VIII. Henrik
A Tudor-dinasztia egyik legkülönösebb, ugyanakkor legnagyobb jelentőségű királya volt. Nemcsak történelmi tetteiről volt híres, de arról is, hogy feleségei közül néhányat lefejeztetett.
Tartalomjegyzék
VIII. Henrik élete
1491. június 28-án született Greenwitsben, meghalt 1547. január 28-án Londonban.
Apja VII. Henrik angol király, anyja Yorki Erzsébet.
Eredetileg bátyja, Artúr lett volna a következő király a trónon, de ő meghalt, így VIII. Henrik lett a trónörökös. Artúr halála azért is volt még kedvező, mert Henrik a testvére feleségének kijelölt Aragóniai Katalint is „megörökölte”. Ez ún. politikai házasság volt számos bonyolult tényezővel, ha csak arra gondolunk, hogy
– Katalin hét évvel volt idősebb Henriknél
– amikor Artúr meghalt, Henrik még csak 10 éves volt, tehát Katalinnak várnia kellett a férjhez menetelre
– VII. Henriknek a pápánál kellett engedélyt kérnie arra, hogy a 2 fiatal összeházasodhasson
– azért kellett feleségül vennie Katalint, hogy a spanyolokkal megőrizhesse Anglia a diplomáciai szövetséget, valamint az ezzel járó vagyon miatt.
Henrik rendkívül művelt ember volt. Szerette a költészetet, a zenét, az építészetet, a lovagi játékokat, a vadászatot, a teniszt. Sokat edzett, hogy megőrizze erőnlétét. Részt vett lovagi tornákon is. Uralkodásának első felében a katolikus egyház fő támogatója volt, amit házasságával is megerősített, hisz Aragóniai Katalin katolikus vallású volt. 1519-21-ig írta A hét szentség védelme című művét. A pápától megkapta ezért a Hit védelmezője címet 1521 novemberében, amit később visszavontak.
Uralkodása
1509. június 27-én koronázták királlyá, s elvette feleségül Aragóniai Katalin, spanyol származású hercegnőt. Uralkodása alatt arra törekedett, hogy erős kézzel kormányozza Angliát. Hódító politikát folytatott apjával ellentétben. Kihasználta spanyol kapcsolatait ahhoz, hogy háborúzhasson Franciaország ellen. Ehhez I. Miksa császártól és II. Gyula pápától kért segítséget. Franciaországban akkor XII. Lajos volt az uralkodó. Henrik mindig is jogot formált a francia trónra, bár ezt sosem sikerül elfogadtatnia. Később békét kötött Lajos királlyal, s húgát, Máriát feleségül adta hozzá – bár a házasság nem sokáig tartott, mert Lajos beteg volt és meghalt. Mivel a skót nemesek lázadást szerveztek ellene, felesége segítségével sikerült békét kötnie velük. Később a német trónra is igényt tartott, bár itt sem járt sikerrel. Ekkor mélyült el barátsága V. Károllyal. 1521-ben szakított a katolikus egyházzal, s kolostorokat záratott be. Megteremtette Angliában az új anglikán egyházat, amelynek ő lett a vezetője.
VIII. Henrik és kora
Forrás: VIII. Henrik angol király
VIII. Henrik kvíz: kvizpart
Betegségei
VIII. Henrik életében többféle betegséget kapott el, gyógyult ki belőlük. Ugyanakkor voltak olyan betegségei, amelyekből nem gyógyult ki. Sajnálatos balesetek is érték, amelyek közül egy a halálát is okozta. Egy kutatócsoport azt a feladatot vállalta, hogy megpróbálja kinyomozni, milyen betegségek okozhatták a király egészségi állapotának romlását, kedélyállapotnak hullámzásában miként játszottak szerepet.
A tuberkulózistól kezdve a maláriáig, a himlőtől a fekélyig, sokféle betegségen túlesett.
