Ady Endre teljes nevén Ady András Endre a XX. század egyik legjelentősebb költője. 

Tartalomjegyzék:
Élete
Ady Endre Verskötetei
Ady Endre: Őrizem a szemedet
Szeretném, ha szeretnének
Ady Endre idézetek

Élete

• 1877. november 22-én született az Észak-Erdélyben fekvő Szilágy megyei Érmindszenten. Édesapja Ady Lőrinc “hét szilvafás” nemes, paraszti sorban élt és nevelkedett, s néhány cseléddel művelte kis birtokait. Édesanyja Pásztor Mária, tanítók és papok leszármazottja volt.
  A családban elevenen élt a az ősi , nemesi származás öntudata s a ” lecsúszás” dacos keserűsége.
  

  Ady Endre szülőháza Érmindszent

• Iskolái: Érmindszenten járta ki az elemi iskola öt osztályát. 1888-ban a piarista gimnáziumba íratták itt végezte az alsó négy osztályt.
  1892 szeptemberében Zilahon folytatta gimnáziumi tanulmányait a Wesselényi Miklós Református Kollégiumban, a szerzetesi iskolából egy szabadabb szemléletű világba került. Ahol örökre szívébe zárta az ősi Alma Matert. Versekben , cikkekben közölte mennyire is közel álltak hozzá tanárai valamint az iskolája. Leginkább Gyulát, a görög nyelv és irodalom tanárát zárta igazán szívébe , aki később atyai barátja is lett. A Kincs Gyula által szerkesztett Szilágyi című lapban jelent meg Ady Endre első kinyomtatott költeménye , a Március 20. (1896. március 22.) Ez Kossuth halálára emlékezik. 
  Zilahon bár kevesebbet tanult jeles osztályzatokat, csak matematikából és németből kapott gyengébb osztályzatot. Sokat olvasott viszont, már ekkor is kedvelte a folyó iratokat. Érettségijét 1896-ban tette majd jogi pályára ment szülei elvárása miatt. Végül nem szolgabíró lett belőle ahogyan apja szerette volna, hanem újságíró. A debreceni lapoknál dolgozott eleinte (1899 júniusában jelent meg legelső verseskötete Versek címmel) majd 1901-ben a nívós és ellenzéki  Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Támadó és harcos magatartása Nagyváradon alapozódott meg , itt vált kitűnő újságíróvá.
• Léda és Párizs: Nagyváradon talált rá a nagy szerelem, és ez jelentette a fordulópontot költői pályafutásában. Párizsban élő magyar asszony Diósy Ödönné Brüll Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott számaiban felfigyelt Ady ritkán megjelent verseire valamint a gyakori cikkeire. Már azzal a tervel jött haza Nagyváradra 1903 júliusában, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki városból és , hogy magával vigye Párizsba. Ady 1904-ben érkezett meg Párizsba amely felszabadította költői tehetségét. Ekkor ismert meg néhány verset a francia irodalomból, valószínűleg ezeket is Léda fordította le neki. A nyelvi nehézségek szakadékain az ő tapintata segítette át. 1905-ben Budapestre tért haza , ahol már munka várta a liberális-radikális szellemű  Budapesti Naplónál.
  A Budapesti Napló szerkesztője Vészi József volt, aki elsők között ismerte fel Ady tehetségét. A Nyugat megindulásáig lapjaiban jelentek meg a költő művei.
• ” Új idők új dalosa” : Ady Endre harmadik verses kötete Új versek címmel. Soha magyar költő nem találkozott olyan ellenállással mint Ady Endre. Kíméletlen harcok indultak ellene, de voltak akik azonnal mellé álltak. Ellenfelei érthetetlenséggel (szimbolizmus), erkölcstelenséggel (szerelmi költészet), hazafiatlansággal, árulással ( a magyar sorsról írott versek) vádolták.  Költészete teljes mértékbe a figyelem középpontjába került. De olyan hajsza bontakozott ki körülötte, hogy Ady üldözött vadnak érezte itthon magát. Sajnos a vádaskodások meggyűlöltették vele Magyarországot és Budapestet. Így hát 1906 júniusában feldúltan és keseredetten menekült Párizsba. Párizsban már nem csak Léda szerelme várta hanem az a Bakony ahol betyárok módjára megbújhatott üldözői elől.
  Az 1908 január 1-jén megindult Nyugat enyhítette elszigeteltségét. Melynek haláláig főmunkatársa volt. A folyóirat teljes mértékben magára vállalta Ady védelmét és az ellentámadásokat is.
  

  Nyugat Folyóirat

  1914-ig évente jelentek meg kötetei, s ekkor már a siker és a népszerűség is mellé szegődött. Az Illés szekerén című könyvét 1908-ban adta ki. Ebben a kötetben jelentek meg újszerűen az istenes és a forradalmi költemények.
  Lédával való kapcsolata formálisan 1912 áprilisában szakadt meg. Az asszony még egy utolsó találkozót kierőszakolt Adytól Budapesten ám a féltékenységtől elvakítva keserű szemrehányásokba fakadt ki Adyval szembe. Néhány nap elteltével szokatlanul sok javítással és hosszú tépelődések közepette született meg az Elbocsátó szép üzenet ( ez a Nyugatban jelent meg 1912 május 16-án)

Ezzel zárult le a Léda-korszak.

• Háború és menedék: Csinszka: Lédával való kapcsolatának vége után levelek ezreivel árasztották el Adyt, azok a nők akik minden híres emberbe belehabarodnak. az átlagos levélírók között feltűnt egy 16 éves kislány aki 1911-től írt már Adynak hódoló írásiat verseit Ady számára. A kislányt Boncza Bertának hívták. A költő 1914-ben látogatta meg Bertát ( a költő a versekben Csinszkának szólította) . Adynak aggályai támadtak afelől, hogy a maga 37 évével és rossz egészségével magához kötné az éppen csak 20 éves fiatal leányt. Ám Budapesten 1915-ben mégis megtartották az esküvőt.
  

  Csinszka és Ady

  Első szerelmes éveiket Csucsán töltötték. Ady ebben az időben már viszolygott a háborúért őrjöngő fővárostól., ahol minden kirakatban nagy plakátokon hirdették : ” Éljen a háború!”
  Sajnos Ady Endre egészsége rohamosan romlott, de lelkileg valósággal összezúzta a háború, az első harctéri győzelmek híreit követő nemzeti eufória. Keserűségét fokozta az , hogy alig akadt olyan folyó irat amely a háború propaganda közepette vállalni merte volna az Ady-versek közreadását , még a Nyugat is vonakodott ettől. 1914 óta nem jelent meg kötete. 1917 őszén Hatvany Lajos vállalkozott egy újabb kötet kiadására. 1918-ban megjelent az új kötet részben Hatvany, részben Ady válogatásában. A címe a Halottak élén.
  A kimaradt költemények csak a költő halála után jelentek meg 1923-ban, Az utolsó hajók címmel.
  1918 őszén betegsége nagyon súlyosra fordult. Az őszirózsás forradalom idején már alig tudta követni az eseményeket. 1918. november 16-án még megjelent a köztársaság kikiáltásakor a Parlament kupolacsarnokában. A lakásán kereste fel a Nemzeti Tanács elnöke küldöttsége élén, hogy köszöntse mint a forradalom költőjét, de sajnos már mindenkinek feltűnt elgyötört, megtört arca.
  Leromlott szervezetét december elején tüdőgyulladás támadta meg, s 1919. január 27-én reggel egy szanatóriumban örökre megpihent.
  A nemzet halottjaként temették el a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában.

Ady Endre Verskötetei

• Új versek (1906)
• Vér és arany (1907)
• Az Illés szekerén (1907)
• Szeretném, ha szeretnének (1909)
• A Minden-titkok versei (1910)
• A menekülő Élet (1912)
• Ki látott engem? (1914)
• A halottak élén (1918)
• Az utolsó hajók (posztumusz, 1923)

Ady Endre Szerelmi költészete (ezalatt a link alatt bővebb információt lehet megtudni erről a témáról) 

Ady Endre: Őrizem a szemedet

 

(Ezt a verset Ady Csinszkának írta 1916. januárjában .)

Őrizem a szemedet

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
(1916. január)

Szeretném, ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

Ady Endre idézetek

• “A mély gyűlölet szavai majdnem olyan jól estek, mint valamikor azok a másféle szavak. Érdemtelen voltam bár azokra és ezekre is. Nagy, önző kegyetlenséggel kívánom, hogy gyűlöljön tovább is. Még nekem is jól esik és jó hinnem néha, hogy valaki – gyűlöl.”
• “Láttalak a multkor,
  Mosolyogva néztél,
  Éppen úgy, mint akkor,
  Mikor megigéztél.
  Vérpiros ajkaid
  Mosolyogni kezdtek;
  Olyan bájos voltál,
  Mint mikor azt súgtad:
  “Édesem, szeretlek!””
• Jó, mert süt a Nap,
  Felhőzik a felhő
  S tán kicsi, furcsa szerencsével eljő
  A Holnap.
  A Mánál mindig különb Holnap.

Érdekesség: 

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:

Lakitelek

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: