Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Mályi nevű község, amely Miskolctól 3 km-re délre helyezkedik el. Már a kőkorszakban éltek erre emberek. A honfoglaló magyarok Örsúr nemzetsége volt a megyefoglaló. A másik nemzetség a Bors volt, a megye névadója, aki felépítette Borsod várát és ispánja lett. Területe 11,28 km2, lakossága 4415 fő.
Tartalomjegyzék:
Mályi
A község története
Közérdekű adatok
Madármentő Állomás Mályi
Mályi Tégla Kft.
Szálláshelyek
5 kérdés – 5 válasz
A kőkorszakból fennmaradt nyílhegyek és szakócák bizonyítják azt, hogy Mályi területén már az ősemberek is megfordultak. A leleteket a Herman Ottó Múzeumban őrzik, amelyeket 1950-ben tártak fel az Öreg-hegyen. A honfoglaló magyarok több hullámban szállták meg Borsod vármegyét. Az első hullámban a Sajó-völgytől a Bükk széléig és a Rima torkolatáig népesítették be, majd megtelepedtek a Bódva és a Hernád közti dombvidékeken is. Később pedig megszállták a területet egészen a Borsod vármegye határáig.
Mályi címere
Anonymus írásai szerint a megyében telepedett le Örsúr és Bors hun vezér. Az utóbbi építtette fel Borsod várát, amelynek ispánja is lett, és Árpád rá bízta annak a vidéknek a gondját. A megye is róla kapta a nevét. Borsod megye két ősnemzetség hagyományain alapul, ezek az Örstől származó Örsúr-nem és a Borstól származó Miskolc-nem. Csak az Örsúr nemzetség tekinthető a megye ősfoglalójának, melynek központja a megye déli részén feküdt.
Eltérő álláspontok szerint a honfoglalás után ezen a vidéken magyar, kabar, kun és besenyő eredetű népek telepedtek le. Az Örsúr-nem területének kisajátítását a X. század második felében vagy István király uralkodás elején kezdte meg. Ezekből az elkobzott birtokokból részesülhetett a vármegye első ispánja, Bors nemzetsége, valamint a Miskolc-nem is. A Miskolc nemzetség a Miskolc körüli földet nyerte meg, így a XIII. században már húsz faluja van. Ezek között szerepel Mályi is. Az első írásos feljegyzés 1233-ból való Mályiról, melyben Maly és Mali néven emlegették. Az itt letelepedők a Vakarácsi-hegy délkeleti oldalán éltek, ez volt az ősfalu, amit már a X-XI. században laktak. Az 1270-es évekig a Miskolcok voltak állandó birtokosai a területnek. 1312-ben Károly Róbert király elkobozta ezt a birtokot, majd 1320-ban adományul adta Dénes várnagynak Miskolcot, Csabát és Mályit. Az 1241-ben bekövetkezett tatárjárás visszavetette a település fejlődését. A XIII. század második felében kezdődött az újjáépítés, amikor V. István magyar király Ponith dobokai ispánnak adományozta a község egy részét más falvakkal együtt. A Miskolc-nem egy része Csák Mátéval szimpatizált, így belekeveredtek az Árpádok kihalása utáni küzdelmekbe, melynek következtében elveszítették Mályit és vagyonukat is.
Mályit akkoriban emlegették Malinak, Malynak, Máchinak is, később Mály, Mállyi névvel is illették.
A XVI. századtól megint gyors fejlődésnek indult a település, házainak száma és így népessége is egyre bővült. Birtokos családok tulajdonába került a falu, úgymint Zsarnay, Telekesy, Mogyoróssy, Nádasdy, Semsey, Szerdahelyi. Mátyás király uralkodása alatt sem állt meg a virágzás, nőtt a lakosság száma. A lakosság fő tevékenységi köre a szőlőkultúra volt. Ennek a fejlődésnek vet véget a török pusztítás. 1703-ban a felvidéki hadjárat során szabadították fel Mályit a kurucok. Az 1711-es szatmári béke után nyugodtabb élet köszöntött Mályi település lakóira. Ebből a korból fennmaradt egy térkép is, ami II. József és Mária Terézia uralkodásának idején készült.
Régi térkép Mályiról
Mályi református temploma 1776-ban épült, de a katolikus templom már 1232-ben állt. Ezt azonban a törökök megsemmisítették, és csak 1774-ben kezdték helyreállítani a romokat. Vagyis a most álló katolikus templom alapjai a XIII. századi templomé. A XIX. századra már teljesen beépült Mályi. 1783-tól nevezték a községet Mályinak. 1875-ben súlyos filoxéria tetű okozott hatalmas károkat a szőlőben.
Az 1900-as évek elejétől megkezdődött a kavicsbányászat a falu határában, melynek során számos bányató keletkezett. Ezek közül a legnagyobb a Mályi-tó.
Az első és második világháború során több Mályi lakos halt hősi halált, vagy hurcoltak el. A második világháború után elkezdődött a földosztás és megindult a mezőgazdasági fejlődés. 1950-ben vezették be a faluban a villanyt, majd az ötvenes évek végére beindult a helyi közlekedés is.
Mályi területének növekedése 1990-re állt meg.
2000-ben épült fel az új görög katolikus templom.
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség: Miskolci
Jogállása szerint község, polgármestere Viszokai István.
Mályi irányítószáma 3434, körzethívószáma 46.
A község területe 11,28 km2.
A lakosság 99%-a magyar, 1%-a roma származású.
A település lakossága 4415 fő.
A községben orvosi rendelő, fogorvos, védőnői szolgálat, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működik. A Mályi Óvoda és Bölcsőde fogadja a még nem iskoláskorú gyermeket.
A községben működik a Móra Ferenc Általános Művelődési Központ, melynek keretén belül igénybe vehető a könyvtár is.
A község környező települései Miskolc, Nyékládháza és Kistokaj.
Mályi és a környező települések
Katolikus templom:
Katolikus templom belülről
Katolikus templom kívülről
Református templom:
Református templom
Mályi-tó:
A község határában található a bányászatból kivont kavicsbánya tó, amely a miskolciak egyik kedvelt helye, ugyanis a partvonal nagy része üdülőhely. A tó mélysége néhol eléri a 10-15 métert, átlagos vízmélysége 6 méter. Szélviszonyai miatt kedvelik a vitorlázók és a szörfözők is. Kedvelt a búvár-úszóverseny helyszín. A tóban él ponty, harcsa, keszeg és csuka is, a víz minősége I-II. osztályú.
Mályi-tó
A Mályi Természetvédelmi Egyesület keretén belül működik 15 éve a madármentő állomás, ahol a több száz madárfaj mellett számos emlősfajt is sikerült megmenteni, felnevelni, vagy orvosi ellátásban részesíteni.
Madármentés
A Mályi Természetvédelmi Egyesület 2012 végén jött létre. A magyarországi természetvédelem munkáját kiegészítve végeznek természet- és állatvédelmi tevékenységet. Feladatuk a gyurgyalag védelem, a madarak védelme, odútelepek kialakítása, a téli etetés biztosítása, költőhelyek kialakítása, madárbarát kert program bevezetése, szemétgyűjtő akciók, a község állatainak és növényeinek megismertetése, óvodai és iskolai természetvédelmi programok szervezése, lebonyolítása.
A cég profilja az építkezők igényeinek megfelelő minőségi termékkel való kiszolgáltatása. A Mályi Tégla Kft. a tulajdonosa a Mályi Téglagyárnak, így építőanyag-gyártó és forgalmazó is egyben. 2008-ban alapítótagként részt vett a Duna Hungária Zrt. létrehozásában, amelynek tagja még húsz nagy építőanyag-kereskedő cég.
1. Melyik nemzetség alapította Borsod megyét? Válasz: Az Örsúr nemzetség tekinthető a megye ősfoglalójának.
2. Melyik másik nemzetségről kapta nevét? Válasz: Borsod megye Bors-nemzetségről kapta nevét.
3. Melyik nagy városhoz van közel Mályi? Válasz: Miskolctól 3 km-re fekszik Mályi.
4. Hány lakosa van jelenleg Mályinak? Válasz: 4415-en lakják a községet.
5. Melyik az a hely, ahol üdülőközpont létesült és a miskolciak is szívesen járnak ide? Válasz: kedvelt üdülőközpont a Mályi-tó.
Tartalom:
Képek:
Kiemelt kép
Mályi címere
Régi térkép Mályiról
Mályi és a környező települések
Katolikus templom belülről
Katolikus templom kívülről
Református templom
Mályi-tó
Madármentés
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
