Franz Kafka osztrák prózaíró. Az elidegenedés legnagyobb XX. századi írója. Műveiben bizarr módon ábrázolja az elembertelenedést, a dolgozó emberek személytelen, hatalmaktól való függését. 1883. július 3-án született Prágában és 1924. június 3-án halt meg Bécs környékén.
Tartalomjegyzék:

Franz Kafka
1. Életrajza
2. Munkássága
3. Kafka filmen
4. Magyarul megjelent Kafka művek
5 kérdés – 5 válasz

Franz Kafka

1. Életrajza:

1883. július 3-án született Prágában. Egy zsidó kereskedő család sarja volt.

Az elidegenedés zsidó származású írója eleve megkülönböztetett volt társaitól, ugyanis mint zsidó vallású, egyértelműen nem tartozott a keresztény világhoz, azonban mivel közömbös zsidó volt, így oda sem tartozott igazán. Német anyanyelve miatt a csehekhez sem tartozott, és mint német anyanyelvű zsidó, így a csehországi németekhez sem igazán. Csehországi lakosként Ausztriához sem tartozott és munkásbiztosítási hivatalnokként a polgárságba sem. Joggal érezhette:

„…családomban idegenebbül élek, mint egy idegen.”

Ezzel azonban nem csak ő volt így, hanem a XX. század elején milliók érezték ezt a szorongató érzést, mely ellen sokan fel is lázadtak, forradalmak alakultak ki egész Európában.

Franz Kafka szorongott az ilyenfajta érzések miatt.

Már gyermekkorában megjelent életében a félelem, mert a ház, ahol született a zsidóváros szélén volt. A környék nyomasztó volt, szűk utcák, jellegzetes áporodott levegő a középkori hangulatot idézte.

Gyenge testalkatú kisfiú volt. Nem is igazán tudni, hogy alkati sérülékenysége, gyengeségének pszichikai alapjai, esetleg a külvilág benyomásai hatottak-e rá először.

Az iskolában is állandó terror uralkodott, mert a cseh és a német tanulók között állandó volt a viaskodás. Ezek sokszor csatákba torkollottak, olyannyira, hogy Kafka egyik legjobb barátja bele is vakult egy ilyen közelharcban szenvedett sérülésébe.

Ha az iskolai csatározásokat meg is úszta, még akkor is félni kellett az apjától, akit Herman Kafkának hívtak.

Ez az ember tehetős kereskedővé nőtte ki magát. Egy cseh falucskából, német nyelvű, félproletár zsidó családból küzdötte fel magát Prágába, amit szorgalmának és kitartásának köszönhetett. Céltudatosan haladt az önmegvalósítás útján: szorgalom, vagyonszerzés, családi élet, kereskedői szakma minden fortélyának megszerzése vezérelte. Franz Kafka volt az egyedüli fiúgyermek a családban, három lánytestvére mellett (két fiú testvére még kiskorában meghalt).

Apja így benne látta a lehetőséget, hogy saját képére formálja fiát. 1889-1893 között a prágai német fiúiskola növendéke volt. Iskolai évei alatt aktív szerepe volt az irodalmi életben, társas rendezvényeket szervezett, ő szervezte a jiddis színház előadásait is. Önkritikája mindig erős volt. Attól félt, hogy mások taszítónak találják, holott intelligenciájával és az ahhoz társuló csendességével, fanyar humorával elbűvölte társait.

1901-ben leérettségizett, majd apja hatására beiratkozott a jogi karra, jogot tanult, pedig bölcsész szeretett volna lenni. Itt ismerkedett meg Max Broddal, akivel életre szóló barátságot kötött.

Egyetemi évei kezdetétől írt, de íráshoz való viszonya is problémás volt, mert kételkedett saját műveinek irodalmi értékben. Büntetésnek és bűnhődésnek tekintette azokat. Brod írásaiból lehet megtudni azt is, hogy Kafka micsoda kínlódással csikarta ki magából beleegyezését novelláinak megjelentetéséhez. Az írásban sem volt öröme, mert lassan, kínlódva tette azt. Azon túl, hogy művészi teher nehezedett rá az írással, még fizikai megnyilvánulásai is voltak: fejfájás, hasmenés, álmatlanság kínozta, de leginkább az írás közbeni és utáni bűntudat nyomasztotta. Az írással ugyanis szembe szállt apja akaratával, megsértett az idősebb Kafkát, aki ezt a fajta művészetet kaparászásnak tulajdonította. Ítélet című művéből, barátjának feljegyzéseiből képet kaphatunk, hogy Kafka egy sajátos, féléber transzszerű állapotban írta műveit. Amivel kapcsolatba került, – legyen az a családja, szerelmei, barátai – kettős alakban látta, és ezt a kétsíkú világot vetette papírra.

Apjának igényeinek megfelelően inkább a cseh országos munkás balesetbiztosítási intézet munkatársa lett, csak hogy édesapjai álmait megvalósítsa. Herman Kafkát bosszantotta fia gyenge fizikuma, csenevészsége, félénksége. Ez a nyomasztó apai zsarnokság kihatott az író egész életére. Sokrétű tudása volt, de hiánytalanul csak a jogtudományban, főleg a balesetbiztosításban volt maradéktalan, melyről négy szaktanulmányt is írt. Ez a munkakör azzal járt, hogy nap, mint nap nyomasztó sorsú, sebesült, megcsonkult emberekkel találkozzon, mely szintén hatott az érzékeny lelkivilágú Kafkára. Ezek az emberek szenvedtek. Nem csak fizikai fájdalmuk volt a beleset elszenvedéséből adódóan, hanem megalázott, szenvedő emberek voltak, akik a baleset után csökkent munkaképességük mellé még anyagi veszteség is társult. A hivatalnokok pedig felettük állnak, sorsukról döntenek. Ezt látta minden nap Kafka és a szorongás egyre csak nőtt benne.

Fiatal éveiben különösen szeretett mindent kihasználni az élet örömeiből: evés, ivás, baráti kirándulások, lányokkal szórakozni, bordélyházat látogatni. De hiába volt akkor és abban szabad, ha a családjával, embertársaival, szerelmeivel, városával, társadalmi környezetével szemben teljesen magára maradt. Emberellenes ez az egyedüllét.

„Az egyedüllét csak szenvedést eredményez.”

1917-ben tuberkulózisos lett, és a vonásokban sok közöset mutató Ottla nevű testvére ápolta. Többször volt a tbc miatt szanatóriumban is Ezen kívül szenvedett még migrénes fejfájásban, emésztési- és alvászavarban és nagy valószínűséggel depresszióban is. Alternatív gyógymódokkal kísérletezett.

Négy szerelme volt. Kétszer is eljegyezte a zsidó polgárlányt, Felice Bauert.

Szintén eljegyezte, majd felbontotta a jegyességet Julie Wohryzeckkel, aki egy prágai zsidószolga lánya volt.

Az előző két kapcsolatnál már lényegesen felszabadultabb viszonya volt Milena Jesenská-Pollack cseh írónővel, aki egy bécsi kritikus felesége volt. 1923-ban rövid időre Berlinbe költözött azért, hogy családja köréből kiszakadhasson és az írásra tudjon koncentrálni, de egészségi állapota rosszabbra fordult, így visszatért Prágába.

Dora Diamanttal Berlinben készültek letelepedni. Azonban egyik kapcsolatban sem a boldogságot, szerelmet látta, hanem a csőd végeredményét. Dora Diamanttal való viszonya talán fel tudta volna oldani elszigetelődését, magányát, de addigra teljesen elhatalmasodott rajta a tuberkulózis.

1924. június 3-án gégefő-tuberkolózisban a kierlingi szanatóriumban halt meg. Testét 1924. június 11-én helyezték végső nyugalomba Prágában.

2. Munkássága:

Életében néhány novellája jelent meg, és nagyon nehezen adta be derekát azok kiadására. Barátja győzködésére jelent meg néhány, de azokra sem volt nagy kereslet.

