Radnóti Miklós 1909. május 5.-én született Budapesten. Magyar költő, emellett okleveles középiskolai tanár, modern líra egyik kiemelkedő alakja.

Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti)1930 körül a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken,  született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnótként van jegyezve. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték.

Édesanyja, Grosz Ilona. Édesanyja ismerőseiről az első információk az 1790 körül Domonyban született Weisz Márton, akinek a fia Weisz Jákob. Ő is Domonyban született 1824-ben 1869-ban Pesten hunyt el.Felesége Reif Cecília  volt. Hat gyerekük született, akik közül a legidősebb Weisz Matild 1853-ban született,  ment feleségül Grosz Mórichoz, akiknek a lányuk volt Grosz Ilona. Radnóti édesapja, Glatter Jakab  kereskedő volt. Született egy nővére is, Klára néven.

Édesapja, Glatter Jakab, ismerősei azt javasolták neki, házasodjon újra,  ez 1911-ben meg is történt feleségül vette az erdélyi származású Molnár Ilonát, aki Radnótit saját gyermekeként tekintette , megadott neki mindent, amit csak tudott. A költő a nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágit is nagyon szerette , aki később Erdélyi Ágnes  néven vált ismerté újságíróként és szépíróként. Radnóti többször leírja alakjukat műveiben. (Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten Auschwitzban  hunytak el, 1944-ben.)

Az első iskolai tanulmányait Pesten kezdte el, Szemere utcai iskolában tanult 1915-től-1919.ig. Majd  a budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában tanult 1919- 1923 között.1927-ben kereskedelmi érettségit tett.

1926-ban ismerkedett meg, Gyarmati Fannival (Budapest, 1912. szeptember 8. – 2014. február 15.) akit 1935. augusztus 11-én feleségül vett.

Élete vége felé már alig tudott járni, s a győri kórházban ápolták. Majd elküldték, mert nem tudták tovább fogadni. Halálának pontos körülményeit nem ismerik, de a legelterjedtebb forrás az, hogy Marányi Ede parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén Abda település közelében lőtték le az utolsókig  kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt. Az áldozatokat  Abda  határában tömegsírba temették.

Életében megjelent kötetei:

• Pogány köszöntő
• Újmódi pásztorok éneke
• Lábadozó szél
• Ének a négerről, aki a városba ment
• Újhold
• Járkálj csak, halálraítélt!
• Meredek út
• Ikrek hava
• Válogatott versek (1930-1940)
• Naptár

 

 

 

További Információk:

Radnóti Miklós Erőltetett menet

Radnóti Miklós idézetek

Radnóti Miklós profil

 

Radnóti Gimnázium Szeged
A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium rég múltra visszatekint, mely Szeged belvárosában fekszik és az SZTE egyik iskolája. Az iskola leginkább a tehetségek kinevelését tartja fő szempontnak. A matematika, biológia,fizika, kémia az iskola fő tantárgyai.Az intézmény megalakulása több mint 100 évre tekinthető vissza. A megalakulás elején soknemzetiségű intézetből nagyrészt  magyar anyanyelvűek iskolájává alakult. A létszám lényegesen lecsökkent. Ekkor Szegedi Magyar Királyi Főgimnázium volt a neve . Ez a korszak az 1898/99. tanévtől az 1921/22-es tanévig állt fent.

 

Igazgatók:

Magyar Királyi Főgimnázium

• 1. Dr. Kárpáti Károly (1898–1918)
• 2. Dr. Kaufmann György (1920–1929)

Klauzál Gimnázium

• 3. Pazár Béla
• 4. Dr. Lindenschmidt Mihály
• 5. Barbier Péter
• 6. Somogyi József (1929–1935)
• 7. Úr Márton
• 8. Dr. Mihalik (Tarnai) László (1935–1936)
• 9. Dr. Máriaföldy (Mayer) Márton (1936–1942)
• 10. Bentzik Mihály

Radnóti Miklós Gimnázium

• 11. Gallé László (1944–1955)
• 12. Dr. Bánfalvi József (1955–1990)
• 13. Dr. Szabó Edit (1990–1995)
• 14. Gál Béla (1995–2000)
• 15. Mike Csaba (2000–2005)
• 16. Gál Béla (2005–)

Radnóti Miklós Gimnázium

Források:

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós Gimnázium

 

 

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: