Magyarország himnuszát Kölcsey Ferenc írta 1823-ban. Eredeti címe “Hymnus a’ Magyar nép zivataros századaiból”
Tartalomjegyzék:
A nemzeti himnusz története
A himnusz szerkezete
A himnusz megzenésítése
A Himnusz eredeti kéziratos szövege
A Himnusz jelenleg hivatalos szövege
Az új magyar himnusz
A Himnusz letöltése
A nemzeti himnusz története
A nemzeti himnuszok elődjei azok a fennkölt hangú egyházi énekek és versek voltak, amik a XVI. századtól templomokban énekeltek Európa-szerte. Így alakultak ki nagyobb közösségekben a néphimnusz, jobb esetben a nemzet himnusza, Magyarország himnusza.
Magyarországon a XVIII. században két vallásos ének is elterjedt néphimnuszként. sokan ismerték, tartalmát átérezték valamint egyetértettek vele. Énekeskönyvekben is megtalálható volt “Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a “Boldogasszony anyánk” kezdetű ének, a fohászokat amik egyaránt fontosak együtt tudták énekelni.
Magyarország himnusza a XIX. századtól hivatalos alkalmakkor az osztrák császár himnusz csendült fel mint az országot jelképező közösségi dal. Ebben az időben már gyakran hangozott el a Rákóczi-nóta (melyet a hatóságok többször is betiltottak) vagy a Rákóczi-induló is, mint a magyarság kifejezője.
A himnusz szerkezete
Magyarország himnuszának időszerkezetét a bűn határozza meg. Két idősík különíthető el: a bűn előtti múlt és a bűn utáni idő sík. A bűn előtti kor a dicsőséges múlt kora, a bűn utáni kor a bűnhődés folyamatának kora, mely a régmúlttól egészen a jelenig tart, s ez az idő sokkal hosszabb mint az előző.
A vers kompozíciós aránytalansága ebből fakad. Magyarország himnusza keretes szerkezetű vers. A két keretversszak közötti hat szakaszból kettő taglalja a dicsőség korszakait (honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora), s négy versszak a bűnhődés korszakait. A mennyiségi különbség alátámasztja a kérést mely istenhez szól , könyörgés jogosságát, másrészt feszültségteremtő szerepű: azt a lehetőséget is felvillantja, hogy a bűnhődésnek sosem lesz vége. Mindez azért különös megoldás, mert a szimmetria elve a motívumok szintjén („Kárpát szent bérce” – „Bércre hág és völgybe száll; „vad török sáncára” – „Ozmán vad népe”) érvényesül a második-hatodik és a harmadik-ötödik versszakban. Ez esetben a 4. strófa a szimmetrikus, melyben a bűn-motívum megjelenik. Az aszimmetriát a 7. szakasz, a jelenkor(!) állapotának ábrázolása eredményezi.
A himnusz megzenésítése
Erkel Ferenc 1844-ben nyerte meg a nemzeti dal megzenésítésére előírt pályázatot. A budapesti Nemzeti Színház mutatta be először a Hymnuszt (1844), de csak 1903-ban vált az ország törvényileg is elfogadott himnuszává.
A Himnusz eredeti kéziratos szövege
Magyarország Kéziratos Himnusza
| Isten áld meg a’ Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a’ kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A’ múltat ‘s jövendőt! |
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! |
| Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. ‘S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. |
Bújt az üldözött, s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú ‘s kétség mellette, Vérözön lábainál, ‘S lángtenger felette. |
| Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad Török sáncára, ‘S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. |
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. ‘S ah, szabadság nem virul A’ holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! |
| Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, ‘S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló Mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk. |
Szánd meg Isten a’ Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a’ kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A múltat ‘s jövendőt! |
A Himnusz jelenleg hivatalos szövege
|
Isten, áldd meg a magyart |
Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. |
| Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. |
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. |
| Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! |
Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. |
| Vár állott, most kőhalom, Kedv és öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! |
Szánd meg Isten a magyart |
Az új magyar himnusz
A MOB felkérésére készített új magyar himnusz (B dúr).
Közreműködik Somogyváry Ákos karnagy-művészeti vezető és a MÁV Szimfonikus Zenekar.
A Himnusz letöltése
Összegzés: 5 kérdés-5 válasz:
1. Ki zenésítette meg a Himnuszt? Erkel Ferenc.
2. Mikortól hivatalos a Himnusz? 1903.
3. Ki írta a Himnuszt? Kölcsey Ferenc.
4. Milyen szerkezetű a Himnusz és mit jelent ez a kifejezés? Keretes szerkezetű, jelentése: Az első és az utolsó versszak nagyban megegyezik, Istentől kér segítséget , tehát kérést fejt ki az első versszakban az utolsóban ezt megismételi.
5. Melyik szervezet felkérésére készítették el az új “gyorsabb” Himnuszt? MOB.
Forrás:
kép : hirado.cms.mtv.hu
egyéb:nemzetijelkepek Szép Irodalom (10)
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:
