Lenin

Vlagyimir Iljics Lenin, eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov 1870. április 22-én (a régi orosz naptár szerint április 10-én) született Szimbirszkben (eredetileg Uljanovszk), a Volga melletti iparos- és kereskedővárosban.

Családja vagyontalan, de tisztes jövedelmű értelmiségi család volt.

Édesapja, Ilja Nyikolajevics Uljanov, matematika-fizika szakos tanár, majd nemességet szerzett iskolaigazgató volt. Haladó gondolkodású, az orosz felvilágosodás eszméit ismerő pedagógus volt. Végtelenül szerény, egyszerű ember, ugyanakkor a munkájában igényes, felelősségteljes. Fontosnak tartotta a nép művelését és oktatását. Ezért sokszor járta az eldugott falvakat, segített iskolákat létrehozni, a tanítást megszervezni. Sokszor kellett megküzdenie az orosz bürokratákkal, a parasztok babonáival. Sokszor kellett meggyőznie a népet a tanulás fontosságáról, hasznáról. 1886 januárjában halt meg agyvérzés következtében.

A családban 6 gyermek nevelkedett: Anna, Alekszandr, Vlagyimir, Olga, Dmitrij, Marija.

Lenin édesanyja, Narija Alekszandrovna Blank, egy orvos lánya volt. Szerény, csendes, ugyanakkor erős a megpróbáltatások idején. Gyermek- és fiatalkorában különböző falvakban élt szüleivel. Ezért csak magánúton tanulhatott. Több nyelven beszélt, orosz, francia, angol szépirodalmi és történelmi műveket olvasott. Felnőtt korában magánúton szerzett tanítói oklevelet. Bámulatos figyelemmel, szeretettel, hozzáértéssel kormányozta családja életét. A gyerekek szabadságban, vidáman, ugyanakkor természetes fegyelemben éltek.

Mindegyik gyermek a családból forradalmár lett.

Bátyját, Alexandert 1887. május 8-án, Schlüsselburgban, 21 éves korában végezték ki. Ennek oka az volt, hogy részt vett a III. Sándor cár elleni merénylet előkészítésében (az ő halála után kapcsolódott be Lenin a forradalmi mozgalomba).

Bátyja egyébként rajongott a természettudományokért. Mengyelejev egyik legjobb tanítványa volt. Közben pedig a cárizmus ellen küzdött. Vlagyimir Iljics Lenin és bátyja nagyon ragaszkodtak egymáshoz. Hasonló volt gondolkodásmódjuk, természetük, kitartóak voltak a munkában, s nem utolsó sorban forradalmi hajlamuk miatt. A fiút megrendítette bátyja halála. Szeretettel őrizte emlékét, tisztelte bátorságát, önfeláldozását. Ugyanakkor már látta, hogy „nem ezen az úton kell haladni”.

Nővérét, Annát is börtönbe zárták forradalmi tevékenységért, de később kiengedték.

Nevének eredete

A „Lenin” név mozgalmi álnév volt, ún. fedőnévként vette fel.

Egyesek szerint a Léna névből ered, jelentése: lénai.

Mások szerint azért választotta a szibériai folyó nevét, mert azt kívánta jelezni: Szibériából (száműzetésből) jöttem.

A Lenin név először 1901-től jelent meg nyomtatásban.

Írásait eleinte Iljin, Tulin vagy más álneveken publikálta.

Magyarul 1903-ban a Népszava, 1904-ben a Huszadik Század című lapok írtak a bolsevikok tevékenységéről. Neve 1905-ben jelent meg nyomtatásban, akkor is hibásan, Lepin, vagy Lénia alakban.

Lenin fiatalkora, tanulmányai

Vlagyimir Uljanov ugyanolyan gyerek volt, mint a többi. Jókedvű, eleven, kezdeményező a játékokban, de nem verekedő. Élénk eszével, szervezőkészségével már korán kitűnt társai közül.

Ötéves korától szenvedélyesen olvasott, s már gimnazistaként is jeles sakkozó volt. Már gyerekként megszokta a rendszeres életmódot, a munkát, az önfegyelmet. Jól úszott, korcsolyázott.

Rengeteget olvasott. Szépirodalmat (Puskin, Turgenyev, Tolsztoj, Nyekraszov stb. írásait), történelmi, közgazdasági és filozófiai műveket.

9 éves korától 17 éves koráig Szimbirszkben, a helyi gimnáziumban tanult. 1887-ben végzett kiváló eredménnyel.

Bátyja kivégzése után a családnak el kellett költöznie Szimbirszkből. Kazanyban telepedtek le, ahol Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) beiratkozott az egyetemre jogi tanulmányokat folytatott. „Most olyan időket élünk, amikor jogot és politikai gazdaságtant kell tanulni”. Itt került kapcsolatba vezető szociáldemokrata politikusokkal (Plehanov, Akszelrod stb.). Tagja lett az egyetemi forradalmi körnek, gyűlést szervezett, szónokolt. Ezért börtönbe zárták, majd kizárták az intézményből. Kokuskinoba, anyai nagyapja birtokára száműzték. Itt tovább készült hivatására: egyetemi tankönyveit forgatta, szépirodalmi, szociológiai, közgazdasági, statisztikai könyveket és folyóiratokat olvasott.

1888 őszén engedélyezték számára a visszatérést Kazanyba, de nem járhatott az egyetemre. Ezért kérelmezte, hogy magánúton végezhesse el. 1890 tavaszán megkapta az engedélyt, s másfél év alatt tanulta meg 4 év anyagát, s 1891-ben államvizsgát tett a pétervári egyetemen a legjobb eredménnyel.

1892 márciusától ügyvédként dolgozott a szamarai bíróságon (Szamara ma Kujbisev). Közben a család is Szamarába költözött. Vlagyimir Iljics Uljanov/Lenin tanult, s közben tanítással pénzt keresett. Esténként a családdal töltötte az idejét, kedvenc időtöltései közé tartozott a zenehallgatás (húga remekül játszott zongorán). Lenin kedvenc zeneszerzője Beethoven volt.

Ebben az időszakban tökéletesítette nyelvtudását. A francia mellett jól tudott németül. Eredetiben olvasta Marx, Engels, Hegel és mások műveit.

Marx-Engels-Lenin

Ezen kívül angolul is jól beszélt, értett lengyelül, csehül, olaszul, görögül, latinul. Kazanyban, illetve Szamarában ismerkedett meg Lenin behatóbban a marxizmussal. Mindjárt a legnehezebbel kezdte, Marx: Tőke című művével. Ekkoriban olvasta „A filozófia nyomorúsága”, Engels: Anti-Dühring című műveket. Sőt, lefordította németből oroszra a Kommunista kiáltványt is, amelyet terjesztettek. Megismerkedett a dialektikus materializmus és a történelmi materializmus filozófiájával. Marx és Engels műveiből jött rá arra, hogy a forradalmi harc vezetésére csak a munkásosztály hivatott (a 19. században Petőfi is arra a következtetésre jutott, hogy a népnek kell kivívnia saját szabadságát a költők segítségével: “ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék” /Petőfi prózai levele Arany Jánoshoz/). Egy társa, bizonyos Lalajanc ezt mondta erről:

„Vlagyimir Iljics bebizonyította a munkásosztály megszervezésének szükségességét nemcsak a gazdasági feltételek megjavítása céljából, hanem avégett is, hogy a proletariátus meghódítsa a politikai hatalmat.”

1893-ban Lenin Szentpétervárra költözött, hogy a proletártömeg közelében lehessen.

Lenin

Politikai tevékenysége

1880-tól kezdett „figyelni minden politikai beszélgetésre”.

Szentpétervárra költözéséről így írt felesége, Krupszkaja:

„… a hangsúly azon volt, hogy szoros kapcsolatot teremtsünk a tömegekkel, közeledjünk hozzájuk, megtanuljunk legjobb törekvéseik kifejezőjévé válni; olyanná legyünk, hogy bízzanak bennünk, értsenek és kövessenek bennünket. … ez az időszak …. kovácsolta Vlagyimir Iljicset a munkástömegek vezérévé.”

Péterváron szerény körülmények között élt, ügyvédgyakornokként dolgozik, s belép egy marxista körbe. Újdonságként hatott jelenléte, s azok az eszmék, amelyeket képviselt. Lenin nagyon jól tudott magyarázni. Pl. közérthető példákkal tudta átadni a „Tőke” gondolatait.

