Az íjászat a nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység. A történelem során a vadászat és a hadviselés volt a két legfontosabb alkalmazási területe, napjainkban sportként él tovább.
“Amikor egy íjász nem a trófeákért lő, akkor teljes birtokában van a képességeinek. Ha egy bronzcsatáért lő,akkor már rögtön ideges lesz… A díj miatt vívódik. Már számít neki. Többet gondol a nyerésre, mint a lövésre, és a győzelem akarása megfosztja erejétől.”Csuang Csou
Az íjászat története
Az íj egyike a legősibb fegyvereknek. Erre utalnak a több tízezer éves barlangrajzok is. A képek az íjat és a nyilat,mint a vadászat eszközeit ábrázolták. Az őskori íjak rendkívül egyszerűek,egyenesek voltak,melyeket a végeken bemetszettek.
Az ókori kultúrák népei számára az íj már nem csak vadászeszközt,hanem harci szerszámot is jelentett .Az egyiptomi hadseregben szolgáló líbiai íjászok egyszerű íjakkal rendelkeztek . A heptiták benyomulása i.e. 1400-ban megismertette az egyiptomiakkal a lényegesen fejlettebb anguláris (szög) íjat .E fegyverek használata az előkelők kiváltsága volt,innentől használatos az íjra a “királyfegyver” elnevezés. Ennek az íjnak a hajlása megfeszített állapotban már nem észrevehető. Anyaga fa volt,a húr állatbélből készült,kötőanyagként gyapjút használtak. Az anguláris íjat az ázsiaiak fejlesztették tovább . Egyik formája a rövid kompozit íj,markolattal és egyenlőtlen íj szárakkal.A másik egy hosszabb íj, egyforma szárakkal, az íjaknál egy duplán konvex (domború) íjromával. Ez utóbbi íjat a hunok hozták magukkal i.e. 375 körül.
A török íj az előbbiekben említett íj változata, markolat nélkül. Nyugalmi állapotban az íj karja befelé irányul, csak teljes húrfeszültségnél veszi fel az íj formát. Ez volt a legjobb az összes régebbi íjfajta közül. Kitűnő tulajdonságai miatt a törökök a távlövészet mesterei voltak.Ez a török íjtípus gyorsan elterjedt Európában,valamint Perzsiában, ahol harci fegyverként volt használatban.
A görögök elsősorban a közelharcot, a test-test elleni küzdelmet részesítették előnyben, de a perzsák és szkíták ellen vívott háborúkban íjakkal is harcoltak, i.e. 700 körül Homérosz az Iliászban írja le a görögök íjászversenyeit. A versenyeket kétféle formában hajtották végre, részben lóhátról, részben meghatározott célra lőttek futás közben. A görögök íjászteljesítményei azonban rendkívül csekélyek voltak a perzsák és szkíták íjászatához képest, hiszen ők vágtató lóról, mozgó célra is tudtak lőni.
Magas szintet értek el az íjászat művelésében és az íjkészítésben az egész Európát végigportyázó félelmetes hírű honfoglaló magyarok. Támadásaik eleinte a Német Birodalom és Itália ellen irányultak. Csapataik egyes részei eljutottak az Atlanti-óceánig, a Balkán félszigeten pedig Attikáig és Bizáncig. A honfoglaló magyarok nagy szorgalommal gyakorolták az íj használatát, s olyan jártasságra tettek szert, hogy rettegésben tartották egész Európát. „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” – fohászkodtak a kontinens nyugati országaiban. Sikereiket elsősorban rajtaütéses taktikájuknak köszönhették. Ezt a nomád harcmodort azonban később kiismerték, s a 933-as merseburgi vereség, majd a 955-ös augsburgi ütközet véget vetett a nyugati kalandozásoknak.
A középkorban az íjászat klasszikus hazája Anglia volt. Kezdetben az íjászat pusztán háborús és vadászati célokat szolgált. I Eduard (1272-1307) uralkodása alatt, Wales elfoglalásakor ismét használták az íjat. Az itt alkalmazott hosszú íj új típust képviselt, és a franciák ellen folytatott több száz évig tartó háború sikereinek alapja volt. III. Eduard uralkodása alatt az íjlövészet népi sportnak számított. A céltáblára való célbalövés helyett a vadászatot helyezte előtérbe. A feudalizmus idején a lovagi nevelés alapjául szolgáló „hét lovagi készség” között ott található az íjazás is, amely elsősorban katonai célokat szolgált, s csak másodsorban testedzést.
Manapság a világ legtöbb országában űzik versenyszerűen és szabadidősportként az íjászatot. Hazánkban a harmincas évek elején kezdett kibontakozni a sportág, 1932-ben rendezték az első országos bajnokságot, a lövész szövetség szervezésében. Az első országos bajnok Gelencsér György volt.
A kezdeti bizonytalan lépések után jött az íjászat fellendülése, s olyan tehetséges versenyzők kerültek felszínre, mint Pintér Magdolna, Nagy Gyöngyi, Barta Margit, Harmat Erzsébet, Tessényi Éva, Hamvas Ágnes, Hack Antalné, Nyilasi Mária, Torma József, Pintér Géza, Kovacsics Pál, Lászlóvári Zoltán, Nagy János, Sólyom György, Erdős György, Fogarasi György, Dormány Imre.
Nagy Béla örökös bajnokunk neve külön fejezetet érdemel a felsorolásban, hiszen a hetvenes évek elejétől napjainkig, mindössze három alkalommal sikerült megszakítani győzelmi sorozatát az országos bajnokságokon. Eredményei egyre jobban megközelítették a világ legjobbjainak eredményeit. Több nagy nemzetközi verseny porondját hagyta el győztesen, legnagyobb sikerét az 1980-as moszkvai olimpián aratta, ahol az 5. helyen végzett, s csak minimális különbséggel szorult le a dobogóról.
Ezt követően újabb versenyzők vették át a „stafétabotot” az elődöktől: Szobi Margit, Kovács Judit, Baranyi Andrea, Both Xénia, Kiss Tímea, Szendey Marina, Barsi Béláné,Balázs István, Nagy Ferenc, Szabó József, Regős Péter, Szajlai Antal, Székely Zsolt, Stadler Zsolt, Székely Csaba, Komlódi Beatrix következtek a sorban.
Íjak típusai:
–Szerkezetük szerint:
-Reflexíjak,
-Hosszú íjak,
-Összetett íjak,
-Egyéb íjak
–Anyaguk szerint:
-Egyszerű íjak,
-Összetett íjak
–Formájuk szerint:
-Botíjak,
-Reflexíjak
A nyílvessző
A nyílvesszők készülhetnek fából, fémből és műanyagból. A legmodernebb vesszők a karbon, illetve karbon-alumínium vesszők. A fából készült vesszőket régebben használták, ma már főleg vadászat céljára készítenek speciális nyílvesszőket. A műanyag (üvegszálas) vesszők nem tudtak tért hódítani. Leginkább az alumínium ötvözetből készült (cső) vesszők váltak népszerűvé. A vessző a szárból (cső), a vesszőhegyből, a végből (nock) és a tollazatból áll.
Íjász viselet:
Forrás:
Hack Antal:Íjászat
Hasznos linkek:
Amit az íjászatról tudni érdemes
Képek forrása:
Weboldalak,melyeken íjászkellékek találhatók és rendelhetők:
Magyar Íjász Szövetség
A Magyar Íjász Szövetség 1957-ben alakult, mára már komoly hagyományokkal rendelkezik.Megalakulása után sorra jöttek létre az íjász szakosztályok.1959-ben került megrendezésre hazánkban az első összetett verseny.Ebben az évben a stockholmio vb-n már magyar versenyzők is indultak,s csapatunk a 8. helyezést érte el. Az íjászat,mint sport ezután indult fellendülésnek,s azóta is jelentős hazánkban.A kezdetektől napjainkig számos jelentős sikert értek el versenyzőink.
A Szövetség foglalkozik a hazai versenyek szervezésével is,versenyengedélyt is ők adnak ki.Honlapjukon sok hasznos információ található a szövetségről,a versenyekről és a szakágakról egyaránt. Weboldaluk a következő: http://misz.hu/
Nemzeti Íjászszövetség:
A magyar íjászhagyományok képviselete céljából jött létre.Honlapjukon sokféle tanulmány megtalálható,melyek az íjászat történelméről,technikájáról,hagyományairól szólnak.Szakmai táborok szervezésével is foglalkoznak.Honlapjuk itt érhető el:http://ijasznemzet.hu/
Az íjászat hagyományainak ápolására mára már jelentős számú Hagyományőrző Egyesület alakult. Az alábbi linken az összeset megtaláljuk: http://ijaszegyesulet.lap.hu/
Híres íjászok az irodalomban és a filmvásznon:
Tell Vilmos, a svájci szabadságharcos
A svájciak nemzeti hősként tekintenek Tell Vilmosra. Alakját önállóságuk jelképeként tartják számon.A történetek alapján a 13-14.században élt,valójában kitalált személy.
Tell legendája:
1307.november 18-án az Uri kanton uralkodója,a zsarnok Gessler arra kényszerítette az íjászt,hogy saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője.Tell Vilmos nyila száz lépés távolságból hasította ketté az almát.Gessler azonban börtönbe vetette az íjászt,vallomásának hatására.Elárulta ugyanis,hogy neki szánta volna a bekészített második nyilát abban az esetben, ha nem sikerül a próbatétel és fia megsérül.A bebörtönzött férfinak azonban sikerült megszöknie,s lesből lelőtte a zsarnokot.Ez a tette szabadságharcot robbantott ki.A történet Friedrich Schiller feldolgozása által vált ismertté először Európa,majd az egész világ számára.
Robin Hood,az angol hős:
Robin Hood,”a tolvajok fejedelme” egy törvényen kívüli íjász,aki társaival az angliai Nottinghamshire megyében fosztogatja a gazdag utazókat. Leginkább arról közismert,hogy” elvesz a gazdagoktól,s a szegényeknek ad”.Tetteiről már a 14-15.században keringtek legendák.Walter Scott róla formázta 1820-ban írt történelmi regénye,az Ivanhoe egyik alakját.Története a magyar irodalomban is feldolgozásra került, Mándy Iván :Robin Hood című kalandregényében.
Robin Hood a filmvásznon:
-Robin Hood (1973),
-Robin Hood,a tolvajok fejedelme (1991),
-Robin Hood(BBC filmsorozat,2006),
-Robin Hood (2010).
Legolas
J.R.R Tolkien A Gyűrűk Ura című trilógiájának egyik szereplője.Tünde,a Bakacsinerdő hercege.A Gyűrű Szövetségének tagja.A könyv alapján készült filmben Orlando Bloom formálta meg karakterét.
–A zöld íjász
A zöld íjász egy amerikai akció-sorozat,melyet az USA-baín a The CW csatorna sugároz 2012.október 10-e óta. Nálunk az Rtl Klub vetítette,Az első évadot 2013 februárjától láthatták a magyar nézők.
A sorozat főszereplője a milliárdos Oliver Queen,aki 2007-ben apjával együtt eltűnik egy hajószerencsétlenségben.Öt évig él egy szigeten,mire megtalálják.Hazatérése után teljesen megváltozik,s elhatározza,hogy megmenti városát, Starling Cityt a bűnözőktől.Napjait Oliverként tölti,éjszaka pedig csuklyában,íjat ragadva harcol a bűnözők ellen.
Forrás:
Robin Hood-valóság vagy legenda?
Kép forrása:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Itt aztán tényleg mindent megtalálok, amit tudni érdemes erről a témáról!! Köszönöm!
Örülök, hogy hasznos volt számodra:)
Büszke vagyok rád,így mindjárt össze tudom hasonlítani gyerekkorom kedvenc játékával, a saját készítésű kőrisfaíjjal, a bodzanehezékes nád nyílvesszővel ezeket a technikákat, nekem a saját is megfelelt::a környék libái rettegtek, mint egykor Európa a magyarok nyilaitól.Valószínű, egyszerű botíjat
alkottam.