I. Szulejmán oszmán szultán korának egyik legnagyobb hatású török uralkodója volt. Apja I. Szelim volt. Kitűnt, mint hadvezér, de fejlesztette a kereskedelmet, a földművelést, az ipart is. Zsarnok és kegyetlen fejedelem volt.
Tartalomjegyzék:
I. Szulejmán oszmán szultán
Asszonyai
Hürrem intrikái
Hadjáratai
Ábrázolása miniatúrákon
5 kérdés – 5 válasz
I. Szulejmán oszmán szultán 1494. november 6-án vagy 1495. április 27-én született a törökországi, Fekete-tenger parti városban, Trabzonban. Apja I. Szelim oszmán szultán volt. 1566. szeptember 6-án halt meg Szigetváron.
A tizedik oszmán-török szultán volt, aki 1520-tól haláláig uralkodott.
Európában Nagy, Dicsőséges jelzővel illették, hazájában pedig a Törvényhozóként emlegették.
Kitűnt, mint hadvezér, de korának egyik legnagyobb hatású török uralkodója is volt, aki fejlesztette a kereskedelmet, a földművelést, az ipart is. Zsarnok és kegyetlen fejedelem volt. Azonban a csaták java részének stratégiai elképzelései hibások, eredménytelenek voltak, kereskedelmi elképzelései alapjaiban elhibázottak voltak.
I-Szulejman
Már édesapja felfigyelt kormányzó képességére, igazságérzetére, szigorú erélyességére.
(I. Szulejmán néven már volt egy korábbi uralkodó (1403-1411), aki az Oszmán Birodalomnak csak egy pici részét, inkább európai területeket örökölt apjától, I. Bajezidtől. Az oszmán történelem sosem említi őt a szultánok között, mégis az európai forrásokban őt szerepeltetik I. Szulejmánként. Így az igazi I. Szulejmán szultánt sokszor csak II. Szulejmán nevet kapta.)
Törvényes felesége Hürrem volt. Több ágyasától is született gyermeke. Források szerint megfojtotta a szultán Mahidevran szutánát, aki fiának, Musztafa herceg anyja volt, azonban ez nem igaz. Hürrem megjelenése erős ellenszenvet keltett Mahidevranban, így a két nő többször került egymással összetűzésbe, mely nem egyszer fizikai bántalmazásban is megnyilvánult. I. Szulejmán, Mustafa herceg halála után Bursába száműzte az ágyasai közé a nőt, mert már nem volt helye az uralkodói családban, de ez nagyon enyhe büntetésnek számított.
Mahidevran szultána
Hürrem
Hürrem, eredetileg Alexandra Lisowska néven született, egy ukrán pap lányaként. 1520-ban Isztambulba vitték rabszolgának, majd a szultán háremébe került be. Itt kapta meg a Hürren, azaz Vidám nevet. A szultán rajongott érte, minden idejét vele töltötte, legtitkosabb terveit is megbeszélte vele. I. Szulejmán szultán kedvenc ágyasa volt, majd feleségül is vette, ami ritkaságszámba ment.
I. Szulejmán szultán törvényes felesége híres volt szépségéről, de intrikus természetéről is. A birodalomban is ő uralkodott, de még I. Szulejmán felett is hatalma volt, akit még arra is rávett, hogy elsőszülött fiát, Musztafát megölje. Musztafa kormányzó volt. Amikor I. Szulejmán uralkodása végéhez közeledett, nagy rivalizálás tört ki Musztafa és féltestvérei (Hürrem és I. Szulejmán fiai) között. Hürrem, hogy Szelim fiát támogassa, Musztafa ellen fordította Rüsztem pasát, aki hamis levelet írt a szultánnak. A levélben az állt, hogy Musztafa saját apja ellen felkelést szít, emiatt a szultán kivégeztette saját fiát.
Valószínűleg ugyanilyen okok miatt esett áldozatul Ibrahim pasa és Kara Ahmed pasa nagyvezírek is. Aljas tevékenységeiben segített Hürremnek lánya, Mihrimah és veje, Rüsztem pasa is. I. Szulejmán rájött a cselszövésekre, de szerelme olyan erős volt a nő iránt, hogy nem küldte el, sőt hiába éltek távol egymástól, a kapcsolatot mindig tartották. Hürrem halála után 8 évig gyászolta feleségét. Mihrimah lépett anyja örökébe, aki a lehető legjobban hasonlított rá. Egyedül ő tudta megnevettetni a szultánt.
A Magyar Királyság veresége:
I. Szulejmán oszmán szultán 1520-ban került trónra.
A sorozatos térhódítással Magyarország határossá vált már az Oszmán Birodalommal, és a hadszíntér fokozatosan országunkban alakult ki.
I. Szulejmán első hadjáratán Nándorfehérvárt célozta meg. Mivel a magyar határvédelemnek mozgósítási nehézségei és személyes ellentétei is voltak, így nem tudták a támadást kivédeni.
A Habsburg-francia háború védtelenné tette Magyarországot. 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában legyőzte a magyar sereget és Budát, mely hosszú időre eldöntötte országunk sorsát.
Than Mór: A mohácsi csata /1856/
Kettős királyválasztás, polgárháború Magyarországon:
Szapolyai János (magyar király) és I. Ferdinánd (magyar és cseh király) között dúló küzdelemben (magyar polgárháború) Szapolyait támogatta I. Szulejmán szultán azért, hogy nehogy a magyar korona Habsburg kézbe kerüljön. 1529-ben a Salm Miklós által vezetett védelem olyan erős volt, hogy a szultán kénytelen volt feladni a küzdelmet. 1532-ben is sikertelenül ostromolta Bécset, melyet Jurisics Miklós kőszegi védelmezése tett emlékezetessé.
Ha sikerült volna Bécset bevennie I. Szulejmánnak, az Magyarország számára a teljes beolvadását eredményezte volna az Oszmán Birodalomba.
1538-ban Szapolyai és I. Ferdinánd kibékültek. Beismerték, hogy egyikük sem tudja a másikat legyőzni, és a váradi béke szerződésében ketté osztották az országot. A keleti rész Szapolyaié, a nyugati pedig I. Ferdinándé lett. Szapolyai János halála után pedig az egész országot megkapja I. Ferdinánd. Szapolyai ekkor már idős volt, és mivel se felesége, se örököse nem volt, így elfogadta a szerződést. A szerződésbe a biztonság kedvéért belevették, hogy ha netán Szapolyainak fia születne, I. Ferdinándot akkor is kárpótolni kell egy német hercegséggel. Ez azonban titkos mozzanat volt, mert I. Szulejmán szultánnak nem tetszett volna. Az egyezményt senki nem vette komolyan, olyannyira, hogy I. Ferdinánd mindenről tájékoztatást adott I. Szulejmánnak. Ezt azért tette, mert abban reménykedett, hogy ha a szultán megtudja ezt az árulás, akkor megvon minden segítséget ellenfelétől, Szapolyaitól. Ezt meghiúsította az akkor 52 éves magyar király, mert feleségül vette Jagelló Izabellát, akitől megszületett János Zsigmond nevű fia. Hamarosan meghalt Szapolyai, de halála előtt megeskette Fráter Györgyöt, hű tanácsadóját, hogy János Zsigmondot a trónra juttatja.
A török hódoltság létrejötte:
1540-ben Szapolyai halálos ágyán megígértette Fráter Györggyel, hogy fiát trónra juttatja. 1541-ben I. Szulejmán szultán Jagelló Izabellának és fiának, János Zsigmondnak adta Erdélyt, hogy a keleti rész biztosítva legyen, majd a szultán Nyugat-Magyarország ellen fordult. Mivel Fráter György nagyon jó politikus volt, állammá szervezte azt. Vagyis a szultán hozzájárult az Erdélyi Fejedelemség létrejöttéhez.
Az 1542-es Buda visszafoglalását megcélzó német vállalkozás kudarccal végződött. Ahhoz, hogy a magyarországi területeit bebiztosítsa a az oszmán szultán, 1543-ban hadjáratokat indított, így török kézre került Siklós, Pécs, Esztergom és Székesfehérvár is. A szultán pasái pedig elfoglalták Visegrádot, Hatvant, Nógrádot, így védőgyűrűt vont Buda köré.
1547-ben fegyverszünetet kötött I. Ferdinánddal a szultán. Amikor azonban 1551-ben Ferdinánd király megölette Fráter Györgyöt, megszerezte Erdélyt, így I. Szulejmán szultán újból hadba indult ellene.
1551-1552-ben a török seregek megszerezték a temesvári és a szolnoki várat is. Így a török hódoltság már kiterjedt Magyarország dunántúli részére is. Eger ostroma meghiúsult.
1562-ben 8 évre béke jött létre.
I. Szulejmán szultán halála, az utolsó hadjárat:
A 8 éves béke után a szultán János Zsigmond érdekében Miksa magyar király ellen hadba lépett, és megtámadta Szigetvárt, melyen személyesen is részt vett. A Zrínyi Miklós védelme alatt álló szigetvári ostromot a szultán már nem élhette meg, ugyanis a vár bevétele előtt két nappal meghalt. Halálát titokban tartották a hadsereg előtt, hogy ez ne befolyásolja az ostrom kimenetelét.
I. Szulejmán oszmán szultán halála után fia, II. Szelim vette át az uralkodást.
A szultán keleti háborúi:
I. Szelim (I. Szulejmán apja) legyőzte Perzsiát 1541-ben. Elfoglalta Kurdisztánt, Mezopotámiát, később pedig Szíriát és Egyiptomot is. Fia, I. Szulejmán pedig a Duna-medencére és a Földközi-tengerre helyezte a hangsúlyt.
A Perzsiát uraló Szavafidákkal mindig is szemben állt az Oszmán Birodalom, így több perzsa várost elfoglalva kijutott a Perzsa-öbölhöz. Szulejmán szultán megkezdte második hadjáratát, de a perzsa haderő kitért előlük. A szultán harmadik hadjárata sem sikerült, így 1555-ben békére adták fejüket.
Harc a Mediterráneumért:
Az Oszmán Birodalom szárazföldi hatalom maradt, mert a johannita lovagrend és V. Károly megakadályozta, hogy a török beférkőzzön a Mediterráneumba. Azonban I. Szulejmán szultán Rhodoszt elfoglalta 1522-23-ban, és felszámolta a még megmaradt keresztes támaszpontokat a Földközi-tenger keleti részében. Velence továbbra is tartani akarta a békét, valamint I. Szulejmán bebiztosította tengeri uralmát hatalmas hajóhadával és a berber kalózok oszmán fennhatóság alá kerülésével.
I. Szulejmán szultán és V. Károly harcai a Földközi-tenger nyugati részén dúltak, emiatt a törökök rendszeresen fosztogattak Szicíliában, Itáliában és Spanyolországban. A francia és török flották összefogtak.
V. Károly és a spanyolok királya a johannitáknak adta Máltát, ők pedig részt vettek a háborúkban és 1565-ben vissza is verték a szigetet támadó törököket.
Később sikerült megszerezni az oszmán csapatoknak a Mediterráneumot, de 1571-ben, a szultán halála után a török hajóhadra vereséget mértek a spanyol és velencei flotta.
Nándorfehérvár bevétele után
Mohácsi csata
I. Szulejmán átadja Szapolyainak a Szent Koronát
I. Szulejmán, Jagelló Izabella és a kis János Zsigmond
1. Európában milyen jelzőkkel illették I. Szulejmánt? Válasz: Nagy, dicsőséges jelzőt használták rá.
2. Hányadik török szultán volt? Válasz: A tizedik oszmán-török szultán volt.
3. Ki volt I. Szulejmán szultán apja? Válasz: I. Szelim oszmán szultán volt.
4. Hogy hívták törvényes feleségét eredetileg és a becenevén? Válasz: I. Szulejmán feleségét eredetileg Alexandra Lisowska volt, a szultán háremébe való bekerüléskor kapta a Hürrem (vidám) nevet.
5. Hogy hívták a szultán elsőszülött fiát, akit megöletett? Válasz: Musztafa.
Tartalom:
Magyar nagylexikon, Szp-Ung : 17 kötet, Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2003
Wikipedia – I. Szulejmán szultán
Képek:
Nándorfehérvár bevétele után – miniatúra
I. Szulejmán átadja Szapolyainak a Szent Koronát – miniatúra
I. Szulejmán, Jagelló Izabella és a kis János Zsigmond – miniatúra
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