1895-ben Nyugatra ment, ahol tárgyalt Plehanovval (Genf), Paul Lafargue-gal (Párizs), Karl Liebknechttel (Németországban, Berlinben). Hazatérve létrehozta a „Harci Szövetség a Munkásosztály Fölszabadítására” nevű szervezetet. Ki akartak adni egy illegális lapot „Rabocseje gyelo” (Munkásügy) címmel, de letartóztatták. 14 hónapot ült börtönben, majd hároméves kelet-szibériai száműzetésre ítélték.

1897-ben megírta a leendő párt programját, amelynek újdonsága az volt, hogy Lenin kimutatta: a marxista párt demokratikus és szocialista feladatai szoros összefüggésben vannak egymással. Ebben szintén hangsúlyozta, hogy a munkásosztály feladata az oroszországi forradalom vezetése.

1900. februárjában elhagyhatta száműzetése helyét, Susenszkojét, majd Pszkovban telepedett le, minél közelebb Pétervárhoz. A statisztikai hivatalban vállalt munkát. Felesége 1 év múlva szabadult, külföldön találkoztak.

Nagyezsda Krupszkaja

1900-ban, Lipcsében létrehozta az „Iszkra” (Szikra) című folyóiratot Martovval és Plehanovval. (Plehanovot, az első orosz marxistát tekintette Lenin a mesterének, ugyanakkor később kemény vitákba keveredett vele.)

A cím egy Puskin verssorból származik: „Szikrából lobban fel a láng”.

1902-ben a vezetőségi viták miatt, valamint a káderpárt (tömegpárt) létrehozásának követelése a szocializmus megteremtése céljából oda vezetett, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Párt kettészakadt. Leninnek sikerült megnyernie a többséget (bolsevikok) a kisebbséggel szemben (mensevikek) az ügy érdekében. (a történelem később Lenint igazolta)

1904-ben új lapot indított „V perjod” (Előre) címmel.

1905-ben visszatért Oroszországba. Mivel a decemberi felkelésre felszólítás sikertelen volt, így újra száműzetésbe kényszerült. („véres vasárnap”)

Lenin az illegalitásban is irányította a bolsevikok Központi Bizottságának és Pétervári Bizottságának munkáját, beszélt pétervári és moszkvai gyűléseken. Találkozott a munkásokkal, átvette a „Novaja Zsizny” (Új Élet) című lap vezetését.

1907-ben részt vett a II. Internacionálé stuttgarti és 1910-ben a koppenhágai kongresszusán.

1912-ben volt az Oroszországi Szociáldemokrata Néppárt konferenciája.

1915-ben részt vett a zimmerwaldi, majd 1916-ban a kienthali nemzetközi konferencián.

1916-ban megírta „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című művét.

1917–ben visszatér Pétervárra Finnországon keresztül, ahol meghirdette az „Áprilisi tézisek”-et, amelyekben követelte a tanácsköztársaság fölállítását. Júliusban sikertelen puccskísérlet után Finnországba menekült, ahol megírta az „Állam és forradalom” című művét. Ebben meghirdette az államapparátus munkásosztály általi meghódítását.

Száműzetésben

Lenin többször kényszerült emigrációban élni politikai nézetei, cselekedetei miatt.

1897-ben száműzték Szibériába (1897-1990), ahová követte leendő felesége, Nagyezsda Krupszkaja. A száműzetésben házasodtak össze 1898. július 22-én. Susenszkojéban telepedtek le, Lenin segített a parasztoknak ügyes bajos dolgaik intézésében.

A száműzetésben sem tétlenkedett, kidolgozta Karl Marx és Friedrich Engels tanai alapján a forradalmi programjának elméletét.

1900-tól száműzetésben élt több helyen, többek között Zürichben, Münchenben, Genfben, Londonban. 1906-tól Finnországban, Svájcban, 1908-től Franciaország fővárosában, Párizsban, 1912-14 között Krakkóban élt. 1914-17-ig pedig Svájcban élt, miközben kitört az Első világháború.

Politikai karrierjének csúcsa, 1917. október

Lenin szónokol

1917 októberében Pétervárott győzött a bolsevik felkelés Trockij vezetésével (orosz időszámítás szerint okt. 25-én, mai idő szerint november 7-én). Lenin vezetésével a bolsevik párt megrohamozta a Téli Palotát Petrográdban (Szentpétervár), és Kerenszkij miniszterelnök kivételével őrizetbe vették az ideiglenes polgári kormány tagjait. A petrográdi helyőrség is átállt a munkások oldalára. Lenint megválasztották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé (kormányfő).

Olyan rendszert hozott létre, amelyben le kell számolni a munkásosztály vélt vagy valós ellenségeivel. Pártjában – a kommunisták bolsevik pártja – elnyomta a marxista ideológiával szemben a más nézeteket vallókat. Egy kis csoport kezében összpontosult a hatalom. Külpolitikájában világforradalmat hirdetett. Sőt igyekezett kiegyezni a kapitalista államokkal, hogy a bolsevik rendszer fennmaradhasson. Így jött létre a breszt-litovszki békeszerződés 1918-ban.

1918-ban megalakult az Orosz Föderatív Szocialista Szovjetköztársaság. Trockij megalapította a Vörös Hadsereget. Polgárháborús időszak volt.

Lenin 1919-ben kezdeményezője és létrehozója volt a Kommunista Internacionálénak.

1921-ben új gazdaságpolitikát léptetett életbe (NEP), amelynek következménye a gazdasági élet fellendülése volt. 1922. december 30-án Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és a Kaukázuson túli köztársaságok megalapították a Szovjetunót.

Politikai nézetei: a leninizmus

A leninizmus nem jelent mást, mint a marxizmusnak az imperializmus és a proletár forradalmak idejére alkalmazott változata. Ennek lényege a proletárdiktatúra elmélete és maga a proletárforradalom végrehajtása. Lenin forradalmi programjának elmélete szerint Oroszországban ki kell kerülni a kapitalizmust, és elő kell készíteni a proletár forradalmat.

1902-ben megírta a „Mi a teendő?” című művét. Ebben kifejtette, hogy káderpártot kell alapítani, amelynek vezető ereje a munkásosztály lesz. Ez fogja kiharcolni a szocializmust.

Lenin szerint a kommunizmus társadalmának megvalósulásának 2 szakasza van:

– demokrácia

– az állam elhalása.

Az állam gazdasági alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona, gazdasági irányítási rendszere a tervgazdálkodáson alapul.

Lenin halála

Lenin egészségi állapota rohamosan romlott. 1922 májusában és 1923 márciusában agyvérzést kapott, amely a beszédközpontjának sérülésével járt. Kapcsolatban maradt a napi politikai élettel.

A XII. pártkongresszushoz írt leveleiben, 1922-23-ban szorgalmazta Sztálin leváltását a főtitkári tisztségről, s helyette egy kollektív vezetői testület megerősítését kérte. De ezt már nem tudta érvényesíteni.

Lenin Mauzoleum

1924-ben Gorkijban halt meg. Egyesek úgy vélték, hogy Sztálin megmérgezte, de a boncoláskor nem végeztek toxikológiai vizsgálatot.

Lenin balzsamozott teste

Holttestét Moszkvában, a Vörös téren lévő Lenin Mauzóleumban őrzik bebalzsamozva, amely egyben turista látványosság is.

Lenin művei

1892. Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben

Az úgynevezett piackérdésről

1894 tavasza: Kik azok a „népbarátok” és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?

1895. A XIX. Század eleji politikai gazdaságtan vázlata

1897. A szociáldemokraták feladatai

1899. A kapitalizmus fejlődése Oroszországban

1902. Mi a teendő? (a marxista forradalmi munkáspárt elméleti alapjai)

1904. Egy lépés előre, két lépés hátra (szervezeti elvek)

1905. A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban (a demokratikus forradalomnak a szocialista forradalomba való átnövésének feltételeiről, lehetőségéről szól)

1905. Forradalom Oroszországban

1916. Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka

1917. Állam és forradalom

1920. A baloldaliság mint a kommunizmus gyermekbetegsége

1921. A terményadóról

1923. A szövetkezetekről

Néhány fogalom

„Véres vasárnap” – az a történelmi esemény, amikor a cár távollétében 1905. január 9-én a munkások fegyvertelen tömegébe lőttek a katonák, ezt követően cári önkényuralom fokozódott

Narodnyikok– céljuk a cár uralmának megdöntése volt akár merénylet árán is, bátrak, önfeláldozóak voltak

Bolsevikok – a későbbi kommunistákat nevezték így, a többség

Mensevikek – a szocialista forradalom elhagyói, a kisebbség

Proletár– munkás

Lenin emlékezete

Lenin szobra

Lenin munkássága meghatározta a Szovjetunió politikáját.

Emlékét őrzi szülővárosa, régebbi nevén Lenino, ma Leninsz-Kuznyeckij. (1925-ben kapott városi rangot)

Nyugat-Szibéria déli területén található, a Kuznyecki-medencében.

Jellemző rá a feketekőszén-bányászat, a kokszgyártás, valamint a bányagépgyártás, textilipar, fűrészáru- és cipőkészítés. A városban működik a Lenin Múzeum is.

Lenin-csúcs

A Pamír hegység negyedik legmagasabb csúcsa.

Kirgizisztán és Tadzsikisztán határán áll.

Tengerszint feletti magassága: 7134 méter.

A Lenin-csúcsot Alekszej Fedcsenko fedezte fel 1871-ben.

Először német alpinisták mászták meg 1928-ban.

Leningrád

A várost eredetileg alapítójáról, I. (Nagy) Péter orosz cárról nevezték Szentpétervárnak.

1914-ben lett Petrográd, majd 1924-ben Leningrád.

1991-től ismét Szentpétervárnak nevezik, de közigazgatási terület neve mai napig Leningrád.

Leningrád a „fehér éjszakák városa”, de nevezik „Észak-Velencéjének” is.

A város a Néva partján fekszik, Moszkva után a legjelentősebb gazdasági központ Oroszországban. Éghajlata óceáni, nedves kontinentális. Éghajlata a Balti-tenger miatt enyhe. A téli középhőmérséklet -5,6 ⁰C körül van.

Központjában 200 múzeum van, köztük a hatalmas területű Ermitázs. Monumentális gyűjteményét megtekinteni több napba telne. A látogatók bepillanthatnak az orosz kultúrába, megismerhetjük Oroszország történelmét.

Téli Palota, avagy az Ermitázs

Szentpéterváron 1917. november 7-én rohamozták meg a Téli Palotát, amely az orosz cári rezidencia volt. A francia Versailles mintájára építették.

A Péter-Pál erőd a Néva torkolatánál áll, feladata a Balti-tenger irányából érkező támadásoktól megvédeni Oroszországot. Alapterülete hatszögletű, régen 300 ágyú volt ott. Terültén lévő Péter-Pál ortodox katedrálisban helyezték el a cárokat végső nyugovóra Nagy Péter uralkodásától kezdve. Az erőd politikai börtönként is működött. Az erőd harangjátéka híres (51 harang, összsúlya 15 tonna). Minden délben ágyú dördül már Nagy Péter cár ideje óta.

Leninváros

Leninváros-Tiszaújváros

Tiszaújváros régi neve 1970-1991-ig. Lenin születésének 100. évfordulóján vette fel ezt a nevet.

(eredeti neve Tiszaszederkény volt)

A szocialista iparosításnak köszönheti létét, amikor először hőerőművet, majd a Tiszai Vegyi Kombinátot építették meg. Festékgyár, műtrágyagyár, polietiléngyár kapott itt helyet, szerzett munkahelyet az embereknek.

5 kérdés, 5 válasz

1. Ki Lenin és milyen családból származott? – Lenin a szocialista Oroszország vezető politikusa a 20. század elején. Értelmiségi családból származott.

2. Ki volt a felesége? – Nagyezsda Krupszkaja, szintén marxista.

3. Mit jelent a leninizmus? – Maga a proletárdiktatúra elmélete, és végrehajtása, a munkásosztály hatalmát jelenti.

4. Mi nehezítette Lenin politikai munkáját? – Többször kellett emigrálnia, figyelték a rendőrök, börtönbe is zárták.

5. Mi viseli Lenin nevét? – Leningrád, Lenin-csúcs, régebben Leninváros (a mai Tiszaújváros).

Képforrás

Kiemelt kép: whale.to

rt.com

webcache.googleusercontent

hanganyaggal: rjgeib

Mégsem szifiliszben halt meg Lenin

Vladimir Lenin

Nagyezsda Krupszkaja Lenin felesége 75 éve halt meg