Május elseje a munka ünnepe. Évnegyedkezdő nap, melyet májusfa állításával és majálissal szoktak megünnepelni minden év május elsején.
Tartalomjegyzék:
A munka ünnepe – május 1.
Eredete
A dátum kiválasztása
Munkás Szent József
Szokások május elsején
5 kérdés – 5 válasz
A májusi-pünkösdi ünnepkör ünnepe május elseje. Évnegyedkezdő nap. Május elseje szokásai keveredtek a pünkösdi ünnepi szokásokkal, de mára már csak két, azonos tartalmú hagyomány fűződik hozzá:
-
májusfaállítás;
-
majális.
A pünkösd és május elseje közötti különbség akkor kezdett felerősödni, amikor 1889-ban a munkásosztály kiharcolta a munka ünnepét, ez a nap a hagyomány és a szervezett ceremóniák vonásait is magába foglalja.
A munkásosztály ünnepe, a nemzeti összefogás harcos ünnepe május elseje. Nevezik még a munka ünnepének is.
A II. Internacionálé párizsi kongresszusán, 1889-ben döntötték el, hogy minden évben május elsején ünnepelnek.
Még 1817-ben egy angol gyártulajdonos közzé tette a munkások követelését, melyben megfogalmazták azt, hogy a napi 10-16 órás munkaidőt nyolc órára csökkentsék. Ennek volt szlogenje a Nagy Feró által is megénekelt:
„Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”
„Eight hours labour, eight hours recreation, eight hours rest.”
Ahhoz, hogy ezt érvényesíteni tudják a munkások, tüntetéseket szerveztek, sztrájkoltak. A sztrájkok hamar abba maradtak, mivel nem volt törvényi háttere, így a lázadó alkalmazottaktól hamar megszabadultak, és más gyárak sem alkalmazták őket.
Később a nők és gyerekek munkaidejét ugyan 10 órára csökkentették, de 1856-ig ebben a kérdésben nem volt változás. 1856. április 21-én az Ausztrál Melbourne városában munkások sztrájkoltak a nyolc órás munkaidő kiharcolása érdekében, és ez eredményesen is zárult. Tüntetéseikkel elérték a rövidebb munkaidőt, ami még a munkabért sem kurtította meg, így ez volt az első ilyen munkás megmozdulás a világon, amivel retorzió nélküli sikert értek el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a munka ünnepe és a majálisok kialakulása.
Miért május elseje?
1886. május 1-jén az Amerikai Egyesült Államokban (Chicago) munkások sztrájkoltak a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ám ez a negyedik napra eldurvult, és május 4-én a tüntetők közé vegyült anarchisták bombát dobtak a rendőrök közé. A rendőrök ezt golyókkal viszonozták, aminek eredményeképp meghalt 7 rendőr és 4 tüntető. Sok sérült is volt, de a letartóztatástól félve nem jelentkeztek ellátásra a kórházakban.
Haymarketi vérengzés
1886-ban az alakuló kongresszus, az 1886. évi haymarketi vérengzés áldozatainak emlékére választották meg május elsejét a nemzetközi munkásünnep napjának.
Nemzeti ünneppé válása:
A II. Internacionálén (Párizs, 1889. július 14.) határozták el, hogy a következő év május elsején emlékeznek meg a három évvel korábban történt amerikai történésekről úgy, hogy a szakszervezetek, munkásszerveződések együtt, világszerte felvonulnak a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért és a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. Ez a szerveződés olyan jól sikerült, hogy az USA-ban 1891-ben hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé tették. Az Internacionálé március 8-át érvényesítette a Nemzetközi nőnap hivatalos dátumává.
1890 és 1914 között a munka ünnepe a munkásság politikai jogaiért és a munkaviszonyok javításáért zajlottak, a XX. században országos jellegűvé váltak a tüntető felvonulások. Ezt az első világháború megakadályozta.
1919-ben az ún. Vörös Májust a proletár nemzetköziség jegyében ünnepelte Magyarország.
A kommunista párt arra törekedett 1919 és 1945 között, hogy május elsejét a fasizmus ünnepévé tegyék. A szocialista és a munkásmozgalmak működése, a munkások jogaiért való küzdelem során ez a munkásünnep lassan kezdte nemzeti ünneppé kinőni magát, a szocialista blokkokban pedig nemzetközi szocialista ünneppé vált. A szocialista országokban a munkások ünnepe név helyett a munka ünnepe kifejezést használták, mert ez jobban megfelelt a szocialista politikai rendszernek.
Május elseje nem csak a munka ünnepe. A katolikus egyház ezen a napon Józsefre emlékszik, aki ács volt, Jézus nevelőapja. XII. Piusz pápa 1955. május 1-jén rendelte el Munkás Szent József ünnepét. Szent József ünnepe korábban március havában volt.
Munkás Szent József
Szent József a munkások és a munka védőszentje. IX. Piusz pápa a katolikus védőszentjévé nyilvánította.
Legrégebben a kelták ünnepelték május elsejét Beltane ünnepeként, valamint a germán országok Walpurgis éjszakáját, de az ókori görögök és rómaiak is ünnepeltek ezen a napon. Bár az ünnep eredete nem teljesen egyértelmű, de nagy valószínűséggel a nyár első napját, a termékenység kezdetét ünnepelték.
Május hónap nevét Maia istennő nevéből származtatják, akinek május elsején mutattak be áldozatot. Maia a föld termését oltalmazó istennő, és az ezen az ünnepnapon tartott majális a latin maialis szóból származik.
Májusfa:
A májusfa ismert még májfa, hajnalfa vagy jakabfa néven is. A természet újjászületésének szimbóluma, a tavaszi szokások Európa-szerte ismert kelléke. Május elseje a tavasz örömünnepe is, amikor májusfát állítanak.
E szokás magyarázataként meg szokták említeni Fülöp apostol szerencsés megmenekülését és keresztfán való vértanúságát. De ugyanúgy magyarázatként szolgál Jakab apostol vértanúsága is, ezért is nevezik a székelyeknél a május elsején virradatkor felállított májusfát Jakab fának vagy hajnalfának.
A XV. századból már vannak feljegyzések erről a szokásról, de nagy valószínűséggel régebbi eredetű. A májusfa állításának hagyománya az életfára vezethető vissza.
A magas, a törzsén gallyaitól megcsupaszított fát a legények éjszaka kivágták és hajnalra állították fel szeretőjük háza előtt. Sok helyen csak a bíró, a pap háza és a templom előtt állították fel a májusfát és a lányos házak előtt csak kisebb fa díszlett. Gyakran díszítették szalagokkal, hímes tojásokkal, borospalackokkal, úgy ásták be a földbe.
Májusfa
Ez a szokás sok helyen május elsején volt esedékes, de az ország északi és nyugati részén pünkösdkor is állítottak. Ebből is érzékelhető hogy a két ünnep között milyen szoros a kapcsolat.
A XVIII. században szokás volt hazánkban a templomokban is májusfát állítani.
Majális:
Május elsején tartott örömünnep, melyhez nálunk népszokás fűződik, miszerint a legények reggel zeneszóval bejárják a falut és májusfát állítanak a lányok háza előtt. Mára már a majális összefonódik a május elsejei ünneppel.
Majális
Tágabb értelemben majálisnak szokták nevezni a szabadban tartott táncos mulatságokat, ahol zenés, táncos műsorokat adnak elő, kirakodóvásár és vidámpark van.
1. Mikor van a munka ünnepe? Válasz: Minden év május elsején.
2. Melyik egyházi ünnep hagyományaival keveredik a munka ünnepének szokásai? Válasz: Pünkösd ünnepével.
3. Mi volt az 1817-es brit munkássztrájk szlogenje? Válasz: Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.
4. Melyik vérengzés áldozatainak emlékére választották meg május elsejét a munka ünnepévé? Válasz: A chicagói haymarketi vérengzés áldozatainak emlékére tűzték ki a munka ünnepét május elsejére.
5. Milyen szokások jellemzők a munka ünnepén? Válasz: Májusfa állítása és majális.
Tartalom:
Új Magyar Lexikon : 4. K-Me, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962
Magyar Néprajzi Lexikon 3. kötet : K-Né, Budapest: Akadémiai, 1980
Képek:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
