancsó házasságot kötött Csákány Zsuzsa vágóval. 1982-ben közös gyermekük született, Jancsó Dávid.
1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház és Filmművészeti Egyetemen, de tanított a Harvard Egyetemen is 1990 és 1992 között.
2014. január 31-én hunyt el.
Linkek:
Jancsó Miklós Arckép.
Riportfilm a rendezővel.
Jancsó Miklós filmjei
Jancsó Miklós első nagyjátékfilmje 1958-ban készült el. Címe: A harangok Rómába mennek. A film operatőre Somló Tamás volt, akivel aztán 1969-ig együtt dolgozott. Ezt követően Kende János lett Jancsó filmjeinek operatőre. Állandó alkotótársa 1969-től Hernádi Gyula volt, egészen annak haláláig, 2005-ig.
További filmjei:
Nagyjátékfilmek
Oldás és kötés (1963)
Szegénylegények (1965)
Így jöttem (1965)
Csillagosok katonák (1967)
Csend és kiáltás (1967)
Fényes szelek (1968)
Sirokkó (1969)
Égi bárány (1970)
A pacifista (1971)
Technika és rítus (1971, Tévéfilmnek készült, de mozikban is vetítették)
Még kér a nép (1972)
Szerelmem Elektra (1974) Részlet a filmből.
Róma visszaköveteli Cézárt (1974, Tévéfilmnek készült, de moziban is vetítették)
Magánbűnök, közerkölcsök (1976)
Magyar rapszódia (1978)
Allegro barbaro (1978)
A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
A hajnal (1985)
Szörnyek évadja (1987)
Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
Isten hátrafelé megy (1991)
Kék Duna keringő (1992)
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998)
Anyád! A szúnyogok (2000)
Utolsó vacsora az Arabs szürkénél (2001)
Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)
A mohácsi vész (2004)
Ede megevé ebédem (2006)
Kisjátékfilmjei és dokumentumfilmjei:
Kezünkbe vettük a béke ügyét (1951)
A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1951)
1952: Május 1.(1952)
Arat az orosházi Dózsa (1953)
Egy kiállítás képei (1954)
Emberek, ne engedjétek! (1954)
Éltető Tisza-víz (1954)
Galgamentén (1954)
Ősz Badacsonyban (1954)
Angyalföldi fiatalok (1955)
Egy délután Koppánymonostorban (1955)
Emlékezz ifjúság! (1955)
Alkonyok és hajnalok (1961)
Hej, te eleven fa (1963)
Jelenlét (1965)
Közelről: a vér (1966)
Második jelenlét (1978)
Harmadik jelenlét (1986)
Sír a madár (1988)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
Játssz, Félix, játssz! (1997)
Tévéfilmek:
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Omega, Omega (1983)
Muzsika (1984)
Színházi rendezések:
Fényes szelek (1971)
Vörös zsoltár (1973)
Hasfelmetsző Jack (1978)
Mata Hari (1979)
Csárdáskirálynő (1980)
Othello (1980)
Bayer aspirin (1981)
Drakula (1982)
Szép magyar tragédia (1982)
Jöjj délre, Cimborám! (1983)
A cella (1984)
Linkek:
Jelentősebb elismerései
1965 1966 Magyar Filmszemle, fődíj
1966 Balázs Béla-díj
1972 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendező (1972)
1973 Kossuth-díj
1979 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj
1987 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, (Szörnyek évadja)
1990 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj
1992 Montreali Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés, (Kék Duna keringő)
1994 Magyar Filmszemle, életműdíj
2000 Magyar Filmszemle, legjobb rendező (Anyád! A szúnyogok)
2000 Pro Cultura Urbis
2001 Budapest díszpolgára
2004 Magyar Mozgókép Mestere
2006 Kossuth-díj (másodszor)
2009 Hazám-díj
Linkek:
Könyvek Jancsó Miklósról
Marx József: Jancsó Miklós két és több élete, Vincze Kiadó, Budapest, 2000
Gyertyán Ervin: Jancsó Miklós, Magyar Filmintézet, Budapest,
Szekfű András: Fényes szelek, fújjatok! Jancsó Miklós filmjeiről
Hernádi Gyula: Vitam et sanguinem. I. Magyar rapszódia ; II. Allegro barbaro ; III. Concerto. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye. Magvető, 1978
Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői, Szabad Tér Kiadó, 1988
Giulio Marlia: Lo scher mo liber ato. Il cinema di Miklós Jancsó. Firenze. 1982. Ed. Liberoscambio.
Magyar Rapszódia (Jancsó Miklós Filmjei), Babits Kiadó, 1991
Jancsó Miklós életműve
Jancsótól:
Jancsó Miklós: Szegénylegények (Ötlettől a filmig), Magvető Kiadó, Budapest, 1968
Jancsó Miklós – Hernádi Gyula: Csendes Kiáltás-Fényes Szelek, Pelikán Kiadó, 1994
Linkek:
Jancsó Miklós: Szegénylegények ötlettől a filmig_
Forrás: www.jancsocsalad.hu
Szegénylegények
Összegzés: 5 kérdés, 5 válasz
1. Mikor és hol született Jancsó Miklós?
1921.szeptember 27-én született Vácon.
2. Mikor és hol halt meg Jancsó Miklós?
2014. január 31-én halt meg Budapesten.
3. Melyik volt Jancsó Miklós első nagyjátékfilmje és mikor mutatták be?
A harangok Rómába mennek című filmjét 1958-ban mutatták be.
4. Ki volt a rendező állandó alkotótársa?
Hernádi Gyula, egészen annak haláláig, 2005-ig.
5. Mikor mutatták be Szegénylegények című alkotását?
1965-ben mutatták be a filmet.
Remélem, tudtunk segíteni.
A szerkesztő ajánlja:
Olvasd el az alábbi cikkeket is:
Szép napot kíván:
az FK-Tudás csapata
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
