A Magyar nyelv Magyarország hivatalos nyelve 1833-óta. Anyanyelvi szinten beszélők száma szerint 62. helyen áll a világranglistán és 14. helyen az Európai Unióban. Hol beszélnek magyarul? Érdekes kép tárul elénk! Magyarországon kívül a Trianoni békeszerződés következtében levágott területeken: Szlovénia, Szlovákia, Szerbia, Románia, Ukrajna, Horvátország és Ausztria. Igen, kimaradtak azok, akik kivándoroltak Magyarországról ki kényszerből, ki önszántából és Izraelben, Kanadában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le. A történelem viharai nagyon megtépázták és tépázzák a magyar nyelv képviselőit. Honnan ered? Miért beszélik oly kevesen?
Halotti beszéd magyar nyelven 1190-es évekből
forrás: Wikipédia
Eredetén még a mai napig is komoly viták folynak. A finnugor vagy csángó nyelvcsalád? Lehet, hogy egyik sem? Egy önálló nyelv? Sok helyen sok mindet lehet olvasni róla. De mi van akkor, ha a magyar nyelv és magyarság történetét átírták vagy egy kicsit elferdítették! A századok során hatalmas változáson mehetett keresztül és a ma élő ember a hiányzó pontos információ nélkül azt hiszi el, amit mondanak ill. tanítanak neki. Keringenek olyan régi dokumentumok a világban, melyek egyik napról a másikra kerülnek nyilvánosságra a magyarsággal kapcsolatban. Ezzel aztán az ember minden hitét elveszti az eddig tanultakban. A lelkében és az elméjében a kétely apró lángocskája lobban! S még mindig ott tartunk, hogy honnan ered a magyar nyelv? Talán maradjunk a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott elmélet szerint, amely az uráli nyelvcsalád, finnugor nyelvek és azon belül a ugor nyelvek egyikének tekinti a magyar nyelvet.
Legfrissebb idézetek:
- “A magyar nyelv korát felbecsülni még megközelítőleg sem lehet; lehet, hogy egykorú a Vértesszőlősi emberrel, 350,000 év, vagy még idősebb. Bizalommal hívhatjuk MAGYAR ŐSNYELV-n-ek is, mert kezdetben, a Biblia szerint az emberiség összessége egy nyelven beszélt.”Dudás Rudolf, A teremtés ősmagyar nyelve, Szikamber Kör, Vancouver, 1999
- “A magyar nyelv magyar eredetű. A magyar nyelvet az idők végtelensége szülte. A magyar nyelv szókincsének kilencvenöt százaléka magyar eredetű. Transzcendentális mélységekből – önmagából – eredő ősnyelv… szerkezeti rendszerében is.”
Badiny Jós Ferenc: Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig
Orient Press Kft., Budapest, 1996
Ragozónyelv a magyar és a latin ábécé betűinek bővített módozata az írásrendszere.
A magyar ábécé betűi:
Kis betűk: a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs
Nagy betűk: A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs
Nos, e betűk csodálatos kavalkádjából a magyarság megalkotta a világ legkifejezőbb, legpontosabb nyelvezetét. Mindennek meg van a maga magyar neve, legyen az cselekedet, álom, óhaj, tárgy, személy, szám, cím vagy gondolat. Nem is értem, hogy milyen okból használnak manapság egyre több és több idegen szót ill. kifejezést, amikor magyar nyelven sokkal jobban hangzik. S különben is Magyarországon a magyaroknak íródott, akkor miért nem lehet magyarul írni? Elgondolkoztatott.
Élünk még egy páran, akik hazánknak tartjuk országunkat. Megértem, hogy külföldiek jönnek a magyar piacokra, de Nekik is meg kellene érteni, hogy itt alkalmazkodnia kell egy országhoz s nem pedig fordítva. Más országokban vigyáznak az ország értékeire érdekes módon nálunk veszni hagyják azt. Magyar érettségi tételek közt lengyel s más írók költők műveit kell elemezni a diákoknak! Miért? A válasz talán az lehet, hogy ismerni kell a világ irodalmat is! Nem árt, de magyar érettségin akkor sincs semmi keresnivalója egyetlen idegen irodalomnak sem. S csodálkozunk, mikor egy most érettségizett diáknak Petőfi Sándor verséből idézünk és Ő csak áll és nem tudja melyik versből idézek, de még azt sem, hogy kitől. A Németország nagy mese írói:
„A Grimm testvérek szerint a világirodalom öt legnagyobb egyénisége közé tartozik Petőfi Sándor. (Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe, Petőfi)” – idézet a Wikipédia Grimm fivérek oldaláról.
Ez bizony minősít Bennünket. Nyelvünk egyedi, védeni és őriznünk kell! Aki ide jön az tiszteljen meg bennünket és tanuljon meg magyarul. Nehéz a magyar nyelv! Igen, tudjuk, de ha valaki megtanulja, az gondolkodni is másként fog.
Az a sok szó és két értelmű is van közötte, helyesírás nehéz, a mondatok összeállítása sem egyszerű. No, és ha ezt az egészet megspékeljük még egy kis tájszollással, akkor van csak igazi nagy kalamajka! Van itt főnév, határozószó, igekötő, indulatszó, kötőszó, melléknév, névmás, számnév, műveltető ige,ikes ige, iktelen ige és a ragok! Na, most kell elmenni tanulni a Magyar nyelvtan – Magyaróra – ra. Itt szépen megtanuljuk a nyelvet, de nagy szükség van a gyakorlatra. Kiss Dénes: A titokzatos – magyar nyelv törvényei és játékai
Magyar nyelvtörténeti szótár bíz ezt sem árt tanulmányozni, mert rögvest kiderül, hogy a nyelvünk magában hordozza népünk történelmét a kezdetektől fogva.
Magyar helyesírás szab 1 1832-ből
forrás: Wikipédia
Nyitvatartási idő:
2013. április 1-től 2013. október 31-ig
keddtől – vasárnapig 9-17 óráig
pénztárzárás: 16:30-kor
hétfő: szünnap
2013. november 1-től 2014. március 31-ig
keddtől – vasárnapig 8-16 óráig
pénztárzárás: 15:30-kor
hétfő: szünnap
Elérhetőségünk:
Cím: 3980 Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy utca 275.
Telefon: 47/521-236 Fax: 47/521-237
E-mail: info@nyelvmuzeum.hu
JELENLEGI KIÁLLÍTÁSAINK
Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó.
Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm
sértett gőgömben értőm és kísértőm
te hangolás barangoló kalandom
te zengő és borongó hang a lanton
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem.
A magyar nyelv nyelvtani rendszere egy speciális, összetett, kombinatív és mégis nagyon szabad, kreatív gondolkodási struktúrát feltételez, arra támaszkodik, ennek segítségével bontakozik ki, és fordítva: a gondolkodás szerteágazó lehetőséget kap a nyelvtani rendszerre alapozva, és ez oda-vissza hat egymásra. (…) A szimbólumokat, képeket és logikus fogalmakat kombinálva alkalmazzuk egy-egy kifejezésben: tehát egyszerre használjuk a jobb és a bal agyféltekénket, a kreatív és racionális féltekét.
Kazinczy Ferenc épp` olyan szükségszerűen jelentkezik a magyar irodalomban, mint Petőfi. Amit Kazinczy a magyar nyelvben elkezdett, azt Petőfi fejezi be. Kazinczy megújította a formát, Petőfi forradalmat csinált a tartalmat illetően. A forma megújításáért szervezkedni, kritizálni, az egyre eredetibb alkotásokkal előrukkoló művészeket összefogni és vezetni kell a nyelv idálja felé. Ez szellemi diktátor szerep. Ez Kazinczy. A tartalom megújításáért meg kell ismerni a nép lelkét, a nyelv géniuszát. Ez szellemi forradalmár szerep. Ez Petőfi. És tegyük hozzá: aki forradalmat csinál a tartalmat illetően, az mindig újít a formán is.
A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.
Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük.
Folyamatosan libegő boldogságban nem nagyon születnek értékes dolgok. Nem hiába van a magyar nyelvnek nagyon is frappáns kifejezése a kreativitásra: az ember kiszenvedi magából.
Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.
1. Tűrjétek el egy-MÁSt. A gazdag magyar nyelv ilyen szépen fejezi ki az egyik ember más-voltát a másikhoz mérten.
2. Tartsatok ki egy-MÁS mellett.
3. Nézzétek el egy-MÁSnak azt, amit szeretnétek megváltoztatni.
4. Hallgassátok meg egy-MÁSt.
5. Fogadjátok el egy-MÁSt. Fogadjátok el MÁS-nak, fogadjátok el MÁS-ként.
Fogadjátok el MÉGIS! Ez az indokolás nélküli, isteni, önzetlen szeretet.
Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor “szakítanak”? A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát; két ember elválik egymástól, “szakítanak”, s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt… asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket. Elszakadt, mert szakítottak, s most már nem tartja őket… Valahogy így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi, Juliskától. Most bámulnak az égre, s azt hiszik, a szakítás magányügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami.
Különös, a magyar nyelvben összecseng és egymásból következik ez a két szó: ölés és ölelés.
A magyar nyelv könyve
Forrás: port.hu
ingyenes online nyelvtanulás – Ring
Svéd On-line Nyelvtanfolyamok – Online nyelvtanulás.tlap.hu
Link: Wikipédia
Forrás:
Remélem tudtunk segíteni.
Szép napot.
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
