I. Szent István magyar király

I. Szent István magyar király 1000-től haláláig, 1038-ig uralkodott. Géza nagyfejedelem és Sarolt fia. Vajknak hívták, az István nevet csak a keresztsége után vette fel. A szomszéd uralkodó Gizella lányát vette feleségül. Fia, Imre herceg 1007-ben született.

Tartalomjegyzék:

I. Szent István magyar király születése, származása
Nevének eredete
Megkeresztelése, koronázása és házassága
Fejedelemsége
Politikája
Törvényei
Megemlékezés I. Szent Istvánról
5 kérdés – 5 válasz

I. Szent István magyar király

Élete:

Születése, származása:

Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula lányának, Saroltnak egyetlen (ismert) fia. Vajk néven született. A hagyományok szerint Esztergomot jelölik meg születési helyéül, idejét pedig 975 körülre teszik. Míg a születési helyre van bizonyíték, addig születési időpontjára nincs, mert csak kis mennyiségű írásos emlék maradt az utókorra, így a pontos évszám a feledésbe merült, csak hozzávetőlegesen határozható meg.

Nem keresztényként született, de keresztény nevelést kapott. Gyermekkorától kezdve tanulta a latin nyelvet, Géza fejedelem felkészítette az uralkodásra.

Nevének eredete:

Pogány neve Vajk, mely török eredetű és baj vagy bej, gazdag, gazda, vezér, hős jelentéssel bír. A Vajk név még 1010 körül ismert volt, melyet egy német krónikaíró is feljegyezte, ám később ez a neve a feledésbe merült. Országát, hazáját képes volt megvédeni, tekintélyét megvédte. Sosem veszített csatát, akkor is kiállt magáért, elképzeléseiért, ha az a család érdekeivel ütközött. Vajk nevet kiérdemelte.

Megkeresztelése, koronázása és házassága:

Géza fejedelem megteremtette fia számára a nyugodt uralkodást. Hozzájárult azzal is, hogy fiának feleségül a veszélyes nyugati szomszéd uralkodó lányát kérték. Gizellával 996-ben kötötték össze életüket. Házasságkötésük után, 997-ben Géza nagyfejedelem meghalt.

Megkoronázása előtt a nyitrai hercegség ura volt István.

Az ifjú fejedelemnek rokonával, Koppánnyal kellett fegyvereit összemérni, ugyanis Koppány magának akarta a trónt és Géza özvegyét (Saroltot) is, a régi hagyományok szerint. I. Szent István király körül gyülekeztek az idegen nemzetiségűek, főleg németek, míg Koppány mellé a régi rend és a törzsi szabadság hívei csatlakoztak. István hada modern nehézlovasságból állt, szemben a Koppány elavult könnyűlovas seregével. A csatát Koppány elveszítette, és meg is halt.

A Vajk név helyett az István nevet kapta, amikor Esztergomban megkoronázták az ezredfordulón azzal a koronával és kereszttel, amit II. Szilveszter pápától kapott. II. Szilveszter pápa nem egyedül, hanem III. Ottó német-római császárral közösen döntöttek arról, hogy a koronát megkapja, de a pápával küldte el azt a császár. Erre szükség volt azért is, hogy egyenjogú uralkodónak számítson más keresztény királyok mellett. Ez a korona nem egyet jelent az általunk ismert Szent Koronával.

Ettől fogva ő volt Magyarország királya.

Vélhetően Szent István fejszobra a kalocsai székesegyházból a XII. sz. végéről

Fejedelemsége:

Hogy megszerezze a Kárpát-medence feletti uralmat, fegyveres támadásokat indított az Abák ellen, akik meghódoltak a király előtt, így megtarthatták a terület részét maguknak. Az Aba nemzetség feje Ajtony volt, aki István egyik leánytestvérét kapta nőül. A Marostól délre elterülő részt kapta meg.

Hol fegyverrel, hol pedig egyezség révén növelte hatalmát I. Szent István magyar király. 1003-ban legyőzte anyai ági nagybátyját, életét megkímélte, de tartományát megszerezte.

Ahhoz, hogy a magyarok be tudjanak az európai népekhez olvadni, szükség volt arra, hogy a pogány szokásokat elhagyják, helyette betartsák a keresztény törvényeket. Ez azonban sokáig gondot okozott a magyarok számára. Kemény és következetes belpolitikával, szigorával rendre utasított minden lázongót István király.

A meghódított területeket új egységekké, vármegyékké szervezte. A határokkal kijelölt területre várat építtetett, a vár élére pedig saját kíséretének tagjai közül ispánt állított, aki a király nevében gyakorolhatta az uralmat a rábízott területen. Az így kialakult megyék száma 12 és 45 között volt. A szláv eredetű megye szó jelentése határt jelent.

Országépítésében fontos szerepet kapott a pénzverés és az egyházszervezés.

Tíz egyházmegye alapítása fűződik nevéhez, és több bencés monostort is alapított. Az Intelmek című művében foglalta össze fiának, Imre hercegnek azt, hogy mik az uralkodó feladatai, valamint az uralmi elveket, amely tekinthető az első magyar államelméleti műnek is.

“Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennél fogva megparancsolom, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

Az északon a lengyelektől, nyugaton a német-római császárság seregeitől, keleten pedig besenyőktől védte meg I. István magyar király az országot. Bulgária elfoglalását bizánci szövetségesként érte el 1018-ban.

István király békében kívánt élni a szomszédjaival. A nyugati nagyhatalommal nem volt sokáig viszálya, ahol sógora, II. Henrik uralkodott, akinek halálával a jó viszony is megszűnt. II. Konrád 1030-ban hadba indult Magyarország ellen, de vereséget szenvedett és így Bécs környéke is magyar kézbe került.

Uralkodásának utolsó éveiben foglalkoztatta a trón átörökítése.

Imre nevű fia valószínűleg 1007-ben született, szülei keresztény szellemben nevelték. I. Szent István magyar király igyekezett képzett uralkodót nevelni fiából. 1031-ben egy vadkan halálra sebezte Imre herceget, mely természetesen szüleinek mérhetetlen fájdalom volt, de a magyar nép számára is óriási veszteség.

I. Szent István magyar király másik fia Ottó pedig már korábban meghalt.

Apai ágról származó unokatestvérét, a pogány Vazult alkalmatlannak vélte az uralkodásra, ezért megvakíttatta, de máig vitatott, hogy ki végezte ezt el.

Vazul helyett a női ágról származó unokaöccsét, Orseolo Pétert tette meg örököséül.

István király élete végéhez közeledve életereje kezdte elhagyni, valószínűleg a köszvény is kínozta. 1038. augusztus 15-én meghalt. Testét a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

I. Szent István király temetése
Képes Krónika

1083. augusztus 20-án I. László szentté avatta, melyről Szent Gellért írása őriz:

„…emeljétek fel azok testét, akik Pannónioában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”

Politikája:

Külpolitikája:

I. Szent István magyar király uralkodását végig a Kárpát-medence egyesítése és a kereszténység gyökeresítése jellemezte, ezáltal mindig a békére törekedett. Gizellával való házassága is ezt támasztja alá, de mutatja sógorával, II. Henrikkel, Német-római Birodalommal való kapcsolata is.

A Bizánci Birodalommal is szövetségben volt, kapcsolatuk békés volt.

A besenyők és a németek viszont ellenségek voltak Szent István számára. A kisebb veszélyt a besenyők jelentették.

II. Henrik halálával kihalt a bajor uralkodócsalád fiú ága, ezáltal a kapcsolat is megromlott. A németek és a bajorok többször fosztogattak hazánkban és II. Konrád meg is támadta Magyarországot. A támadás sikertelen volt. Később is tervezett egy támadást Konrád, de valószínűleg Imre herceg halála közrejátszott abban, hogy így női ágon is kihalt a bajor uralkodóház és Istvánnak már nem volt többé joga a német trónra.

Egyházpolitikája:

I. Szent István magyar király apja, Géza fejedelem egyházpolitikáját folytatva, további újításokat vezetett be. Püspökségeket szervezett, egyházmegyékre osztotta az országot, melyek vezetője az ispánok voltak.

A pannonhalmi bencés apátságot még Géza kezdte el építeni, de Koppány legyőzése után I. Szent István magyar király tett fogadalma szerint folytatta és be is fejezte annak építését.

Pannonhalmi bencés apátság

Apácakolostort, apátságot hozott létre, valamint nevéhez fűződik az esztergomi és a székesfehérvári székesegyház felépítése, az óbudai Szent Péter és Szent Pál templomok.

Esztergomi bazilika

Székesfehérvári Szent István-székesegyház

Az apátságok lettek az európai keresztény kultúra központja. Falaikon belül iskolák működtek, a szerzetesek a vallásos szövegeken kívül jogi, politikai okmányokat is fogalmaztak, írtak.

I. Szent István magyar király törvényei:

A megszerzett területek megtartása és a megfelelő működtetés érdekében szükséges volt I. Szent István magyar királynak törvények meghozására. Az Intelmek két törvénykönyvében rögzítettek is. Lásd fiának, Imre herceghez írt rész.

Az első törvénykönyvet még István uralkodása idejében, vagy halála után rögzítettek, viszont a második törvénykönyvet I. András korában szerkesztették egybe. Legrégebbi szövegrészletét egy stájerországi XII. századi kódexben fedezték fel.

A kereszténység megteremtése és megerősítésére vonatkozó törvénycikke például arról ír, hogy minden tíz falunak rendelkezni kell egy templommal, kötelezővé tette a vasárnapi misére való járást, megváltoztatta az öröklés rendjét, hogy védje a magántulajdont.

Királyi székhellyé tette Székesfehérvárt, megkezdte a pénzverést, bevezette az adózást.

A vérségi alapon működő társadalmi rendet fokozatosan váltotta fel a területi alapra helyezett igazgatás, így a nomád népek letelepedhettek, saját gazdálkodást létesíthettek. Mindez politikai, gazdasági és életmódbeli változásokat eredményezett a magyar nép számára.

A földek java része királyi birtok volt.

Megemlékezés I. Szent István magyar királyról:

A Szent István halála utáni trónviszályok miatt a fehérvári káptalan aggódott amiatt, hogy István király holttestét megszentségtelenítik. Ennek elkerülése érdekében kiemeltette a testet a székesfehérvári bazilika márványszarkofágjából, és a bazilika alatti sírkamrába helyezte el. Ekkor választották le a testről a jobb kezet, amit a bazilika kincstárába rejtettek el. De a Szent jobb sem volt biztonságban, mert Merkur, a kincstár őre ellopta azt és saját bihari birtokára vitte. Amikor I. Szent István magyar király szentté avatása lezajlott, I. László meglátogatta Merkurt, megbocsátott neki, és megalapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot. A mai román település, Szentjobb település innen kapta a nevét. Az ereklyét a Szent István-bazilikában őrzik Budapesten.

Erkel Ferenc utolsó befejezett operája az István királyt 1885-ben mutatták be.

1903-ban avatták fel a Halászbástya déli bástyaudvarában Szent István lovasszobrát, mely Stróbl Alajos munkája.

I. István magyar király koronázásának millenniumi évében, 2000-ben az ortodox pátriárka is bejelentette a budapesti Szent István-bazilika előtt, hogy a keleti kereszténység is elismerte szentjei között Szent Istvánt. Így István király az első, akit az ortodox és a katolikus vallás hívei is szentként elismertek .

1983-ban mutatták be Bródy János és Szörényi Levente rockoperáját, az István, a királyt.