Kaffka Margit

Kaffka Margit

Ebben az évben ünnepeljük Kaffka Margit születésének 134. évfordulóját. A 20. század egyik legnagyobb írónője, a Nyugat 1. nemzedékének a tagja.

Tartalomjegyzék

Élete

Művei

Munkássága

Színek és évek

Hangyaboly

Versei

Művei könyvben

Kaffka Margit élete

Származása, családja

Kaffka Margit 1880. június 10-én született Nagykárolyban.

Apai nagybátyja, Lauka Gusztáv költő, Petőfi legjobb barátai közé tartozott.

Apja, Kaffka Gyula főügyész. Margit gyermekkorában – amikor a lánya 6 éves volt – meghalt.

Kaffka Gyula

Kaffka Gyula

Édesanyja, Uray Margit nemesi származású.

Kaffka Margit édesanyja

Kaffka Margit édesanyja

Ezen a vonalon nagynénje, népszerű színésznő, Hegyesi Mari volt.

Azt mondhatjuk, hogy művészi hajlamait a vénájában örökölte.

Ketten voltak testvérek. Lánytestvére Kaffka Ibolya, akit apjuk halála után az apai nagyszülők vették magukhoz, Miskolcon nevelték fel.

Apja halála után szerény körülmények között nevelkedett anyjánál. Anyja és nevelőapja nem akarta, hogy tovább tanuljon, varrodában kellett dolgoznia. Szemproblémák miatt beíratták a Szatmármegyei Nőegylet Nőipariskolájába, majd 1893-tól a Nagykárolyi Polgári Leányiskolába került.

1894-től a Szatmári Szent Vince Irgalmasnővérek Tanítóképző Zárdájában tanult, tanítónő lett.

Később Miskolcon tanított egy évig a Miskolci Irgalmasnővérek Zárdájában.

Budapestre megy tovább tanulni, s 1902-ben polgári iskolai tanárként végzett az Erzsébet Nőiskolában. (ez ma az általános iskola 5-8. osztályának felel meg)

Miskolcra került újra, ahol a polgári leányiskola kedvenc tanára lett. Irodalmat és gazdaságtant tanított.

Itt írta és jelentette meg első műveit.

1907-től Budapesten dolgozik: Újpest, majd Angyalföld következik.

1908-tól a Nyugat munkatársa volt, az 1. nemzedék tagja.

Műveit nemcsak a Nyugat, de a Hét, a Jövendő című folyóiratok is közlik.

Barátai voltak: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Dezső, Balázs Béla.

Ady Endre nagy tisztelői közé tartozott: „nagyon-nagy író asszony”-nak nevezte.

1905-ben hozzáment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, akit áthelyeztek a Földművelésügyi Minisztériumhoz dolgozni. Ezért Budapestre költöztek, majd elváltak.

1. férjével

1. férjével

Férjes asszonyként is dolgozott, 1910-15-ig Budapesten tanár az Újpesti Polgári Leányiskolában.

1914-ben Szegedre megy férjhez, 2. hitvese Bauer Ervin elméleti biológus lett (ő Balázs Béla testvére volt).

2. férjével

2. férjével

 

Amikor elkezdődött az Első világháború, férjét a frontra vezényelték,  ő pedig nyugdíjba vonult, nem tanított tovább, csak az írással foglalkozott, illetve férje közlében igyekezett tartózkodni fiukkal együtt.

Kisfiával

Kisfiával

1918. Megválasztják a Vörösmarty Akadémia (ma Magyar Tudományos Akadémia) tagjának.

1918. december 1-jén halt meg Budapesten spanyolnáthában a fiával együtt.

Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Kaffka Margit sírja

Kaffka Margit sírja

Művei

Már korán kezdett el írni verseket, elbeszéléseket, regényeket, sőt néhány tankönyvet is írt. Első verse álnév alatt jelenik meg Nagykárolyban a megyei újság hasábjain, majd a „Fényben” című verse saját nevén a Magyar Géniusz című folyóiratban.

Időrendi sorrendben a következő műveket írta:

1903. Versek

1904. Levelek a zárdából

1906. A gondolkodók és egyéb elbeszélések

1909. Képzelet-királyfinak

1910. Csendes válságok (elbeszéléskötet)

1911. Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet)

Tallózó évek (verses kötet)

1912. Utolszor a lyrán (verses kötet)

Süppedő talajon (elbeszéléskötet)

Színek és évek (regény)

1913. Mária évei (regény)

1914. Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet)

1916. Két nyár (regények)

1917. Hangyaboly (regény)

Állomások (regény)

1918. Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások)

Az élet útján (verses kötet)

A révnél (elbeszéléskötet)

Kaffka Margit munkássága

Írói pályája három szakaszra osztható:

1. szakasz: A kezdetektől, 1901-1907-ig

2. szakasz: 1908-1914-ig

3. szakasz: 1914-1918ig

Egyéni stílust alakított ki mind a költészetében, mind a regényeiben.

Témáját tekintve a nő szerepe, lelke köré épül. A társadalom perifériájára szorult nőkről ír, hiszen ő is átélte ugyanezeket az élményeket. Ez új téma is egyben az irodalomban.

Stílusát tekintve a szecesszió és a romantikához tartozik. Később a szabad vers egy formáját alakítja ki, de élete vége felé dalhoz hasonló rímes verseket ír.

Igazán fontosak epikus alkotásai. Négy nagyregényt írt, amellyel kivívta kortársai elismerését.

Színek és évek

Schöpflin Aladár biztatására kezdte el írni 1911-ben.

Folytatásokban közölte a Vasárnapi Újság, majd 1912-ben jelenik meg könyv alakban is.

