TASZ azaz Társaság a Szabadságjogokért nonprofit jogvédő szervezet.
Tartalomjegyzék:
Történet
Témák
Elérhetőség
Egy tanács a sok közül

Történet

1994-ben Budapesten alapítva az emberi jogok védelme érdekében. Céljai között szerepel, hogy bárki megismerhesse jogait és azt érvényesíteni is tudja. Alapvető Alkotmányos jogok és jogelvek betartása érdekében tevékenykednek. Ingyenes jogsegélyszolgálatot üzemeltetnek, mely segít a betegeknek és az adatvédelmi jogaikban sérelmet szenvedetteknek. Kezdeményezik a jogszabályok változtatását és ennek érdekében mind belföldi, mind nemzetközi kapcsolatokat ápolnak különböző szakmai szervezetekkel. Tevékenységükről folyamatosan tájékoztatást tesznek közzé a közösségi oldalakon és a médiában is. Munkájukhoz szükséges feltételeket adományokból és önkéntes támogatótól kapott adományokból gazdálkodják ki. Bár ki támogathatja fontos munkájukat az adója 1%-val. A Társaság elnöke 2013. július 18, közgyűlés szavazatai alapján Kapronczay Stefánia.

Logó

Link:

Film 2011

Mindent elolvasható itt.

A társaság rövid bemutatása.

Témák

Néhány fontos téma, mellyel foglalkozik a jogvédő szervezet: Betegjog és önrendelkezés; Szegénység; Fogyatékosügy. Weboldalukon napra kész adatokat és cikkeket olvashat az érdeklődő és kapcsolatot is felveheti a szervezettel.

Mi a Baj

Elérhetőség

Társaság a Szabadságjogokért

Cím: 1136 Budapest, Tátra utca 15/b.
Telefon: +36.1.209.0046
Fax: +36.1.279.0755
E-mail: tasz@tasz.hu
Adószám: 18067109-1-41
Bírósági bejegyzés száma: 6069 Fővárosi Bíróság

Tevékenységüket folyamatosan nyomon lehet követni a közösségi portálakon pl. Twitter, Facebook, stb.
Közmédiában:

Link:

Kiemelt kép

Egy tanács a sok közül

Idézet a TASZ oldaláról:

”

TASZ-tanácsok polgári engedetlenkedőknek

2013. február 11. hétfő, 13.18

A tüntetések apropóján összegyűjtöttük azokat a fontos szempontokat, amiket mindenkinek, aki csatlakozik az utcai rendezvényekhez, ajánlunk megismerni, megfontolni.

A szólásszabadság az egyéni önkifejezés alapja és a társadalmi fejlődés előfeltétele. Történelmi példák bizonyítják, hogy a társadalomra jótékony hatású lehet, ha a véleménynyilvánítás igazságtalan, alapjogsértő jogszabályokkal szembeni kritika vagy engedetlenség formáját ölti.

A TASZ támogatja a szólásszabadságot, de senkit nem bátorít arra, hogy törvényt szegjen vagy a hatóságnak ellenszegüljön. Mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, akár különleges módon vagy szélsőséges hangnemben is. Az viszont nem alapvető jog, hogy mindenki azt csináljon, amit akar, tekintet nélkül mások jogaira vagy a jogrendre.

Szólás és gyülekezés

Mindenki kinyilváníthatja a véleményét a közterületen (utcákon, tereken, parkokban, aluljárókban stb.) szóban, írásban, szimbólumokkal és sok más módon. A közterületeken gyűléseket, demonstrációkat is lehet szervezni, melyeken bárki részt vehet. A közterületi rendezvényeket – a spontán gyűlések kivételével – előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek.

Gyülekezési szempontból nem számítanak közterületnek a közhivatalok helyiségei, az iskolák, az egyetemi épületek, az egészségügyi intézmények, a bevásárlóközpontok, ahol a nyitvatartási időben, a házirend betartásával tarthatnak véleménynyilvánító gyűléseket az egyébként is belépésre jogosultak.

A nem nyilvános magánterületen a rendezvények megtartásához a terület tulajdonosának vagy használójának engedélye szükséges.

Bejelentett rendezvényen kívül a közterület birtokbavétele (pl. hídfoglalás) vagy épületek elfoglalása (pl. egyetemfoglalás) jogszerűtlen lehet, és a tett súlyától és következményeitől függően akár bűncselekménynek vagy szabálysértésnek is minősülhet.

A TASZ javaslatai:

– ha nincs elháríthatatlan akadálya, előzetesen jelentsétek be a köztéri rendezvényeket;

– ha épületekben szeretnétek demonstrálni, előtte nézzétek át az intézmény belső szabályait;

– próbáljatok megegyezni az intézmény vezetésével, és ne akadályozzátok az intézmény működését.

– további információkért olvassátok el a TASZ gyülekezési jogi kisokosát.

Polgári engedetlenség

Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Előfordul, hogy az engedetlenkedők demonstratív módon direkt a kifogásolt szabályt sértik meg (pl. azért visel valaki bizonyos politikai jelképeket, mert a törvény tiltja azt). Vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, ezért a résztvevők más jogszabály megsértésével hívják fel a közfigyelmet a problémára (pl. megszállják az egyetem épületét, mert diszkriminatív a felvételi rendszer).

A polgári engedetlenkedő indokoltan várhat el társadalmi szolidaritást, és bízhat a kifogásolt szabályozás vagy gyakorlat megváltoztatásában, de ehhez el kell fogadnia, hogy cselekedete joghátránnyal járhat számára. A jogrendszerben nem magáért a polgári engedetlenségért vagy a vélemény tartalmáért járhat büntetés, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogszabálysértésért. Bár a magyar joggyakorlat ebben még bizonytalan, a TASZ szerint nem járhat büntetés a polgári engedetlenségért akkor, ha a kifogásolt szabály alapvető jogot sért.

A TASZ javaslatai:

– ha polgári engedetlenség céljából törvénysértésre készültök, előzetesen tájékozódjatok a várható joghátrányokról;

– törekedjetek arra, hogy a törvénysértés ne legyen aránytalanul nagyobb a kifogásolt jogtalanságnál;

– próbáljátok a nyilvánosság számára világosan megfogalmazni, mi a polgári engedetlenség indoka;

– ha lehetséges, ne akadályozzátok a szükségesnél jobban a közintézmények működését;

– őrizzétek meg az engedetlenség békés jellegét, és kerüljétek az ellenszegülést a rendőri vagy más hatósági intézkedéssel szemben.

Rebellió

Demokráciában nincs indok a jogrend semmibevételére, erőszakos megmozdulásra, vandalizmusra.

Amíg van lehetőség a jogszerű és békés véleménynyilvánításra és politikai cselekvésre, addig kerülni kell a lázadást. Akik mégis a békétlen, törvénytelen megoldásokat preferálják, és nem fogadják el a hatósági fellépést és a szankciókat, azoknak számolniuk kell szabadságjogaik jelentős korlátozásával.

A TASZ javaslatai:

– fegyveresen vagy más veszélyes eszközökkel felfegyverkezve ne vegyetek részt demonstráción;

– ha a rendőrségi kényszerítő eszközt alkalmaz, kerüljétek az ellenállást, mert az még drasztikusabb fellépést eredményezhet;

– ha rendőrségi őrizetbe kerültök, tájékoztatást kérhettek az őrizet okáról és várható időtartamáról, ügyvédet hívhattok vagy kérhetitek védőügyvéd kirendelését, a 18. év alattiaknak joguk van kapcsolatba lépni szüleikkel;

– az igazoltatáskor, az előállítás során, vagy az őrizet idején ért jogsértés miatt panaszt tehettek;

– további információkért olvassátok el a TASZ tájékoztatóját ”

Link:

Itt olvasható.

Összegzés:

1, Mikor alakult a TASZ?

válsz: 1994-ben.

2, Ki az elnöke?

válasz: Kapronczay Stefánia.

3, Milyen témákkal foglalkoznak?

válsz: Az emberi jogok betartatásával, sérelmének megakadályozásával, elkövetett jogsértések rendezésével.

4, Hol tudjuk elérni?