Franciaország (hivatalosan Francia Köztársaság) Nyugat-Európa legnagyobb országa, de az egész világon vannak területei.
Tartalomjegyzék:
Földrajzi adatai, népessége
Tájegységei, régiói
Története
Gazdasága
Közlekedés
Oktatás
Kultúra
Látnivalók
Konyha, éttermek
Szállások
Franciaország földrajzi adatai, népessége
Az 547 030 km2 területű Franciaországban körülbelül 66 000 000 ember él, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 114 fő.
Az országot a La Manche (Atlanti-óceán), a Pireneusok hegylánca, a Földközi tenger, az Alpok és a Rajna határolja. Hatszögletű alakja miatt a franciák csak l’Hexagone-nak, azaz hatszögnek nevezik.
Franciaország domborzati térképe
Legidősebb képződményei a variszkuszi hegységképződés során létrejött röghegységek. A hegységképződés magja a Massif Central területe volt, az ebből kiinduló hegységrendszer tagjai a Vogézek (Elzász-Lotaringia), az Ardennek.
Fiatalabbak a lánchegységek, mint például a Pireneusok, az Alpok (Mont Blanc, 4807 m) és a Jura-hegység.
A hegységek között alacsony fekvésű vidékek, medencék helyezkednek el, mint a Párizsi-medencét magába foglaló Île de France, a Massif Central és a Pireneusok között húzódó Aquitániai-medence vagy az Alpok melletti Rhône árka.
Franciország leghosszabb (1020 km) folyója a Loire, de az ország területén hömpölyög az egész évben hajózható Szajna, a szélsőséges vízjárású Garrone és a legnagyobb vízhozamú Rhône, mely a Földközi-tengerbe ömlik.
Az ország klímáját befolyásolja többek között a tengertől való távolság, a tengerszint feletti magasság, a növényzet is.
Franciaország területén a hőmérséklet északról délre növekszik. Az északi és nyugati részeken mérsékelt, délen és keleten kontinentális az éghajlat, itt a nyarak melegebbek, a telek hidegebbek.
Az országban a legtöbb csapadék télen és tavasszal esik, míg az időjárás nyár végén és ősszel a legszárazabb. A napsütéses órák száma Bretagne vidékén a legtöbb, de a legmagasabb hőmérséklet az Azúr-tenger partján van.
Franciaország tájegységei, régiói
Franciaországot hét nagy tájegységre bonthatjuk, melyek a következők:
Île-de-France (Párizs, Versailles),
Közép-Franciaország (Loire-völgye, Auvergne, Burgundia, Limousin, Poitou-Charentes),
Észak-Franciaország (Felső-Normandia, Nord-Pas-Calais, Picardie),
Északkelet-Franciaország (Champagne-Ardenne, Elzász, Lotaringia, Franche-Comté),
Nyugat Franciaország (Alsó-Normandia, Bretagne, Pays de la Loire),
Délnyugat-Franciaország (Aquitaine, Midi-Pyrénées)
Dél-Franciaország (Languedoc-Rousillon, Korzika, Provence-Alpes-Côte d’Azur (PACA), Rhône-Alpes)
Tengeren túli területei Francia-Polinézia, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon, Új Kaledónia, Wallis és Futuna.
A közigazgatás egységei a megyék. Az országnak 96 megyéje van (összesen 342 kerülettel), melyek sorszámot kaptak, s ez a szám többek között az adott terület irányítószámában és a rendszámtáblákon is megjelenik.
Franciaország régiói
A megyék régiókba vannak osztva, melyek leginkább az infrastruktúrával és a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekben rendelkeznek.
A 22 régió:
Aquitania, Alsó-Normandia, Auvergne, Bretagne, Burgundia, Centre, Champagne-Ardenne, Elzász, Felső-Normandia, Franche-Comté, Île-de-France, Korzika, Languedoc-Roussillon, Limousin, Lotaringia, Midi-Pyrénées, Nord-Pas-de-Calais, Pays de la Loire, Pikárdia, Poitou-Charentes, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Rhône-Alpes.
Tengeren túli megyéi, a Francia Guyana, a Guadeloupe, a Martinique és a Réunion szintén egy-egy régiót alkotnak.
Franciaország története
Franciaország az egykori Gallia területén fekszik, melyen legkorábban kelták éltek.
Gallia az i.e. I. században a Római Birodalom provinciája volt. Lakossága összekeveredett a rómaiakkal, és a latin nyelvet használták.
A IV. és V. században a germánok és a frankok jelentettek veszélyt a területre, mely aztán az V. és IX. század között a Frank Birodalom részét képezte. Innen ered a francia elnevezés.
A Birodalom legnagyobb uralkodójának, Nagy Károlynak utódai három részre osztották azt 843-ban, melynek egyik része a Nyugati-Frank Királyság lett. Ebből alakult ki Franciaország.
Nagy Károly leszármazottai voltak a Karolingok, akik egészen a dinasztia kihalásáig, 987-ig uralták az országot. Ekkor királynak választották Île-de-France hercegét, Capet Hugót, az ő utódai voltak a Capetingek, a Valois-ház és a Bourbon-ház.
Több örökösödési háború és házassági szövetség után végül egyesítették az egész országot, mely fénykorát a XVII. századtól élte, legnagyobb uralkodója a Napkirály, XIV. Lajos volt (1643-1715).
A népesség gyorsan növekedett, így Franciaország a legnagyobb lakosságú ország lett Európában, nagy hatással volt a gazdaságra, a kultúrára, a politikára. Ekkor kezdődött a francia gyarmatosítás is.
1792-ben kitört a Nagy Francia Forradalom. A királyság eddig állt fenn, ugyanis kikiáltották a köztársaságot.
1799-ben Bonaparte Napóleon tábornok puccsal megdöntötte a köztársaságot, magához ragadta a hatalmat és Első Konzullá kiáltatta ki magát. 1804-ben már I. Napóleon császárt tisztelhették benne.
Rengeteg hadjáratot indított, meghódította fél Európát, a legyőzött országok élére családtagjait helyezte. 1815-ben azonban vereséget szenvedett a waterlooi csatában, és Szent Ilona szigetére száműzték. Napóleon veresége után ismét a Bourbonok foglalták el a trónt.
1830-ban ismét forradalom tört ki. Elűzték a Bourbon uralkodót, s az Orléans házból választottak újat az akkor bevezetett alkotmányos királysághoz.
Az 1848-as forradalom során kikiáltották a második Francia Köztársaságot, ami nem tartott sokáig, ugyanis Napóleon unokaöccse, Louis puccsal megszerezte a hatalmat, és III. Napóleon néven császárrá koronázták. Itt kezdődött a második Császárság, mely során gyorsan fejlődött az ország, megerősödött európai pozíciója, és a franciák sok gyarmatot szereztek akkoriban.
1870-ben III. Napóleon parlamentáris monarchiává nyilvánította a Francia Császárságot, azonban még ebben az évben, a porosz-francia háborúban súlyos vereséget szenvedtek. A németet megszállták az országot, III. Napóleon megbukott.
1871-ben kezdődött a polgári radikális-szocialista forradalom, melynek eredményeként megalakult a párizsi kommün, melyet hamar levertek, és megalakult a harmadik köztársaság.
Franciaország az első és második világháborúból is győztesként került ki, ám az 1950-es években gyarmatbirodalma (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullott.
A háború után alakult meg a negyedik köztársaság, 1958-ban pedig Charles de Gaulle vezetésével az ötödik köztársaság, mely máig működik.
Franciaország zászlaja
A francia zászlót három egyenlő méretű függőleges sáv alkotja, kék, fehér és piros színekben.
A kék szín a középkori Franciaország területén élő, nemes származású Szent Mártont szimbolizálja, aki egy koldusnak adta minden rangjának és vagyonának felét, amit az jelképezett, hogy összetörte kék címerét, és a felét a szegény embernek adta. A szín így a törődést, a könyörületet képviseli.
A fehér színt legkorábban Jeanne d’Arc-kal azonosították, a 17. századtól pedig a királyok színe lett, továbbá Szűz Máriát is jelképezi, XIII. Lajos az ő kegyeibe ajánlotta az országot.
A piros szín pedig Szent Denis, Párizs védőszentjének színe.
Bár mindhárom szín mást és mást szimbolizál, igazán együttes jelentésük fontos. Az előző századokban a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit társították hozzá, ezért több ország, köztük Magyarország is ennek mintájára választotta meg lobogóját.
Franciaország gazdasága
Franciaország bruttó hazai termékével (1 744 milliárd euró – 2006-os adat) a hatodik gazdasági nagyhatalom a világon.
Természeti adottságai fejlett és változatos mezőgazdaságot tesznek lehetővé. A hasznosított mezőgazdasági terület 27 470 000 hektár, mely az ország területének körülbelül a fele.
Mezőgazdasági üzemeinek száma 545 000, melyekben 1 100 000 embert foglalkoztatnak.
A Párizsi-medence remek búzatermő övezet, melynek köszönhetően az ország vezető búzaexportőr Európában. A többi gabonaféle is nagy mennyiségben terem, Franciaország a világ ötödik legnagyobb termelője.
Francia borvidék
Több vidék is kedvez a szőlő-és bortermelésnek, leginkább Bordeaux, Champagne és a Rhone mellék borai ismertek világszerte. A franciák Olaszország mellett a világranglista élén vannak nedűikkel, melyekből átlagosan 53,2 millió hektolitert állítanak elő évente.
Mediterrán területein a gyümölcs- és zöldségtermesztés virágzik. Ezek közül kiemelkedő a cukorrépa (26,1 millió tonna) és az olajos magvak (5,7 millió tonna), melyekkel a világranglista első helyén állnak a franciák.
Az Atlanti-óceánnál az éghajlat hűvös és csapadékos, az állattenyésztés legfontosabb területe. A szarvasmarha-állományuk a legnagyobb, de a sertéseket, a juhokat és a kecskéket is nagy számban termesztik.
Franciaország ipara is jelentős, ezek közül a legversenyképesebb az építőipar (Vinci, Bouygues, Eiffage), az élelmiszeripar (Altadis et Bongrain, Groupe Danone, Lactalis, Nestlé France, Pernod-Ricard), gyógyszeripar (Pierre Fabre, Sanofi-Aventis, Servier), az autógyártás (PSA, azaz Peugeot-Citroën, Renault), illetve a divat-és luxuscikkgyártás (Chanel, Hermés, Louis Vuitton).
Természetesen az idegenforgalom is jelentős bevételt hoz az országnak, 76 millió turistával a leglátogatottabb a világon.
A turizmusból 66 milliárd euró származik, mellyel Franciaország a világranglista harmadik helyén áll, az Egyesült Államok és Spanyolország után.
Franciaország közlekedés
TGV
Franciaország vasúthálózata 31 840 km hosszú. A vasúti közlekedés leginkább a nagyvárosokat köti össze, valamint Párizsban és környékén különösen jól ki van építve.
Talán a TGV nagysebességű vonatok a legismertebbek, melyek a környező országokkal kötik össze a nagyvárosokat. A TGV pályája 2036 km hosszú.
A hagyományos vonalakon közlekedő vonatokat Corail-nek, a személyvonatokat pedig TER-nek nevezik.
A francia elővárosi hálózat az RER, mely rengeteg embert szállít, éppen ezért sok emeletes kocsija is van. Párizsban öt vonalon közlekedik, gyorsan eljuthatunk vele a külvárosba, a repülőterekre is, de a városon belül is pillanatok alatt elérhetjük úti célunkat.
Az állami Société Nationale des Chemins de fer Français, rövídítve SNCF játssza a legfontosabb szerepet a vasúti közlekedésben.
Metró- és villamoshálózat a legtöbb nagyvárosban megtalálható, és általában buszjáratok is közlekednek.
Az ország közútjainak hossza jelenleg 893 300 km, az autópálya hálózat pedig 8233 km.
Franciaország nemzeti légitársasága az Air France, de több kisebb társaságnak is vannak járatai.
