tank

A harcjárművek egyik csoportját alkotják a tankok, melyek mozgékony, páncélzattal és fegyverekkel felszerelt harckocsik.

Tartalomjegyzék:

Története
Felépítése
Modellek
Makettek
Játékok, szimulátorok

A tank története

A tankok tervezését Sir William Tritton és Walter Gordon Wilson kezdték meg 1915-ben. Az első általuk létrehozott harckocsi a Mother (Anya) nevet kapta, de a mai értelemben vett első tank az angol Mark I. volt. 1916-ban már tömegesen gyártották és alkalmazták ezeket a járműveket az I. világháborúban, ahol fedőnevük a TANK volt, mely a watertank (víztartály) rövidítése – innen ered az elnevezés.

A tank felépítése

A harckocsik támadó és védő szerepkörben egyaránt nagyon hatékony járművek. Olyanok, melyek a nagy erejű tűzerőt, az erős páncélzatot és a mozgékonyságot egyaránt egyesítik.

A tank felépítése

1. Lánctalp

2. Mellső lemez

3. Vezetőnyílás

4. Vezetőoptika

5. Fő fegyver

6. Füstelszívó

7. Koaxiális fegyver

8. Lövegfedezék

9. Optikai periszkóp

10. Géppuska lőszer

11. MG fegyver

12. Kupola

13. Lövegtorony

14. Lövegtoronygyűrű

15. Páncéltest

16. Beömlőnyílás

17. Motorfülke

18. Páncélozott alj

19. Meghajtó lánckerék

20. Láncszem

21. Kerék

Fegyverzet

A harckocsik fegyverzete az ellenség harcképtelenné tételére, megsemmisítésére irányul.

Az alapfegyverzethez a löveg (a legáltalánosabban használt fegyver), a rakéta, illetve a kombinált fegyverzet tartozik.

A rakétafegyvereket két nagyobb csoportba különíthetjük el, a páncélzatra telepített rakétavető rendszerekre és a főfegyverből indítható rakétákra.

A kombinált fegyverzetű tankok gránátok és rakéták kilövésére egyaránt alkalmasak.

A harckocsik segédfegyverzetéhez a párhuzamosított és légvédelmi géppuskák, géppisztolyok, gránátok és a jelzőrakéta-pisztoly tartozik, melyek növelik a tank túlélési esélyeit a támadásokkal szemben.

A kiegészítő fegyverzetet a belövő- és a homlokgéppuskák, az irányítható reaktív páncéltörő lövedékek, a ködgránátvetők és a lángszórók alkotják.

Lövegtorony

A lövegtornyok minden irányban elforgathatók, formájuk alapján négy csoportba oszthatók.

A hengeres és a csonka kúpos forma a II. világháborúig volt igen népszerű. Hengerelt lemezek alkották, melyeket hegesztéssel vagy szegecseléssel illesztettek össze. A páncéllapok nagy célfelületet jelentettek, azonban a küzdőtér igen nagyméretű volt.

Az öntött lencse alakú tornyok esetében a célfelület kisebb volt, azonban a küzdőtér szűkös.

A hátrafele megnyújtott tornyokat szintén öntötték. A nyújtott kialakítás nagy súlyponti stabilitást adott a tanknak, és az alkalmazott lőszerek egy részét a hátsó részben tárolták. Ebből több előny is származott: nőtt a beltér területe, az ágyú tűzgyorsasága növelhető lett, illetve ha a testet oldalról találták el, a robbanásveszély esélye kisebb volt, mint más forma esetén.

A toronyban a főfegyverzet és az azt kezelő személyzet, a kocsiparancsnok, a fegyverirányzó és a töltőkezelő (automata töltőberendezés esetén utóbbira nincs szükség) kap helyet, továbbá a célzáshoz szükséges eszközök és az azt segítő berendezések (irányzótávcső, távolságmérő, megfigyelő berendezések, tűzvezető, ködgránát vető és a rosszabb látási viszonyokat javító eszközök, újabban számítógépes és híradóeszközök) is a toronyban, illetve a tornyon találhatók.

Páncéltest

A páncélzat funkciója a személyzet, a lőszerek és a motor védelme. Az, hogy a páncél milyen mértékben véd, függ például a páncél anyagától, vastagságától, a lemezek dőlésszögétől, valamint az illesztés módjától is.

A test nagy szilárdságú fémből készül, általában acél- vagy alumínium ötvözetből, ám lehet műanyag, kerámia és nehézfémek (például ólom) keveréke is.

A tankok teljes tömege maximum 60-70 tonna lehet, melynek átlagosan 50-60%-a jut a védelemre, a páncélzatra.

A vastagabb páncélzat a védelem szempontjából előnyös, azonban a tank mozgékonyságát visszaveti. Erre jelentenek megoldást az egy, kettő vagy három rétegű szendvicslemezek, melyekben légrés választja el egymástól a rétegeket. Ezek a lemezek a homogén anyagokhoz képest egységnyi tömeg mellett nagyobb ellenállással bírnak, valamint egységnyi ellenállás mellett a tömegük kisebb.

Eleinte a lemezeket szegecseléssel kapcsolták egymáshoz, később ezt felváltotta a hegesztés.

Az ívelt elemeket egy vagy több darabból öntötték, utóbbi esetben csavarozással vagy hegesztéssel illesztették egymáshoz azokat.

A tankok az orr-rész kialakítás alapján három fajtára oszthatók.

A függőleges páncélzatú jármű nagyon elterjedt volt a II. világháború közepéig, ám gyenge lövedékálló képessége miatt ma már nem használják, és az is hátránya, hogy túl nagy felületet mutat a tankból.

A hajó formánál nőtt a becsapódási szög, ami csökkenti a lövedék beékelődésének esélyét. Ez annak köszönhető, hogy ez a forma megdöntött lemezekből áll.

Az ék alakú páncéltestek nagy dőlésszögű lemezekből épülnek fel, ami növeli a lövedék lepattanásának esélyét. Előnye a hajóorr-formához képest, hogy gyártása egyszerűbb.

A védelem tovább növelhető többek között pótpáncéllapokkal, reaktív páncélzattal, préselt (alumínium, műanyag, kerámia) páncélzattal, láncsorokkal, gumilapokkal.

Lánctalpak

A lánctalpas futómű biztosítja a tankok jó terepjáró képességét.

A lánctalp szélessége nagymértékben befolyásolja a harckocsi mozgékonyságát, ahogyan a motor típusa és teljesítménye, az erőátviteli rendszer, és a futómű felfüggesztése és elrendezése is.

A lánctalp nagyméretű moduláris elemek végtelen, csapokkal való összekapcsolódásából áll. Anyaga általában nagy keménységű fémötvözet, leginkább króm-nikkel.

A lánctagokra gumibetéteket szokás felszerelni, mely megkönnyíti a tank műúton való haladását. Védelmüket további páncéllemezek felerősítésével oldják meg, ezt kötényezésnek nevezik.

Tank modellek

Magyar tankok

Ansaldo

Az Ansaldo-t a FIAT fejlesztette ki az 1930-as évek elején. A Honvédelmi Minisztérium 150 ilyen tankot rendelt fegyverzet nélkül, melyek 1936-ban érkeztek meg. Magyar Gebauer géppuskákkal szerelték fel őket. Az Ansaldo 43 lóerős, 42 km/h sebességű jármű, melynek súlya 3,2 tonna, hossza 3,15 méter.

A Nimród alapját a svéd L-62-es adta. Kezdetben páncélvadászként alkalmazták, majd fokozatosan a légvédelmi tüzérséghez osztották be. Súlya 10,5 tonna, hossza 5,52 méter, 155 lóerős, 50 km/h-s sebességgel.

A Toldi I a svéd L-60-as átalakított változata vékony páncéllal és elégtelen fegyverzettel, melyet leginkább felderítésre és összekötésre használtak. 8,5 tonnás, 4,75 méter hosszú jármű 1 db 20mm-es és 1 db 8 mm-es géppuskával.

Toldi II

A Toldi II a Toldi I megerősítése. 40 mm-es löveget kapott, a páncélzatot megvastagították, de még így is gyenge volt. Miután súlya megnőtt (9,4 tonna), gyakran volt gond a futóművével, így ezt a tankot is csak felderítésre használták.

A Turan I licensze a Skodától származik. A páncél vastagsága nem volt kielégítő, és a jármű gyakran meghibásodott, nehezen kezelhető volt. Súlya 18,2 tonna, hossza 5,5 méter, 260 lóerős, 47 km/h-s sebességű jármű.

A Turan I áttervezése elengedhetetlen volt, újabb változata a Turan II elnevezést kapta. Nagyobb méretű tornya, és nagyobb ágyúja lett, mint elődjének, de ez 1 tonnával növelte súlyát, ami a teljesítménymutatók romlásához vezetett.

Turan III

A Turan III már rövid csövű ágyú helyett hosszút kapott, valamint a mellső páncél vastagságát is tovább növelték, de mindez a mozgékonyságot vetette vissza, súlya immár 21 tonna lett, és hossza is több mint 1 méterrel nőtt. Csak két darab készült belőle.

A Zrínyi tankok alapját a Turan harckocsik képezték. A Zrínyi I rohamlöveg 75 mm-es ágyút kapott, mellső páncélzatát 100 mm-esre vastagították meg, de a gyártási nehézségek miatt csak a prototípust készítették el. 75 mm-es tarackkal szerelték fel a Zrínyi II-t, ami viszont tankelhárításra alkalmatlan volt. Tűzgyorsasága nem volt megfelelő, és az erőátviteli rendszernél is gondok adódtak, viszont menetstabilitása és fordulékonysága nőtt.

A Tas harckocsiba 2 db Turan motort építettek be. Mellső lánckerék meghajtása miatt meg kellett oldani a nyomatékátvitelt és a mellső kihajtást. Páncéltestét hegesztették, szegecseket csak minimális mennyiségben használtak. 75 mm-es 43M páncéltörő ágyút helyetek bele, amihez minél kisebb felületű torony kialakítására volt szükség. Szerelési munkáit az amerikai légitámadás miatt abbahagyták 1944 nyarán, a bombázás elpusztította a szerelőműhelyt, a leszakadó csarnok pedig a harckocsira dőlt, ami kiégett.

A Tas tervezésekor a Tas rohamlöveget is megtervezték. Páncélteste a Zrínyi mintájára épült volna, fő fegyverzetánek pedig 88 mm-es L/71 harckocsilöveget szántak. Az 1944-es bombázások miatt nem tudták teljesen elkészíteni.

Amerikai tankok

M26 Pershing

Amerikai harckocsik: M22 Locust, M24 Chaffee, M26 Pershing, M3 Grant, M3 Stuart, M4 Sherman, M4 Sherman Crab II, M4 Sherman DD.

Az egyes amerikai harckocsik részletes leírása ITT olvasható.

Amerikai páncélvadászok: M10 Wolverine, M18 Hellcat, M36 Jackson.

Az egyes amerikai páncélvadászok részletes leírása ITT olvasható.

Brit tankok

A22 Churchill

A10 Cruiser, A10 Valentine, A11 Matilda, A12 Matilda, A15 Crusader, A17 Tetrarch, A22 Churchill, A27M Cromwell, A30 Challenger, A34 Comet, A9 Cruiser, Churchill AVRE, Churchill Crocodile, Sherman Firefly, Vickers Mark E, Vickers Mk VI.

Az egyes brit tankok részletes leírása ITT olvasható.

Német tankok

SdKfz. 265 Kleiner Panzerbefehlswagen I

Német harckocsik: Párduc tankok, Pz.Kpfw 35, Pz.Kpfw 38, PzKpfw I, PzKpfw II, PzKpfw III, PzKpfw IV, PzKpfw V ’Panther’, PzKpfw VI ’Tiger’, PzKpfw VI B ’Königstiger’, SdKfz. 122 Flammpanzer II, SdKfz. 265 Kleiner Panzerbefehlswagen I, Tigris tankok.

Az egyes német tankok részletes leírása ITT olvasható.

Német páncélvadászok: StuG rohamlövegek, Jagdpanzer 38 ’Hetzer’, Jagdpanzer IV, Jagdpanzer V ’ Jagdpanther’, Jagdpanzer VI ’Jagdtiger’, Marder III Ausf. M, SdKfz. 131 Marder II, SdKfz 164 ’Nashorn’, SdKfz 184 ’Elefant’, Stuh 42, Sturmpanzer IV ’Brummbär’.

Az egyes német páncélvadászok részletes leírása ITT olvasható.

Orosz tankok

T-40

Orosz harckocsik: BT-2, BT-5, BT-7, BT-7A, IS-1, IS-2, IS-3, KV-1, KV-2, KV-85, T-26, T-28, T-34, T-35, T-37, T-40, T-44, T-50, T-60, T-70.

Az egyes orosz tankok részletes leírása ITT olvasható.

Orosz páncélvadászok: SU-100, SU-76, SU-85.

Az egyes orosz páncélvadászok részletes leírása ITT olvasható.

Francia tankok

Char 2C, Char B1, Char D1, Char D2, Hotchkiss H-39, Renault AMR-33/35, Renault FT 17, Renault R-35, Somua S-35.

Az egyes francia tankok részletes leírása ITT olvasható.

Japán tankok

Type 97 ’Chi-Ha’

Type 1 ’Chi-He’, Type 2 ’Ka-Mi’, Type 3 ’Chi-Nu’, Type 3 ’Ka-Chi’, Type 89 ’Chi-Ro’, Type 92 ’Jyu-Sokosha’, Type 94 ’Te-Ke’, Type 95 ’Ha-Go’, Type 97 ’Chi-Ha’, Type 97 ’Te-Ke’, Type 97-Kai Shinhoto.

Az egyes japán tankok részletes leírása ITT olvasható.

Olasz tankok

Ansaldo CV-29, Ansaldo CV-33/35, FIAT 3000B, FIAT L6/40, FIAT M 11/39, FIAT M 13/40, FIAT M 14/41, FIAT M 15/42, FIAT P 26/40.

Az egyes olasz tankok részletes leírása ITT olvasható.

ITT