Ebben az évben ünnepeljük Kaffka Margit születésének 134. évfordulóját. A 20. század egyik legnagyobb írónője, a Nyugat 1. nemzedékének a tagja.
Tartalomjegyzék
Kaffka Margit élete
Származása, családja
Kaffka Margit 1880. június 10-én született Nagykárolyban.
Apai nagybátyja, Lauka Gusztáv költő, Petőfi legjobb barátai közé tartozott.
Apja, Kaffka Gyula főügyész. Margit gyermekkorában – amikor a lánya 6 éves volt – meghalt.
Édesanyja, Uray Margit nemesi származású.
Ezen a vonalon nagynénje, népszerű színésznő, Hegyesi Mari volt.
Azt mondhatjuk, hogy művészi hajlamait a vénájában örökölte.
Ketten voltak testvérek. Lánytestvére Kaffka Ibolya, akit apjuk halála után az apai nagyszülők vették magukhoz, Miskolcon nevelték fel.
Apja halála után szerény körülmények között nevelkedett anyjánál. Anyja és nevelőapja nem akarta, hogy tovább tanuljon, varrodában kellett dolgoznia. Szemproblémák miatt beíratták a Szatmármegyei Nőegylet Nőipariskolájába, majd 1893-tól a Nagykárolyi Polgári Leányiskolába került.
1894-től a Szatmári Szent Vince Irgalmasnővérek Tanítóképző Zárdájában tanult, tanítónő lett.
Később Miskolcon tanított egy évig a Miskolci Irgalmasnővérek Zárdájában.
Budapestre megy tovább tanulni, s 1902-ben polgári iskolai tanárként végzett az Erzsébet Nőiskolában. (ez ma az általános iskola 5-8. osztályának felel meg)
Miskolcra került újra, ahol a polgári leányiskola kedvenc tanára lett. Irodalmat és gazdaságtant tanított.
Itt írta és jelentette meg első műveit.
1907-től Budapesten dolgozik: Újpest, majd Angyalföld következik.
1908-tól a Nyugat munkatársa volt, az 1. nemzedék tagja.
Műveit nemcsak a Nyugat, de a Hét, a Jövendő című folyóiratok is közlik.
Barátai voltak: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Dezső, Balázs Béla.
Ady Endre nagy tisztelői közé tartozott: „nagyon-nagy író asszony”-nak nevezte.
1905-ben hozzáment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, akit áthelyeztek a Földművelésügyi Minisztériumhoz dolgozni. Ezért Budapestre költöztek, majd elváltak.
Férjes asszonyként is dolgozott, 1910-15-ig Budapesten tanár az Újpesti Polgári Leányiskolában.
1914-ben Szegedre megy férjhez, 2. hitvese Bauer Ervin elméleti biológus lett (ő Balázs Béla testvére volt).
Amikor elkezdődött az Első világháború, férjét a frontra vezényelték, ő pedig nyugdíjba vonult, nem tanított tovább, csak az írással foglalkozott, illetve férje közlében igyekezett tartózkodni fiukkal együtt.
1918. Megválasztják a Vörösmarty Akadémia (ma Magyar Tudományos Akadémia) tagjának.
1918. december 1-jén halt meg Budapesten spanyolnáthában a fiával együtt.
Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.
Művei
Már korán kezdett el írni verseket, elbeszéléseket, regényeket, sőt néhány tankönyvet is írt. Első verse álnév alatt jelenik meg Nagykárolyban a megyei újság hasábjain, majd a „Fényben” című verse saját nevén a Magyar Géniusz című folyóiratban.
Időrendi sorrendben a következő műveket írta:
1903. Versek
1904. Levelek a zárdából
1906. A gondolkodók és egyéb elbeszélések
1909. Képzelet-királyfinak
1910. Csendes válságok (elbeszéléskötet)
1911. Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet)
Tallózó évek (verses kötet)
1912. Utolszor a lyrán (verses kötet)
Süppedő talajon (elbeszéléskötet)
Színek és évek (regény)
1913. Mária évei (regény)
1914. Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet)
1916. Két nyár (regények)
1917. Hangyaboly (regény)
Állomások (regény)
1918. Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások)
Az élet útján (verses kötet)
A révnél (elbeszéléskötet)
Kaffka Margit munkássága
Írói pályája három szakaszra osztható:
1. szakasz: A kezdetektől, 1901-1907-ig
2. szakasz: 1908-1914-ig
3. szakasz: 1914-1918ig
Egyéni stílust alakított ki mind a költészetében, mind a regényeiben.
Témáját tekintve a nő szerepe, lelke köré épül. A társadalom perifériájára szorult nőkről ír, hiszen ő is átélte ugyanezeket az élményeket. Ez új téma is egyben az irodalomban.
Stílusát tekintve a szecesszió és a romantikához tartozik. Később a szabad vers egy formáját alakítja ki, de élete vége felé dalhoz hasonló rímes verseket ír.
Igazán fontosak epikus alkotásai. Négy nagyregényt írt, amellyel kivívta kortársai elismerését.
Színek és évek
Schöpflin Aladár biztatására kezdte el írni 1911-ben.
Folytatásokban közölte a Vasárnapi Újság, majd 1912-ben jelenik meg könyv alakban is.
Történet
Legnagyobb műve, műfaja lélektani regény. Egy nőről szól, akinek az élete a körülményektől függ. Úgy ábrázolja sorsát, hogy a társadalom a hibás, amelyben él.
Visszaemlékezéssel indul a történet, amelyből kibontja az eseményeket. Különböző színekkel azonosítja az emlékeket. (vörös, fehér, kék, zöld stb.)
Ez a fajta impresszionizmus az irodalomban Juhász Gyula költészetére különösen jellemző, de megtalálható Babits Mihálynál és más nyugatos költőknél is.
A főhősnő, Pórtelky Magda családja lecsúszott nemesi származású, vagyis dzsentri. Ennek a társadalmi osztálynak a sorsa már Mikszáthot is foglalkoztatta, de Kaffka Margitnál a nő sorsán, emlékein keresztül mutatja be. A regény konklúziója is ezzel függ össze: az embernek változnia kell, ha sorsát is meg akarja változtatni. Életünk rajtunk múlik, nekünk kell alkalmazkodnunk a körülményekhez, a megváltozott korhoz, ugyanakkor meg kell őriznünk egyéniségünket is. A főhősnő is arra kéri lányait, hogy „Kislányaim, lelkeim, csak ti tanuljatok! … Ti csak készüljetek szebb, diadalmaskodó, független életre; magatok ura lenni, férfi előtt meg nem alázkodni, kiszolgáltatott mosogató cselédje, rugdosott kutyája egynek se lenni. Csak tanuljatok, mindent, ha az utolsó párnám is adom érte.”
Olvasható változat:
Kaffka Margit: Színek és évek: mek.oszk
Hangyaboly
A regény kis társadalmi rajz leképezése egy zárdában.
Olvasható változat: mek.oszk
Hangyaboly című film
Rendező: Fábry Zoltán
Szereplők:
Magdolna nővér – Vass Éva
Gregoria – Pap Éva
Virginia – Törőcsik Mari
Leona – Makay Margit
Gruber Helénke – Jaroslava Schallerová
Erzsi – Simonea
Füzy – Pathó István
Kunigunda – Fónay Márta
Paulina – Patkós Irma
Történet
A film egy zárdában játszódik, amelynek főnöknője a halál előszobájában van. A körülötte élő apácák azzal foglalkoznak, ki lesz a következő főnöknő. Amikor választani kell, 2 oldalon állnak.
Az egyik oldalon a fiatalok, vezetőjük Virginia. Haladó szellemiséget képviselnek, változtatni szeretnének a szabályokon. Új szellemiséget, szabályokat, körülményeket szeretnének.
A másik oldalon a hagyományokhoz mereven ragaszkodók állnak.
A fiatalon Magdolna nővért szeretnék vezetőnek. Egyetemi végzettségű, felvilágosult gondolkodású, a női nem iránt (Virginia iránt) vonzódó nő. Ezért nem akar részt venni a „hatalomért folytatott harcban”.
Hangyaboly
A Kecskeméti Katona József Színházban
Bemutató: 2012. október 15-én volt.
Szereposztás:
Kunigunda: Réti Erika
Király Erzsi: Trokán Nóra
Virginia: Téby Zita
Magdolna: Danyi Judit
Gross Helénke: Decsi Edit
Popescu Kornélia: Krajcsi Nikolett e.h.
Pável Marika: Dobó Enikő e.h.
Berchtolda: Kertész Kata
Szelényi: Pál Attila
Fóth káplán: Kiss Zoltán
Kapossy: Orth Péter
Rendező: Dér András
Díszlet- és jelmeztervező: Kiss Borbála
Dramaturg: Németh Virág
Zeneszerző: Pap Gábor
Zenei vezető: Károly Kati, Látó Richárd
Mozgás: Hudi László
Ügyelő: Berki Zoltán
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Kaffka Margit versei
Kaffka Margit összes költeménye: mek.oszk
Kaffka Margit – Nem hiszek
Egy fáradt pille ringott haldokolva
tarlott gallyon, barnás levél alatt.
Sápadt falombok halovány árnyéka
remegve űzött őszi sugarat.
Nagyon szomorú mese volt az élet.
A fán már útrakészült száz madár.
És mind nekem csacsogta búcsúzóra,
hogy a nyaram sohsem jön vissza már.
Bealkonyúlt keserves sóhajomra,
és csillagkönnyel lett tele az ég.
Azon az éjen álmok látogattak
oly teli fénnyel, mint tán soha még.
Olyan kicsike, szűk volt a szobácskám,
mégis egész tündérország befért.
És álmodtam merész, nagy boldogságrul,
álmodtam nagy, boldogságos mesét.
Álmodtam én már sokszor égiszépet,
és mindig fájó szívvel ébredék.
Elég! Álmodni nem akarok többet,
se húnyt reményeket siratni még.
Tudom: jő majd a józan, szürke reggel,
és szomorú lesz. Csupa köd, hideg.
Jöhetne már maga a boldogság is,
annak se tudnék hinni. Nem hiszek.
Kaffka Margit idézetek: citatum
Kaffka Margit művei könyvben
Művei megvásárolhatók: bookline
5 kérdés, 5 válasz
1. Ki volt Kaffka Margit? – Az egyik legnagyobb magyar írónő.
2. Melyik folyóirat tagja volt? – A Nyugat első nemzedékének a tagja volt.
3. Miről ír műveiben? – A női sorsról, a lélekről, a nők helyzetéről ír.
4. Melyik a legjobb, legsikeresebbnek tartott regénye? -A Színek és évek című regény.
5. Mi volt a halála oka? – Az 1. világháború utáni spanyolnátha-járvány (influenza) végzett vele.
Képforrás:
Kiemelt kép: erdely.ma
Forrás:
A magyar irodalom története Akadémiai Kiadó Budapest, 1965.
A szerkesztő ajánlja, olvasd el Te is!
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: