Munkácsy Mihály

Munkácsy Mihály

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Munkácsy Mihály az egyik legnagyobb magyar festőművész a 19. században. Az idén ünnepeljük születésének 170. évfordulóját. Mindig nagy gondot fordított festményei valóságot ábrázoló stílusára. Rengeteg vázlatot készített műveihez, sokszor egyszerű embereket kért meg modelleknek, vagy saját maga állt modellt. Festményeiből rendezett kiállítások méltán dicsérik művészetét. Több intézmény viseli a nevét.

Tartalomjegyzék

Származása, családja

Ifjúkora, tanulóévei

Párizsban

Sikerei

Utolsó évek

Stílusa

Krisztus-trilógia

Hatása

Kitüntetései

Munkácsy Mihály Múzeum

Munkácsy Emlékház

Rendezvények

Munkácsy-rajongó

Alapítvány

Származása, családja

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson. Eredeti neve: Lieb Mihály volt.

Apja: Lieb Leó, katolikus vallású kincstári sótiszt, majd táblabíró.

Anyja: Reök Cecília evangélikus vallású, egy gróf tiszttartójának a lánya.

A család 1848-ban Miskolcra költözött az 1848-49-es-forradalom és szabadságharc miatt. Majd egy ideig Cserépváralján éltek nagybátyjánál, Reök Antalnál. Így írt erről később a festő:

„Ide fűznek legboldogabb gyermekkori emlékeim: öreg kastély, a kapu bolthajtásai alatt egész fegyvertár, régi ágyúk – egyszóval minden, ami a gyermek- lélek kezdődő képzelőerejét foglalkoztatja.”

Végül visszaköltöztek Miskolcra, apját börtönbe zárták, mert részt vett a szabadságharcban. Munkácsy Mihály szülei korán elhunytak (anyja: 1850-ben, apja: 1852-ben). 1852-től Mihályt egy ideig nagybátyja, Reök István ügyvéd nevelte Békéscsabán. Később asztalos inasnak adta tanulni, amely nagymértékben meghatározta Munkácsy életét. Az inasként átélt megaláztatások, szenvedések mindig megjelennek műveiben, érezhető bennük a nép iránti együttérzése, érdeklődése. Miután megszerezte az asztalos segédlevelet, Aradon dolgozott, ahol megismerkedett az irodalommal. Első rajzait ebben az időszakban készítette. Érdeklődött a színészet iránt is. Később súlyos betegség támadta meg, így visszaköltözött nagybátyjához.

Munkácsy Mihály aláírása

Munkácsy Mihály aláírása

Ifjúkora, tanulóévei

Lábadozása idején rajzleckéket vett Fischer békéscsabai festőtől. Nála ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki maga mellé vette, és képzőművészetre tanította.

1863-ban festette első képét, a Levélolvasás címűt. Megmutatta Ligeti Antalnak és Than Mórnak. Másik korai műve a Regélő honvéd. Szamossy ajánlólevelet írt neki, mivel felismerte benne a tehetséget. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat támogatásával Pesten élt másfél évig, ahol Ligeti Antal mentorálta. Ez a társulat feladatának tekintette a fiatal tehetségek felfedezését, támogatását, mint az irodalomban a Kisfaludy Társaság. Főleg arcképeket és életképeket festett. Szellemi fejlődésére nagy hatással volt a Kammon kávéházban gyülekező fiatal írókkal való megismerkedése, akik realista felfogását és demokratikus gondolkodását alakították.

1865-ben jelentkezett Bécsben, a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályára, de pártfogója meghalt, így kizárták. Nagy hatással voltak rá Rubens és Rembrandt képei.

Bécsben festette a Húsvéti locsolkodás című képet. Később visszatér Pestre, majd nagybátyjához Gerendásra, illetve Békéscsabára. Itt festette a Búsuló betyár című festményét.

Súlyos szembetegség miatt Pesten és Törökbálinton tartózkodott lábadozása idején.

Később Münchenbe utazott, ahol 1 évig Wagner Sándortól tanult az akadémián. Ezen kívül hatással volt rá W. Kaulbach és D. Schlecht és A. H. Lier. Hatásukra festette Árvíz című képét, illetve Vihar a pusztán című festményét.

Munkácsy Mihály Párizsban

1867-ben állami ösztöndíjat kapott. Párizsba utazott a világkiállításra.

Visszatért Münchenbe, ahol átfestette Dűlő szénásszekér című festményét, kilépett az akadémiáról, s beiratkozott az Adam fivérek magániskolájába, ahol barátságot alakított ki W. Liebllel. Ligeti Antal tanácsára Düsseldorfba utazott, ahol L. Knaus mellett dolgozott.

Művészi önállósulásának fontos állomása az Ásító inas című festménye.

Munkácsy: Ásító inas

Munkácsy: Ásító inas

1874-ben megnősült. Feleségül vette De Marches báró özvegyét, Cecile Papiert. Nászútjukon sokfelé megfordultak. Bázel, Milánó, Velence mellett Budapest, majd Békéscsaba, ahol műtermet rendezett be.

Munkácsy Mihály és felesége, Cecile

Munkácsy Mihály és felesége, Cecile

Itt festette a Kukoricás, a Poros út I., tanulmányok a Falu hőse című műhöz. Készen lett a Zálogház című képével, Persely előtt, Leány a kútnál festményeket.

Zálogház

Zálogház

Felesége hatására eltávolodott régi témáitól. Művészete a kritikai realizmustól az eklektika felé tért el. Ebben az időszakban festette 1878-ban a Milton, 1881-ben a Krisztus Pilátus előtt, majd 1883-ban a Golgota című festményeket. Stílusában a romantika nagyszabású tematikáját ötvözi a realizmus kifejezésmódjával.

Munkácsy: Milton

Munkácsy: Milton

Kapcsolatba került Sedelmeyer műkereskedővel, akitől képeiért sok pénzt kapott, híressé váltak alkotásai a világon. Meggazdagodott, fényűző palotát építtetett Párizsban, amely a társadalmi élet központja lett. 1873-ban újra világkiállítást rendeztek Párizsban, ahol 5 képét mutatták be:

Éjjeli csavargók, Köpülő asszony, Őszi parkban, Részeges férj hazatérése, Férfi tanulmányfej.  

Munkácsy: Éjjeli csavargók

Munkácsy: Éjjeli csavargók

Műterme hatalmas volt, ahol mindig dolgozott valami témán.

Külföldi sikerei

Világsikert a Siralomház című művével érte el 1870-ben. Ezt a festményét a párizsi Salonban aranyéremmel tüntették ki. A váratlan siker kissé megzavarta.

Siralomház

Siralomház

1870-ben Magyarországra utazott, hogy tervezett képeihez tanulmányokat készítsen. Visszatért Düsseldorfba, ahol megfestette a Részeges férj hazatérése, az Iskola előtt, a Tépéscsinálók képeit.

Tépéscsinálók

Tépéscsinálók

1871-ben Párizsba költözött. 1873-ban megfestette az Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony

Munkácsy: Köpülő asszony

Munkácsy: Köpülő asszony

1874-ben a Zálogház című képeit. A francia kritika támadta, élményanyaga kimerült.

Tájképstílusa 1880-as években teljesedett ki, amelyet a következő festmények jeleznek:

1870. Sötét utca, Séta az erdőben

1873. Rőzsehordó nő

Rőzsehordó nő

Rőzsehordó nő

1874. Poros út, Kukoricás

1878. Pávák, Gesztenyesor, Colpachi park, Tájkép folyóval

A tájképek mellett kiemelkedőek arcképei.

1874. Muffos arckép

1886. Liszt

1887. Haynald

Utolsó évek

Életének utolsó éveiben halálos kór gyötörte. Művészete megfáradt, kompozíciói erőtlenek. Erről tanúskodik a Mozart halála (1886) című képe. Igaz, hogy a bécsi Művészettörténeti Múzeum hatalmas mennyezetképét ő festette, teljesen kimerült. Még megfestette a Honfoglalás (1893) és az Ecce homo (1895) című festményeket. A munkásmozgalmi tárgyú festészet fontos emléke Munkácsy Mihály életművében a Sztrájk című festmény.

Munkácsy: Honfoglalás

Munkácsy: Honfoglalás

Szeretett volna visszajönni Magyarországra és itt élni. Ehhez szeretett volna elnyerni egy akadémiai állást, de nem sikerült. 1896-ban a millenniumi ünnepségen bemutatta az Ecce homo festményét, majd rosszul lett. Idegösszeomlást kapott, s végül Endenichbe, elmegyógyintézetbe szállították és ott halt meg. Halálához nagymértékben hozzájárult a fiatal korában elkapott nemi betegség, a szifilisz. Ebből ugyan kigyógyult, de visszaesett a betegségbe, amely végső stádiumban az idegrendszert támadja meg.

1900. május 1-jén halt meg Endenichben.

Sírja a Kerepesi temetőben van 1900. május 9-e óta.

A festő temetése

A festő temetése

Munkácsy Mihály sírja

Munkácsy Mihály sírja

Munkácsy Mihály festői stílusa

Az idős festő

Az idős festő

Festői stílusát többféleképpen kategorizálják. Abban mindenki egyetért, hogy a realista stílus képviselője volt. A realizmus olyan stílusirányzat a festészetben, amely a valóság ábrázolására törekszik, a tipikus vonásokat általános szintre emelve. A 19. századi festőkre jellemző stílus ez, amely az 1850-es években virágzott. Előzménye volt a barbizoni iskola, amelyet Munkácsy is jól ismert. Alkotott ott, de nem vette át a stílust. Ez egy sajátos tájképfestői stílus, amely egyszerűen, ugyanakkor a részletek szépségét gondosan kiemelve hatott. Fő képviselői: Corot, Daumier, Millet, Courbet.

Courbet hatása Munkácsyra egy időben jelentős volt, de megmaradt a kritikai realizmusnál, illetve romantikus realizmusnál, ahogy Genthon István fogalmazta meg. Ez azt jelenti, hogy a táj impresszionizmus előtti felfogásában megfestett látványa egyben a romantikus önkifejezésnek és a melankolikus gondolatvilág bemutatásának eszköze. Az ilyen festményeinek a színvilága barna tónusúak, sötétebbek.

Ilyen festményei Munkácsy Mihálynak például a következők:

Ásító inas, Siralomház, Sztrájk.

Zsánerképei a kornak megfelelően a polgári, valamint az úri családokban nagyon divatosak voltak. Ezek a képek sok lehetőséget adtak a festőnek a fény-árnyék, színek játékára, színkísérletekre.

Ilyen képei például a következők:

A baba látogatói, Párizsi szobabelső, Két család a szalonban.

Párizsi szobabelső

Párizsi szobabelső

A legszebb darabja a Nagy virágcsendélet.

Munkácsy: Virágcsendélet

Munkácsy: Virágcsendélet

Problémák a festményeivel

Munkácsy Mihály a festményeit olajfestékkel festette. A festékbe bitumint kevert, amely besötétítette és a festményei állagát rontotta az évek során.

Krisztus-trilógia

A Krisztus-trilógia Munkácsy Mihály monumentális alkotása.

Munkácsy-trilógia

Munkácsy-trilógia

Három részből áll:

1881. Krisztus Pilátus előtt

1883. Golgota

1895. Ecce homo

A festmények Jézus életének azokat a meghatározó pillanatait ábrázolják, amely a Bibliában is olvasható az Újszövetségben. Jézust elfogják az Olajfák hegyén, és Pilátus elé viszik. Ott ítélik kereszthalálra a papok, mivel Pilátus nem vállalja az ítélkezést. „Mosom kezeim”- mondja.

A Golgota már a megfeszített Jézust ábrázolja.

Az Ecce homo (Íme az ember) az emberré lett istent mutatja, aki készen áll.

A trilógia Debrecenben, a Déri Múzeumban látható a Munkácsy-teremben.

További információt olvashatnak a múzeum honlapján: Déri Múzeum

Munkácsy Mihály hatása

Művészete nagy hatással volt a magyar festészetre. Tanítványai voltak Tornyai János, Pataky László, Deák-Ébner Lajos. Sikerei csúcsán a festő Munkácsy-díjat alapított, amelynek célja a fiatal művészek támogatása volt tanulási céllal. 1884-től adták, összege 6000 frank volt. Munkácsy-díjat kapott Rippl Rónai József, Tornyai János, Csók István, Temple József, Koroknyai Ottó, Halmi Artúr.

Magyarországon Munkácsy hatása alá került Feszty Árpád, Márk Lajos, Papp Henrik, Deák Ébner Lajos, stb. Sok külföldi mesterre is hatással volt, mint pl. Liebermann, Uhde, Brozik, Aman. Figyelemre méltó párhuzam vonható Munkácsy és Repin festészete között.

Tagja volt a Magyar Képzőművészeti Társulatnak, a Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagja. Több festőakadémia, Bécsben, Berlinben, Stockholmban, Madridban tagjának választotta.

Kitüntetései

  1. Pro Litteris et Artibus
  2. Szent István-rend kiskeresztje
  3. III. osztályú vaskorona-rend
  4. Ferenc József-rend lovagja
  5. Francia becsületrend
  6. Svéd Északi csillag-rend
  7. Bajor Szt. Mihály-rend Commendeure-je
  8. Budapest és Munkács díszpolgára

Munkácsy Mihály Múzeum

Munkácsy Mihály  Múzeum

Munkácsy Mihály Múzeum

1951-től viseli Munkácsy Mihály festőművész nevét. Azzal tisztelegnek a híres festő előtt, hogy állandó kiállításán különféle Munkácsy-relikviákat állítanak ki a közönség számára. Ezeket a tárgyakat Cecile Papier, Munkácsy Mihály felesége végakarata szerint örököse, Barnewitzné Cecilie Ilnes adományozta a városnak. Az ide látogatók megtekinthetik többek között Munkácsy Mihály festőállványát, palettáját ecsettel, pecsétnyomóját, festett-faragott székét, különböző okleveleit, képeket, fotókat az életéről és természetesen festményeket, vázlatokat.

Nagy tisztelet illeti meg Békéscsaba városának lakosságát és más támogatókat, akik megvásárolták Munkácsy Mihály festményét, A kis Jeanne-t 2007-ben.

A kis Jeanne

A kis Jeanne

A múzeum címe:

5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9.

Telefon: 06/66 328-040

További információkat olvashatnak a múzeum honlapján: munkacsy

E-mail: mmm@bmmi.hu

A múzeum nyitva tartási ideje:

Kedd-vasárnapig 10-18 óráig.

Hétfőn zárva.

Belépő díjak a teljesség igénye nélkül

Állandó kiállítás:

Felnőtt jegy: 800 Ft

Diák, nyugdíjas jegy: 400 Ft

Diák csoportos jegy: 350 Ft/fő

Időszaki kiállítás:

Felnőtt jegy: 400 Ft

Diák, nyugdíjas jegy: 200 Ft

Munkácsy Emlékház

Munkácsy Emlékház, Békéscsaba

Munkácsy Emlékház, Békéscsaba

Munkácsy Mihály gyerek- és fiatalkorában sokat tartózkodott Békéscsabán. Ennek egyik helyszíne a mai Munkácsy Mihály Emlékház épülete volt. Ebben a házban élt a festő nagynénje, Reök Sarolta és férje, Steiner Jakab. Amikor a gyermek Munkácsy árvaságra jutott, Reök István vállalta nevelését. Testvére, Sarolta és férje házában éltek a fiúval. Egy éjszaka rablók támadtak a Steiner családra. Nagynénje 2 hét múlva meghalt, annyira megverték. Férje elköltözött, így maradt Reök Istvánra teljesen a nevelése.

Munkácsy: Petőfi búcsúja

Munkácsy: Petőfi búcsúja

Nemcsak a korabeli bútorokat, berendezési tárgyakat mutatják be az emlékházban, hanem számos Munkácsy-festményt is. (pl. Petőfi búcsúja a szülői háztól)

Munkácsy Emlékház belső

Munkácsy Emlékház belső

Munkácsy Emlékház, konyha

Munkácsy Emlékház, konyha

Munkácsy Emlékház, enteriőr

Munkácsy Emlékház, enteriőr

Az emlékház címe:

5600 Békéscsaba, Gyulai út 5.

Telefon: 06/66 442-080

Honlap: munkacsyhaz

E-mail: munkacsyhaz@mail.globonet.hu

Jegyárak:

Felnőtt: 600 Ft

Diák, nyugdíjas, csoportok: 300 Ft.

Az emlékház nyitva tartása:

Kedd-péntekig: 9-17 óráig

Szombaton: 10-16 óráig.

Vasárnap, hétfőn és ünnepnapokon zárva.

Munkácsy-év rendezvényei

A 2014-es Munkácsy-évre sok programmal, bemutatóval készülnek szerte az országban.

A festő életét két regény szemlélteti:

1. Dallos Sándor: A nap szerelmese

Munkácsy Mihály fiatal éveit, pályakezdését, az asztalos inastól Düsseldorfig mutatja be.

A nap szerelmese, regény

A nap szerelmese, regény

2. Dallos Sándor: Aranyecset

A második kötetben a párizsi évek a siker és a hanyatlás, a betegség éveit ábrázolja.

Aranyecset, regény

Aranyecset, regény

Olvasható változat:

könyvmolyképző

könyvmolyképző

Részlet a műből és képkirakó:

mek.oszk

3. Harsányi Zsolt: Ecce homo Munkácsy Mihály életének regénye

2010-ben jelent meg, az Alexandra Kiadó jóvoltából.

Ecce homo, regény

Ecce homo, regény

2010-ben jelent meg a hír arról, hogy Munkácsy életéből filmet rendez Káel Csaba. A film angol nyelven fog szólni, Zsigmond Vilmos lesz az operatőr. Akkor még csak a kezdeteknél tartottak, de felröppent a hír, hogy valószínűleg ez lesz a legdrágább magyar film.  Azóta nem adtak hírt róla.

A József Attila Színház 2013 novemberében mutatta be Munkácsy, a festőfejedelem című musicaljét Tóth János rendezésében.

Szereposztás:

Munkácsy Mihály: Zöld Csaba
Koltay bárónő, Munkácsy szerelme: Molnár Szilvia
Koltay báró; Karl Rahl, a bécsi festőakadémia professzora: Bognár Zsolt
Paál László: Sövegjártó Áron
Cecille, Munkácsy felesége: Balogh Anna
Perzsi, bábaasszony: Kocsis Judit
Goupil, képkereskedő: Lippai László
Sedelmeyer, képkereskedő: Venyige Sándor
Lángi Mihály, asztalos mester: Barabás Kiss Zoltán
Gáspár: Ömböli Pál
Anton: Chajnóczki Balázs
Ancsa, cselédlány Lánginál: Pataki Szilvia

A musical szerepel a gyulai Várszínház 51. nyári évadának műsorában, 2014. július 1-jén 20:30 órától a Tószínpadon.

Egyéb műsorokról bővebben itt olvashatnak: gyulai várszínház.

2013 végén Aranyecset címmel 3 felvonásos balett előadást álmodott a Magyar Állami Operaház színpadára Pártay Lilla koreográfus és Balatoni Mónika dramaturg.

A legnagyobb Munkácsy-rajongó

Pákh Imre

Pákh Imre

Pákh Imre, az Amerikai Egyesült Államokban élő üzletembernek 34 Munkácsy-kép van a birtokában. Munkácsy festményei iránti szeretete már fiatal korában megmutatkozott. Munkácson született. Mivel anyagi helyzete megengedte, elkezdte gyűjteni a festő képeit. Többször el is hozta gyűjteményét Magyarországra, hogy az itthoni közönség megcsodálhassa.

Munkácsy Alapítvány

Alapító: Pákh Imre.

Székhely: Budapest, Városligeti fasor 44.

A Munkácsy Alapítvány célja többek között:

Munkácsy Mihály életművének megőrzése, népszerűsítése. Magas színvonalú kiállítások rendezése más országokban, városokban. Ezzel kapcsolatos tudományos tevékenység folytatása, hagyományőrzés, tehetséggondozás stb.

További információk az alapítvány honlapján:

munkácsyalapítvány

5 kérdés, 5 válasz

1. Ki volt Munkácsy Mihály? – 19. századi realista festőművész

2. Hogyan lett sikeres? – Asztalos mesterséget tanult, de tehetségét felfedezték

3. Melyik képével lett híres? – Siralomház című festményével

4. Melyek a Krisztus-trilógia részei? – Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce homo

5. Hogyan őrzik ma Munkácsy emlékezetét? – Békéscsabán a Munkácsy Múzeum és Emlékház számos relikviát mutat be, Pákh Imre Munkácsy-gyűjtő többször rendezett kiállítást festményeiből, a nevét őrzi a Munkácsy Alapítvány és a Munkácsy-díj stb.

Képforrás:

Déri Múzeumhuszadik századkvízpartmozawebxfreeweheartitamilapunkBékéscsaba

munkacsy.gymsmuzeumMunkácsy Mihály-festményekcultura

termekpiac.bekesmegye,mandinerMunkácsy EmlékházBékéscsaba.útisúgó

irodalmilapmolyirodalmiradiolibricsicsada-irodalom-birodalom.blogspot

Forrás:

1. Művészeti Lexikon 3. kötet, Akadémiai Lexikon Budapest, 1967.

Főszerkesztő: Zádor Anna és Genthon István

2 Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban

Kiadta: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1994.

3. Munkácsy. Magyar mesterek, Corvina Kiadó Budapest, 2008.

4. Dr. Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán, Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban, Békéscsaba, 1994.

Líraorigopepitamagazinvarszinhazi-programkavalkadmeghalt-munkacsy-mihalyrealizmus

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Széchenyi István

Háromszög

Kör

Csillagok háborúja

Szögfüggvények

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Földesi Magdolna

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.