Charles de Gaulle repülőtér
Franciaországban 478 repülőtér található, ezek közül a legnagyobb és legforgalmasabb a Charles de Gaulle nemzetközi repülőtér, mely Párizs vonzáskörzetében található. Nagyobb reptér még az Orly (szintén Párizsban), a Saint Exupéry (Lyon), Lille, Strasbourg, Toulouse, Bordeaux és Marseille. Utóbbi városban található Franciaország legnagyobb kikötője is, mellette még kilenc jelentősebb van.
Franciaország oktatás
Franciaországban 6-16 éves körig kötelező az oktatás, ami ingyenes. 16 éves korukig a gyerekek általános iskolába (5 év) és a középiskola alsó tagozatába (collège) járnak. A felső tagozat 3 éves, ez a lycée. Aki sikeresen leérettségizik, gond nélkül bekerülhet az egyetemre (kivéve, aki Grand École-ba akar járni, annak felvételi vizsgát kell tennie).
A legismertebb felsőfokú intézmény a párizsi Sorbonne, de ezen kívül még több mint 60 egyetem található az országban.
Franciaország kultúra
A franciák nagyon szeretnek színházba járni. Az elegáns építmények körül több éttermet is találhatunk, így az előadások után általában kései vacsorát tartanak az ottani emberek, ezt souper-nek nevezik. Sok kisebb színházuk is van, ahol hétköznapi öltözékben sem nézik ki a látogatót.
A legnagyobb, három héten át tartó francia színházi fesztivált Avignon-ban szervezik meg, ahol minden műfajban tartanak előadásokat.
A múzeumok és művészeti galériák is nagy népszerűségnek örvendenek, melyek közül a legnagyobbak és legismertebbek a Louvre és a Musée d’Orsay.
Híres képzőművészeik Claude Monet, Édouard Manet, Eugene Delacroix, Auguste Rodin, Gustave Courbet, Paul Cézanne, Paul Gauguin.
Franciaországban nagy tisztelet övezi a filmgyártást.
Cannes-i filmfesztivál
Híres eseményük a Cannes-i Filmfesztivál, ahol egészen ismeretlen rendezők filmjei is bemutatásra kerülnek a nagyászok alkotásai mellett. Nagyszabású fesztivált szerveznek még La Rochelle-ben is.
Leghíresebb színészeik, színésznőik: Brigitte Bardot, Jean-Paul Belmondo, Alain Delon, Gérard Depardieu, Isabelle Adjani, Louis de Funès, Anouk Amiée, Jean Gabin, Fanny Ardant, Pierre Richard, Juliette Binoche, Marion Cotillard, Christopher Lambert, Catherine Deneuve, Annie Giraldot, Jean Reno, Jean-Louis Trintignant, Juliette Gréco, Yves Montand, Isabelle Huppert, Sophie Marceau, Jeanne Moreau, Audrey Tautou, Gérard Philipe, Fernandel.
A franciák a zenét és a táncot is nagyon kedvelik, minden ünneplés szerves része. Az egyik leghíresebb zenei műfaj a chanson, melynek legnagyobbja Edith Piaf volt. Zenei fesztiváljukat június 21-én szervezik.
Franciaország látnivalók
Arc de Triomphe
Az Arc de Triomphe I. Napóleon dicsőségét hirdeti. A diadalív Párizs egyik legismertebb látnivalója, mely a Champs-Élysées végén, a Charles de Gaulle téren található.
Aquitaine az Atlanti-óceán mellett terül el, híres városai Bordeaux vagy Biarritz. Az ország legnagyobb erdői, hosszú strandok, középkori falvak, várak is meglátogathatók itt, akárcsak a kedvelt Dordogne-i és Lot-et Garonne-i tájak.
A Chambord Királyi Palota az egyik legnagyobb és legcsodásabb palota Európában, több mint 400 szobája van, elképesztő részletességgel kialakítva. Az erkélyekről gyönyörű kilátás nyílik a Loire völgyére.
Champs-Élysées
A Champs-Élysées Párizs legszélesebb, 2 km hosszú sugárútja, mely egyben a világ leghíresebb és leggyönyörűbb útja is. Rengeteg csillogó üzlet található a mindig pezsgő úton, melynek semmihez sem hasonlítható a hangulata.
A Concorde tér páratlan kilátást nyújt a Champs-Élisées-re, de a Tuileriák kertjében is gyönyörködhet a látogató. A tér egykoron XV. Lajos király lovas szobrának háttereként szolgált, melyet később leromboltak, a helyszínen vérfürdőt is rendeztek, ám a látvány még ezt a tényt is felülmúlja.
A Dordogne az ország délnyugati részén elhelyezkedő tartomány, melyet az 1001 kastélyok vidékének is neveznek. Sok történelmi város és falu található itt, valamint a világörökség részévé nyilvánított őskori barlangok.
Az Eiffel-torony az ország szimbóluma, leglátogatottabb turistalátványossága, mely az amerikaiak ajándéka volt 1886-ban. A több mint 300 méterre magasodó toronynak csak a harmadik emeletéig juthatunk fel, ám innen is csodálatos panoráma nyílik a városra, 279 méter magasról tekinthetünk körbe. 1930-ig a világ legmagasabb építménye volt.
.jpg "Fontainebleau kastély")
Fontainebleau kastély
A Fontainebleau kastély egykoron Napóleon rezidenciája volt, megtekinthetjük trónját, egyenruháját, kalapját, csizmáját is. Párizstól körülbelül egy órára található ez a hatalmas épület, melyhez erdő is tartozik.
A Francia Riviéra Dél-Franciaország területén található, olyan világhírű tengerparti városokkal, mint Saint Tropez, Cannes vagy Nizza. Érdemes az olyan csendesebb falvakba is ellátogatni itt, mint Castellar, Antibes vagy La Turbie.
Giverny Normandia határán elhelyezkedő csodálatos folyóparti vidék, az impresszionizmus bölcsője. Itt található Monet kicsi rózsaszín háza, egy fallal körbevett tó tavirózsákkal, fűzfákkal, és a festményekről jól ismert japán híddal.
A 33 méter magas Grande Mosquée de Paris, magyarul a párizsi nagymecset az ország legrégebbi iszlám központja, mely az első világháború után épült a francia hadseregben szolgált muszlim katonák emlékére.
A latin negyedben található Jardin du Luxembourg egy csodálatos park, melyben olyan látnivalókat tekinthetünk meg, mint a Medici-szökőkút vagy a Szabadság-szobor mása.
Lourdes a Pireneusokban található kisváros, melyet évente több millió hívő keres fel, hogy testileg-lelkileg feltöltődjön ezen a mesés helyen, a csodás gyógyulások színhelyén.
Louvre
A Louvre a világ talán legismertebb és leghatalmasabb múzeuma. 60 600 m2-es területén egy egész nap sem elég arra, hogy minden itt található alkotást megcsodáljunk, hiszen azok száma közel 35 ezer. Da Vinci Mona Lisa című festményét és a Milói Vénuszt is ebben a múzeumban állították ki. Nagyon különleges az 1989-ben a múzeumhoz épített 666 üveglapból álló piramis is.
Mont Saint-Michel Normandia területén található falu, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a normandiai vidékre és az óceánra.
Az 57 400 m2 területű Musée d’Orsay épülete egykoron vasúti pályaudvar volt. Ma egy hatalmas képzőművészeti múzeum többek között Monet, Manet, Van Gogh, Cézanne, Renoir, Degas, Pissaro festményeivel.
Notre Dame
A Notre Dame alapkövét 1163-ban fektették le, s 170 éven keresztül építették. A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztították, de később újjáépítették az eredeti terveknek megfelelően. 1991-től ismét renoválták 14 éven át ezt a gótikus katedrálist, mely az Eiffel-torony mellett Párizs másik legismertebb építménye.
Provence egy gyönyörű vidék, olyan történelmi emlékekkel, mint Arles és Avignon, középkori falvak. A tájon hegyvidék és tengerpart egyaránt találkozik egymással.
Érdemes ellátogatni a Rodin múzeumba is, ahol a szobrász műveit egykori otthonában tekinthetjük meg.
A Rue Cler Párizs egyik leghangulatosabb utcája rengeteg étteremmel és üzlettel.
Sacre Cœur
A Sacre Cœur a 130 méter magas Montmarte hegy tetején áll. A fehér kőből épített bazilika 44 éven keresztül épült, mára egy gyönyörű épület, ahonnan szinte egész Párizst belátni.
A Sainte-Chapelle egy gótikus templom a 13. századból, melyet IX. Lajos építtetett ereklyéinek. A kétszintes szerkezetű kápolna hatalmas rózsaablakaival az egyik legszebb templom, mely minden embert lenyűgöz.
A Versailles palota egykor a Napkirály és Marie Antoinette otthona is volt. A gyönyörű palotához hatalmas birtok tartozik mesés kertekkel, sok-sok szökőkúttal és mesterséges tóval. Párizsból körülbelül fél óra alatt eljuthatunk erre a luxust és fényűzést sugalló helyre. Egyik legkülönlegesebb része az Apollon szalon, melynek mennyezeti freskóján maga XIV. Lajos látható hintójában. A Tükörteremben pedig fantasztikus fényjátékok csodálhatók meg a tükrökön.
Franciaország konyha, éttermek
Franciaországban járva a drága éttermektől kezdve a családi éttermeken át egészen a barátságosabb árú bisztrókig mindent megtalálhatunk.
Francia reggeli
A franciák reggelije leginkább péksüteményekből, croissant-ból, baguette-ből áll, melyek mellől nem hiányozhat a vaj, a méz és a dzsem. A korai ital leginkább kávé, kakaó, csokoládé vagy tea, de frissen facsart narancslevet is előszeretettel fogyasztanak.
Nemrégiben még az ebéd is hasonló fogásokból állt kiegészülve sajtokkal, salátákkal, ám ma már sokkal változatosabb, húsok, köretek, mártások, zöldségek is kerülnek a tányérra.
Az országban a vacsora tölti be a legfontosabb szerepet, annak adják meg leginkább a módját. Még a legegyszerűbb helyeken is minimum négy fogásból áll az esti étkezés, ám ezek a fogások általában könnyűek, például zöldségek, zöldséglevesek, pástétomok, füstölt ételek, halak. Utóbbiak nagy szerepet töltenek be a francia konyhában, rengeteg módon készítik, s leginkább mandulával vagy hollandi mártással tálalják.
A vacsorákhoz leginkább a könnyű vörösbor illik.
Franciaország legismertebb ételei a sajtok (Camambert, Roquefort), a créme brulée (könnyű csokoládékrém), a sorbet, a tarte tatin (édes tésztában sütött alma), a hagymaleves, a besamel-mártás.
További francia ételek receptjei
Franciaország szállások
Miután Franciaország az egész világon a leglátogatottabb turistacélpont, a szállások tekintetében is fel van készülve a látogatók érkezésére. Az országban több mint 18 000 hotel, 8 000 kemping, közel 70 000 vidéki szálláshely, 1000 üdülőfalu és 177 ifjúsági szállás található.
Franciaország szállások
Egyéb hasznos linkek
Csatornahajózás Franciaországban
Magyarország Nagykövetsége Párizs, Franciaország
5 kérdés, 5 válasz:
K: Hány nagy tájegységre bonthatjuk az országot?
V: Hét tájegységre: Île-de-France, Közép-Franciaország, Észak-Franciaország, Északkelet-Franciaország, Nyugat Franciaország, Délnyugat-Franciaország, Dél-Franciaország.
K: Hány régiója van Franciaországnak?
V: 22, melyek a következők: Aquitania, Alsó-Normandia, Auvergne, Bretagne, Burgundia, Centre, Champagne-Ardenne, Elzász, Felső-Normandia, Franche-Comté, Île-de-France, Korzika, Languedoc-Roussillon, Limousin, Lotaringia, Midi-Pyrénées, Nord-Pas-de-Calais, Pays de la Loire, Pikárdia, Poitou-Charentes, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Rhône-Alpes.
K: Mikor kiáltották ki a máig működő ötödik köztársaságot?
V: 1958-ban.
K: Milyen eszméket társítottak az ország zászlajához?
V: Szabadság, egyenlőség, testvériség.
K: Melyik építmény Franciaország jelképe?
V: Az Eiffel-torony.
Forrás:
Kép forrás:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