Történet

Legnagyobb műve, műfaja lélektani regény. Egy nőről szól, akinek az élete a körülményektől függ. Úgy ábrázolja sorsát, hogy a társadalom a hibás, amelyben él.

Visszaemlékezéssel indul a történet, amelyből kibontja az eseményeket. Különböző színekkel azonosítja az emlékeket. (vörös, fehér, kék, zöld stb.)

Ez a fajta impresszionizmus az irodalomban Juhász Gyula költészetére különösen jellemző, de megtalálható Babits Mihálynál és más nyugatos költőknél is.

A főhősnő, Pórtelky Magda családja lecsúszott nemesi származású, vagyis dzsentri. Ennek a társadalmi osztálynak a sorsa már Mikszáthot is foglalkoztatta, de Kaffka Margitnál a nő sorsán, emlékein keresztül mutatja be. A regény konklúziója is ezzel függ össze: az embernek változnia kell, ha sorsát is meg akarja változtatni. Életünk rajtunk múlik, nekünk kell alkalmazkodnunk a körülményekhez, a megváltozott korhoz, ugyanakkor meg kell őriznünk egyéniségünket is. A főhősnő is arra kéri lányait, hogy „Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuljatok! … Ti csak készüljetek szebb, diadalmaskodó, független életre; magatok ura lenni, férfi előtt meg nem alázkodni, kiszolgáltatott mosogató cselédje, rugdosott kutyája egynek se lenni. Csak tanuljatok, mindent, ha az utolsó párnám is adom érte.”

Olvasható változat: 

Kaffka Margit: Színek és évek: mek.oszk

Hangyaboly

A regény kis társadalmi rajz leképezése egy zárdában.

Olvasható változat: mek.oszk

Hangyaboly című film

Rendező: Fábry Zoltán

Szereplők:

Magdolna nővér – Vass Éva

Gregoria – Pap Éva

Virginia – Törőcsik Mari

Leona – Makay Margit

Gruber Helénke – Jaroslava Schallerová

Erzsi – Simonea

Füzy – Pathó István

Kunigunda – Fónay Márta

Paulina – Patkós Irma

Történet

A film egy zárdában játszódik, amelynek főnöknője a halál előszobájában van. A körülötte élő apácák azzal foglalkoznak, ki lesz a következő főnöknő. Amikor választani kell, 2 oldalon állnak.

Az egyik oldalon a fiatalok, vezetőjük Virginia. Haladó szellemiséget képviselnek, változtatni szeretnének a szabályokon. Új szellemiséget, szabályokat, körülményeket szeretnének.

A másik oldalon a hagyományokhoz mereven ragaszkodók állnak.

A fiatalon Magdolna nővért szeretnék vezetőnek. Egyetemi végzettségű, felvilágosult gondolkodású, a női nem iránt (Virginia iránt) vonzódó nő. Ezért nem akar részt venni a „hatalomért folytatott harcban”.

Hangyaboly

A Kecskeméti Katona József Színházban

Bemutató: 2012. október 15-én volt.

Szereposztás:

Kunigunda: Réti Erika

Király Erzsi: Trokán Nóra

Virginia: Téby Zita

Magdolna: Danyi Judit

Gross Helénke: Decsi Edit

Popescu Kornélia: Krajcsi Nikolett e.h.

Pável Marika: Dobó Enikő e.h.

Berchtolda: Kertész Kata

Szelényi: Pál Attila

Fóth káplán: Kiss Zoltán

Kapossy: Orth Péter

Rendező: Dér András

Díszlet- és jelmeztervező: Kiss Borbála

Dramaturg: Németh Virág

Zeneszerző: Pap Gábor

Zenei vezető: Károly Kati, Látó Richárd

Mozgás: Hudi László

Ügyelő: Berki Zoltán

Súgó: Arató Andrea

Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Kaffka Margit versei

Kaffka Margit összes költeménye: mek.oszk

Kaffka Margit – Nem hiszek

Egy fáradt pille ringott haldokolva
tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
remegve űzött őszi sugarat.


Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
hogy a nyaram sohsem jön vissza már.


Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
és csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak
oly teli fénnyel, mint tán soha még.


Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
mégis egész tündérország befért.
És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
álmodtam nagy, boldogságos mesét.


Álmodtam én már sokszor égiszépet,
és mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
se húnyt reményeket siratni még.


Tudom: jő majd a józan, szürke reggel,
és szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
annak se tudnék hinni. Nem hiszek.

Kaffka vers kézirat

Kaffka vers kézirat

 

Kaffka Margit idézetek: citatum

Kaffka Margit művei könyvben

Művei megvásárolhatók: bookline

Elbeszélések

Elbeszélések

Hangyaboly

Hangyaboly

Színek és évek

Színek és évek

5 kérdés, 5 válasz

1. Ki volt Kaffka Margit? – Az egyik legnagyobb magyar írónő.

2. Melyik folyóirat tagja volt? – A Nyugat első nemzedékének a tagja volt.

3. Miről ír műveiben? – A női sorsról, a lélekről, a nők helyzetéről ír.

4. Melyik a legjobb, legsikeresebbnek tartott regénye? -A Színek és évek című regény.

5. Mi volt a halála oka? – Az 1. világháború utáni spanyolnátha-járvány (influenza) végzett vele.

Képforrás:

Kiemelt kép: erdely.ma

sk-szeged

lira

nyugat.oszk

c3

Kaffka Margit

rfmlib

moly

Forrás:

A magyar irodalom története Akadémiai Kiadó Budapest, 1965.

literatura

rfmlib

port

filmkatalogus

port

A szerkesztő ajánlja, olvasd el Te is!

Szögfüggvények

Munkácsy Mihály

Erőss Zsolt

Palvin Barbara

Agymenők

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.