Három nagy regényt írt, amelyet barátjára, Max Brodra bízta azzal, hogy égesse el, de Brod összerendezte és kiadta azokat.

Dora Diamant, utolsó szerelme azonban eleget tett az író kérésének, és a nála lévő műveket valóban megsemmisítette.

Brodnak köszönhetően az irodalomkedvelők felfedezték Kafka műveit, és magukra vonták a kritikusok figyelmét is.

Novellái és regényei német nyelvűek, híresek pszichológiai és fizikai részletességükről.

Életműve három korszakra osztható:

• 1904-1912: Korai novellái és regényei tartoznak ide, köztük az Amerika című műve.
• 1912-1918: az érett alkotás évei alatt születnek legnagyobb elbeszélései és a A per is.
• 1918-tól haláláig: parabola-novelláit és A kastélyt ekkor írta.

Az első korszakból származik Szemlélődés (Betrachtung, 1912) címen megjelent kötete. A korai novelláinak az a gyengesége, hogy nem több mint az érzelmek panaszos áradása. A Szemlélődést egyes szám első személyben írja meg, lényegében gyermekkorának emlékeit álmodja vissza.

Az ítélet (Das Urteil, 1916) Kafka első nagy műve, ami már álomvízió, és az ún. kafkai nyitánnyal kezdődik. Számos művének kezdésére jellemző az ébredés pillanatának és mozdulatainak ábrázolása. A szereplők a felszíni valóságból ébrednek az álomvízió világába.

Ilyen álomnovella még Az átváltozás (Die Werwandlung, 1912), A fegyencgyarmaton (In Der Strafkolonie, 1914) is.

Az ítéletben egy fiatal kereskedő levelet ír barátjának. A novella vártalanul vált át a valóságtól egy olyan másik valóságba, ami nem következne az előzményekből.

Az átváltozásban egy kereskedelmi utazó egyik reggel arra ébred, hogy óriási féreggé változott. Ebben az állapotában sokat szenved a családjától, féregként pusztul el.

A fegyencgyarmat története egy távoli szigeten játszódik, ahol egy utazó partra száll, meglát egy kivégzőgépet, megnéz egy kivégzést, majd távozik.

Utolsó korszakának művei halála után jelentek meg és jellemző azokra Kafka megváltozott világának megjelenése. Ez az új forma a parabola, a filozófiai tanmese, ahol már bizonyítási célzattal indokol. Fontos a bölcselkedés, a szereplők és a színhelyek mellékesek. Megfigyelhetők az elméleti tanulmányok alkalmazása, főleg a zsidó teológiáé.

A kallódó fiú (Der Verschollene, 1927) volt az első regénye, amelynek főszereplője egy 16 éves fiú, akit szülei Amerikába száműztek, mert a család szakácsnője elcsábította, aki gyermek várt a fiatal fiútól.

Kafka ifjúkorában imádta Dickens regényeit. Mivel sosem volt Amerikában, az új világról információkat útleírásokból és Dickens regényeiből szerzett. Az Amerika is ilyen dickensi regény.

Kafka legnagyobb műve A per (Der Prozess, 1925), amely a legjobban foglalja magába a szerző világképét. A mű az író második korszakából származik, és egy álomvízió. Két közeg keveredik egymással. A perben ki akarta fejezni a büntetlen bűnösséget és a törvény megfoghatatlanságát.

Másik nagy regénye A kastély (Das Schloss, 1926), – amelyben Kafka már elhagyta a keresztnevét is – egy faluba érkezik, aki földmérőnek mondja magát. K. állítása szerint a kastélyban ígértek munkát. A regényben vannak utalások mind arra, hogy ez az állítás igaz, de arra is, hogy nem igaz. A kastély az egyetlen olyan műve Kafkának, amiben a keresés nem jár lemondással. Ebben a műben jelenik meg legerősebben a küzdelem és a remény ábrázolása.

„Sosem kétségbeesni, még azon sem, hogy nem esel kétségbe; amikor már minden véget érni jelenti azt, új erők közelednek, s éppen ez jelenti azt, hogy élsz.”

Novellái:

• Egy küzdelem leírása (1904-1905);
• Esküvői előkészületek vidéken (1907-1908);
• Az ítélet (1912); Az átváltozás (1912);
• A fegyencgyarmaton (1914);
• A falusi tanító (1914-1915);
• Blumfeld, az öregedő agglegény (1915);
• A sír őre (1916-1917);
• Egy falusi orvos (1917);
• Gracchus, a vadász (1917);
• A Kínai Fal építése (1917);
• Jelentés az Akadémiának (1917);
• Az elutasítás (1920);
• Az éhezőművész (1922);
• Egy kutya kutatásai (1922);
• A kicsi nő (1923);
• Az odú (1923-1924);
• Josefine, az énekesnő, avagy az egerek népe (1924).

Regényei:

• A per (1925);
• A kastély (1926);
• Amerika, más címen Az elkallódott fiú (1927).

3. Kafka filmen:

A per
A kastély
Koplalóművész
The Metamorphosis of Mr. Samsa
Il processo
Klassenverhältnisse
A per
Josefine, az énekesnő, avagy az egerek népe
Amerika
A kastély
Öt perc próza
A kastély
Az átváltozás
Amerika
A Country Doctor
Átváltozás

4. Magyarul megjelent Kafka művek:

• Az átváltozás.  Bp.: Európa Könyvkiadó
• A kastély. Bp.: Európa Könyvkiadó
• Naplók. Bp.: Európa Könyvkiadó
• Levél apámhoz. Bp.: Noran Kiadó
• Az ítélet. Bp.: Európa Könyvkiadó
• Töredékek füzetekből és papírlapokról. Bp.: Carthapilus Kiadó
• A nyolc oktávfüzet. Bp.: Carthapilus Kiadó
• A per. Bp.: Akkord Kiadó
• A per. Bp.: Palatinus Könyvkiadó
• A per – A kastély. Bp. Európa Könyvkiadó
• Amerika: A kallódó fiú. Bp.: Magvető Kiadó
• Az elkallódott fiú. Bp.: Palatinus Könyvkiadó
• Az én cellám – az én váram. Bp. Európa Könyvkiadó
• Elbeszélések. Bp.: Európa
• Franz Kafka összes regényei. Szeged: Szukits Kiadó
• Himpellérek társasága. Bp.: Hold Kiadó
• Innen el. Bp. Carthapilus Kiadó
• Naplók, levelek. Bp.: Európa Könyvkiadó
• Naplók. Bp.: Európa Könyvkiadó

5 kérdés – 5 válasz:

1. Hol született Franz Kafka? Válasz: Prágában született Franz Kafka.

2. Hány élő testvére volt Kafkának? Válasz: Kafkának volt két lánytestvére.

3. Hogy hívták legjobb barátját? Válasz: Max Brodnak hívták Franz Kafka barátját, akivel a jogi egyetemen ismerkedtek meg és kötötek életreszóló barátságot.

4. Ki volt az a szerelme, aki mellett esélye lett volna a magányból való kiaszakadásra és Berlinben készültek letelepedni? Válasz: Utolsó nagy szerelme, Dora Diamant volt az, aki fel tudta volna oldani elszigetelődését, magányát.

5. Melyik Franz Kafka legnagyobb műve? Válasz: Kafka legnagyobb műve A per.

Tartalom:

 Új Magyar Lexikon. 4. : K-Me. Budapest: Akadémiai, 1962

Világirodalmi Lexikon. 5. kötet : Im-Kamb. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977

Képek:

Kiemelt kép
Kafka gyermekkorában
Franz Kafka szülei
Testvéreivel
Az ifjú Kafka 1906-ban
Max Brod és Franz Kafka
Felice Bauer és Kafka
Julie Wohryzek
Milena Jesenska
Dora Diamant

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Charlie Sheen

Hajsza

Palócok

Ragyogás

Cukorbetegség

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: