Műhold
Mesterséges égitest, mely a bolygók körül kering. 1957 óta rengeteg műhold keringett a Föld körül. Energiájukat rendszerint a Napból nyerik a napelemeik segítségével. Az első műhold a Szputnyik – 1 volt.
Először Arthur C. Clarke író találta ki 1945-ben, hogy indítsanak műholdakat. 1946-tól amerikai kutatók végeztek kutatásokat német V-2 rakétákkal, illetve Aerobee rakétákkal. A legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.
Mire használja az emberiség a műholdakat?
Távközlésben, GPS rendszerként, időjárási megfigyelésre, térképek rajzolására, erdőtüzek, katasztrófa megfigyelésre, környezetszennyezés megállapítására, katonai ellenőrzés, terrorelhárítás, infrastruktúra-fejlesztésre, stb. Sokféle pályán, köztük az ún. geostacionárius pályán keringenek 36000 km magasságban. A legtöbb távközlési és időjárási műhold ilyen pályán kering. A műholdak annyi idő alatt kerülik meg a Földet, mint amennyi idő alatt az egyszer megfordul a tengelye körül. Vannak olyan műholdak, amelyek geoszinkron pályán keringenek.
Mi lesz az elhasználódott, elromlott műholdakkal, rakétákkal?
A világűrben keringenek tovább. Sajnos növelik az űrszemét mennyiségét. Ez azért is veszélyes, mert az űrbe kilőtt űrhajók könnyen összeütközhetnek velük, kárt okozva bennük. A Föld légkörébe érve idővel elégnek. Megsemmisítésük nagyon költséges lenne.
http://tudasbazis.csillagaszat.hu
A műholdak csoportosítása
Csillagászati műholdak: csillagászati megfigyeléseket, méréseket végeznek.
Ilyen pl. a Hubble űrtávcső, amely 1990. április 24-től kering az űrben. Célja az égitestek és azok egymásra hatásának megfigyelése, adatmérés, értékelés. A Hubble legfontosabb vívmánya a távoli világűr megfigyelése.
Távközlési műholdak: segítenek a kommunikációban a rádió és mikrohullámú frekvenciák használatával. Előnye, hogy bármikor és bárhol kezdeményezhetünk telefonbeszélgetést akár katasztrófa helyzetben is.
Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: figyelik és föltérképezik a Földet, a meteorológiai viszonyokat is mutatják.
Navigációs műholdak (GPS): rádiójelek segítségével határozzák meg a jelvevő helyzetét. Eredetileg katonai célokra használták, majd később kezdték el alkalmazni a hétköznapi életben is. Az Európai Unió 2002-ben elfogadta a Galileo navigációs rendszer támogatását. 27 működő és 3 tartalék műholdból fog állni.
Felderítő műholdak: titkosan működő, katonai, kémkedési célokra használják őket. Amióta az ember háborúzik, egyre fontosabb lett a harcászati felderítés, valamint a rakétaelhárítás.
Űrállomások: embereket szállítanak vele az űrbe, életfenntartó rendszerrel, távbeszélő és tv-összeköttetéssel is rendelkeznek. A korai első generációs űrállomások, a Szaljut 1-5-ig, csak 1 űrhajót fogadhatott. A Szojuz-11 űrrepülési időtartamrekordot döntött 1994-95-ben. Az űrállomások fejlett változatai az űrvárosok, amelyek kezdetleges tervekben szerepelnek.
Bioműholdak: élőlényeket szállítanak az űrbe kísérleti célból.
Geodéziai műholdak: olyan jeleket sugároznak, amelyek segítségével 1-2 centiméter eltéréssel pontos helymeghatározásra képesek.
Tömegük szerint lehetnek:
miniműholdak 500-100 kg között,
mikroműholdak 100 kg alatt,
nanoműholdak 10 kg alatt.
A következő oldalon találhatnak különböző műholdképeket mind az időjárás, mind a térkép, mind a természeti katasztrófákkal kapcsolatban:
Néhány fontosabb műholdprogram
A-Train: nemzetközi űrkutatási program
Discoverer: a Corona felderítőprogram fedőprogramja
Wise: égboltfelmérési program a teljes égbolt feltérképezése céljából
Aquarius: a világtengerek sótartalmát méri stb.
További információk: http://sf.blog.hu
Masat -1
Az első magyar műhold, a Masat-1, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint az Egyetem Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A Masat-1 építése pilot projekt, amely elsősorban oktatási célt szolgál. A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat. 2012 óta van fenn a világűrben, kifogástalanul üzemel.
Új információkat olvashatnak a következő oldalakon a műholdakról, legújabb kutatásokról, eredményekről itt:
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas.hu szerkesztősége!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: