Széchenyi István, a legnagyobb magyar (Kossuth Lajos) a 19. századi Magyarország legmeghatározóbb személyisége volt. Hatására indult el a gazdasági fejlődés az országban (vasút, gőzhajózás, Vaskapu). Nagy szerepe volt a magyar tudományos élet kibontakozásában.

Tartalomjegyzék:

Származása
Katonáskodása
Utazásai
Mit köszönhetünk Széchenyi Istvánnak?
Házassága
Írásai
Politikai pályafutása
Széchenyi és Kossuth
Közlekedési miniszterként
Betegsége és halála
Idézetek
Nagycenk nevezetességei
Művészeti alkotások
Emlékezete

Széchenyi István származása

A Széchényi-család

A Széchenyi-család az 1600-as évekből származik. Szécsény váráról kapta a család a nevét a Szécsény várában katonáskodó Szabó Mártonnak köszönhetően, aki birtokadomány nélkül kapott nemességet. Szécsényi-Szabó Márton fia, Széchényi György (1592-1695) alapozta meg a família vagyonát. Birtokai Somogy, Zala, Vas és Sopron vármegyében terültek el. A minden utódra érvényes grófi címet I. Lipót adományozta 1697-ben a Széchényieknek. A család jelmondata Szent Pál Rómaiaknak írt leveléből (Róm 8, 31) származik: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Az egész család hithű katolikus és a Habsburg-ház iránti hűségéről sokszor tett tanúbizonyságot.

Széchenyi István szülei

Apja: Széchényi Ferenc

Anyja: Festetics Julianna

Házasságukból 5 gyermek született:

Lajos, Franciska, Zsófia, Pál és a legifjabb, Széchenyi István.

Néhány szó a testvérekről

Széchényi Lajos Bécsben, illetve Horpácson élt. Adományokat adott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Támogatta öccsét, Széchenyi Istvánt a Magyar Tudós Társaság megalapításában, a lóversenyzés bevezetésében Magyarországon.

Franciska Batthyány Miklós grófhoz ment nőül. Megalapította az Irgalmas Nővérek Rendjét. Pinkafőn kolostort építtetett nekik, majd Budapesten, Terézvárosban is letelepítette őket. Megözvegyülése után belépett a Szeretet Nővérei közé, így ő lett az 1. magyar irgalmas nővér.

Zsófia 1807-ben ment férjhez Zichy Ferdinánd grófhoz Nagycenken.

Pál fő időtöltései közé tartoztak a lovak, a vadászat és a (gyógy)utazások.

Széchényi Ferenc a családi birtokokat a 3 fiára hagyta, a lányoknak 100-100 ezer forintot adományozott a kor szokásai szerint. Széchenyi István kapta a zalaszentlászlói, csokonyai és a cenki uradalmakat.

Széchenyi István élete

Széchenyi István Bécsben látta meg a napvilágot 1791. szeptember 21-én. Vékony testalkatú, gyenge idegrendszerű fiú volt, kímélték is mindentől. A család két nyelven, németül és magyarul beszélt. Gyerekkorában mindig a szabadba vágyott. Erről így emlékszik „Önismeret” című írásában:

„oh mily boldogtalannak éreztem magamat, hogy nekem egy gazdag és nevezetes család fiának, akkor mikor velem egyévű s nevelésem helyén lakó parszt gyerkőcök, az udvari kertben dolgozva a szabad ég boltozata alatt a tiszta léget szívták és a nagy világot in natura és originali bámulhaták, akkor én egy szűk, sötétke nedves szobácskában latinul a könyvbe kötött „orbis pictust” voltam kénytelen rágni, megemészteni … úszni ellenben 28 éves koromban, korcsolyázni pedig még néhány évvel később tanulgattam … Akkor, ha szabad akaratomat követhetem, vadász lettem volna.”

Családja hatására vált művelt, az országért küzdő emberré. De mik is voltak ezek a hatások?

1. Anyai nagybátyja, Festetics György alapította Keszthelyen a Georgikont. Helikon-ünnepségeket rendezett, amellyel a kultúrát és az irodalmat támogatta.

2. Széchenyi István apja a Nemzeti Múzeumnak adományozta az érem- és ásványgyűjteményét.

3. Széchenyi Ferenc megteremtette az Országos Széchényi Könyvtár alapjait azzal, hogy a nemzetnek adományozta a cenki könyv-, kézirat-, metszet- és éremgyűjteményét. A gyűjtemény színhelye a pálosok egykori kolostora lett. A Bibliotheca Hungarica 1803. december 10-én nyílt meg. A gyűjtemény ma Budapesten található.

4. Apja hitt II. József reformpolitikájában. Majd amikor a király visszavonta rendeleteinek többségét, a nemesség is elzárkózott a reformoktól, a csalódott apa a konzervatív birodalmi politikát szolgálta. Széchenyi így írt erről naplójában 1819-ben:

„Atyám … ifjú korában hozzám hasonlított. Egy olyan embert vélt belőlem képeztetni, aki hazájának egykor hasznára – és számára vigasztaló leszek.”

5. A családban a gyermekek magyar és vallásos szellemben nevelkedtek. Házitanítókat fogadtak, tőlük tanultak meg írni, olvasni, számolni.

Széchenyi István legismertebb tanára Révai Miklós piarista tudós volt. Tőle tanult geometriát és rajzot. 1801-től tanította Liebenberg János, akivel életre szóló barátságot kötött. (később Lunkányira magyarosította a nevét).

Tanulmányai

Tanulmányai befejeztével, 16 éves kora után Széchenyi István rájött, hogy hiányosak az ismeretei, ezért elkezdte képezni magát. Olvasott németül, franciául, olaszul, magyarul szépirodalmat, útleírásokat, jogi, filozófiai, közgazdasági és mezőgazdasági, valamint műszaki témájú szakkönyveket. Nagy hatással voltak rá Voltaire és Rousseau művei. Kedvelte Madame de Stael, Vittorio Alfieri, Schiller, és Byron műveit. Adam Smith és Jeremy Bentham közgazdasági, filozófiai nézetei, valamint Benjamin Franklin formálták gondolkodását. Amikor szakemberekkel tárgyalt valamilyen műszaki témában, annyira felkészült volt, hogy egyenrangú partnernek tekintették pl. az Al-Duna-szabályozásánál alkalmazandó újfajta robbantási technikáról, vagy a Lánchíd-építés műszaki kérdéseiről. Tanulmányai egy időre megszakadtak az 1809-es háború miatt. 

Katonáskodása

Amikor a napóleoni háborúk elérték Magyarországot, az országgyűlés 25 000 újoncot állított ki. A nemesség fegyvert ragadott, de a kudarc elkerülhetetlen volt. A Széchenyi-család mindhárom fiút harcolni küldte. Széchenyi István férfias erőpróbának tekintette a bevonulást. István 18-35 éves koráig szolgált hivatásos katonaként császári, királyi hadseregben. (önként döntött így)

Kiváló katona volt, ezért 1809. április 7-én főhadnaggyá nevezték ki.

A június 14-i győri csata után csónakkal hősiesen megkerülte a Dunán az ellenséges francia csapatokat, hogy értesítse Chasteler altábornagyot Meskó tábornok hadteste helyzetéről. Így a két hadtest egyesítette erőit július 19-én. Széchenyi István szabadidejében tereprajzokat rajzolt, hogy képezze magát a haditudományokban is. December 18-án testvérei leszereltek a hadseregből, de István továbbra is ott maradt. 1813 nyarán kapitányként részt vett a francia csapatok elleni csatában.

1813. október 17-én, a lipcsei csatában segített a porosz csapatokat egyesíteni.

Így a császári hadak győztek Napóleon felett.

További kitüntetései:

1. első osztályú kapitányi rang

2. az orosz Szent-Vladimir-rend IV. osztályának lovagkeresztje

3. 1814-ben Pour le Mérite porosz katonai érdemkereszt

4. Szent-Móric és Lázár-rend fehér keresztjét.

A lipcsei csata után 1814. április 1-jén Párizsba, majd Olaszországba utazott. 1815. május 2-án Tolentinónál legyőzte Joachim Murat testőrezredét. Ezért megkapta a Szent-Ferdinánd-rend kiskeresztjét, és az osztrák Hadseregkeresztet is. Később a Hessen-Homburg huszárezrednél szolgált 1826. február 15-éig.

Megkapta a Szent-Lélek rendet is (Ordre du Saint-Esprit), amit nyakban hordanak.

Széchenyi István utazásai

Széchenyi István szabadidejében sokat utazott. Nyelvtudását folyamatosan gyarapította. Német, magyar, latin mellett angolul, franciául, olaszul is tudott.

Céltudatosan figyelte meg a kulturális és technikai vívmányokat, intézményeket, hogy később Magyarországon is bevezethesse, megalapíthassa. Utazásai során meglátta, hogy a külföldhöz képest Magyarországnak lemaradásai vannak kulturális és gazdasági téren.

Úti céljai:

1815-ben Franciaország, majd Anglia következett.

Párizsban követendő példának a csatornarendszert látta. Mivel Pest-Budán nem volt csatorna, így árvíz idején elöntötte az utcákat a Duna. Ezen kívül szellemi termékek, tudományos egyletek, olvasótermek, kávéházak-ahol politizálnak, játékbarlangok keltették fel a figyelmét.

Angliában 1815-35 között több alkalommal megfordult hosszabb-rövidebb ideig.

