Jantyik Mátyás 150 éve született. Festőművész. Békés legelső és legjelentősebb művésze. Neve nem él benne a művészeti köztudatunkban. Ezzel a szócikkel szeretnénk emléket állítani neki.

Tartalomjegyzék

Jantyik Mátyás élete

Munkássága

Elismerései

Stílusa

Jantyik Mátyás Békésen

Hírek

Konferencia

Jantyik Mátyás élete

Jantyik Mátyás 1894. május 10-én született Békésen.

Nagyapja,  Jantyik Mátyás gazdálkodó volt. Arany királyi érdemkeresztet kapott.

Édesapja, Jantyik Mihály a birtok gondozása mellett építészeti tanulmányokat folytatott.

Innen származik fiának, Mátyásnak érdeklődése a művészet iránt.

1879 nyarát- miután befejezte a 6 osztályt- Orlai Petrics Soma műtermében töltötte Pesten rajzolással.

Orlai megdicsérte a fiút, tehetségesnek tartotta, bár felhívta a szülők figyelmét a művészi élet nehézségeire.

Íme egy részlet az Orlai által írt levélből:

“… kedves fia egész szorgalommal rajzol, ugyannyira, hogy gyakran kell intenem, miként mozgásra is fordítson időt, nehogy az egészsége megromoljék. Feljövetelekor a helyes és értelmes rajzról fogalma sem volt, most azonban legalább ítéletet bír hozni a felett, tudja, hogy a rajz nem puszta érzésen alapul, hanem például az emberi fej alkotásánál bizonyos szabályok vannak, miket a rajzolásnál szem előtt kell tartani. És ezt ő felfogja s örül, ha valamiben felvilágosodik. A művészet technikájához van tehetsége, hogy szellemibb részéhez, az önálló alkotáshoz lesz-e, az későbben válik meg…. Én úgy technikai, mint szellemi fejlődésére gondot viselek és mindkettőben tanácscsal látom el. Ha majd a mintarajztanodába jut, ott kollégáivali eszmecsere által is fejlődhetik, mert hasonló törekvésű pályatársak buzdítólag hatnak egymásra. Ezek mellett azonban azt is kötelességemnek tartom Jantyik úrnak megírni, hogy a művészet pályája igen küzdelmes…… Adja isten, hogy fiából ne csak derék, de szerencsés művész is váljék.”

1879 őszétől Budapesten tanul, a Mintarajziskolában Székely Bertalan vezetésével. Dicsérte munkáit Szana Tamás és Lotz Károly is. Ők voltak a festészeti osztály vezetői az 1882/83-as tanévben. Az ún. évzáró vizsgálati kiállításon látott művei alapján felfigyelt rá Munkácsy Mihály is. Meghívta őt Franciaország fővárosába, Párizsba, a műtermébe.

Az „Üstökös” című élclap szerkesztője is felfigyelt rá, s éveken át jelentek meg gúnyrajzai a lapban. Közben a „Vasárnapi újság”-nak is dolgozott.

1883-ban érkezett Párizsba, előtte római tanulmányúton volt.

Párizsban rendszeresen látogatta Munkácsy műtermét 2 évig.

A Julian Akadémián tanult. Nagy hatással volt rá Julos Lefébre és Bastion-Lepage Jinomo művészete. Kapcsolatot tartott Karlovszky Bertalannal és Gregus Imrével.

1884 nyarán hazalátogatott szüleihez. Ekkor festette „Délben” című képét.

Ezt 1885-ben mutatta be az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tárlatán.

1886-ban a „Laokoon” című művét, 1887-ben pedig „Koldusfy” című művét állították ki a Salonban.

1888. A Műcsarnokban portrékat és a „Gyűjtés” című festményt állította ki.

1888-tól Békésen dolgozott, innen küldött rajzokat a Vasárnapi Újságba a nagy békési árvízről „Gátépítés”, „Védőgát-erősítés Békés alatt” címmel.

Később az árvíz jelenetét festményben is feldolgozta. A békési bank megvette két portréját, egy tanulmányfejet és egy férfiarcképet. Ekkor készült képe Mária Magdolnáról, amely Geist Gáspár tulajdonába került.

1888/89-ben beállt katonának. Sokáig nem hallat magáról, pedig illusztrálással foglalkozik a Vasárnapi Újságnál. A magyar népéletről rajzol, amelyre témát szülővárosában sokat talál.

Legfontosabb rajzai az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” című sorozatban láthatók.

1895-ben hazaköltözött Békésre, itteni birtokán épített műtermet.

