Békés megye
Magyarország délkeleti részén fekszik, a dél-alföldi régióban.
Határmegyék: északon Hajdú-Bihar megye, nyugaton Jász-Nagykun-Szolnok megye, valamint Csongrád megye, délről és keletről a román határ. Megyeszékhelye Békéscsaba. Összesen 75 település fekszik a megyében, ebből 1 megyei jogú város, egyéb városok száma 20.
Az itt élők létszáma (2010-es adat): 336 556 fő, népsűrűség: 66,8 fő/km2. A nemzetiségek aránya 6, 2% (2001-es adat).
A megyében termelik a legtöbb búzát, kukoricát, árpát, zöldséget, gyümölcsöt. Jelentős a baromfi, sertésállomány.
Békés megye domborzata:
Békés megye az „Alföld tengersík vidékin” (Petőfi) fekszik. Tengerszint feletti magassága 81-106 méter.
Éghajlata kontinentális, hideg tél, meleg nyár. A napsütéses órák száma viszonylag magas. Az éves csapadékmennyiség 550-600 mm, bár egyre csökken az éghajlatváltozás miatt.
Talajrétege vastag üledékes-löszös, jó termőföld. Legjelentősebb ásványkincse a földgáz, mely az ország földgázállományának a 20 %-át adja. Nagyon fontos kincs a termálvíz, amely a gyógyfürdők számát jelentősen megnövelte a megye területén.
Folyóhálózata sűrű, 8 folyója van. A Körösök: Fehér-, Kettős-, Fekete-, Sebes-, Hármas Körös, valamint a Berettyó, Száraz-ér, Hortobágy-Berettyó. Állóvizei: Biharugrai halastavak, Kákafoki-holtág, Békéscsabánál a Téglagyári tavak. Az Élővíz-csatorna is itt található, szinte behálózza a megyeszékhelyet és környékét.
Körösök vidéke
A folyószabályozások idején, a 19. században kb. 25000 hektárra csökkent az erdőterület, jobbára szántóföld borítja. Növénytakarója eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt. Állatvilága főként madarak, rágcsálók, kisvadak (fácán, túzok, nyúl, őz stb.) Természetvédelmi területén a Túzokrezervátum jelentős állománnyal büszkélkedhet.
Békés megye történelme
Békés vármegye
Területe már az ie. 5-4. században lakott volt. Sok törzs élt itt a honfoglalás előtt, majd a honfoglalás után a Vata nemzetség birtoka lett. Békés vármegye székhelye a 11. századtól Békés lett. A 15. században, Mátyás idején Gyula lett a megyeszékhely. Ez azért is volt fontos, mert Gyulán megépült a vár, s jelentős szerepet töltött be a török elleni harcban. A vár ma is jelentős nevezetessége a megyének. A törökök miatt a megye elnéptelenedett, lakosságának száma 10%-ra csökkent, ami csak később, a 18. század elején kezdett benépesülni, ugyanis több nemzetiség települt le itt. (románok, szlovákok, németek, szerbek)
Gyulai vár
Fejlődés:
Békés megye mezőgazdasági szempontból nagyon fontos szerepet tölt be Magyarország szempontjából. A 19. században megépült Budapest-Békéscsaba vasútvonal bekapcsolta a megyét az ország életébe, majd Románia felé is kiépült az összeköttetés. A 2 világháború között és után a legnagyobb fejlődés Békéscsabán ment végbe. 1960 után az ipartelepítésnek köszönhetően megnőtt a lakosság száma. A mezőgazdaságon kívül a gépgyártás, konzervipar, kosárfonó ipar, élelmiszer-, nyomdaipar, építőipar adta a legtöbb munkát az embereknek.
Gyulán: a Gyulai Húskombinát, a Tejpor és sajtgyártás, valamint a Dürer-nyomda,
Orosházán: az üveggyártás, valamint a Linamar gépgyártó vállalat,
Szarvason: a Vas- és Fémipari Rt., valamint a Szirén Ruházati Szövetkezet, valamint a Gallicoop és a Pioneer számottevő,
Békéscsabán: a hús-és kolbászgyártás, a Kner Rt. Nyomdaipari vállalat, a Csaba-Metál Kft., Linamar gépipari Kft, Inkubátorház, Budapest-Bank műveleti központja és az SMK Hungária Kft. működik.
Közigazgatás:
Békés megye
Békés megye járásainak száma 9: Békéscsabai, Békési, Gyomaendrődi, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalmi járás.
A kistérségek száma 8: Békéscsabai, Békési, Gyulai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalmi kistérség.
Békés megye települései: Békés, Békéscsaba, Gyula, Körösladány, Mezőhegyes, Orosháza, Szarvas, Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Békésszentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Csabacsűd, Csabaszabadi, Csanádapáca, Csárdaszállás, Csorvás, Dévaványa, Doboz, Dombegyház, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek, Fancsikapuszta, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Geszt, Gyomaendrőd, Gyopárosfürdő, Hunya, Kamut, Kardos, Kardoskút, Kaszaper, Kertészsziget, Kétegyháza, Kétsoprony, Kevermes, Kisdombegyház, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, Mezőgyán, Mezőkovácsháza, Murony, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Nagyszénás, Örménykút, Okány, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Szeghalom, Tarhos, Telekgerendás, Tótkomlós, Újkígyós, Újszalonta, Végegyháza, Vésztő, Zsadány.
Békés megye térképe itt: bekes-megye.lap.hu
Turisztika, látnivalók
Szabadkígyós, kastély
Békés megye nevezetességei közé tartoznak a Gyulai Vár, a Várfürdő, Füzesgyarmaton a gyógyfürdő, Gyulavári kastély, Szabadkígyósi kastély. Ezen kívül számos fesztivál, köztük a Csabai Kolbászfesztivál, a Békési Szilvaünnep, Madzagfavi napok Békésen, a Szarvasi Szilvafesztivál, Szanazug, a Körös-holtág sok fürdőzőt és horgászt vonz.
A megyében sok kastély látható, jó részük elhanyagolt állapotban van, de a vadászturizmus keretében sok vadász érkezik a megyébe.
Kulturális fesztiválok közül népszerű nyáron a Gyulai Várszínház Shakespeare fesztiválja, a Békés Megyei Jókai Színház 2013/2014-es színházi évadában sok érdekes, színes színházi előadás található. Köztük az István, a király, valamint az immár hagyománnyá váló Ádámok és Évák Fesztiválja, ahol Békés megye középiskoláinak „színészcsapatai” vesznek részt. Az idei téma a magyar regék és mondák.
Békéscsaba, Jókai Színház
Békés megyében nagy hagyománya van a kerékpáros turizmusnak. Az egész megyét behálózzák a kerékpáros utak, sok „Kerékpáros barát település” található a megyében, köztük Békés is.
További információk:
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas.hu szerkesztősége!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Beírom a szócikkbe a településlistát, bár kicsit hosszú lesz.
Köszi a térkép észrevételt, kicseréltem. Remélem, így jobban láthatóak a városok rajta.