1. útján főleg olvasott: Shakespeare, Byron, Walter Scott, Jeremy Bentham műveit.

Az angol arisztokratakörökbe vezető utat Esterházy Pál, a Monarchia londoni nagykövete egyengette számára. Meghatározó élményeket nyújtottak számára a technikai vívmányok, köztük a gőzgépek.

„a mi hazánkban felesleges, 4 vagy 6 ló erejét pótolja, ha kifizetődni akar, … És semmi gyárunk sincs, hála Istennek, hogy nincsen.”

Vásárolt egy gázfejlesztő készüléket, hogy a cenki kastélyban gázlámpával lehessen világítani. Tetszett neki a lótenyésztés, gázvilágítás, a szélirányba forduló kémény, a vízöblítéses vécé, vagy a ki- és befelé nyíló ajtó. Nem tudott mit kezdeni azzal, hogy Angliában a „nép egy a nemességgel”.

2. útján lovakat, borokat, festményeket vásárolt. „Angliában három dolog az, amit az embernek … meg kell tanulnia: az alkotmány, a gépek és a lótenyésztés.”

Többszöri angliai látogatásai során Széchenyi István egyre jobban megismerte és megértette az ottani viszonyokat. Rájött, hogy lehet és érdemes cselekedni. Magyarország számára van kiút az elmaradottságból és szellemi tespedtségből. Kritikával kezelte a gyáripart (személytelen, kiszolgáltatott munkások), fölöslegesnek tartotta a gőzgépeket, mivel nem volt Magyarországon gyáripar. Széchenyi azt vallotta, hogy az Angliában látottakat a hazai körülményekhez igazítva kell hasznosítani. (később rosszul értelezett anglománsággal vádolták). A gőzgépek hasznosítását az infrastruktúra-fejlesztésben és a szállításban tartotta hasznosnak. Többek között erről is ír a Balatoni gőzhajózás című művében. Átvette a szigetországból a lánchíd, a gőzhajózás, a kopós rókavadászat, az evezőverseny ötletét, az angol telivérek tenyésztését.

A korabeli Angliáról

Anglia a 19. század elején gazdaságilag a világ vezető országa volt.

Szabad piaci verseny és kereskedelem jellemezte. Gőzhajók, gőzmozdonyok, köz- és vasúti hidak, viaduktok, alagutak segítették a közlekedést. Az ipari termelés gőzenergiával működött, valamint a gyáripara gépesített volt.

Természetesnek számított, hogy minden tevékenységet az üzleti haszon oldaláról néztek. Az egyén boldogulása a köz javát szolgálta. Közadózás, szabadság, mely kötelességteljesítésből fakadt. A sajtó- és gondolat szabadsága, beleszólási jog a közügyekbe természetes volt. Széchenyi István meglátta, hogy a törvények betartása, a másik ember szabadságának tisztelete teremti meg az igazi polgári szabadságot.

1817-ben Olaszországban a költészetet, Görögországban a görög irodalmat, a művészetet és régészetet tanulmányozta. A Boszporuszon és Kis-Ázsia partjainál is megfordult. 

Hazautazása után Magyarország, illetve Erdély nagyobb városaiban fordult meg. Útjai alatt életre szóló ismeretségeket és barátságokat kötött. (Felsőbüki Nagy Pál, Wesselényi Miklós bárót)

Mit köszönhetünk Széchenyi Istvánnak?

A lóverseny meghonosítása

1822. január 31-én írásban nyújtotta be javaslatát I. Ferenc királyhoz, amelyet el is fogadtak. Sem nálunk, sem a bécsi udvarban nem ismerték a lóversenyzés fogalmát, szokásait. Wesselényi Miklós báróval, az árvízi hajóssal külföldi utazást tettek Londonba, Münchenbe, Stuttgartba és Párizsba, hogy a lótenyésztést tanulmányozzák.

Duna-Tisza szabályozása

1825-i utazása során Párizsban jött az ötlet a folyószabályozásról.

Széchenyi István sok lehetőséget látott a folyami hajózásban. Kereskedelem, személyszállításra egyaránt használható a vízi út. 1830-ban saját hajójával indult útnak a Dunán egészen Konstantinápolyig. Főbb állomások voltak: Orsova, Galac, Konstantinápoly, Pozsarevác, Szendrő, Belgrád. Javaslatai beterjesztése után megbízást kapott a Duna hajózhatóvá tételének munkálatai elvégeztetésére királyi biztosként. 10 évig vezette a munkálatokat. Közben támogatta a gőzhajózást is a Tiszán és a Dunán. Kezdeményezésére elindult a balatoni gőzhajózás is 1846. szeptember 21-én.

Selyemhernyó tenyésztés

Vaskapu

Malomipar fejlesztése

Borászat fejlesztésére Borismertető Társaságot hozott létre

Lánchíd

Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Az 1825-ös reformországgyűlésen szóba került a magyar nemzet és a magyar nyelv ügye. Széchenyi István felemelkedett, s felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, kb. 60 000 forintot „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”. A beszéd után többen is pénzt ajánlottak fel a magyar tudós társaság létesítésére: Vay Ábrahám 8000, Andrássy György gróf 10 000, Károlyi György gróf 40 000 forintot, de rajtuk kívül is sokan adományoztak pénzt. A benyújtott javaslat hatására novemberben József nádor is 10 000 forintot adományozott az akadémiának, valamint bizottságot hozott létre a megtárgyalására, amelyben Széchenyi is tevékeny részt vett. 1827. augusztus 18-án a király szentesítette, majd az alapítást 1827-ben törvényerőre emelkedett. Hamarosan elindult az érdemi munka a magyar nyelv ügyében. Kiváló nyelvészek, tudósok tömörültek az Akadémia égisze alá. 6 osztályt alkottak: nyelvtudományi, bölcsleti, történeti, matematikai, törvénytudományi, természettudományi. Helyesírási szabályzat, szótárak stb. mind a művelődést szolgálták abban a korban.

Nemzeti kaszinó

Ez akkoriban nem a mai értelemben vett játékterem volt. Azért alapította Széchenyi, hogy a kor fiataljai és idősebbjei összejöjjenek és elmondják a véleményüket a politikai, gazdasági és egyéb ügyekben. Emellett jó lehetőség volt kapcsolatok kiépítésére, illetve saját gondolatainak elmondására is. A tagság toborzását fő feladatának tekintette. Segített kidolgozni a tagsági szabályzatot is. Később Metternich is tagja lett a Nemzeti Kaszinónak.

Nemzeti Színház

A Pesti Magyar Színház 1837-ben nyílt meg mint a Nemzeti Színház elődje.

Már az 1800-as években igényelték a pesti polgárok, hogy színházba járhassanak. Előtte német nyelvű színház alakult Pesten, ezen kívül vándorszínészek járták az országot, hogy eljuttassák a művészetet az egyszerű néphez.

Szigligeti Ede: Liliomfi című vígjátéka többek között erről az időszakról szól.

Olvasható változata: mek.oszk

Filmváltozata 1954-ből megtekinthető erre a linkre kattintva: youtube.com

Egy magyar színház megalapítását már többen szorgalmazták, köztük Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Katona József is. Széchenyi István a Duna partra tervezte a színház épületét, amely részvénytársasági alapon működött volna. A Pesti Magyar Színház alapkövét 1835-ben rakták le, majd 1837-ben nyílt meg.

Budai alagút

Gőzhajózás, gőzvasút, útfejlesztés

Házassága

1824. augusztus 2-án találkozott először Seilern Crescence (1799–1875) osztrák grófnővel. A nő akkor még Zichy Károly gróf felesége volt, kölcsönösen szimpatikusnak találták egymást. A gróf halála után, 1836. február 4-én házasodtak össze Budapesten, a mai Krisztina körúton található templomban.

3 gyermekük született:

Széchenyi Béla (1837-1918) földrajzi és geológiai kutató,

Széchenyi Ödön (1839-1922) török pasa,

Júlia (1844. január 15 – 1844. január 31.)

Crescence méltó társa volt Széchenyi Istvánnak. Segítette ahol tudta, jelen volt élete minden jeles pillanatában, de nehéz pillanataiban is. (akárcsak Szendrey Júlia Petőfi Sándornak )

Széchenyi István írásai

Széchenyi gondolatai, eszméinek közzétételét az újságokban tette meg.

1828-ban jelent meg a „Lovakrul” című írása, amely a lótenyésztésről szerzett ismereteit, tapasztalatait osztja meg. Meg akarta nyerni a korabeli közvéleményt a lótenyésztés nemzetgazdaságban való hasznosításához, valamint a hazai lótenyésztés fejlesztéséhez. 

1830-ban adta ki a Hitel című írását, amelyben reformterveit tette közzé. Ebben megmondja, mit kell tenni ahhoz, hogy gazdaságunk fejlődjön. Megoldást mutat a pénzhiány, a termelés hiánya, a rossz közlekedési viszonyok javítására, a kereskedelem fellendítésére, nemzeti bank alapítására, a polgárság feladatainak kijelölésével.

1831-ben jelent meg Világ című írása, mely hasonló témákat feszeget, mint az előző.

Kifejti, hogy a nemzet fiataljai „csudálatos magasságra emelheti magát és minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét kifejti”.

Szorgalmazta Buda és Pest egyesítését, amelyet Magyarország fejlődéséhez fontosnak tartott.