Itt születtek  fontos alföldi témájú festményei:

1895: „Az itatóhoz”, „Békési lány”, „Tisztességes szándék”

1899: „Eke mellett”, „Napszámos”, „Búzaszentelés”.

Részt vett velük a Képzőművészeti Társulat tavaszi, őszi, nemzetközi tárlatain.

1897-ben Törökországba, Kis-Ázsiába ment körútra.

Megfestette Nikodémiát, „hol Zrínyi Ilona élete utolsó éveit töltötte”, Thököly sírját, „Abdul Hamid szultán visszatérése Konstantinápolyba” és a „Boszporusz mellől” című olajképét.

A millennium évében szülővárosa a községháza részére megrendelte Kossuth Lajos portréját.

(a két kép ugyanaz, csak a pozíció nem, amelyből fényképezve lett)

Ezután Szabadka városának megfesti „Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben” című képet.

1896-1902-ig a legsikeresebb évek a művész életében.

Megnyeri az Országház (más szóval Parlament) freskópályázatát. A főrendi házban az emelvény két oldalán kapott helyet „II. Endre meghirdeti az Aranybullát” és a „Moriamor pro rege nostro” (más címmel „Vitam et sanquinem!”) műve, mely Mária Teréziát ábrázolja a pozsonyi országgyűlésen.

1900-ban Budapestre költözik. Műveiért megkapja tanárának a díját, a Lotz-díjat. Jantyik Mátyás elhatározza, hogy tanulmányútra megy. Célja: az állam által meghirdetett iskolai történelmi falikép pályázathoz anyaggyűjtés és alkotás. Sajnos, csak egy témát tudott feldolgozni, a „Honfoglalás”-t. Ebből rézmetszetet készített és 6000 példányban sokszorosítva adta ki a Békés megyei Közművelődési Egylet. A következő pályázatra 2 képet adott be: „Martinuzzi halála” és „Budavár bevétele”. 1903-ban váratlanul leesett a lábáról. Hazaköltözött Békésre, s betegsége (vesebaj) következtében 1903. október 16-án meghalt.

Utolsó képe vallásos témájú: Krisztus a keresztfán, amelyet a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán mutattak be 1903-ban.

Temetésén Esztegán László mondott beszédet. Ő írt nekrológot Jantyik Mátyásról, amely ma alapvető irodalom a festőről.

1904-ben műveiből rendeztek kiállítást a barátai, családja a Műcsarnokban.

Az utolsó évek alkotásai megjelentek, majd eltűntek. Később aukciókon bukkantak fel, magántulajdonként.

Emlékét a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és Békésen a Jantyik Mátyás Múzeum őrzi.

Munkássága

Legfontosabb alkotásai az alföldi ihletésű táj- és életképek.

A bélmegyeri határszélt ábrázolja aratókkal, tanyarészletekkel, vízhordó, állatokat itatóra vivő leánnyal. Művein megjelenik környezet mindennapi és ünnepi élete, a paraszti sors minden mozzanata.

Legtöbbet dicsért műve a Képzőművészeti Társulat 1899/0190-a s téli tárlaton bemutatott „Búzaszentelés” címet viseli.

Elismerései

Több alkotása szerepelt kiállításokon, köztük a párizsi Salonban is.

Lotz Károly-díjat kapott.

Ő nyerte meg az Országház részére kiírt pályázatot, amelyre 2 festményt festett.

Számos újságba készített illusztrációkat, rajzokat.

Számos rajza jelent meg az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” kötetben.

Sok festménye magángyűjtőknél van, csak néha bukkannak fel árveréseken, kiállításokon.

A békési Városházán látható Kossuth Lajosról készült festménye és a „Delelés” című életképe, amelynek női alakját az elmondások szerint édesanyjáról mintázta.

Elvitte a magyar festészet hírnevét külföldre, amikor megfestette a „Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben” című képét.

Festői stílusa

Festői stílusa realistának mondható, hiszen a valóságot ábrázolja a képein, rajzain egyaránt. Ugyanakkor a realizmustól eltér abban, hogy részletes rajzokat készített. Rajzain fontosnak tartotta az alakok megjelenítését úgy, hogy az arcuk kivehető, felismerhető legyen. A naturalizmus határait is súrolja, de nem teljesen naturalista. Hatott rá az impresszionizmus is, illetve a barbizoni iskola mesterei is. Egyéni stílusa nagy érték. Kár, hogy korai halála megakadályozta további szárnyalását a világhír felé.

Jantyik Mátyás Békésen

Jantyik Mátyás Múzeum

Cím: 5630 Békés, Széchenyi István tér 6.

Telefonszám: (+36 (66)) 411-943

E-mail: muzeum@bekesvaros.hu

Nyitva tartás: 
Kedd, Szerda, Szombat 10-14-ig.

Jantyik Mátyás szülőháza

Mai állapotában nagyon lepusztult, műemléknek nyilvánított épület. A város pályázatot adott be a felújítására.

Hírek

1. Békés város a Vizuális Művészetek Kollégiuma által meghirdetett pályázaton kétmillió forint támogatást nyert Jantyik Mátyás mellszobrának felállítására. A szobrot az Erzsébet ligetben fogják felállítani és felavatni szeptemberben a Madzagfalvi-napok programjai keretén belül.

2. A XXXVIII. BÉTAZEN rendezvénysorozat keretében 2014. június 21-én kiállítás nyílik a Békési Galériában Jantyik Mátyás műveiből.

Címe: Egy újra felfedezett festőművész – Jantyik Mátyás.

A kiállítás megtekinthető 2014. június 30-ig a Békési Galériában.

Azután a Városháza dísztermében emlékkonferenciát tartanak „Jantyik Mátyás festőművész és kora” címmel. Olyan neves előadók beszélnek a művészről mint Dr. Sz. Kürti Katalin művészettörténész, Dr. Banner Zoltán művészettörténész, Gyarmati Gabriella művészettörténész, Kállai Júlia grafikusművész. Ekkor kerül sor Jantyik Mátyás: Delelés című festményének avatására is.

3. 2011-ben egy Jantyik-festmény és imádságoskönyv megvásárlására gyűjtenek adományokat a békésiek.

4. A Békés város pályázatot adott be Jantyik Mátyás házának felújítására, amelyet művészeti központnak szeretnének megtartani.

Konferencia a festőről

2014. június 21-én megtartott emlékkonferencia – „Egy újra felfedezett festőművész- 150 éve született Jantyik Mátyás” – keretében átadták a békési Jantyik Mátyás Múzeumnak az adományokból megvásárolt Jantyik Mátyás: Belenta Mihály portréja című festményt.

Köszönet illeti ezért Békés Város Önkormányzatát, a Békési Múzeumok Baráti Körét, az Életfa Alapítványt és számos békési lakost, akik adományukkal lehetővé tették a kép megvásárlását.

A festő képeiből, azok reprodukcióiból megrendezett kiállítás megnyitóján Bereczki Lóránt, békési kötődésű művészettörténész mondott köszöntőt, amelyen méltatta Jantyik Mátyás munkásságát. Beszélt a kiegyezés utáni történelmi és gazdasági helyzetről a 19. században. A kiegyezés után vált lehetővé a gazdasági fejlődés, a polgárosodás. Lehetővé tette a művészpálya tekintély szerzését.

Kiemelte, hogy Jantyik Mátyás univerzális tehetség volt, akinek az volt a szerencséje, hogy korán felfedezték és elismerték. A kor kutatói szerint a Jantyikhoz hasonló festők nem a sztorit festették meg, hanem a szín, árnyék, a gesztusok ábrázolása került előtérbe. A művészet ábécéjének nevezett rajzolás áldásával Jantyik Mátyás is rendelkezett. Rengeteget rajzolt, mint azt más az életrajz leírásában írtam. Ez nagyon fontos volt. Ugyanakkor munkáiban keveredett a hagyományokat őrző gondolkodásmód és egy új stílus. Korai halála kettétörte pályáját. Vajon mi lett volna belőle? Meddig szárnyalt volna tehetsége? Fejezte be ezekkel a kérdésekkel Bereczki Lóránt.

A kiállítás megnyitója és a kiállított festmények, reprodukciók és rajzok megtekintése után elkezdődött a konferencia Jantyik Mátyásról. Három előadás hangzott el.

1. Gyarmati Gabriella művészettörténész beszélt a „Munkácsy – Jantyik problematika az Országházban” címmel. Ez egy összehasonlító elemzés volt a 2 festőművész munkásságáról.

Az előadás lényege a következő volt:

A reformkorban megépült Országház épületébe pályázatot írtak ki 1882-ben festmény elkészítésére.

Ekkor fejezte be Munkácsy Mihály a „Krisztus Pilátus előtt” című festményét. Bemutatta Bécsben, sőt kitüntetést is kapott érte. Magyarországon is kiállították a Műcsarnokban, számos rendezvényt tartottak a tiszteletére.

Jantyik Mátyás és Munkácsy Mihály 1882-ben ismerkedtek meg, Munkácsy hívására Párizsba utazott tanulni a mestertől és számos barátra is szert tett.

1887-ben Munkácsy megfestette A reneszánsz apoteózisa című freskóját, megrendelést kapott történelmi tárgyú festményre, amelyet Honfoglalás címmel el is készített. Az Országház építésze, Steind Imre nem tartotta megfelelőnek a festményt, így csak 1902-ben került a Parlamentbe.

Az 1894-ben kiírt pályázatot Jantyik Mátyás nyerte meg a „II. Endre meghirdeti az Aranybullát” és a „Moriamor pro rege nostro” (más címmel „Vitam et sanquinem!”) műveivel.

Gyarmati Gabriella is feltette a kérdést előadása végén: Lehet-e mindenkinek tetsző művet létrehozni? A válasz nem, hiszen a művészet szubjektív.

2. Kállai Júlia grafikus „A csend hangos rajzai” címmel tartott előadást.

Az alkotó ember szemszögéből próbálta meg bemutatni Jantyik Mátyás művészetét.

Elmondása szerint Jantyik Mátyás befelé forduló, örökké kételkedő művész volt, hiába ismerték el.

Inkább rajzolt, illusztrációkat készített, mert azok hamar elkészültek. Mindent meg akart örökíteni. A festményeihez rengeteg rajzot készített.

Talán ebben merült ki az, hogy festmény szinten nem váltak valóra. Rajzai pontosak, precízek, élethűek, figurái karakteresek voltak.

Itt megjegyezném, hogy Munkácsy Mihály is sok tanulmányt készített a festményeihez, de ő azt csinálta, hogy a hatalmas műtermében hús-vér alakok álltak neki modellt élethű jelmezben, amit ő csináltatott. Utána festette meg a képeit. Ebben is hasonlít a két festő egymáshoz.

3. S. Turcsányi Ildikó, a békési Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója „A kiállítás rendezés történeté”ről beszélt. Azokról a feladatokról, tevékenységekről beszélt, amelynek eredményeként létrejött a Jantyik-kiállítás. Szó, ami szó, nem kis munka, sőt nagyon időigényes munka volt. Köszönet érte.

5 kérdés, 5 válasz

1. Ki volt Jantyik Mátyás? – békési származású, magyar festőművész

2. Milyen évfordulót ünneplünk ebben az évben? – születésének 150. évfordulóját

3. Ki fedezte fel a tehetségét? – többen is, többek közt Orlai Petrics Soma, Lotz Károly, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály

4. Milyen témájú képeket festett? – történelmi témájúakat és életképeket parasztokról, valamint tájképeket

5. A festészet mellett mi volt az erőssége? – A rajzolás. Rendszeresen rajzolt a Vasárnapi Újságba.

Képforrás:

1. Földesi Magdolna saját fotói az eredeti képekről, valamint a kiállított reprodukciókról, épületekről

A készített fotók dátuma: 2014. 06. 21-22. 26.

2. Földesi Magdolna saját fotói a

– Jantyik Mátyás (1864-1903) Jantyik Mátyás festőművész élete és munkássága

Békési Téka 12. szám, A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatójából (szerkesztő: B. Szűcs Irén)

– B. Szűcs Irén: Jantyik Mátyás élete és munkássága, Jantyik Mátyás rajzai 

Újszerzeményi kiállítás (1995. november-1996. október) Jantyik Mátyás Múzeum, Békés, Széchenyi tér 6. kiadványokból

Forrás:

1. Békési életrajzi kislexikon A reformáció korától a XX. század végéig

Magyar Millennium 2000. Békési Városvédő és Szépítő Egyesület Békés, 2001.

2. Jantyik Mátyás (1864-1903) Jantyik Mátyás festőművész élete és munkássága

Békési Téka 12. szám, A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója (szerkesztő: B. Szűcs Irén)

3. B. Szűcs Irén: Jantyik Mátyás élete és munkássága

Jantyik Mátyás rajzai 

Újszerzeményi kiállítás (1995. november-1996. október)

Jantyik Mátyás Múzeum, Békés, Széchenyi tér 6.

Békési Téka 12.

mke

bekesvaros

huszadikszazad

utazzitthon

gyűlik az adomány a Jantyik Mátyás festmény megvásárlásához

A szerkesztő ajánlja, olvasd el Te is!

Munkácsy Mihály

Erőss Zsolt

Palvin Barbara

Agymenők

Kaffka Margit

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: