Első világháború

Első világháború

Az első világháború 1914-től 1918-ig tartott, amely a Föld addigi legpusztítóbb háborúja volt, méltán kapta a világháború elnevezést. Az antant és a központi hatalmak, a két nagy szövetség egymás elleni harca volt.

Tartalomjegyzék:

Első világháború
Előzményei
Szövetségesek
Központi hatalmak
Antant
Háborús gócok
Közvetlen háborús okok
Magyarország szerepe
Magyarország embervesztesége
Az első világháború évei
Az első világháború vége, békekötések
Áldozatai
Katonai felszerelések
A háború kulcsfigurái
Film a háborúról
5 kérdés – 5 válasz

Első világháború

Előzményei:

A tudomány és technika fejlődésének gyors ütemével párhuzamosan nőttek a gyarmatbirodalmak, melyeknek mozgatórugója a nyersanyaglelőhelyek megszerzése volt. Emiatt nevezik az imperializmus időszakának is. Vagyis a kapitalizmus utolsó korszaka, amikor a cél a nemzetközi monopoltőke kialakulása, gazdasági és politikai hatalma, kísérlet a világ felosztására háborúk által, proletár forradalmak. Ez vált a korabeli politika céljává.

A nyersanyagforrás és a piacok megszerzése a gazdasági kérdésekben létfontosságúvá vált, amellyel pedig társult az expanzív (terjeszkedő, hódító) külpolitika.

A gyenge gazdasággal rendelkező Oroszország meg akarta szerezni Isztambult és a környező tengerszorosokat, hogy kijusson a világtengerekre. Az Oszmán Birodalom pedig kérdéses volt, hogy a modernizáció útjára lép-e, vagy pedig összeomlik, ez volt az ún. keleti kérdés.

A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése miatt az imperialista időszakban kikristályosodott a két nagy egymással szemben álló imperialista hatalom: Központi hatalmak és Antant.

Szövetségesek:

Európa országinak nagyja rendelkezett gyarmatokkal, csak nagyon kevés volt, amelynek nem voltak. A legnagyobb gyarmatokkal rendelkező országok Nagy-Britannia, Franciaország volt, de a nagyhatalmak mellé olyan államok nőttek fel, mint az Amerikai Egyesült Államok, Németország, vagy Olaszország és Japán, akik dinamikusan fejlődtek.

Az 1871-ben bekövetkezett németországi egyesítés gazdaságilag és katonailag is olyan erőssé tette az országot, hogy vezető hatalommá vált. Ez addig fel sem tűnt volna az Egyesült Királyságnak, míg II. Vilmos flottaprogramot nem indított útjára, így keresve utat a tengeri uralomhoz.

Központi hatalmak:

A XIX. század utolsó harmadában folyó hatalmi harc szövetségek létrejöttét generálta, melynek szükségességét először Bismarck ismerte fel. A közös kultúra és nyelv összekovácsoló erejéből is adódóan 1873-ban létrejött a három császár szövetsége: Németország, Ausztria-Magyarország (1876 után Osztrák-Magyar Monarchia) és Oroszország között. Oroszország még mindig kereste a kiutat a világtengerekre, és befolyással akart lenni a balkáni szlávokra, melyet a Monarchia nem engedett, így az 1878-as berlini kongresszus után felbomlott az egyesülés. Azonban Németország és a Monarchia 1879-ben megkötötte a kettős szövetséget, majd 1882-ben csatlakozott Olaszország, így létrejött a hármasszövetség. Ez azonban nem a kettős szövetség bővítése volt csak, hanem egy új, franciaellenes tömörülés, amelybe Olaszország rávette Bulgáriát és Törökországot is a csatlakozásra.

Antant:

Anglia és Franciaország hadban álltak egymással, mert mindkettő harcolt Észak-Afrikáért. Oroszország és Anglia pedig Perzsiában és Afganisztánban harcoltak egymással, de a német fegyverkezés egyre inkább felgyorsította a közeledést. 1892-ben gazdasági és katonai megállapodást kötött Franciaország és Oroszország, majd 1904-ben Franciaország és Anglia is kibékült egymással. 1907-ben létrejött az orosz-angol szövetség. Ez jelentette az Antant – szívélyes egyetértés –  létrejöttét.

Háborús gócok:

Szinte minden kontinensen háborúk jelezték az ellentéteket a XIX. század végén. Az USA megszerezte a spanyoloktól a Fülöp-szigeteket, Guamot és Puerto Ricot. Dél-Afrikában angol győzelemmel zárult az angol-búr háború. Németország megpróbálta megszerezni Marokkót, de az antant miatt visszahőkölt. 1904-1905 között Japán jelentős területeket szerzett a japán-orosz háborúban, az Osztrák-Magyar Monarchia bekebelezte Bosznia-Hercegovinát, így megakadályozva Szerbia kijutását az Adriára. Ennél komolyabb probléma volt Oroszország és a Monarchia viszonya, ugyanis a két nagyhatalom óvta a balkáni állapotokat, de ezt a megegyezésüket, a Monarchia annektálta (bekebelezte) Bosznia Hercegovinát, azaz felrúgta az egyezményt. 1911-ben Németország a második marokkói válságban megint megtorpanni kényszerült Franciaországgal szemben.

Az első világháború főpróbájának lehet tekinteni a balkáni háborút, amely 1912-1913-ban volt. A balkáni országok mögött már igazából a két nagy szövetségi rendszer vívta csatáit: központi hatalmak és antant.

Elso-vh-terkep2

Közvetlen háborús okok (casus belli):

Az első világháború kitörésének közvetlen kiváltó oka – casus belli – az Osztrák-Magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és feleségének meggyilkolása volt Szarajevóban 1914. június 28-án. A gyilkosságot egy titkos szerb terrorista szervezet készített elő, Ferenc Ferdinánd trónörökös megölését pedig Gavrilo Princip hajtotta végre.

Ferenc-Ferdinand

Ferenc Ferdinánd, a merénylet napján.
Szarajevóban fogadja a helyi hatóságok üdvözléseit.

Szuverenitását sértő ultimátumot küldött 10 pontban a Monarchia a szerb kormánynak, amit nem fogadott el, mert maga mellett tudta Oroszországot, Franciaországot.

A központi hatalmak alkalmasnak találták az időt a háború kirobbantására, a háború gépezete beindult, így 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent a Szerbeknek. Németország, Franciaország és Oroszország is hadat üzent egymásnak.

Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia királya ezekkel a szavakkal indította el az első világháborút:

„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!”

Akcióba lendültek a különféle titkos kémszervezetek a gyors győzelem érdekében.

Magyarország szerepe az első világháborúban:

Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének – Ferenc Ferdinánd – meggyilkolását a Monarchia alkalmasnak találta arra, hogy megbüntesse Szerbiát, melyet a németek támogattak annak reményében, hogy Oroszország nem mer hadba lépni. A németek azt is feltételezték, hogy Anglia semleges fog maradni. Ebből született meg a Monarchia ultimátuma, melyet egy szuverén állam – Szerbia – nem fogadhat el. Mindenki az ultimátum mellett voksolt, kivéve Tisza Istvánt, aki a királyhoz írt memorandumában a háború ellen tiltakozott.

Tisza attól tartott, hogy ha Románia és Oroszország is hadat üzen Szerbia támogatására,  és akkora hatalmas túlerővel szemben nem fognak bírni. Július 19-ére az ultimátum egyhangúvá vált, de Belgrád csak részben fogadta azt el. 1918. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának.

Nemcsak a politikai feltételezések, de a stratégiai tervek is tévesek voltak. A németeknek nem sikerült megtörniük Franciaországot, az oroszok gyorsabban mozgósították csapataikat, mint ahogy várták. A „mire a levelek lehullnak” véget fog érni a háború hiú ábránddá vált, mert négy éven át húzódó, hatalmas, az eddigieknél pusztítóbb háborút robbantottak ki.

Magyarország háborúzott a balkáni, az orosz és az olasz fronton. Hamar kiderült, hogy a Monarchia csapata nincs jól felszerelve, kiképezve, amiért nagy emberveszteséggel fizettek, ráadásul a német seregek felszerelés és kiképzés terén is a Monarchia felett állt jóval.

Sok gondot okozott a hadsereg ellátása, rossz minőségű felszerelés szállítása, nyersanyaghiány jellemezte azt.

Magyarországnak ugyan nem volt érdeke a háborúban, és Tisza István mindent meg is tett, hogy hazánk ne lépjen hadba.

Az oroszok 1914-ben az uzsoki szoroson keresztül bejutottak Magyarországra, Máramarosszigetet el is foglalták.

Magyarország belső helyzete is egyre rosszabbra fordult, mert minden réteget érintett a veszteség, az élelmiszerhiány, a tüzelőhiány, hadi munka.

A magyar kormányt IV. Károly arra utasította 1917. április 28-án, hogy népjóléti javaslatokat készítsen, tűzze ki a választójog kiterjesztését. Eredményeképpen tömegmozgalom bontakozott ki a választójog kibővítéséért és a béke megteremtése miatt. Ekkor ünnepelték meg először május elsejét. Sztrájkoltak az iparban és a bányászatban is.

1917. május 23-án Tisza István lemondott, júniusban Esterházy Móric vezetésével új kormány alakult. Esterházy nem viselte el a miniszterség terhét, és Wekerle Sándor került a kormány élére, immáron harmadszor.

A választójogi viták voltak a politika középpontjában, de egyre jobban felszínre kerültek a társadalmi és politikai elégedetlenség miatti sztrájkok katonai lázadások formájában. Wekerle lemondott ugyan többször, de újból a kormány élére állt.

A király ígéretet tett, hogy a háború után elfogadja a magyar hadsereg követeléseit, de ezzel sem tudta stabilizálni hazánkban a politikai helyzetet.

Egy francia nagykövet feljegyezte Miklós cár terveit 1914-ben, miszerint:

„- És Ausztria-Magyarországgal mi lesz?

– Ha győzelmes csapataink a Kárpátokon belülre kerülnek, ha Olaszország és Románia is belép a háborúba, akkor Ausztria-Magyarország aligha éli túl azokat a területi áldozatokat, amelyekre Ferenc József rákényszerül. S akkor, mivel az osztrák-magyar együttműködés csődbe jutott, feltételezem, hogy a két állam nem akar továbbra is együttmaradni, legalábbis a jelenlegi feltételek között…Magyarország, ha Erdélyt elveszíti, aligha tarthatja tovább uralma alatt a horvátokat. Csehország legalábbis önrendelkezését fogja kívánni, vagyis Ausztria a hajdani örökös tartományára, a német Tirolra és Salzburg tartományra zsugorodik.”

Ezt eleinte nem támogatták Oroszország szövetségesei, de később bizonyos pontokban engedtek, melyek hozzájárultak, hogy kialakuljanak a hazai nemzetiségek belföldi és külföldi tevékenységei.

1918-ban Wilson amerikai elnök 14 pontot tett közzé a béke alapelveiről, melyben érintette a Monarchiát is:

„Ausztria-Magyarország népei részére, amelynek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.”

1918 áprilisában a Monarchia nemzetiségi vezetői Rómában arról döntöttek, hogy állami önállóságot akarnak és nem hajlandóak tovább az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül élni, melyet az Amerikai Egyesült Államok tudomásul vett és helyeselte is. Ezzel szemben a Monarchia tehetetlen volt.

Burián István külügyminiszter békejavaslatot intézett az antanthoz, amelyet elutasítottak, de az USA elnöke elfogadta tárgyalás alapként a 14 pontot, amelyet nem talált már érvényesnek a Monarchiára nézve.

A király utolsó kísérletként bejelentette, hogy Ausztriát föderalisztikus alapon felosztják, de ez sem sikerült.

1918. október 25-én létrejött a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt. Károlyiék a Szociáldemokrata Párt és a polgári radikálisok azt remélték, hogy megmentik az ország integritását.

Magyarország gazdasági élete kezdett ellehetetlenülni, a háborús veszteségek, a nemzetiségek sikeres önállósodása, a reménytelen külpolitikai helyzet, a társadalom egymással való szembenállása a forradalom felé sodorta az országot.

1918 októberében összeomlott a front és a hátország, így az osztrákok és a magyarok 1918. november 3-án írták alá a padovai fegyverszünetet.

Ausztria-Magyarorszag-fegyverletetel

Ausztria-Magyarország fegyverszünet

Ez azonban semmilyen területi rendelkezést nem tartalmazott. Károlyi Mihály Ausztriától való függetlenedését kihangsúlyozó fegyverszünetet kötött, a belgrádi egyezmény folytán a szerbek, a románok és a csehek hazánk egy részén bevezették saját közigazgatásukat.

Magyarország embervesztesége:

A Hadtörténelmi Levéltár munkatársai megpróbáltak hozzávetőleges adatokkal előállni Magyarország emberveszteségét illetően, mely szerint 3.800.000 katona állt hadba, a nemzetiségi katonák száma megközelítette a két milliót. 524 ezer katona épségben hazaért, 833 ezer pedig fogságba esett. 1.492.000 katona megsebesült, 530 ezer hősi halált halt. Tizenöt hadosztály harcképes maradt a háború végére. Súlyosbította a helyzetet a különféle betegségek terjedése, az éhezés, a fogságba esett katonák halála.

Az első világháború évei:

Dátum

Hadban állók

Frontok

1914

Antant: Franciaország, Anglia, Oroszország, Japán, Szerbia

Központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Törökország.

A Marne folyónál állóháború alakult ki.

Frontot kellett nyitni Kelet-Poroszországban és Galíciában.

Japán megtámadta a német gyarmatokat.

A török belépéssel front nyílt Dardanelláknál és Közép-keleten.

1915

Antant: Olaszország

Központi hatalmak: Bulgária

Nyugaton a központi hatalmak áttörték az orosz vonalakat.

A németek bevetik Ypernnél a harci gázt.

Az eddig tartózkodó Olaszország belépett a háborúba az antant által ígért területekért, így újabb fronton kellett harcolni a Monarchia csapatainak.

A központi hatalmak ezt az előny nem kamatoztatták.

1916

Antant: Románia

Románia belépett a háborúba, melynek katonai erejét túlbecsülték.

A Monarchia és Németország kiűzte a románokat Erdélyből és Székelyföldről.

Bruszilov visszafoglalta a központi hatalmaktól a területeit.

Az antant irányított, a központi hatalmak védekezett.

1917

Antant: Amerikai Egyesült Államok

Az USA belépését gazdasági okok vezérelték, ezzel megpecsételődött a központi hatalmak sorsa.

Oroszországban összeomlott a cárizmus.

A bolsevikok békét kötöttek a németekkel.

Az antant célja: Németország legyőzése.

1918

Sikertelen német támadások.

Németország szövetségeseinek összeomlása.

A német hadvezetés 1918. november 11-én kapitulált (feltétel nélküli megadás).

Az történelemben nem véletlenül kapta a világháború jelzőt, ugyanis az addigi legnagyobb pusztítást végző volt. Európa szenvedte a legnagyobb veszteségeket, de a hadviselők gyarmatai miatt több földrészen folytak pusztítások, ráadásul nem csak szárazföldön, hanem levegőben és vízen is. Kihasználták a modern technikai lehetőségeket, melyeket bevetettek a harcok során: tankok, tengeralattjárók, repülők, léghajók, géppuskák, aknavetők. Először használtak vegyi fegyvert, vagyis harci gázt.

Nemetek-Ypernnel

A németek bevetik a harci gázt Ypernnél

A háború tizenöt millió halálos áldozatot követelt.

Kronológiai rendben:

Dátum

Történés

1914. június 28.

Ferenc Ferdinánd és feleségének meggyilkolása

1914. július 28.

A Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel kitört az első világháború.

1914 augusztusa

Hadüzenetek és mozgósítások

1914 szeptembere

Állóháború a Marne folyónál

1914 októbere

Törökország belép a háborúba

1915 áprilisa

A németek bevetik a harci gázt

1915 májusa

Gorlicei áttörés

Olaszország belép a háborúba (antant oldalán)

1915 szeptembere

Bulgária belép a háborúba

Szerbia összeomlik

1916 februárja

Verdn elleni német támadás

1916 májusa

Tengeri ütközet Skagerraknál, német vereség

1916 júniusa

Bruszilov-offenzíva

1916 júliusa

Hadműveletek a Somme folyónál harckocsik bevetésével

1916 augusztusa

Románia belépése a háborúba (antant oldalán)

1917 februárja

Nagy októberi szocialista forradalom – Oroszország

1917 áprilisa

Az Amerikai Egyesült Államok belép a háborúba

1917 októbere

Az olasz fronton áttör a Monarchia

1918 novembere

Bolsevik forradalom az oroszoknál

1918 januárja

Wilson elnök 14 pontos béketerve

1918 márciusa

Breszti béke

Oroszország kilép a háborúból

1918 júniusa

A Monarchia utolsó offenzívája

1918 júliusa

A 2. marne-i csata

A német front összeomlik

1918. november 3.

Ausztria-Magyarország fegyverszüneti egyezménye

1918. november 11.

Németország kapitulációja

elso-vh-terkep1

Zöld: Antant és szövetségesei
Narancs: Központi hatalmak
Szürke: Semleges országok

Az első világháború vége, békekötések:

Amikor véget ért a háború, az antant országok között nézeteltérés volt, hogy a közös sikereket hogyan fordítsák saját hasznukra. Franciaország teljesen meg akarta semmisíteni Németországot biztonsági okokból, de Angliának éppen nem ez volt a célja, ugyanis nem lett volna jó számára, hogy a franciák túlzottan megerősödnek. Az oroszországi bolsevikok bekebelezés és hadisarc szolgáltatása nélküli békét akartak, míg a közép- és délkelet Európa országai önállósodásuk megerősödését tűzték ki célul.

A katonai összeomlás után elsőként Bulgária lépett ki a háborúból 1918. szeptember 29-én, majd az Oszmán Birodalom is kapitulált október 30-án.

A korábban elveszített területeit sorra szerezte vissza az olasz hadsereg, és a Vittorio Veneto-i csatában a Monarchia seregét lényegében fel is számolták az olaszok, mely a Monarchia tényleges felbomlását idézete elő. Az utódállamokban sorra törtek ki a forradalmak: Magyarországon 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, mely során a nép nemzeti lobogókat lengetve, a Kossuth nótát énekelve indultak a Várba, de a Lánchídon visszafogta a tömeget a rendőrkordon. Az emberek azt mégis áttörték, így eldurrantak a puskák, öt halott és több sebesült lett a végeredmény. Másnapra már megváltozott a rendőri magatartás, csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz.

Egy röplap szerint:

„KITÖRT A FORRADALOM! Munkások! Elvtársak! Az osztályuralom önzése elkerülhetetlen végzetszerűséggel forradalomba kergette az országot. A Nemzeti Tanácshoz csatlakozott katonai csapatok szerdán éjjel vérontás nélkül megszállták a főváros főbb pontjait, a postát, a telefonközpontot, a térparancsnokságot elfoglalták és fölesküdtek a Nemzeti Tanácsnak. Munkások! Most rajtatok a sor!Az ellenforradalom valószínűen vissza akarja szerezni a hatalmat. Meg kell mutatni, hogy ti együtt éreztek katonatestvéreinkkel! Ki az utcára! Szüntessétek be a munkát!”

A forradalom azért kapta az őszirózsás jelzőt, mert a katonák letépték a királyi monogrammal ellátott sapkarózsájukat és helyébe őszirózsát helyeztek.

Forradalmak voltak Prágában és Zágrábban is.

A Monarchia megadást kért az olaszoktól, a feltételek rögzítésével 1918. november 3-án Olaszország és Ausztria aláírták a fegyverszüneti egyezményt.

Németországban a kieli matrózok lázadása forradalommá nőtte ki magát, majd a császár lemondott a trónról és 1918. november 11-én Németország kapitulált, a hadseregek befejezték a harcot.

Közben Magyarországon is belső nehézségek támadtak, mert az arisztokrácia a reformok miatt szembe fordult a kormánnyal, a burzsoázia is elégedetlen volt, de nőtt a dolgozó osztály elégedetlensége is. Kun Béla vezetésével 1918. november24-én létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját. Kialakultak az ellenforradalmi vezető erők, felkelések robbantak ki. Megkezdődött a hajsza a kommunisták ellen. Károlyi a munkáskormányban látta a lehetőséget. Károlyi 1919. március 20-án lemondott, 21-én megalakult a Tanácsköztársaság. Az antant segítségével hazánkban győzött az ellenforradalom.

Magyar-Tanacskoztarsasag-felhivasa

Magyar Tanácsköztérsaság felhívása

A magyarországi történésekkel egy időben a szövetségesek és a központi hatalmak még hadban álltak egymással hivatalosan, mert a békeszerződést csak 1919-20 között írtál alá.

Dátum

Történés

1919. január 18.

Békekonferencia nyílik Versailles-ban

1919. június 28.

Békeszerződés aláírása Németországgal

1919. november 10.

Békeszerződés aláírása Ausztriával

1919. november 27.

Békeszerződés aláírása Bulgáriával

1920. június 4.

Békeszerződés aláírása Magyarországgal – Trianon

1920. augusztus 10.

Békeszerződés aláírása Törökországgal

Nemet-beke

Versailles-ban tárgyalták a német békét

1921 novemberétől 1922 februárjáig üléseztek Washingtonban a konferencia tagjai, hogy a távol-keleti térség viszonyait rendezzék. Sikerült elfogadni három szerződést, melyek szerint megállapodtak a kínai szabad kereskedelemről, a térség tengeri fegyverkezéséről, valamint az egymás érdekeinek tiszteletben tartásáról.

A konferencián elfogadták azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyenrangú tengeri hatalmak.

Ténylegesen 1921. november 11-én írták alá a békeszerződést, a legtöbb országban ezen a napon emlékeznek meg az első világháborúban elesettekről.

Nemetorszag

A háború áldozatai:

A négy éven át tartó mészárlás méltán emelte világháborúvá ezt az első, az addigi történelem számára mérhetetlen emberveszteséggel járó háborút.

Az Antant halott katonáinak száma 5.696.056, civil halottainak száma 4.655.757, sebesültek száma pedig több, mint 12 millió.

A központi hatalmak halott katonáinak száma 4.024.397, civil halottainak száma 5.391.000, sebesültek száma pedig 8.419.533.

Vagyis az első világháború összes halottjának száma megközelíti a 20 millió főt.

Az első világháború katonai felszerelései:

A XIX. századi elvek és a XX. századi modern technika szembenállása volt jellemző az első világháborúra. Az új, modern fegyverekhez nem tudtak a csapatok alkalmazkodni. 1917-re nagyjából integrálták a technikai vívmányokat, terjedt a drót nélküli hírközlés, megjelentek az első harckocsik és egyre inkább alkalmazták a repülőgépeket is. Ugyanakkor átszervezték a tömbhadseregeket és a tüzérség is fejlődéseken ment keresztül.

Volt néhány már korábban megalkotott fegyver, de újdonsága abból adódik, hogy az első világháborúban kezdték tömegesen alkalmazni. Ilyen volt az aknavető, a kézigránát, a harci gázok, a géppuska, a mesterséges ködösítés.

Megjelentek a páncélozott harckocsik.

Francia-tank

Francia tank

A harci gázok közül a németek alkalmazták először a mustárgázt, majd később a foszgén hatóanyagú harci gázt.

Új fegyver volt a lángszóró.

Langszoro

Új fegyver: lángszóró

A hadi célra szánt repülőgépek feladata a világháború kezdetén a felderítés és a szárazföldi egységek támogatása volt, de később elkezdődött az elfogó és vadász célra kifejlesztett repülők alkalmazása. Aztán megjelentek a bombázók, valamint a léghajók. Megfigyelésre alkalmazták a léggömböket is.

Repulogep

Repülőgép

Schwaben

Schwaben német léghajó

A tengeri hadviselésben eközben a tengeralattjárókat vetették be a németek az angolokkal szemben. A német tengeralattjárókban olyan új optikai egységek voltak, mint a periszkópok. A német tisztek távcsővel tudták kémlelni az eseményeket.

Aurora

Az Auróra

Nemet-tengeralattjaro

Német tengeralattjáró

Tengeralattjaro-gephaza

Tengeralattjáró gépháza

Az első világháború kulcsfigurái:

Név

Cselekedete

Bruszilov, Alakeszej

Orosz tábornok.

A világháború tehetséges vári hadvezére, aki Galíciában áttörte az osztrák-magyar csapatok vonalát.

Clemenceau, Georges

Francia radikális politikus, aki kíméletlenül érvényesítette hazája érdekeit a párizsi békekonferencia elnökeként.

Ferenc Ferdinánd

Habsburg főherceg, a Monarchia trónörököse, a hadsereg főparancsnoka.

Az ő és felesége meggyilkolása volt az első világháború közvetlen kiváltó oka.

Hindenburg, Paul

Német tábornagy, a keleti frontfőparancsnoka, majd a német hadsereg vezérkari főnöke.

Joffre, Joseph

1914-16 között a francia hadsereg főparancsnoka.

Lloyd George, David

Angol miniszterelnök 1916-22 között. 1919-es párizsi békekonferencián az angol delegáció vezetője.

Orlando, Vittorio Emmanuele

Olasz miniszterelnök 1917-19 között. Az 1919-es párizsi békekonferencián az olaszok vezetője.

Princip, Gavrilo

A szarajevói merénylet elkövetője Ferenc Ferdinánd és felesége ellen.

Schlieffen, Alfred

Német vezérkari főnök, akinek irányításával a központi hatalmak kidolgozta a támadási tervüket.

Wilson, Woodrow

1918-ban tette közzé 14 pontját, amelyben az igazságos békerendszer alapjait fogalmazta meg.

 

Első világháború film:

Az első világháború története – dokumentumfilm

5 kérdés – válasz:

1. Mi robbantotta ki az első világháborút? Válasz: A Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége elleni merénylet.

2. Milyen mondattal indította el Ferenc József az első világháborút? Válasz: “Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!”

3. Mikor üzent hadat a Monarchia Szerbiának? Válasz: 1914. július 28-án.

4. Kik álltak hadban egymással? Válasz: A két nagyhatalom és szövetségeseik: az antant és a központi hatalmak.

5. Hol és mikor alakult ki állóháború? Válasz: A Marne folyónál 1914-ben alakult ki állóháború.

Tartalom:

Bebesi György, B. Turi Katalin: Történelem 40 tételben: Az egyetemes és magyar történelem rendszerező áttekintése- Név- és fogalomtár, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999

Galántai József: Az első világháború, Budapest: Gondolat, 1980

Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977

Új Magyar Lexikon 6. : S-Z, Budapest: Akadémiai, 1962

Wikipedia – Első világháború

Képek:

Kiemelt kép

A világháború térképe

Ferenc Ferdinánd: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 81. old.

Ausztria-Magyarország fegyverletétel: Galántai József: Az első világháború, Budapest: Gondolat, 1980, 485. old.

Németek Ypernnél, gáztámadás: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 100. old.

Antant vs. központi hatalmak térképe

Magyar Tanácsköztársaság felhívása: Galántai József: Az első világháború, Budapest: Gondolat, 1980, 147. old.

Német béke Versailles-ban: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 153. old.

Németország: Galántai József: Az első világháború, Budapest: Gondolat, 1980, 299. old.

Francia tank: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 125. old.

Lángszóró

Katonai repülőgép

Schwaben német léghajó: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 111. old.

Az Auróra: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 135. old.

Német tengeralattjáró a felszínen: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 126. old.

Tengeralattjáró gépháza: Gondos Ernő: Az első világháború és előzményei 1870-1918, Budapest: Móra, 1977, 126. old.

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Hajsza

Erdész

Mézga

Magyarország

Csicseriborsó

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.