A palotás szónak több jelentése van.
Jelenthet lassú, magyar táncot, jelenthette régen a jegyzőt a királyi tábla bíróinál, ezen kívül belső szolgálatot teljesítő testőr is volt.
Végül Palotás a neve annak a községnek, amely Nógrád megyében fekszik.
Tartalomjegyzék
Palotás tánc
A tánc onnan kapta a nevét, hogy várakban, kastélyokban, palotákban táncolták.
Először egy erdélyi táncot hívtak palotásnak. A Dunántúl egyes vidékein a páros lassú csárdást gyakran nevezték palotásnak.
Ünnepélyes, lassú vonulású nemesi tánc, a 18-19. században (reformkor) terjedt el Magyarországon.
A palotás tánc a verbunkos és a friss páros lépéseit tartalmazza, így a férfiak tánca dominál benne.
A XX. században alakult ki az a hagyomány, hogy a palotással nyitnak meg különböző bálokat, így rendszeresen a balatonfüredi Anna-bál nyitótánca is a palotás.
Tánclépések
Polonézhez és csárdáshoz hasonló tánclépésekkel táncolták, táncolják ma is.
A párok bevonulásával kezdődik.
Palotás zene
Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájában, Kodály Zoltán: Háry János című daljátékában és Kálmán Imre: Ördöglovas című operettjében is táncolják a palotást. Ezen kívül számos gombavató, szalagavató nyitó tánca is.
Ruha
A férfiak ruhájának felső része álló galléros, végig gombos. Oldalt fel van sliccelve megkönnyítendő a mozgást.
Zsinórdíszítés található rajta. Színe lehet zöld, barna, bordó. Sötét nadrággal hordták.
A nők ruhája fehér és bordó/vagy zöld színű, arany díszítéssel. Csipkeköténnyel hordták.
Palotás tánc videó
Palotás helység
Palotás egy Nógrád megyei falu, amely a Pásztó kistérség része.
Megközelíthető az M3-as autópályán, a bagi útelágazásnál kell lefordulni. A 21-es főúttól pedig 8 km-re nyugatra, jobbágyi felől érhető el.
Térkép
Palotás fekvése
A Cserhát hegység déli részén elterülő dombságon található, a közelben a Zagyva folyó vízgyűjtő területe található. Budapest és Salgótarján 50 km-re, Pásztó, Hatvan és Aszód 20-20 km-re van a községtől.
Története
A fennmaradt írások szerint több neve volt a helységnek:
Hotuandi, Krukenus, Hatuan, Micodhotuono, Cukenushotuono, Palatashatwan.
Már 1075-ben említik mint Árpád-kori települést, amely az ide települt ajtónállóktól, testőröktől, királyi palotai vitézektől kapta a nevét.
A XII. században Kökényes-Radnót nemzetség volt az ura a területnek, majd a Palásthi Radó családé lett.
Csánki Dezső könyve szerint a „Palotás” név egy birtokosának a „palotájára” utalhat.
A XV. században Buják várához tartozott ez a település, majd Luxemburgi Zsigmond a feleségének adományozta a hozzá tartozó birtokkal együtt. Később Báthory Istváné lett.
A mohácsi csata után Werbőczy István kapta meg, majd Báthory Andrásé lett.
A XVII. században Váchoz tartozott, majd a kurucok foglalták el.
A XVIII. századtól nőtt a lakosainak a száma.
1770-től Esterházy-birtok lett.
A XIX-XX. században gőzmalmot működtetett itt báró Schossberger Rezső.
A település határában lévő Bujáki-patak vizét felduzzasztották, víztározót hoztak létre.
Így jó turista célpont is lett.
1910-re majdnem megháromszorozódott a katolikus vallásúak száma a községben.
1971-1990-ig a tanács székhelye.
1981-ben egyesült Héhalom községgel, így Palotáshalom lett a neve. Ide tartozott még Kisbágy, Szarvasgede is.
1984 óta Palotás nagyközség. Lakosainak száma 2005-től csökken.
Népcsoportok
2001-ben a lakosságnak majdnem 100%-a magyarnak vallotta magát.
Szolgáltatások
A község egészségügyi szolgáltatásához tartozik az orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár. A szomszédos településeken mentőállomás, fogorvosi és állatorvosi ügyelet van.
Benzinkút, autósbolt, autószerelő, vendéglátó-ipari egységek, pénzintézet működik.
Santos Étterem és Panzió
3042 Palotás, Szabadság út 124.
06/32 480-699
Pizzéria-Söröző-Lottózó
3042 Palotás, Szabadság út 43.
06/70 384 5159
Tóparti horgász faház
Szállás lehetőség: 06/70 323 8399
Tópart Büfé (étkezési lehetőség)
Kultúra
Művelődési Ház és Könyvtár
Palotás nevezetességei
Római katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére
Palotáson 1702-2010-ig volt önálló plébánia. 2010-ben a bujákihoz csatolták.
1697-ben még a falun kívül állt a templom, de harangozni a helység központjában lévő haranglábon elhelyezett harangot használták.
A mostani templom barokk stílusú, Esterházy Ferenc építtette 1743-ban. Szent Péter és Szent Pálnak szentelték, de harangtornya külön volt az épülettől.
1806-ban villám csapott az épületbe, amelyet Eszterházy Miklós építtette újjá 1815-16-ban mai alakjában.
A templom belsejében 2 oltár, keresztelőkút van, a főoltáron festmények lógnak a névadó szentekről, illetve Szűz Máriáról. Egy olajfestmény is látható Kármelhegyi Boldogasszonyról, adományokból restaurálták.
Ma 4 harangja, Angster orgonája szolgálja az istentiszteleteket. A szószék copf stílusú, amelyen bibliai jelenetek láthatók.
Szobrok voltak Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Szent Andrásról. Szent Anna/Szűz Mária képét búcsúkban hordják körbe.
Az II. világháborúban sok kár érte a templomot. Szerencsére sikerült helyreállítani a károkat.
Ma a szentély falán nagyméretű freskó mutatja a feltámadt Krisztust Szent Péterrel és Szent Pállal. A mennyezeten lévő freskó az Oltáriszentség győzelmét, a középső freskó a hegyi beszédet tartó Jézust ábrázolja, a hátsó freskó pedig Szent Józsefet munka közben. Ezen kívül szentek képeit láthatják medalionokban, a karzaton pedig egy freskó mutatja Máriát, aki a szomorúaknak nyújt vigaszt.
Az egyházközösség felújította a padlózatot, a szentély márványburkolást kapott. A homlokzat és az orgona is felújításra került.
2013-ban Szent Anna mellékoltár, valamint gyóntatószék került be a templomba a Mátraverebély-Szentkút kegyhelyről.
Szent István szobor
A templom előtt áll, 2000-ben készítette Szpisják Pál, palotási szobrászművész. Ezzel ünnepelték a Millenniumot.
Világháborús emlékmű
A templom előkertjében található, amely az első világháború és a II. világháborúban elesett katonák emléke előtt tiszteleg.
Palotás Horgásztó
A horgásztó úgy jött létre, hogy Bujáki-patak vizét összegyűjtötték a völgy lezárásával 1964-68 között.
A tóhoz tartozik egy 30 hektáros földterület is. A gát legmagasabb pontja 8 méter, a tó átlagos vízmélysége 4-5 méter. A tó hossza 2,5 km, szélessége 30 méter. Ma sporthorgászatra, táborozásra, vízi sportokra, öntözésre használják a tavat és területét.
Sporthorgászat
1972-ben megalakult a Palotási Horgászegyesület (a tó tulajdonosa). Tagjainak létszáma nő, kb. 600 fős ma.
A horgásztó nagyon kedvelt helye ma a pihenni vágyóknak és a horgászoknak. Külföldiek is rendszeres látogatói Európa különböző országaiból.
A halállományban megtalálható a ponty, amúr, keszeg, busa, compó, süllő, csuka, harcsa, balin. Több rekordfogással is büszkélkedhet az egyesület. A halállományt rendszeresen pótolják, telepítik. 2001-től rendszeresen megrendezik a Palotási Sporthorgász Egyesület Palotás Kupa Nemzetközi Bojlis Horgászversenyt. Falusi turizmus faházai, valamint sátorhelyek is rendelkezésre állnak a horgásztanyákon.
A környék élővilága
Nemcsak a horgászat, hanem a természet szerelmesei is szívesen járnak a környékre. A tavat körülvevő nádasban és erdőkben gazdag növény és madárvilág található.
Növények
11 védett növényt láthatnak itt. Többek közt a kálmos, a széleslevelű nőszőfű, a kardos és madársisak, réti iszalag, selymes boglárka, budai imola, macskahere, dunai szegfű, nyúlánksárma, hengeresfészkű peremizs.
Rovarok
A rovarvilág felfedezésre vár, de megtalálható itt a szitakötő, a diófacincér, farkasalmalepke, fecskefarkú pillangó, óriás énekes kabóca.
Kétéltűek
Itt szaporodik a zöld és barna varangy. A mocsári teknős is kedveli ezt a környéket.
Madarak
190 megfigyelt madárfaj közül 71 itt költi ki fiókáit. Itt fészkel a búbos vöcsök, törpe gém, barna réti héja, guvat, nádi tücsökmadár, gyurgyalag, parti fecske.
Ragadozó madarak közül a parlagi sas, békázó sas, hamvas réti héja csap le zsákmányára.
Madárvonuláskor kanalas gémet, énekes hattyút, réti sast, fenyérfutót, sárjárót, pásztormadarat, citrombillegetőt láthatnak a madárrajongók.
Emlősök
A fokozott védettséget élvező vidra megtalálható a tó és a patak mentén.
5 kérdés, 5 válasz
1. Miről kapta a nevét a palotás tánc? – Arról a helyről, ahol táncolták, vagyis a palotáról.
2. Hol táncolják a palotást? – Bálok nyitó tánca, valamint megtalálható Erkel: Hunyadi László, Kálmán Imre: Ördöglovas, Kodály: Háry János című műveiben.
3. Hol található Palotás? – Nógrád megyében található, 50 km-re Budapesttől, Salgótarjántól.
4. Milyen nevezetességek találhatók a faluban? – Szent Péter és Szent Pál tiszteletére avatott plébánia templom, Világháborús emlékmű, Szent István szobra.
5. Milyen versenyeket rendeznek a Palotási Horgásztónál? – 2001-től bojlis horgászversenyt. rendeznek
Forrás:
Képforrás:
Santos Étterem és Panzio Palotás
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: