Az állatvédelem az állatok kínzásának, pusztításának megakadályozása, megfelelő tartásuk, gondozásuk érdekében társadalmi és hatósági intézkedések megtétele propagandával és olyan egyesületek közreműködésével.
Tartalomjegyzék:
Állatvédő szervezetek Magyarországon
Állatvédelem:
“Egy olyan világban, amelyben a kardszárnyú és a palackorrú delfinek jól megkülönböztethető kulturális csoportokat hoznak létre, ahol a varjak eszközt használnak, a csimpánzok erkölcsi megfontolásra képesek, az elefántok empátiát éreznek, és még a szalamandrák és a pókok is mutatnak bizonyos személyiségjegyeket, ott nehéz azt érvekkel alátámasztani, hogy az emberi faj biológiailag bármilyen módon egyedülálló lenne.”
Michael Brooks
Az állatvédelem ott kezdődött, amikor az ember megkezdte az állatok háziasítását, róluk gondoskodnia kellett. Ez a törődés természetesen az ember érdekében történt, így alakult ki az állategészségügy, mely az állatvédelem fontos része.
Az állatok fontosságának megítélése vallási és filozófiai kérdés volt az ókor és középkor embereinek, de a tudomány fejlődésével más tudományágak is kialakították nézeteiket a témával kapcsolatban.
Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, az ember alatt foglalnak helyet.
Püthagorasz azt vallotta, hogy amíg az emberek könyörtelenül pusztítják a nála alacsonyabb szinten lévő állatokat, addig nem lehet béke és egészség.
Teophrasztosz azt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek, de a nyugati filozófia Arisztotelész nézeteit osztotta és ezt a Biblia is erősítette. Aquinói Szent Tamás és Szent Ágoston hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek, a keresztények meg elfogadták.
A judeizmus már azt tanítja, hogy az állatoknak minél kisebbre kell csökkenteni az állatoknak okozott fájdalmat, kényelmetlenséget, de az iszlám már úgy véli, hogy az ember kiszolgálói az állatok.
Igazi áttörést jelentett Charles Darwin evolúció elmélete, miszerint az ember az állatvilágból emelkedett ki.
A XIX. századi Angliában jött létre az első állatvédelmi mozgalom a fájdalomcsillapítás nélküli állatkísérletek végzése ellen. 1822-ben elfogadtak a háziállatok védelmében egy törvényt és 1824-ben létre az első állatvédő egyesületet (Royal Society for the Prevention Cruelty to Animals – RSPCA). Honlapja.
Egyre inkább felismerték, hogy az állatvédelem előmozdításáért fel kell hívni a társadalom figyelmét, és jogszabályozni kell.
A World Society for the Prevention of Animals (WSPA) egy olyan nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Angliában van és arra hivatott, hogy a különböző országok állatvédelmi szervezeteinek munkáját összehangolja. Fő tevékenységük az állatokkal szembeni kegyetlenkedés, fájdalom enyhítése. Weboldala.
Az állatvédelem területén egyre több nagy szervezet harcol (RSPCA, WSPA), de önálló kis szervezetek is fellépnek ezen a téren.
Utilitarizmus: Úgy kell cselekedni, hogy a lehető legnagyobb jót érjük el, a tevékenység következménye számít. Az emberek nem egyenlő mértékben veszik figyelembe az ember és az állat érdekeit. Mindig az emberi haszon számít többet. Így alakulhatott ki az intenzív állattenyésztés is. Az utiliarista nézet elfogadja azt, hogy egy bika megölésével járó esemény kevésbé számít az emberek szórakoztatásából származó haszonnal szemben.
Határozott állatjogi irányzat: a tevékenység vagy jó vagy rossz. Az embereknek kötelességgel kell lenniük az állatokkal szemben. Az állatoknak joguk van arra, hogy az ember ne bántsa, ne ölje meg.
Hibrid nézet: Az előbbi két nézet között helyezkedik el, vagyis állatfajtól függ, hogy mit tehetünk meg az állatokkal és mit nem, de kis kényelmetlenség vagy humánus halál megengedett.
1980-ban Oroszországban rendelkezett a törvény az állatok védelméről, de leginkább a vadfajokkal foglalkozott.
Franciaországban 1976-ban fogadták el a természetvédelmi törvényt, amely kimondja, hogy minden állatról köteles a gazdájának gondoskodni a megfelelő ellátásról.
1972-ben lépett életbe Németországban az állatvédelmi törvény, amely már haladó szellemiséget képvisel.
Svájcban minden kanton 1981-ben fogadta el a nagyon korszerű törvényt, mely még az állatok megijesztését is tiltja.
Ausztriában már 1909-ben volt egy járványokkal foglalkozó törvény. Dániában 1950-ben, Belgiumban 1975-ben, Nagy-Britanniában 1984-ben, Svájcban pedig 1989-ben korszerűsítették az állatvédelmi törvényt.
Az Amerikai Egyesült Államokban nincs kizárólagos jogszabályzás alatt az állatvédelem.
Az Európai Unió törvénykezés kiterjed a vágóállatok védelmére, az állatok szállítására, a haszonállatok védelmére, a vadon élő állatok állatkerti tartására, állatkísérletekre, halállomány védelem, természetvédelem.
A hazai állatvédelem története megegyezik a nemzetközivel.
III. Károly nevéhez fűződik az első állatvédelemnek tekinthető jogszabály, de az első igazán és kizárólag ezzel foglalkozó törvény 1870-es, melynek XL. pontjában az állatkínzást bűncselekménynek mondta ki. Az 1878-as Büntető Törvénykönyv az állatot ingó tulajdonnak tünteti fel, de a szándékos rongálásért már büntetni lehet.
Szakmai lapok közöltek az állatok védelmében cikkeket, és 1845-ben dr. Balogh Pál kezdeményezésére jött létre az első állatvédő egyesület. 1883-ban Herman Ottó, Fenyvessy Ferenc, Királyi Pál és Werther Albin megalapították az Országos Állatvédő Egyesületet, majd több városban is alakultak állatvédő egyesületek. 1910-ben már több ezer tagja volt, Állatvédelem folyóirata havonta jelent meg. Munkájukkal segítették a törvényhozókat. Céljuk az állatvédelem eszméjének terjesztése volt, valamint ennek a gyakorlatban is való alkalmazása. Az egyesület a második világháborúig jól működött, ugyanis állatmenhelyeket tartottak fent, 1901-től megtartották a Madarak és Fák Napját (március 18.) minden évben.
Az állatok védelme társadalmilag elvárt és hasznos tevékenység. Hazánkban az állatvédelem alapját az 1998-as állatvédelmi törvény határozza meg.
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről.
Az állatvédelem az állatok kínzásának, pusztításának megakadályozása, megfelelő tartásuk, gondozásuk érdekében társadalmi és hatósági intézkedések megtétele propagandával és olyan egyesületek közreműködésével.
A természetvédelem része. Programjában nem csak házi és vadon élőállatok védelme szerepel, hanem a ritka, kihalás szélén álló állatfajok védelme is beletartozik.
Büntetőjogi következményt von maga után a védett gerinctelen és gerinces állatfajok pusztítása, károsítása.
Minden ember kötelessége, hogy az állatok jó közérzetének biztosítása, fogalmazza meg a törvény. Az állatok érezni, örülni, szenvedni képesek, ezt nekünk tiszteletben kell tartanunk.
Az emberi terjeszkedés, mészárlás hatására fajok sora tűnik el a Föld színéről nap mint nap. A természetes szelekció során is pusztulnak ki állatfajok, de a legnagyobb irtást az ember végzi. Cirkuszokban, állatkertekben tengődnek az elhanyagolt állatok, de a szépségipar fejlődéséért is komoly árat fizetnek bizonyos állatfajok.
– a szabadság korlátozása,
– szenvedés,
– halál okozása.
Állatvédő szervezetek Magyarországon:
Szervezetek, egyesületek jegyzéke megyére lebontva.
Magyarországon:
A természetvédelmi hatóságok által védelem alá helyezett fajok egyedei a védett állatok, melyek elejtése, háborgatása, élőhelyük zavarása tilos és büntetendő. Hazánkban több mint 6000 védett állatfaj van.
A 13/2001-es KöM rendelet mellékleteiben találhatóak meg a védett állatfajok listája:
A világ védett állatainak listája.
Idézetek, gondolatok az állatvédelemről.
Adója 1 %-át felajánlhatja állatok mentésére, gyógyítására, gondozására.
Mindegyik állatvédő szervezet rendelkezik adószámmal, melyre utalhatjuk az 1 %-unkat. Az állatvédők menhelyeket működtetnek, ahol a beteg, megkínzott, elárvult állatokat gondozzák, gyógyítják, felkészítik az új családhoz való adoptálásra. Emberfeletti munkával mentik a rászoruló állatok életét, akinek ellátása, orvosi vizsgálatai, gyógykezelése rendkívüli költségeket ró a szervezetekre.
Az állatvédők legtöbbször civil munkájuk mellett végzik az állatok napi ellátását. Non-profit szervezetek, vagyis nincs bevételük, így egyedüli bevételük az őket segítők adománya, pályázati összegek, valamint az adózók 1 %-ának felajánlása lehet.
Minden, ami az állatvédelemmel kapcsolatosan fontos lehet!!!
1. Mi a neve az első állatvédő egyesületnek? Válasz: RSPCA – Royal Society for the Prevention Cruelty to Animals.
2. Mikor alapították az első szervezetet és hol? Válasz: Angliában, 1824-ben.
3. Mikor alapították meg hazánkban az Országos Állatvédő Egyesületet? Válasz: 1883-ban.
4. Melyik törvény szabályozza az állatvédelmet? Válasz: Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről.
5. Az adófizető állampolgárom mivel segíthetik az állatvédő egyesületek áldozatkész munkáját? Válasz: Az adójuk 1 %-ának felajánlásával támogathatjuk az egyes szervezetek tevékenységeit.
Tartalom forrása:
Magyar nagylexikon 1. : A- Anc
Képek forrása:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