Szerinte a nemzet haladása a királyság haladását szolgálja. Védte az egyesületeket, a kaszinót, a pesti lóversenyt. E két mű két táborra osztotta a magyar nemességet.

Az egyik tábor Széchenyi-ellenes volt, a másik pedig őt támogatta, a „diadal fiá”nak tartották. Széchenyi támogatta a színház ügyét is, amelyről “A magyar játékszinrül” (1832) című röpiratában, majd később a Társalkodóban írt.

Stádium

Politikai terveit két nagy művében, a Hitel és a Világ mellett a Stádium című művében tette közzé Lipcsében, 1833-ban. Reformterveit 12 pontban fogalmazta meg:

„1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.”

1834 közepétől a vaskapui munkálatok vezetése mellett elkezdte írni „Hunnia” című művét, amelyben a magyar nyelv hivatalos nyelvnek nyilvánításáért küzdött. A műve kéziratban maradt, csak halála után jelent meg.

Egyéb írásai:

„Róka- és szarvasvadászatra vonatkozó német nyelvű füzet (Sopron, 1823)

Pesti lóversenykönyv 1828 és 1829-re, Pest

A casino részeseinek névsora A.B.C. rendben, s annak alapjai. 1829.

Kedves jobbágyim! (Cenk, 1831)

Magyar játékszinrül. Cenk, 1832

Jelentés, Pozsony, 1833.

Stadium. Lipcse, 1833.

Über die Donaudampfschiffahrt. Aus dem Ungarischen von Michael von Paziazi. Buda, 1836. (magyarul a Társalkodóban jelent meg 1834–36-ban Néhány szó a Duna-hajózás körül címen)

Néhány szó a lóverseny körül. Pest, 1838.

Selyemrül. Pest, 1840.

Kelet népe. Pest, 1841.

A’ magyar Academia körül. Pest, 1842.

Üdvlelde. Pest, 1843.

Adó és két garas. Jelenkor, Buda, 1844.

Magyarország kiváltságos lakósihoz. 1844.

Balatoni gőzhajózás. Pest, 1846.

Eszmetöredékek. Különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Pest, 1846.

Politikai programtöredékek. Pest, 1847.

Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, 1848.

Véleményes jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődésérül. Pozsony, 1848.

Ein Blick auf den anonymen Rückblick welcher für einen vertrauten Kreis in verhältnissmässig wenigen Exemplaren im Monate Oktober 1857 in Wien erschien. Von einem Ungarn. London, 1859. (magyarul: K. Papp Miklós, Kolozsvár, 1870)

Önismeret és Nagy Szatíra, Döbling, 1857.

Az ausztriai sajtócenzúra, Döbling, 1859.

Széchenyi művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

mek.oszk

Olvasható változatok:

Hitel: mek.oszk

Lovakról: mek.oszk

Stádium: mek.oszk

Világ: mek.oszk

Széchenyi István politikai pályafutása

1825-ben születése jogán, de ismeretlenül került a politikai életbe, a pozsonyi országgyűlésbe (latinul: diéta) gróf Széchenyi István.

Széchenyi korában a politizálásnak új fórumai voltak a sajtó, a kaszinó, de a fő színtér az országgyűlés volt.

Néhány szó az országgyűlésről

A törvényhozás joga a 17. századtól a király és a rendi országgyűlésé volt együtt. Az uralkodó igyekezett a legtöbb ügyben önállóan dönteni (önkényuralmat gyakorolt), pl. külügy, hadügy, pénz- és kereskedelemügy, később vallás- és oktatásügy. A törvényalkotás mellett a rendek előterjeszthették sérelmeiket, kívánalmaikat a király kezében lévő végrehajtó hatalom felé, de ellenőrizni nem tudták azt.

Az adó- és újoncállítás joga kizárólag a diéta hatáskörébe tartozott. Ennek megtagadása volt az országgyűlés legerősebb fegyvere. Beleszólási joguk a rendeknek nem volt, hogy az adót és más forrásokból származó jövedelmeket hogyan használják föl. A diéta háromévente ülésezett, de a király elvethette különféle okokra hivatkozva.

Az országgyűlés kétkamarás volt: alsótábla és felsőtábla.

Az alsótáblán a rendek választott követek útján képviseltették magukat. A nemesség, a szabad királyi városok polgársága, az egyházi rend képviselői voltak jelen.

A parasztok és a városi népesség nem szólhattak bele a politikába.

A diéta elnöki tisztét a király által kinevezett személynök töltötte be, aki az uralkodói akaratot képviselte. Fontos volt az ún. kerületi ülés, amelyből 4 volt: Dunán inneni, dunántúli, Tiszán inneni, tiszántúli kerület.

