Kutya, más néven eb, latinul Canis lupus familiaris. A kutya kizárólagos őse a farkas. Jelenleg 430 nyilvántartott kutyafajta létezik és 10 csoportba lehet besorolni.
Tartalomjegyzék:
Kutyafajták
1. A kutya
2. Származása
3. Csoportosításuk
4. Kutyák az ember közelében
5. Kutyafajták listája
6. Magyar kutyafajták
5 kérdés – 5 válasz
Kutya, vagy más néven eb, latin nevén pedig Canis lupus familiaris. Ujjon járó ragadozó emlős, amely szürke farkas egy már kihalt alfajának őse, ezt mitokondriális DNS-adatok is alátámasztják. A kutyák az egyetlen olyan állatok, amelyek szeretnek emberközelben élni, ezért is kapták meg a családhoz tartozó jelzőt.
A kutya fő jellemzője, hogy rendkívül tanulékony, gazdájához hűséges, gyors és szaglása kiváló.
Kutyának nevezzük a kutyafélék családjába tartozó, valódi kutyaformák nemzetségén belüli más fajt is: nyestkutya, hiénakutya, házikutya.
A kutya a legrégebben emberhez és környezetéhez szoktatott állat, amelynek fő oka az volt, hogy a vadászaton kívül őrző és jelző feladatokat is ellátott.
Jelenleg több mint 430 kutyafajta és változat létezik.
Amikor háziasították a farkast, lényegében a kutya háziasítása is megkezdődött. A domesztikáció (háziasítás) kezdetének időpontja vita tárgya a tudósok között, de körülbelül 10 és 100 ezer évvel ezelőttre datálják. Azaz a kutya a késő kőkorszaktól, esetleg az újkőkorszaktól kezdve társa az embernek. A kezdeti háziasításról nincs semmiféle adatunk, csak feltételezésekre tudunk hagyatkozni.
Németországban egy körülbelül 33 ezer éves kutyától származó állkapocscsontot találtak, Szibériában pedig egy koponyát. Ezek a leletek a legkorábbi háziasított kutya maradványai, melyekből az is kiderült, hogy a domesztikáció nem csak a Föld egy pontján történt, hanem több helyen is.
Egyes tudósok azt is feltételezik, hogy a kutya egyidejűleg jelent meg az emberrel, azaz 125 ezer éve. Több izraeli és palesztin lelet azt bizonyítja, hogy a kutya Délnyugat-Ázsiából származik, koponyaszerkezete alapján pedig lehetséges, hogy Kelet-Ázsiából, a kínai farkastól származik. Vizsgálatok alapján inkább a kelet-ázsiai származás tűnik valószínűbbnek. Abban minden tudós egyet ért, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas, és a kutyafajták variációnak száma nem kisebb, mint a farkasoké.
Az ember, a farkas és a vadkutya vadászati stílusa nagy valószínűséggel hasonlított egymásra, de mivel fizikai adottságuk más-más volt, így nem voltak egymás ellenfelei, hanem a hosszú idő során szövetségesekké léptek elő.
A kutya jó szaglását és hallását kihasználva fokozatosan vált az emberi vadászat segítőjévé.
A kutyák csoportját zömében kistestű kutyák alkotják. A kutyafajták törpéi már az ókori Rómában is az ember legkedvesebb barátjának számítottak. Egyes fajták Kínából, Tibetből származnak, mások pedig az aztékok és az inkák kutyanemesítéséből jöttek létre.
A kutyák sokféleképp segítik az embert, és minden feladathoz más-más fajta az optimális. Függ ez a fajta testfelépítésétől, viselkedésétől. A különböző feladatra tenyésztett kutyafajták száma az FCI szerint 430. Az FCI (Fédération Cynologique Internationale, magyarul Nemzetközi Kinológiai Szövetség) nemzetközi ebtenyésztő szövetség, amelynek fő célja, hogy a csatlakozott tagországokban az egyes kutyafajták tenyésztését, felhasználását segítse úgy, hogy a kutyák testalkatának igazodnia kell a feladatokhoz, a felhasználási célokhoz.
A 430 kutyafajta száma nő, mert a mai napig tenyésztenek ki újabb fajtákat. Azonban mára már egyre kevesebb kutya van arra használva, amire eredetileg kitenyésztették őket, így egyre élesebben válik kétfelé a fajta munka vérvonalra és kiállítási vérvonalra.
A kutyafajtáknál megkülönböztetnek két vagy több fajtából való származó keveréket és fajtiszta egyedeket. Az utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásban kezelnek. Az azonos fajtába tartozó egyedek közös külső és belső jellemzőit vézenjegyeknek nevezik, melyeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtatiszta egyedek egészségét némelyik ilyen vézenjegy veszélyeztetheti, pl. a spániel hosszú füle, a tacskó hosszú gerince. A két fajtiszta kutya keresztezéséből születő egyedet fajtakeresztezettnek nevezik.
Kutyafajták
Az FCI az alábbi kutyafajtákat különbözteti meg:
-
pásztor- és juhászkutyák;
-
schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok;
-
terrierek;
-
tacskók;
-
spitzerek és ősi típusú kutyák;
-
kopók, vérebek;
-
vizslák, szetterek;
-
vízi vadászkutyák;
-
társasági kutyák;
-
agarak.
Pásztor- és juhászkutyák: a kutyák legrégibb és egyben legfontosabb feladata a vadászt volt, valamint a nyájak őrzése. Amikor az embert és féltve őrzött háziállatait mindenféle vadállatok fenyegették, szüksége volt egy erős, bátor, megvesztegethetetlen segítségre, vagyis a kutyára, aki megvédte és terelte a csordát, gulyát, nyájat. Óriási nagyságú területeken legelhettek az állatok, a pásztorok tartották össze a nyájakat a terelőkutyák segítségével. Arisztotelész így ír a pásztorkutyákról:
„Erős, hatalmas termetű, éber és bátor, sőt arcátlanul merész kutyák, melyek ugatása borzalmat keltő, harapása rettentő…”
Őrző-védő kutyák: fő feladatuk, hogy mindig és mindenkivel szemben megvédjék a gazdát, annak tulajdonát, házát. Ez alapból a kutya veleszületett képessége, amit az ember felismert és a maga hasznára fordított.
Vadászkutyák, kopók: az ember felfedezte, hogy a kutyáknak mennyivel kifinomultabbak az érzékszerveik, gyorsabbak és ügyesebbek is, amit nagyon jól alkalmaznak a vadászat során. A domesztikálás során egyre mélyült az ember és a kutya kapcsolata, majd a tudatos szelekció is megkezdődött. A kutya fokozatosan munkatársává és segítőjévé vált az embernek, az ember pedig a kutya ösztöneit fokozatosan korlátok közé szorította. A vadászat is egyre inkább a kultúra részévé vált, mintsem létfenntartási eszköz. A középkortól indult be az a tudatos vadászkutya tenyésztés, amely ahhoz igazodott, hogy milyen vadat akartak elejteni. A hajtókutyák (kopók) alkalmazása a vadászatokon általános volt, ezzel párhuzamosan kialakult az agár és annak tenyésztése. A vadászatok során az is fontos volt, hogy a vadászkutya messziről képes legyen jelezni a vadat, kialakultak a vizslák. Amikor elterjedtek a lőfegyverek a vadászatokon gyakori volt az, hogy a vadat megsebesítették ugyan, de megölni már nem tudták, és a sebesült állat felkutatására kutyákat küldtek, vérebeket.
Mentő kutyák: Sokszor olyan körülmények között kell ezeknek a kutyáknak dolgozniuk, amik előre beláthatatlanok, így számos zavaró körülmény ellenére is képesnek kell egyforma intenzitással jelezniük és keresniük. A mentőkutyák munkáját nehezíti a füst, por, a nehézgépek, az emberek tömege, vegyszerek. Éppen emiatt nagyon fontos az ilyen kutyák kiválasztásánál a rendkívüli szakértelem és tapasztalat. Erre a feladatra abszolút alkalmatlanok azok a kutyák, amelyek érzékeny lelkűek, nem megfelelően motiválhatóak, zajérzékenyek, gyengébb idegrendszerűek.
Szánhúzó kutyák: A havas vidékeken és a sarkvidékeken élő emberek nélkülözhetetlen társai a szánhúzó kutyák, mert nélkülük nem lettek volna képesek megbirkózni a természet erőivel. Ezek a kutyák rendkívül jól bírják a tartós hideget, a fizikai megterhelést, néha az éhezést is. A havon való közlekedésre is a legalkalmasabb a szán használata, a kutyák pedig a legmegfelelőbbek annak vontatására. Az eszkimók és az amerikai indián törzsek kitenyésztették saját szánhúzó kutyáikat. Vagyis az eszkimók mai napig nélkülözhetetlen társa, segítsége a kutya. Télen a szánkót húzza, nyáron pedig cipeli a terhet.
Segítőkutyák: A vakvezető kutyák segítik vak gazdájukat a közlekedésben, segítenek a mindennapos tevékenységek megoldásában és természetesen betöltik a házi kedvenc szerepét is. A hallássérülteket segítő kutyákat halló kutyáknak nevezik. Feladatuk a különböző hangokat és zajokat jelezni gazdájuknak. A hirtelen rosszulléttel járó betegségben szenvedő emberek (cukorbetegség, epilepszia) számára segítségként szolgálnak a rohamjelző kutyák. Feladatuk a rosszullét előrejelzése, segítség hívása. A mozgássérülteket is segíthetik kutyák, akik tárgyakat vesznek fel a földről, ajtót nyitnak, fel- és lekapcsolják a villanyt. A terápiás kutyák jelenléte csökkenti a szorongással küzdő emberek vérnyomását, a stresszhormon szintjét, aminek hatására a szorongás is enyhül.
Harci kutyák: Az ókorban már ábrázolták a harcban segítő kutyákat, kimondottan hadi célokra a Német Birodalom használta fel a kutyák segítségét.
Drótszőrű magyar vizsla: 1930-ban tenyésztették ki ezt a magyar fajtát. Mindenes vadászkutya, vagyis feladata, hogy mindenféle terepen könnyen mozogjon és a lövés előtti, utáni munkában is segítsen. Felkutatja az apróvadat, és vadmegállással jelzi azt, a meglőtt vadat pedig felkeresi. Vízi munkája is kiváló.
Drótszőrű magyar vizsla
Rövidszőrű magyar vizsla: Feladata megegyezik a drótszőrű magyar vizsláéval. Ősei a Kárpát-medencébe vándorló magyarokkal került be, melyről XVI. századi dokumentumok is tanúskodnak. A XVIII. századtól gyakran használt vadászkutya volt. Szakszerű és modern tenyésztése 1920-tól kezdődött meg Magyarországon.
Rövidszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó: Hosszú lábú változatát nagyvad vadászatára használják, míg a rövidlábú erdélyi kopót fedett területen apróvad elkapására tenyésztettek ki. Olyan ősi magyar kutyafajta, amely virágkorát a középkorban élte, a főúri udvarok kedvenc vadászkutyája volt. A XX. században szinte teljesen kipusztult, és csak 1968-ban kezdődött meg az újratenyésztése.
Erdélyi kopó
Komondor: lásd Komondor.
Kuvasz: lásd Kuvasz.
Magyar agár: ősi magyar vadászkutya, amelynek eredete a honfoglalás korig vezethető vissza. Gyorsasága miatt már versenykutya is.
Magyar agár
Mudi: Nyájterelő kutya, de használják házőrzésre és nagyobb vadak vadászatánál is. Valószínűleg a hazánkban lévő pásztorkutyák és különböző állófülű német juhászkutyák keveredéséből alakult ki a XVIII. és XIX. században.
Mudi
Puli: Ázsiai eredetű pásztorkutya, amely a vándorló, pásztorkodó életmódot folytató ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.
Puli
Pumi: Ősei a hazánkba került német és francia terrier jellegű terelőkutyák kereszteződéséből alakult, és csak a XX. század elejére vált önálló kutyafajtává.
Pumi
1. Melyik állat a kutya őse? Válasz: A kutya kizárólagos őse a farkas.
2. Honnan származik valószínűleg a kutya? Válasz: Vizsgálatok alapján kelet-ázsiai származású a kutya.
3. Mi az FCI? Válasz: Fédération Cynologique Internationale, vagyis Nemzetközi Kinológiai Szövetség.
4. Az FCI hány kutyafajtát tart nyilván? Válasz: Az FCI 430 kutyafajtát tart nyilván, de számuk nő.
5. Hány magyar kutyafajta létezik? Válasz: Kilenc magyar kutyafajta létezik: Drótszőrű magyar vizsla, Rövidszőrű magyar vizsla, Erdélyi kopó, Komondor, Kuvasz, Magyar agár, Mudi, Puli, Pumi.
Tartalom:
Új Magyar Lexikon. 4. K-Me. Budapest: Akadémiai, 1962
Képek:
Kiemelt kép
Kutyafajták
Drótszőrű magyar vizsla
Rövidszőrű magyar vizsla
Erdélyi kopó
Magyar agár
Mudi
Puli
Pumi
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