A tuberkulózist az apjától kapta el, de kezelést nem kapott rá. Szenvedett a maláriától, amely krónikus betegséggé vált. Többször visszatérő lázrohamai miatt Henrik félt a betegségektől. Erős szervezete révén legyőzte betegségeit (apját, testvérét betegség vitte el). Himlős is volt, amelyet túlélt.
Sokat sportolt, több lovagi tornán részt vett. Az egyik lovagi torna során megsérült. Ennek következtében állandó fejfájás gyötörte. Lába kificamodott tenisz közben. Sőt, visszérfekélyt kapott 36 éves korában, amely a bal térde alatt kezdődött az akkoriban divatos harisnyakötő miatt.
Kérdéses az, hogy mi az oka a gyenge utódnemzésnek. Felvetődött okként a vérbaj (szifilisz), amelyet akkoriban higannyal kezeltek. Ez nagyon mérgező volt, többet ártott, mint használt.
Viszont egyértelműen nincs bizonyíték erre a betegségre.
Az biztos, hogy 40 éves kora után leromlott az egészségi állapota. Még nem volt fiúörököse, ami szégyent jelentett a férfiasságára.
Aragóniai Katalinnak 7 gyerekszülése volt, de halva születtek
Boleyn Anna új felesége Henrik lovagi torna balesete után elvetélt. Kisfiuk lett volna!
Később egy lovagi tornán egy másik baleset érte: a lova ledobta, ráesett. A király majdnem 2 óráig nem volt eszméletén, valószínűleg az agya komoly károsodást szenvedhetett, sőt kiújult a fekélye a lábán. E baleset után megváltozott, lobbanékonyabbá vált: a homloklebenye megsérülhetett.
A lábát ugyan meggyógyították, de csontfertőzést kaphatott, így fekélyét nyitva hagyták, hogy tisztulhasson. Büdös volt, rossz állapotban voltak lábai. Betegsége miatt zsarnokká vált, kb. 70 000 ember halt meg miatta.
Nem tudott annyit mozogni, mint korábban, így meghízott 178 kg-ra. Az evésben talált vigaszt, sőt székrekedése is volt. Az elhízás miatt magas vérnyomása, szívmegnagyobbodása, valamint cukorbetegség alakult ki. Lelkibeteggé vált.
Feleségei
VIII. Henrik feleségei
VII. Henrik másodszülött fiát szerette volna papnak szenteltetni, de Henrik nem akart cölibátust fogadni. Jól jött neki testvére, Artúr halála, aki „megmentette” ettől.
Első felesége: Aragóniai Katalin
Aragóniai Katalin angol királynő spanyol hercegnő volt. (1485-1536)
Katalin nem volt túl szép nő, de házasságuk politikai természete kiállta az időket, mivel felesége segített neki a skót felkelés leverésében, s a szövetségkötésben.
Katalin szigorú nevelésben részesült, művelt, kötelességtudó, ugyanakkor engedelmes asszonynak nevelték. Jól ismerte a Bibliát, a klasszikus irodalmat, jól beszélt latinul. Ugyanakkor tudott szőni, fonni, sütni is. Értett a táncokhoz, tudott rajzolni, zenélni. Mély vallásosságát lányai is örökölték, gyakorolták. Katalint 3 éves kora óta Anglia királynőjének nevelték a későbbi, Artúrral történő házassága miatt. 1499. május 19-én jelképes, majd 1501-ben ténylegesen is házasságot kötöttek, de akkor még mindketten gyereknek számítottak, így “nem hálták el a házasságot”. Artúr sajnos meghalt 1502-ben egy betegség folytán, sőt Katalin is megbetegedett.
1509-ben – sok viszontagságos év után – VIII. Henrik feleségül vette Aragóniai Katalint. A király 18, míg felesége 23 éves volt. Az akkori szokás szerint külön-külön udvartartásban éltek, de a királynő háziassága, mély vallásossága megmaradt. Támogatta az egyetemeket, elterjesztette az udvarban az olvasást is.
Utódaik
Első gyermekük, egy lány halva született. A második, Henrik névre keresztelt fiú 52 napot élt. A harmadik gyerekük is fiú lett volna, de ő is halva született. A negyedik gyermekük, Mária 1516-ban született egészségesen. Ötödik gyerekük szintén halva született, bár ekkor született meg „balkézről” a király fia Bessie Blounttól, aki a Henry FitzRoy nevet kapta. Henrik elismerte a törvénytelen örököst, de az utódlás kérdése egyre sürgetőbbé vált. Sajnos a királyné betegeskedett, nem hozhatott több utódot a világra, Henriknek szeretője Mary Boleyn volt. Így a legcélszerűbbnek az látszott, ha lányuk férjhez megy V. Károlyhoz és az ő házasságukból születő utód fogja örökölni Anglia trónját. Henrik 1727-ben határozta el, hogy fiúutóda nem lévén elválik feleségétől. Ezt nagyon körültekintően kellett lebonyolítani, mivel Katalin nagy népszerűségnek örvendett a nép körében. VIII. Henrik 1533-ban hivatalosan is elvált feleségétől. Ekkor már több éve, 1522-től viszonyt folytatott Boleyn Annával.
VIII. Henrik 2. felesége
Boleyn Anna angol királynő 1533-1536 között.
Apja Thomas Boleyn, anyja Elisabeth Howard.
Házasságuk miatt a pápa kitagadta a katolikus egyházból VIII. Henriket és Thomas Cranmert, a canterbury érseket. Ekkor alakult ki az anglikán egyház, melynek feje a király lett. Anna szép nő volt és okos. Művelt. Nővére, Mária egy ideig a király szeretője volt, feltehetően gyermekük is született, bár Mária akkor már házas volt. Anna kezdetben visszautasította a királyt, majd 1533-ban elvette feleségül.
1533-ban született meg 1. gyermekük, a későbbi I. Erzsébet királynő. 1534-ben egy fiuk halva született, majd 1536-ban is elveszítettek egy fiú magzatot.
Mivel nem tudott fiú örököst adni a trónnak, ezért a király már új szeretőjével, Jane Seymourral töltötte az időt. 1536-ban megvádolták hűtlenség, vérfertőzés és felségárulás vádjával, majd kivégezték. Eredetileg máglyahalál lett volna a büntetése, de a király lefejezésre változtatta az ítéletet.
Jane Seymur, a 3. feleség
Seymour Johanna angol királynő 1508-1537-ig élt, VIII. Henrik 3. felesége. Régi nemesi családból származott, de nem volt olyan művelt, mint elődei. Aragóniai Katalin udvarhölgye volt.
1536. május 30-án ment feleségül Henrikhez, Boleyn Anna lefejezése után 11 nappal. Csendes, alázatos felesége volt a királynak. Frigyükből származott a későbbi VI. Eduárd angol király. Sajnos a szülés után 12 nappal meghalt gyermekágyi lázban. Arra törekedett, hogy kibékítse Henriket 2 lányával, Máriával és Erzsébettel. Sajnos Eduárd 16 éves korában meghalt. Henrik végrendelete alapján a következő uralkodó Mária, majd örökös nélkül Erzsébet lett, a későbbi szűz királynő.
Klevei Anna angol királynő
Henrik 4. felesége, aki Németországban született. Kevésbé vonzó nő volt, mint elődei. Csak fél évig volt a király felesége. A házasságot érvénytelenítették, s később a király húgának titulálta őt. Angliában élte le életét, áttért az anglikán hitre. Túlélte a királyt, és segített Mária koronázása idején.
Katherine Howard
Az ötödik feleség, Howard Katalin angol királynő 1521-1542-ig élt. Boleyn Anna rokona volt apai ágon. Nem volt művelt, de szeretett táncolni, utazni. Szép és naiv volt. Mivel házasságtörést követett el Henrik ellen, ezért 1542-ben őt is kivégezték.
Catherine Howard angol kiralyné utolsó vacsorája
Katherine Parr, a 6. feleség
Parr Katalin angol királynő 1543-1547-ig volt VIII. Henrik angol király felesége. III. Eduárd király sarja, anyja Aragóniai Katalin udvarhölgye volt. Katherine Henrik lánya udvarában szolgált, amikor a király felfigyelt rá. Ugyanakkor Thomas Seymour báróval tartott fenn kapcsolatot, de a királyt kellett választania. Feleségül ment hozzá, majd a király halála után a báró elvette feleségül.
Henrik 6. feleségeként Írország királynéja is lett. Királynéként sokat tett azért, hogy kibékítse Henriket lányaival, Máriával és Erzsébettel (a későbbi I. Mária és I. Erzsébet királynőkkel). Jó kapcsolatot alakított ki Edward herceggel, a későbbi VI. Edward királlyal is.
Később feleségül ment Thomas Seymourhoz, akitől egy lánya származott, Mary Seymour. Sajnos Katherine gyermekágyi lázban meghalt.
Utódai
Henry FitzRoyt, aki nem a házasságából született, 1525 áprilisában ismerte el, aminek következménye az lett, hogy házassága Aragóniai Katalinnal kihűlt.
VI. Eduárd
VI. Eduard angol király 1537-1553-ig élt, VIII. Henrik és Jane Seymour fia. 1547-től uralkodott, Anglia és Franciaország uralkodója volt, majd II. Eduárd néven Írország királya is lett. Fiatal kora miatt régensek irányították az országot, majd az örökösödési törvény meghozatalával kizárta testvéreit, Máriát és Erzsébetet az uralkodásból. Ezért kerülhetett utána a trónra Jane Grey , akit később kivégeztek. VI. Eduárd fiatalon hunyt el.
I. Mária
I. Mária angol királynő VIII. Henrik és Aragóniai Katalin egyetlen, a felnőttkort is megért gyermeke. 1516-1558-ig élt, 1553-1558-ig uralkodott. Angol, ír, kasztíliai, aragóniai királynő volt, valamint férje, II. (Habsburg) Fülöp révén nápolyi királyné, ausztriai főhercegnő, luxemburgi, brabant, limburgi és alsó-lotharingiai hercegné. Ragadványnevei között megtalálható a „katolikus”, illetve a „véres” jelző is. Azért kapta ezeket a neveket, mert uralkodása alatt szerette volna visszaállítani a katolikus vallást Angliában, valamint a protestánsok üldözése miatt kapta a „Véres” Mária nevet. Amikor anyja, Aragóniai Katalin elvált férjétől, akkor Máriát törvénytelen gyerekké nyilvánították. Nem szerette mostohaanyját, Boleyn Annát, de testvérét, Erzsébetet sem. De összekötötte őket később a kegyvesztettség sorsa. Ugyanakkor számára az eszményi uralkodó pontosan apja, VIII. Henrik volt. Catherine Parr engedte vissza az udvarba. VI. Eduárd halála után kerülhetett csak trónra.
Amikor trónra kerülése után a protestánsok fellázadtak Mária ellen, akkor tanácsadói igyekeztek bebizonyítani, hogy Erzsébet is a felkelőkhöz tartozik. Egy időre be is zárták a Towerba, majd házi őrizetbe zárták. A nép szerette, nem úgy Máriát.
Mária szeretett volna gyermeket, de – többszöri álterhesség ellenére – nem sikerült neki. Férje, Fülöp támogatta húgát, Erzsébetet. A törvények szerint ő következett a trónon Mária után, aki megbetegedett és meghalt.
I. Erzsébet királynő
I. Erzsébet
I. Erzsébet angol királynő 1533-1603-ig élt, uralkodása 1558-tól haláláig tartott. Uralkodása alatt Anglia nagy befolyásra tett szert. VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya volt. Anyja kivégzése után kizárták a trónutódlásból, de később sikerült trónra lépnie.
Okos volt, művelt nő volt. Több nyelven beszélt, latin, francia, olasz, sőt görögül is tanult. Nem bízott abban, hogy összeesküvéssel lehet megoldani az ország problémáit, pedig nővére uralkodása idején próbálták rábizonyítani. Mária férje, Fülöp támogatója volt Erzsébetnek, s megpróbálta férjhez adni a lányt Emmánuel Filibert, Piemont hercegéhez. De Erzsébet ezt nem akarta. Koronázása 1559-ben történt, Mária halála után, épp akkor halt meg a Canterbury érsek. Milyen országot vett át Erzsébet?
Az elején gyenge gazdaság, nem volt hajóhad, ami veszélyes volt a spanyol fenyegetés miatt. A vallási megosztottság is fenyegető volt az ország lakosaira nézve. A katolicizmus és a protestantizmus ellentétét türelemmel, békítő politikával igyekezett megoldani. Mivel 1559-ben az angol egyház kormányzója lett, létrehozta a katolikus és a protestáns vallás keverékét, amely a szertartásokban is megnyilvánult. Parancsára a parlament eltörölte a pápaság angliai jogait. Ezért a pápa kiátkozta a királynőt. Sikerült a spanyol armadát visszaverni, így Anglia nagyhatalommá vált. Magánélete nem volt szerencsés. Szerették volna férjhez adni, de ő nem akart férjhez menni. Persze pletykák keringtek az őt körülvevő férfiakról, esetleges fattyakról, de Erzsébet elvárta, hogy „szűz királynénak” szólítsák. Sosem ment férjhez. Alakja legendává lett azért, mert azt mondja az utókornak, hogy egy nő is képes irányítani egy egész országot. 45 évig uralkodott Angliában.
1603-ban halt meg, utóda I. Jakab, Stuart Mária fia lett.
Legendás alakját mutatja be az Elizabeth című, nagy sikerű film.
A szűz királynő című filmet megtekinthetik ezen a linkeken:
1. rész: youtube
2. rész: youtube
Forrás: ezért maradt szűz Erzsébet királynő, VIII. Henrik a feleséggyilkos, VIII. Henrik bizarr nőügyei
port, rubicon, VIII. Henrik király harmadik esküvője, Henrik, mult-kor
VIII. Henrik című filmről
VIII: Henrik blogspot: gaboolvas.blogspot
Tudorok
A Tudor dinasztiáról készült sorozatnak az összes részét ezen a weboldalon megtekinthetik.
A jobboldali menüből kiválaszthatják azt a részt, amelyiket meg szeretnék nézni.
Ajánlom figyelmükbe a Tudorokról készült két dokumentumfilmet:
Tudorok kora (dokumentumfilm)
Anglia uralkodói-Tudorok (dokumentumfilm)
VIII. Henrik a művészetben
Shakespeare írt róla drámát VIII. Henrik címmel.
Shakespeare: VIII. Henrik
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány című regényt írta.
A másik Boleyn lány
Robin Maxwell: Boleyn kisasszony című regénye.
Film: A másik Boleyn lány.
Megtekinthető ezen a linken: A másik Boleyn lány
5 kérdés, 5 válasz
1. Melyik dinasztia tagja volt VIII. Henrik? – Tudor dinasztia
2. Hány felesége volt Henriknek? – 6 felesége, ebből kettőt kivégeztetett, egytől elvált, egy meghalt gyermekágyi lázban, egy túlélte, eggyel érvényteleníttette a házasságot
3. Milyen betegségei voltak Henriknek? – himlő, malária, magas vérnyomás, lábszárfekély stb.
4. Kik voltak az utódai? – I. Mária, I. Erzsébet, VI. Eduárd
5. Hogyan örökítették meg Henrik alakját a művészetekben? – Shakespeare: VIII. Henrik (dráma), A másik Boleyn lány (film, könyv), VIII. Henrik (film), Tudorok (filmsorozat)
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
