A kommunizmus társadalmi forma, ahol a közösség (társadalom) a termelésben és elosztásban egyformán részesül “szükségleteiknek megfelelően” politikai eszme. A kommunizmus (communnis, lat.) a francia commune szóból került a német nyelvbe, illetve a magyarba (1842).

Tartalomjegyzék:

Fejlődése, alakulása
Alapelvei
Fekete könyve
Magyarországon
Áldozatainak emlékezete

Kommunizmus

A kommunizmus fejlődése, alakulása

Az első meghatározása a kommunizmusnak- munkamegosztás, egyenrangúság (nők-férfiak) szabadság (rabszolgák)-, Platón görög filozófus művében (Az állam) fogalmazódik meg. Thomas More az 1513-ban, Utópia könyvében ír a kommunizmus egy új megfogalmazásáról. Az angol gondolkodó a keresztény vallást alapul véve az ősközösségekben látta az ideális kommunizmust. Az elmélet szerint nincs szükség magántulajdonra és fizetőeszközre.

Karl Marx (1918- 1883) és Frieddrich Englis (1820—1895) és a több nemzetiségből kommunisták álláspontjaikat, céljaikat kiadványában jegyezték le. A kommunista kiáltványt (1848) több nyelven jelent meg (angol, francia, német, olasz, flamand, dán).

A kommunista kiáltvány fejezetei:

I. Burzsoák és proletárok

II. Proletárok és kommunisták

III. Szocialista és kommunista irodalom

1. A reakciós szocializmus

2. A konzervatív vagy burzsoá szocializmus

3. A kritikai-utopikus szocializmus és kommunizmus

IV. A kommunisták viszonya a különböző ellenzéki pártokhoz

Bővebben a Marxista Internet Archívum oldalán olvasható.

A kommunizmus főbb irányzatai:

Leninizmus
Marxizmus
Marxizmus- leninizmus
Reformkommunizmus
Sztálinizmus
Tanácskommunizmus

A kommunizmus jelképei:

Vörös színű zászló

Ötágú vörös színű csillag

Sarló és kalapács keresztezve (szovjet jelkép)

Felemelt ököl

Mozgalmi dal: Internacionálé

Forrás:

lexikon.katolikus.hu, hu.wikipedia.org

A kommunizmus alapelvei (Frieddrich Engels, 1847)

Friedrich Engels

A kommunizmus kérdései:

Mi a

kommunizmus?
a proletariátus?

Így hát nem mindig léteztek proletárok?

Hogyan keletkezett a proletariátus?

Milyen

feltételek között megy végbe ez az eladás, a proletárok munkájának eladása a burzsoáknak?
munkásosztályok léteztek az ipari forradalom előtt?

Miben különbözik

a proletár a rabszolgától?
a proletár a jobbágytól?
a proletár a kézművestő?
a proletár a manufaktúra-munkástól?
különböznek a kommunisták a szocialistáktól?

Mik voltak a legközelebbi következményei

az ipari forradalomnak a társadalom burzsoákra és proletárokra való szétválásának?
a további következményei?

Mi következik ezekből a szabályszerűen megismétlődő kereskedelmi válságokból?

Milyennek kell lennie ennek az új társadalmi rendnek?

Ezek szerint korábban nem volt lehetőség a magántulajdon eltörlésére?

Lehetséges lesz-e

a magántulajdon megszüntetése békés úton?
a magántulajdon eltörlése egy csapásra?

Végbemehet-e majd ez a forradalom egyetlen egyedülálló országban?

Mik lesznek a következményei a magántulajdon végleges kiküszöbölésének?

Milyen

befolyása lesz a kommunista társadalmi rendnek a családra?
lesz e forradalom fejlődésének folyamata?
lesz a kommunista szerveződés magatartása a fennálló nemzetiségek irányában?
lesz a magatartása a fennálló vallások irányában?

Mi a kommunisták viszonya korunk többi politikai pártjához?

Forrás és a válaszok elolvasható a: wikiforrás oldalán
Frieddrich Engels: A Kommunizmus alapelvei megvásárolható a bookline.hu – n.

Kép forrás: friedrichengels.com

Livere du communissme: A kommunizmus fekete könyve

Le Livere du communissme című könyv nem csak a kommunizmus áldozataira emlékeztet, hanem a bűn szerepét is megvizsgálják a szerzők. Az 1997 novemberén megjelent könyv felkavarta mind a történészeket, mind a politikai köröket. A könyv egy- egy részt szentel az ázsiai országoknak- Szovjetunió, Kína, Észak-Korea, Vietnam, Laosz, Kambodzsa- Keret- európai és a harmadik világ országainak kommunista eseményeire. A könyv kitér az áldozatokra is, a halottak száma körülbelül 100 millió: Szovjetunió 20 -, Kína 65-, Vietnam és Kelet Európa 1-1-, Észak- Korea és Kambodzsa 2-2-, Afrika 1, 7-, Afganisztán 1, 5 millió, Latin – Amerika 150 ezer, kommunista pártok (hatalom nélküliek) és mozgalmak 10 ezer áldozat.

A kommunizmus fekete könyv szerzői: a szerkesztő Stéphane Courtois, Nicolas Werth, Jean- Luis Panné, Karel Bartosek, Jean- Luis Margolin.

A kommunizmus fekete könyve megvásárolható: bookline.hu -n vagy elolvasható a: scribd.com

Forrás:

hu.wikipedia.org

Kommunizmus Magyarországon

1949 augusztus 20-tól 1989 október-23 között Magyarország államformája: Népköztársaság. Az egypártrendszerben hatalmában (irányításában) volt a gazdaság és a rendészeti szervek is. Szovjetunió támogatásával megalakult a Magyar Dolgozok Pártja, ezt pártok egyesítésével (Magyar Kommunista Párt- Szociáldemokrata Párt) és pártok szétválasztásával (Független Kisgazdapárt). Az 1949-es választások után, augusztus, 18-án elfogadták az új alkotmányt, ami azonos a Szovjetunió 1936-os alkotmányával.

1989 –ig két korszaka volt a Magyar Népköztársaságnak:
Rákosi – rendszer 1949-1956.
Kádár- rendszer 1956-1989-ig

A kommunizmus vége:
Kádár János leváltásán gondolkodtak a nyolcvanas években az MSZMP berkein is, a korára, akaratosságára is közre játszott, Gorbacsov nézetei is változtak. A politikában a változásokat Kádár leváltásával felgyorsultak (1988), az ország miniszterelnöke Grósz Károly lett, de a változásokat nem tudta megállítani. Következő év januárjában Pozsgay Imre az 1956-os forradalmat népfelkelésnek jellemezte, valamint Kádár János elismerte tetteit. Hatalomra kerülésekor meghurcolt és kivégeztetett Nagy Imrét és társait új sírba helyezték (jún. 16.-án). Grósz Károly hatalmának elvesztése után az MSZMP megszűnt, új pártot alapítottak Magyar Szocialista Párt néven.1989 október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot .(Szűrös Mátyás).

Táborok, börtönök, terror
A szovjet megszállást követően a megbízhatatlanak vélt embereket és családtagjaikat táborokban helyezték el kegyetlen körülmények között, büntetésként, majd megfélemlítésnek szánta a kommunista vezetésű rendőrhatósági felügyelet. A gyűjtőtáborok száma megnövekedett (1945-’46), felnőttek és gyerekek együtt. A politikai rendőrség hatáskörének bővülésével a népesség fele számíthatott internálásra (szélsőjobboldali szerve, Horthy- rendszer katonatisztjei, csendőrök, besúgók, stb.). Vidéken az internáló táborokat bezárták 1946-ban, a fogvatartottak ügyeit megvizsgálták. A főváros legnagyobb internáló táborába, a Buda-Délbe gyűjtötték a továbbra is bezárva tartott polgárokat. 1949-ben a tábort Kistarcsára költöztették, a nőket és férfiakat külön elhelyezve. A következő évtől az integráltak a családokkal levelezéssel és beszélőn érintkezhettek. 1952-től felülvizsgálták az integráltak ügyeit, (amit addig csak félévente tettek meg), a cél a munkaerő és újabb vádak. Ennek oka a rabok foglalkoztatása, részvétele a termelésben., ezt a feladatot a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatóság) felügyelte 1951 december 1-től. A rabok dolgozhattak az építő– és gyáriparban valamint kőbányákban és mezőgazdaságban. 1953-ban rendelet alapján megszüntették a táborokat (kitelepítő-, internáló-, zárt-) a táborok lakóinak egy része részleges amnesztiát kapott, s volt akit fogvatartott maradt.
A szabad élet csak formalitás volt, mert munkát nem igazán kaptak a férfiak, gyermekeiket gúnyolták a közösségekben, tovább tanulni nagyon kevesen tudtak, mertek gondolni (főiskola, egyetem). A vagyonukat elosztogatták a raboskodás ideje alatt, s nem kapták vissza, valamint a hatóságok is folyamatosan ellenőrizték őket.

A Kommunista személyi kultusz Magyarországon címmel olvashatunk a Diep Jog- és tudománypolitikai folyóiratban Kapa Mátyás egyetemei docens írását.

Forrás:

hu.wikipedia.org, tortenelemportal.hu

videó: youtube.com

Kommunizmus áldozatainak emlékezete

A kommunizmus áldozatainak emlékezete

Kommunizmus áldozatainak emléknapját évente február 25-én tartják, 2000 június 13-án a magyarországi országgyűlés rendelete alapján. Az emléknapon Kovács Béla főtitkárra (Független Kisgazdapárt) is emlékeznek, akit ezen a napon, a Szovjetunió hatóságai jogellenesen letartóztatott és nyolc évig rabságban tartott.

Forrás:

kormany.hu, wikipedia.org

kép: Perkáta Online

5 kérdés 5 válasz

1, Mi a kommunizmus?- A kommunizmus társadalmi forma, ahol a közösség (társadalom) a termelésben és elosztásban egyformán részesül “szükségleteiknek megfelelően” politikai eszme.

2, Mik a kommunizmus jelképei?- Vörös színű zászló, ötágú vörös színű csillag, sarló és kalapács keresztezve (szovjet jelkép), Felemelt ököl, mozgalmi dal: Internacionálé

3,A Magyar Népköztársaságnak hány korszaka volt?- Rákosi – rendszer 1949-1956. és Kádár- rendszer 1956-1989-ig

4, Mikor volt a rendszerváltás?– 1989 október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot

5, Mikor emlékeznek meg a kommunizmus áldozatairól?- Évente február 25-én tartják

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudás szerkesztősége

Szerkesztő ajánlja olvasd el ezeket a témákat is: