A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, amikor Jézus feltámadását ünneplik világszerte. Ekkor ér véget a nagyböjt, innen ered húsvét neve is.
Tartalomjegyzék:
Húsvét
Nevének eredete
A húsvét helye az egyházi évben
Húsvét idejének kiszámítása
Szertartások
A húsvéti szokások értelmezése
Húsvéti népszokások
5 kérdés – 5 válasz
Jézus eltemetése utáni harmadik napon visszatért a földre, és negyven napig itt volt. Amikor feltámadt, a bőség időszaka köszöntötte az embereket ötven napig, vagyis pünkösdig. A feltámadás a középpontja a húsvétnak is.
A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a húsvét. Ezen a napon Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. Ekkor ér véget a negyven napig tartó nagyböjt, vagyis negyven napig nem fogyasztanak húst. Innen származik az ünnep neve is.
A húsvét helye az egyházi évben:
Nyugati kereszténység körében – katolikus egyház:
Az egyházi év mozgó ünnepei között központi szerepet kap a húsvét. Már a III. században is vannak adatok arról, hogy ünnepelték, de nem egy időben tartották. A nagyböjt, vagy ahogy még nevezik negyvenlőböjt, az egyházi évben hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó negyven napos időszak, amely utal Jézus negyven napos böjtölésére és kínszenvedésére.
A húsvétot tehát megelőzi a negyven napos nagyböjt időszaka, amely amellett, hogy Jézus böjtjére emlékezünk, megtanít az önmegtartóztatásra is. A húsvétot ötven nap múlva követi a pünkösd. A húsvéttól pünkösd utáni szombat közötti időszakot húsvéti időnek is nevezik.
Nagyhétnek hívják a nagyböjt utolsó hetét, amely virágvasárnaptól nagyszombatig tart:
- virágvasárnap
- nagyhétfő
- nagykedd
- nagyszerda
- nagycsütörtök (szent háromnap egyik napja)
- nagypéntek (szent háromnap egyik napja)
- nagyszombat(szent háromnap egyik napja)
Húsvét napjától húsvét hetének nevezik azt az időszakot, ami fehérvasánapig tart.
Keleti kereszténység körében – ortodox egyház:
A keleti egyház hagyományaihoz képest az ortodox keresztények nagyobb pompával ünneplik a húsvétot. Míg a nyugati keresztények fő ünnepe a karácsony, addig az ortodox egyházé a húsvét, amely 1-5 héttel később kezdődik, ugyanis az ortodoxok a Julianus-naptár szerint tartják ezt az ünnepet, így tehát a húsvét az első tavaszi teliholdat követő vasárnapra esik. A Julianus-naptár szerint a tavasz a Gergely-naptárhoz képest 13 nappal később kezdődik.
Nagycsütörtökön celebrálják az ortodoxok az egyik legnagyobb misét, nagypénteken körmenetet tartanak. Húsvét előtt negyven nappal kezdik meg a böjtöt úgy, hogy a legtöbben csak a nagyhét első napján nem esznek húst. Nagypénteken már semmi olyan nem kerül az asztalra, ami az ember számára élvezetes. Nagyszombat éjfélkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, húsvét vasárnap sült bárányt esznek, és vörös bort isznak mellé.
Az ortodox egyházi hagyomány is ismeri a húsvéti tojást, csak nem rejtik azokat el, hanem koccintanak velük.
A húsvét időpontjának kiszámítása:
Állandó fejtörést okoz húsvét időpontjának kiszámolása, amely bizonytalanság abból fakad, hogy ez az ünnep csillagászati és természeti események befolyása alatt áll. Az, hogy melyik nap locsolkodunk és keresünk nyuszi tojást attól függ, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő utáni első vasárnap melyik naptári napra esik. Vagyis egy évben legkorábban március 22-én lehet húsvét, legkésőbb pedig április 25-én ünnepelhetjük azt.
Pünkösd pedig a húsvét utáni ötvenedik napon van.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai:
- virágvasárnap
- nagycsütörtök
- nagypéntek
- nagyszombat
Virágvasárnap: ekkor vonult be szamárháton Jeruzsálembe Jézus. A tömegek közül sokan a ruhájukat terítették elé az útra, mások ágakat törtek fákról, és azt szórták le. Innen ered a pálmás körmenet.
Körmenet
A virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnapot, de egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mely a jeruzsálemi megérkezést jelzi.
Nagycsütörtök: az utolsó vacsora napja, azaz amikor Jézus búcsút vett a tanítványaitól a Gecsemáné kertben és felkészült az áldozatra. Nagycsütörtök a gyász napja, így csütörtöktől szombat estig nincs harangozás.
Nagypéntek: Az egyházban nincs mise, mert ekkor Jézus mutatja be az áldozatot. Igeliturgia van áldoztatással, amely szertartást piros öltözékben tart a pap. Az üres oltárszekrény előtt leborul arccal, majd az igeliturgia keretén belül felolvassa Isten szenvedő szolgájáról szóló olvasmányt, utána pedig János evangéliumából vagy olvassa, vagy énekli a passiót. Ezt követik a könyörgések, és a körmenet, amikor behozzák a keresztet, amely előtt a hívek kifejezhetik hálájukat Krisztus iránt. Az áldoztatás követi, végül egyszerű, áldás és elbocsátás nélküli könyörgés zárja le a misét.
Nagyszombat: Napközben nincs semmilyen szertartás sem. A húsvéti örömünnep este kezdődik tűzszenteléssel, majd a keresztvíz-szenteléssel. A katolikus időszámításban a szombat esti sötétedés után már vasárnap van, így a szombat esti misét vigília-misének nevezik, mely Jézus feltámadását jelzi. A húsvét vasárnap vigília az év legszebb és egyben legbonyolultabb szertartása, amely öt részből áll:
- fényliturgia,
- igeliturgia,
- keresztségi liturgia,
- eukarisztia liturgia,
- körmenet.
Szentmise
Húsvétvasárnap: ekkor tartották az ételszentelést, vagyis amikor a délelőtti misére úgy mentek a hívek, hogy letakart kosárban vittek bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát és bort, ahol a bárány húsa Jézus áldozatát jelképezte, a bor pedig vérét. Az újjászületés jelképe a tojás.
Húsvéthétfő: a locsolkodás ideje, ezért is nevezik néhány helyen vízbevető hétfőnek is. Ilyenkor a lányokat régen a kúthoz vitték, vagy vödör vízzel leöntötték. Napjainkban ma már illatos kölnivel locsolják meg a lányokat. Termékenységet és tisztaságot szimbolizáló népi hagyomány. A locsolás fejében piros vagy hímes tojás a jutalom.
A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján:
Eredetileg zsidó ünnep, melyet az Isten azért rendelt el, hogy a zsidó nép megünnepelje Egyiptomból való szabadulásukat.
Egy hétig kovásztalan kenyeret ehettek csak a zsidók, a szabadulás napján pedig tűzön sült bárányt ettek. Tilos volt azonban a nyers vagy főtt hús fogyasztása.
A katolikusok negyven napos böjtjükkel Jézus böjtjére emlékeznek, ezért nem esznek húst.
Húsvétvasárnaphoz is számos hagyományok fűződtek, mint például ezen a napon nem főztek, nem hajtották ki az állatokat, nem hordták ki a trágyát, nem söpörtek és nem is varrtak.
Húsvét hétfőjén a fiúk locsolkodtak, a lányok várták a locsolkodó legényeket. A locsolás hagyománya abból ered, hogy a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat a zsidók locsolással próbálták elhallgattatni, de a Jézus sírjánál őrködő katonák is vízzel öntötték le ezeket az asszonyokat.
Locsolkodás vödörből
De tisztító ereje és termékenységvarázsló hatást is tulajdonítottak a víznek.
Húsvét hétfőjét nevezik még vízbehagyó, vagy vízbehányó hétfőnek is, amely a régi locsolás módjára utal, amikor a lányokat kúthoz, vályúhoz vitték, vagy vödörrel lelocsolták.
Az első és második világháborúban kezdett elterjedni az a szokás, hogy illatos vízzel öntözzenek.
Locsolás kölnivel
A locsolkodás előtt locsolóvers mondása illő, amelynek széles a skálája:
Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora.
Serkenj fel ágyadbol, cifra nyoszolyádbol
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belőle bár kettőt-kettőt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!
Húsvéti locsolóversek több kategóriában
A lányok húsvéti tojással várják a locsolkodó fiúkat, férfiakat, de szokás már a zsebbe csúsztatott pénz is.
Piros tojás
Hímes tojás
Néhány helyen szokás volt a locsolás mellett a lányok megvesszőzése is.
A húsvét szimbólumai a piros tojás és a húsvéti nyuszi. Ezek azonban olyan szimbólumok, amelyek valójában nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával, hanem a tavasz közeledtét, a termékenységet hirdetik.
A húsvéti nyúl története Németországból ered, miszerint a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi egy csokoládétojásokkal telt kosárral ajándékozza meg. Egy másik történet szerint volt egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket és színes tojásokkal teli kosarat rejtett el, a gyerekeknek pedig meg kellett keresniük.
Húsvéti tojások keresése
Egy legenda szerint Eostre istennő talált egy sérült madarat télen, és hogy megmentse a haláltól nyúllá változtatta. Tojásrakó képességét azonban megőrizte a nyúllá változott madár, amely köszönetképpen kidíszítette a tojásokat és az istennőnek ajándékozta.
Húsvéti nyuszi
A húsvéti időszakot megelőző negyven napos böjt már a VII. századtól szokás volt, majd II. Orbán pápa 1091-ben törvénybe is iktatta. Sok helyen, nem olyan régen még ezt be is tartották, melynek fegyelme az elmúlt évszázadban kezdett enyhülni. A böjt egyre inkább már csak a nagyhétre, még inkább nagypéntekre korlátozódott. Régen a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi ételeket szabadott fogyasztani, és azt is csak napjában egyszer. Sok helyen tejtermékeket sem ettek, és nem zsírral, hanem olajjal főztek. A húsvéti táplálkozás jellegzetes alkotóelemei ma is minden család ünnepi asztalán megtalálhatók: bárány, sonka, tojás, torma.
A húsvét jellegzetes ételei
Néhány hasznos és gyors húsvéti dekoráció tipp:
1. Mi előzi meg a húsvétot? Válasz: A negyven napos nagyböjt.
2. Mi húsvét nevének eredete? Válasz: Ezen a napon véget ér a negyven napig tartó nagyböjt, vagyis negyven napig nem fogyasztanak húst, innen származik az ünnep neve is.
3. Mi követi húsvét ünnepét? Válasz: Ötven napra rá van pünkösd.
4. Milyen népi szokások jellegzetesek húsvétkor? Válasz: Locsolkodás vízzel vagy kölnivel, vesszőzés, piros vagy hímes tojás ajándékozása.
5. Milyen jellegzetes ételeket szoktunk fogyasztani húsvétkor? Válasz: Bárány, sonka, tojás és torma.
Tartalom:
Magyar Néprajzi Lexikon: második kötet F-Ka, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979
Képek:
Kiemelt kép
Körmenet
Szentmise
Locsolkodás vödörrel
Locsolkodás kölnivel
Piros tojás
Hímes tojás
Húsvéti tojások keresése
Húsvéti nyuszik
Hagyományos húsvéti ételek
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