A felsőtáblán a személyes megjelenési jog érvényesült, királyi meghívólevelet kaptak a tagok. Itt az ország nádora elnökölt. Tagjai voltak főhercegek, hercegek, grófok, bárók, főispánok, érsekek, püspökök, apátok. Egy ideig nem a szavazatok száma alapján határoztak, hanem a főrendek véleményét hangsúlyozva hirdette ki a döntést az ülnök.

Az országgyűlés az uralkodói előterjesztéstől függött.

Az első kérdés a napirendben általában megosztotta a rendeket. Ez jó módszer volt arra, hogy elhúzódjon a vita és a döntés később szülessen meg. A követek utasításuk szerint pontról pontra vitatták meg az egyes javaslatokat. Ha nem volt utasításuk bizonyos kérdésekben, akkor önálló véleményt formálhattak, míg meg nem érkezik a pótutasítás. Kölcsey Ferenc, Szatmár vármegye követeként 1834-ben mondott le tisztségéről. „Búcsú az országos rendektől” című írásában ezt írta:

„Jelszavaink valának haza és haladás. Azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondoljuk meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig a senyvedés.”

Az alsótábla határozatát a felsőtábla megtárgyalta. Egyetértés esetén a felirati javaslat következett. Az uralkodó elfogadhatta, vagy visszaküldhette a javaslatot. De a rendek is keresztezhették a király akaratot.

Széchenyi István katonai pályafutásának befejezése után kereste életcélját. Becsvágya, elhivatottsága a hazája iránt, ezen kívül nyughatatlan személyisége, vallásossága, romantikus lelkülete elég nagy hajtóerő volt számára. Jókor jött az 1825-ös országgyűlés Pozsonyban. Célja lett Magyarország megreformálása. Először elméleti síkon, majd tettekkel is hozzáfogott. Minden kezdeményezést fölkarolt és továbbgondolt. Másokat is bevont, meggyőzött az ügy érdekében. De hiába volt a szándék, az akarat, a cselekvés, Széchenyi nem volt politikailag rugalmas. Öntörvényű emberként járta saját útját. Nem mozgott otthonosan sem az országgyűlésben, sem a nyilvános fórumokon. Nem volt egy vezéregyéniség sem. Hamarosan feltűnt Kossuth Lajos személyében egy kiváló szónok és politikus, aki elindított Széchenyiben valamit.

Széchenyi és Kossuth

Széchenyi István az egyre sikeresebb politikus, Kossuth Lajos ténykedését figyelve vetélytársként tekintett a férfira. Ahogy nőtt Kossuth népszerűsége, minél sikeresebbek voltak írásai a Pesti Hírlapban, annál jobban nőtt Széchenyiben a félelem, hogy Magyarország helyzete romlani fog. Ezért megírta a „Kelet népe” című művét, amelyben szembesítette Kossuthot azzal az úttal, amely felé viszi az országot. (Széchenyi István ezt a „szív andalgásaival való kormányzás”nak nevezte).

Egy forradalom eljövetelét vízionálta. Hiába próbálta maga Kossuth, Eötvös József  báró, Fáy András, Dessewffy és többen megnyugtatni őt, nem sikerült. Széchenyi továbbra is forradalmárnak tartotta Kossuthot. Az ország népe is két csoportra oszlott e kérdésben. A többség Kossuth Lajost támogatta, Széchenyi népszerűsége csökkent. Ennek ellenére Széchenyi minden alkalmat megragadott, hogy tiltakozzon Kossuth ellen.

Kettejük vitáját a Kossuth Lajosról írt szócikkben részletesebben is elolvashatják.

Az tény, hogy Kossuth újító gondolatai tényleg sikeresek és jók voltak, de amit Széchenyi írt a Kelet népében: Magyarországot egy későbbi jövőben szeretné látni, vagyis eleve úgy érezte, ezt a fajta reformpolitikát a nemzet nem fogja kibírni. Kossuth ott hibázott, hogy nem mérlegelte józanul a nemzet életképességének kérdését, hiszen egy szervben látszólag lehet minden rendben, de ha a tartalommal baj van, az egész működés hibás lesz, hibás folyamatok pedig rossz eredményeket szülnek. Minden ország vezetőinek az a kötelessége, hogy az ország javát keresse. Széchenyi attól félt, hogy sokan csak a népszerűség miatt lettek Kossuth követői, amiből az származhat, hogy csata idején nem fognak küzdeni az országért.

Közlekedési miniszterként

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eljött. Bővebben az erről a témáról írt szócikkben olvashatnak. A márciusi napok történései, az első magyar független felelős minisztériummegalakulása reményt keltettek Széchenyiben, hogy nincs minden veszve: a nemzeti identitást meg tudjuk őrizni. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án közlekedésügyi és közmunka miniszter lett. Ez a kinevezés ma magától értetődőnek tűnik, mivel rengeteget megtett Magyarország közlekedésének fejlesztéséért. Politikai ellenfelei számára azonban, élükön a márciusi ifjakkal, ez elfogadhatatlan volt. Széchenyi sem volt biztos abban, jól tette-e, hogy elfogadta a kinevezést. Sajnos a két politikus közötti ellentétek nem szűntek meg. Széchenyi pesszimistán látta a „Kossuth-veszélyt”, amely a Habsburgoktól való elszakadásra irányult (köztudott, hogy a Széchenyi-család Habsburg hű volt). Gróf Széchenyi István 1848. március 23-szeptember 4-ig volt közlekedési miniszter.

Betegsége és halála

Széchenyi abban a hitben élt, hogy ő a felelős a nemzet pusztulásáért. Lelke nem bírta ezt a súlyt elviselni. A lelkiismeret-furdalás, a folyamatos önmarcangolás megbetegítette. Szeptember elején már tudták, hogy beteg. Szeptember 5-én orvosa, Balogh Pál, Döblingbe,,a Görgen-gyógyintézetbe vitette. Felesége is Bécsbe költözött, és folyamatos kapcsolatban állt Széchenyivel és környezetével. Állapota lassan, de javult. Elkezdett levelezni, politikáról, s a gazdasága ügyeit is maga intézte. Később az íráshoz is újra hozzálátott. Korrigálta a „Pesti por és sár”, valamint a „Hunnia” című műveit, hogy megjelentethessék azokat. Elkezdte írni Önismeret című művét, amelyben pedagógiai kérdésekben bontakoztatta ki gondolatait a tehetséggondozásról, a testi nevelésről.

1860. március 3-án házkutatást tartott Széchenyinél a bécsi rendőrség. Elkobozták írásait politikai összeesküvés vádjával. Már az elmegyógyintézetben sem érezhette biztonságban magát. A félsz, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik arra késztette, hogy az április 7 –ről 8.-ra virradó éjszakán öngyilkosságot követett el. Már korábban is emlegette, hogy önkezével vetne véget életének. Feltételezik azt is, hogy meggyilkolták.

Idézetek Széchenyi Istvántól

sokkaljobb
citatum
ujakropolisz
urbanlegend
wikiquote
enciklopedia.fazekas

Nagycenk nevezetességei

Katolikus templom

Szent István Római Katolikus Plébániatemplom

Cím: 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5.

A templom elődje a Mindenszentek nevét viselte, amelyet már 1291-ben említ egy latin nyelvű irat.

1326-ban a mai templom helyét is megemlítik, s ma is látható a község központjában, a templomdombon.

Az 1600-as években, a Nádasdy-család idején először evangélikus, majd katolikus istentiszteleteket tartottak ott.

1859-ben leszakadt a mennyezet, így az akkori plébános, Tolnay Antal Széchenyi Istvántól kért segítséget a templom újjáépítéséhez. A gróf felkérte Ybl Miklóst, hogy egyszerű, de tágas helyet építsen. Széchenyi halála után özvegye és fia folytatta a munkát, majd 1864-re elkészült a templom, amelyet abban az évben, augusztus 20-án szenteltek fel. A főbejárat felett a Széchenyi-család címere látható. A templom berendezése romantikus stílusú, orgonája a bécsi Operaházból való. Az oltárkép Szent Istvánt ábrázolja. A toronyban 4 harang található. Mellette, a parókián őrzik az anyakönyveket, amelyekben olvasható többek között az a bejegyzés, amely Széchenyi István haláláról, és temetéséről szól.  

Széchenyi-kastély

Magyarország egyik legszebb barokk stílusú kastélya, amelyet 1750 körül kezdtek építeni Széchenyi Antal kezdeményezésére. A bejáratot kovácsoltvas kerítés védi, illetve a kastélyig franciakert látható. Az épület homlokzatán a Széchenyi-család címere látható. A kastély klasszicista stílusú, Széchenyi István idején vezették be a gázvilágítást, a vízöblítéses WC-t, és építettek fürdőszobát. Halála után fia, Béla és felesége, Hanna ritka növényeket ültetett a kastélykertbe. A II. világháború sok kárt okozott a kastélyban, amely 1945-ig volt Széchenyi-tulajdon. A kastély helyreállítása után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. Nem messze a kastélytól húzódik az a legendás nyárfasor, amely egyik helyszíne volt a Hídember című filmnek. 

Cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3.

Telefon: 06 99 360 023

Nyitva tartás:

Április 1-től október 31-ig: 10.00 – 18.00

November 1-től március 31-ig: 10.00 – 15.00

Hétfőn zárva.

Belépődíj:

Teljes árú (felnőtt): 1200 Ft

Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 600 Ft

Egyéb kedvezmények: a 281/2007. korm. rendelet szerint.

A kastély megközelíthető vasúttal és autóval, autóbusszal egyaránt.

Széchenyi Mauzóleum

Fontos történelmi nevezetesség, sokan látogatják a Széchenyi Mauzóleumot, amely a Széchényiek temetkezési helye.

Cím: 9485 Nagycenk, Széchenyi tér

Telefonszám: 06 30 308 4800

E-mail: szechenyimauzoleum@gmail.com

Nyitva tartás:

Április 01. – október 30-ig: kedd – vasárnap: 9:00 – 17:00

Hétfő: szünnap

November 01. – március 31.-ig: előzetes bejelentkezés alapján a fenti elérhetőségeken.

Belépődíj:

Felnőtt: 500 Ft

Diák/nyugdíjas: 300 Ft

Csoportoknak idegenvezetéssel.

A bejáratnál két dór oszlop áll. Az előcsarnokból juthatunk be a kápolnába.

Lépcsőn lejuthatunk a kriptába, ahol a családtagok hamvait tartalmzó urnák, vagy sírok találhatók. Az idelátogatók megtekinthetik Széchenyi Pál kalocsai érsek mumifikálódott holttestét.

Művészeti alkotások Széchenyi Istvánról

A Hídember című film Széchenyi Istvánnak állít emléket. Bereményi Géza rendezésében megtekinthetik itt:

Barabás Miklós: Széchenyi című festménye

Széchenyi emlékezete

A Magyar Tudományos Akadémia emlékünnepet tartott a tiszteletére, amelyen báró Eötvös József mondott beszédet. Felolvasták Szász Károly és Arany János ódáit.

Arany János: Széchenyi emlékezete című költeménye (1860)

 

Szobrok Széchenyi István tiszteletére Budapesten, Sopronban, Nagycenken

Széchenyi szobra

Nagycenk

Akadémia bronz emléktáblát avatott 1893-ban, valamint évente emlékünnepet tartanak a tiszteletére. Kiadták az összes műveit.

1982-ben alakult meg az Országos Széchenyi Kör. Ápolják a Széchenyi hagyatékot és emlékezetét, valamint a róla elnevezett iskoláknak rendeznek versenyt.

Több bankjegyen jelent meg az arcképe, köztük az ötpengősön, valamint az ötezer forintoson.

Róla nevezték el a

Széchenyi-díjat; vagyis 1965-től az Állami Díjat.

November 3-át a magyar országgyűlés A magyar tudomány ünnepének nyilvánította.

Széchenyi emlékezete címmel jubileumi emlékkiállítás 2010. május 3-tól október 15-ig a Magyar Tudományos Akadémia palotájában.

Több iskola viseli Széchenyi István nevét.

5 kérdés, 5 válasz:

1. Milyen származású Széchenyi István? – őse, Szécsényi-Szabó Márton birtok nélüli nemes volt. Fia, Széchényi György szerzett vagyont is. Családtagjai között több nemesi származású, intézményeket alapító személy volt.

2. Hogyan képezte magát? – 16 éves koráig voltak házitanítói, majd saját magát képezte (olvasott, nyelveket tanult, utazott)

3, Mit tett a hazáért Széchenyi István? – megreformálta Magyarország gazdaságát, politikai életét, különböző technikai vívmányokat hozott külföldről, vagy intézményeket alapított stb.

4. Melyek a legfontosabb művei? – Hitel, Világ, Stádium

5. Ki volt politikai ellenfele? – Kossuth Lajos, aki őt a “legnagyobb magyar”-nak nevezte.

Képforrás:

Kiemelt kép: Széchényi

Ferenc Széchényi, Julianna Festetich, Széchényi címer, Szent István Római Katolikus Templom

tonkosti.ru, museums, oszk.hu, Győri csata, mek.oszk

elso-loversenyter, mimicsoda, mek.niif, sulinet.hu, muzeumvasut, arch.et.bme.hu

penzportal, belyegvilag, Széchenyi István, barcikakonyvtar

Forrás:

Estók János: Széchenyi István gróf élete és kora Officina Kiadó 2010.

Dercsényi Balázs-Koppány Tibor-Hegyi Gábor: Magyar kastélyok Officina Nova Kiadó 1992.

Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik, Új képes történelem sorozat, Helikon Kiadó 1997.

Lázás István: Képes magyar történelem Magyar Könyvklub, 1993.

biblia.biblia.hu, tortenet.oszk.hu, Széchenyi kastély, Széchenyi István, Széchenyi Mauzóleum

Széchenyi István írói tevékenysége, hir24.hu, budapestcity

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Petőfi Sándor

1848-49-es forradalom és szabadságharc

Kossuth Lajos

Szulejmán televíziós sorozat

Gabriel Garcia Marquez

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: