Leonardo da Vinci

Leonardo da Vinci

Leonardo da Vinci (1452-1519) világhírű firenzei festő, szobrász, író, építész, zenész, anatómus, mérnök, fizikus volt. Leonardo átélte a kelet-római birodalom szétesését, végigjárta a háborúk, cselszövések világát, szolgálta Firenzét, a Velencei Köztársaságot, a Borgiákat. A pápai udvarnál is volt, szolgálatait ajánlotta a török szultánnak. Megtestesítője az egyetemes ember reneszánsz eszményének.

Tartalomjegyzék:

Leonardo da Vinci
1. Élete
2. Találmányai
3. Az Utolsó vacsora
4. Mona Lisa
5. Anatómiai munkássága
6. Híresebb festményei
7. Leonardo da Vinci program
5 kérdés – 5 válasz

Leonardo da Vinci

1. Leonardo da Vinci élete

Firenze:

Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született a Firenze melletti Vinci községben, több mint 20 évvel Michelangelo és 30 évvel Raffaello előtt.

001

Leonardo da Vinci születésének bejegyzése

Szobrász, festő, mérnök, vízműépítő, térképrajzoló, műszaki tervező volt egy személyben.

Édesapja Ser Piero tekintélyes firenzei polgár volt. Édesanyja egy Catarina nevű parasztlány volt, akinek csak keresztneve maradt fent. Törvénytelen fiát születése után az apára bízta, majd Catarina férjhez ment. Leonardo nem is említi írásaiban egyszer sem édesanyját. Ser Piero jegyző volt, amely tiszt apáról fiúra szállt, de a szívós életű, erőteljes testalkatuk is öröklődött, így Leonardo da Vinci is hatalmas testi erővel rendelkezett. Kortársai ezt annyira csodálták, hogy fel is jegyezték róla, puszta kézzel össze tud nyomni egy lópatkót.

A törvénytelen származás akkoriban nem volt sem ritka, sem szégyen. Családja jómódú volt, egy kúriájuk is volt Vinciben. Valószínűleg ott született Leonardo. Sokáig egyetlen gyermekként nevelkedett, de mivel édesapja négyszer házasodott, születtek testvérei. Csak a harmadik és negyedik házasságból születtek gyerekek, összesen tizenegy. Nem igazán érintkezett féltestvéreivel, kivéve a nagybátyjuk és a hagyaték miatti pereskedést. Mivel édesapja nagyon elfoglalt ember volt, így a legtöbbet Francesco nagybácsi volt a kis Leonardoval. A nagybácsiról az a bejegyzés maradt fent, hogy  csak ült, és nem csinált semmit sem, de valójában törődött Leonardo da Vincivel. Vagyonát is ráhagyta, amiből a pereskedés is keletkezett. Édesanyjával nem tartotta a kapcsolatot, édesapja nem ért rá vele foglalkozni, mégsem volt boldogtalan, hiszen felfedezte a körülötte lévő világot: állatokat, növényeket, különleges alakú köveket. Ábrázolótehetsége fiatalon megmutatkozott.

Ser Piero 14 éves Leonardo da Vincit Verrocchio mesterhez adta festőinasnak, miután megmutatta neki fia néhány rajzát, aki alkalmasnak találta arra a fiút, hogy festőt faragjon belőle.

Firenze hamarosan a világ művészi központja lett. Itt kezdte pályáját Verrocchio, mint aranyműves. Leonardónak ki kellett töltenie az előírt 6 éves tanulóidőt, és felszabadulása után léphetett be a céhbe mesterként. Itt szerezte meg a fiatal művész a technikai alapismereteket.

Verrocchio foglalkozott a matematikával is, de érdekelte az új varázstudomány, a perspektíva. Ez izgatta Leonardo da Vincit is, de a matematika egyenesen a szenvedélyévé vált. A mester zenélt is, lanton játszott és énekelt. Ezt művelte az ifjú tehetség is, és hamarosan híre ment szórakoztatótehetségének is.

1472-ben lépett be a Szent Lukács festőcéhbe, mint mester.

Első ránk maradt képét 1473-ban készítette.

A Krisztus keresztelésén című festmény mestere műhelyében készült, ami kemény és merev mű. A kép bal oldalán azonban térdel két angyal, az egyik kemény vonású, míg a másik kedves, vonzó, mozdulata természetes. Az utóbbi angyalt Leonardónak tulajdonítják, és még a technika is más, ugyanis az egyik angyal olajjal van festve, ami olyan új technika volt, hogy csak kevesen próbálkoztak vele.

Inas korában botrányos perbe keveredett. Firenzében volt egy tamburo (szekrény) a Palazzo Vecchio falán, amely azt a célt szolgálta, hogy névtelenül feljelentéseket lehetett kezdeményezni. 1476-ban ebben a tamburóban egy feljelentést találtak, melyben 4 fiatalt – köztük Leonardo da Vincit is – azzal vádoltak, hogy Jacopo Satarellivel tiltott viszonyt folytattak. Segítséget kért apjától, barátaitól, pártfogóitól, de letartóztatták, kihallgatásokra járt. Végül felmentették, de mély nyomokat hagyott benne a kínos ügy, foglalkoztatta a magányosság is. Nem volt igazi barátja, de nagyon szeretetre méltóan tudott viselkedni. Egyszerűen élt és öltözködött, szinte túlzottan szerette a tisztaságot. Feljegyzéseiben semmilyen utalást sem találtak a másik nemre vonatkozóan, sőt a szexualitást kimondottan csúnyának vélte. Ez a normálistól való elfordulás művészetében is megjelenik. Az 1470-es évek végén sokat rajzolt, de ezek inkább naplóbejegyzések voltak, mintsem megrendelésre készülő vázlatok. Ekkor rajzolta le a felakasztott Bandinit. Bandini pap volt, ő szúrta le Giuliano de Medicit.                   

Törökország kiadta Bandinit Firenzének. Anatómiai rajzainak anyagához a vesztőhelyen fért hozzá Leonardo, mert akkoriban csak ott volt szabad boncolni, vizsgálatokat végezni. A kötélen lógó Bandinit azért rajzolta le, hogy rajzát beküldje egy pályázatra. A Mediciek a Palazzo Vecchio falára festették az összeesküvők képeit elrettentésül. Boticelli megfestett már több képet busás fizetség fejében, de Bandinit, a Pazzi-összeesküvés egyik főszereplőjét Leonardo örökítette meg. A Pazzik gazdag bankárok voltak, a Mediciek vetélytársai.

Fantasztikus mérnöki terveket készített. Az Arno folyását akarta úgy terelni, hogy az ne Pisa felé folyjon. Ehhez nagy műszaki tudásra volt szükség. A háború ekkor már közeledett Firenze felé. A Madonna-képek vázlatai mellé rajzolt ostromlétrákat, hadigépeket, szélmalomkereket. Ekkor Leonardo da Vinci már 30 éves volt és nagyon magányosan élt Firenzében, erről így ír:

„Hogy a test virágzása ki ne szárítsa szellemét, legjobb a festőnek, rajzolónak egyedül lennie, különösen, ha gondolkodásnak, szemlélődésnek szenteli magát. Ha egyedül vagy, egészen a magadé vagy, de ha csak egyetlen társad van is, már csak félig lehetsz magadé.”

Leonardo da Vinci autodidakta módon tanult. Foglalkozott a matematikával, személyes kapcsolata volt tudósokkal. Hiányos iskolai tudását igyekezett pótolni, füzetébe feljegyezte a megtanulandó idegen kifejezéseket, szavakat.

Lorenzo il Magnifico nagy művészbarát volt. Mivel tudta, hogy Leonardo da Vinci szépen játszott lanton, énekelt, szórakoztatta a társaságot, ezért ajánlotta a milánói Sforzák udvarába. Ajánlólevelében nem volt szó festészetről valószínűleg azért, mert nem is tudott erről Lorenzo. Így ment Milánóba Leonardo da Vinci.

Milánó:

Első milánói éveiben társult a de Perdis családhoz, oda is költözött. A négy Perdis érmevéső, fametsző, miniatúra-festő és arcképfestő volt. Az utóbbi Ambrogio de Perdis-szel akarták megfesteni a S. Francesco-templom oltárképét. Ekkor festette meg Leonardo a Sziklás Madonnát, amely mind művészileg, mind határidőben felülmúlja a kívántakat. A 8 hónap helyett majdnem 20 évig dolgozott az oltárkép két változatán.

A milánói udvari zenekar híres volt. Leonardo da Vinci felajánlotta Lodovico Sforzának, hogy lassú és nehézkes hadieszközeit könnyű és kényelmesekkel váltja le. Felajánlotta még építészeti munkáját, valamint szobrok, festmények készítését is. A Nagy ló szobra, – a Sforza-ház emlékműve – 16 éven keresztül foglalkoztatta, de annak is csak agyagmintája készült el. Készített egy lókoponya formájú lantot. Ünnepségek, felvonulások, színi előadások rendezésében fontos szerepe volt Leonardónak, de jóformán semmit nem bízott rá Sforza. Hadigépei is csak a vázlatig jutottak el. Kérdéses azonban, hogy ezekből a tervekből mit lehetett volna megvalósítani. Sokszor elmerült egy technikai feladat művészi megoldásában és elszakadt a valóságtól. A mai találmányok technikai megoldását fel lehet fedezni Leonardo da Vinci tervei között, de túlzás lenne azt állítani, hogy ő minden találmányok atyja. Kétségtelenül Leonardo testesítette meg a homo universalis eszményét. Különös érdeklődéssel fordult a gyilkoló szerszámok felé, pedig a kortársai békés, szelíd természetűnek titulálták.

Nagyszabású és békés műveken dolgozott. Olyanon, mint a mocsárlecsapolás, csatornázás, folyószabályozás, városrendezés.

Leonardo korában a fegyvergyártás már igen fejlett volt, Milánó pedig híres volt ágyúöntésről. Készített vázlatot olyan óriási daruról, amelynek feladata az ágyúcsövek megfelelő helyére emelése lett volna. Mivel Sforza nem igazán adott neki munkát, így kénytelen volt máshonnan megbízásokat szerezni. Leginkább Madonna-képeket festett. Ekkor már munkatársai és tanítványai is voltak.

A zenéhez való viszonya is érdekes Leonardo da Vincinek. Azt tudjuk, hogy lanton játszott, énekelt, de jegyzetei között nincs kotta, csak egy kánon kezdő taktusa. Rajzolt ugyan hangszereket, de azoknak inkább a technikai része érdekelte.

Rajzai között díszlettrevek is vannak. Festményeinek modelljei valószínűleg az udvar előkelőségei voltak. A Hölgy hermelinnel című kép alanya vélhetőleg Lodovico il Moro, Milánó hercegének szeretői közül az egyik, Cecilia Gallerani.

002

Hölgy hermelinnel

Lodovico azt akarta, hogy udvara az összes többit felülmúlja, ezért óriási Dóm építését indította el, amelyet már nagyon rég elkezdtek (befejezni csak a XIX. században sikerült). Mivel a Dóm még mindig nem készült el, Leonardót bízták meg a munka folytatásával, de a kivitelezésig ő sem jutott.

Ebben az időszakában főleg az építészet vonzotta Leonardo da Vincit, katedrálisokat, pompás istállókat tervezett. Amikor Milánóban pestis pusztított Leonardo felismerte a baj forrását, a mocskot. Bemutatta hát terveit Moronak, amelyben felvázolta a teljesen újjáalakított Milánót. A vázlatrajzok mellett és köztük képrejtvényeket, találós kérdések találhatóak, mindezt tükörírással írta. Balkezes volt, azaz kétkezes.

004

Aláírása tükörírással

Képjelekkel írt feljegyzéseit negyven évesen készítette.

Füzeteit megtöltötte rajzaival, feljegyzéseivel, eligazodni köztük nagyon nehéz.

Sokat olvasott, valamennyire tudott latinul, néhány szót görögül is. Festészetről írt híres műve a Trattató, amely akkoriban a nevét fenntartotta. Csak halála után állították össze kézirataiból A művészetek versengése című tanulmányt.

Moro megbízta Leonardo da Vincit, hogy készítsen egy olyan hatalmas szobrot, amilyet a világ még nem látott.

„Újra nekifogtam a nagy lónak.”

Tanulmányozta a nagyurak istállóiban a különféle fajtájú lovakat. Meg akarta ismerni a ló csontrendszerét, izomzatát, vázlatokat készített a ló anatómiájáról. Eleinte egy lovasával ágaskodó paripára gondolt, de az akkori technikai feltételekkel ez kivitelezhetetlen lett volna, és ezt Leonardo is belátta. Végül egy léptető ló mellett döntött, amelynek kiöntése még így is nagy feladat volt. Moro már kezdett türelmetlenkedni, de Leonárdo mégis előállt az agyagmodellel, méghozzá Moro herceg unokahúgának esküvőjén. Kolosszusnak nevezték az agyagmodellt, a fejedelmi vendégek bámulták a hatalmas szobrot, az udvari költőket sem hagyta hidegen. Ám a ló megint csak befejezetlen maradt, de Leonardo da Vinci nevét egész Itáliában ismertté tette.

Közben a franciák elfoglalták Milánót, Moro dicsősége leáldozott, Leonardo is elhagyta pár hónappal az összeomlás előtt. Ebben az időben sokszor volt keserű a kedve Leonardo da Vincinek. Ezekben a nyugtalan, háborús és ínséges időkben alkotta meg munkái közül a legnagyobbat, az Utolsó vacsorát.

Velence:

Velencében végre igazán komoly megbízásokat kapott a Signoriától Leonardo da Vinci. Mérnöki tudománynak híre is eljutott ide, ahol nagy szükség volt haditechnikai tanácsára. Ajánlatot is kértek tőle egy Isonzó-védőmű építésére, azonban csalódás volt mindkét fél részere.

Velence híres volt jól felszerelt fegyvertáráról, hajógyáráról, így Leonardo ontotta a ötleteit. Készített tervet hajólékelőről, robbantó hajókról, lékelőhajókról, úszópajzsokat.

Legtöbb gondolata papíron maradt, bár ott korlátlanul csak gyűltek és gyűltek.

Nem bízott senkiben, terveit féltette.

„Semmit sem csinálhatok meg titokban. Ha a munkának csak századrészét bíznám is rá, mindjárt nyilvánosságra kerülne.”

De a velenceieknek jól felszerelt műhelyeik, kiváló hajóépítőik és mérnökeik voltak, a Signoria így nem adott részesedést a feltalálónak.

Jegyzetei között rendkívül sok nautikai tanulmány készült, melyeket néhány velencei hét alatt készített el.

Újra Firenze:

1500 áprilisában Firenzébe megy újból, amit húsz éve nem látott és nagyon sokat változott. De nem csak szülővárosa változott, hanem maga a művész is. Jövedelme bár szabálytalanul folyt be, mégis választékosan öltözött, szolgákat tartott, nagylábon élt.

Az egyszerű, vidám, mozgalmas életet kedvelő nemzedék eltűnt, helyette szürkület feküdte meg a várost és ez hatott Leonardó da Vincire is. A szervita rend megbízta őt egy oltárkép festésével, de sokáig neki sem látott. Amikor mégis elkészült művével, csodájára jártak.

Megint nem volt maradása a mesternek, és a szerviták kolostorából Cesare Borgia táborába ment, de hamarosan újra Firenzébe tér vissza, ahol a firenzei köztársaság hadiszakértője lett. Leonardo alagutakat javasolt, a munkához pedig kotrógépeket, darukat.

Meg akarta valósítani az ember régi vágyát, a repülést. Terveket készített repülő szerkezetekről. Vasdrótkeretes légröppentyűt készített, vizsgálta a madarak szárnyát, hogy megtervezze az emberi erőt felhasználásával repülő szerkezetet.

Ebben az időben nem csak kísérletezett, modellezett, hanem ecsettel is dolgozott. Leonardo da Vinci megfestette a Mona Lisát.

A Mona Lisa megalkotása után lezárult firenzei korszaka, de a nagy alkotások korszaka is. A nyugtalan vándorlás időszaka következett. A francia király szolgálatába lépett udvari festő és építészként. Aztán Milánóban volt kicsit, de visszatért ismét Firenzébe.

Hamar megöregedett, idősebbnek tűnt, mint amennyi volt valójában.

Róma:

1513-ban X. Leó pápa Rómába hívta, hogy az ő dicsőségére valami nagyot alkosson neki Leonardo da Vinci. Itt ejti bűvöletébe a botanika világa. Leveleket, növényeket rajzol és tanulmányozza azokat. Egészsége kezdett megromlani, életében először beteg lett. Magányos volt ebben az időben, se szolgái, se munkatársai nem nagyon törődtek vele.

Botanika

Botanikai rajzai

Utolsó évei:

Megint visszatért Milánóba Leonardo da Vinci és élete utolsó évtizedeiben szabályos ütemben, három évenként váltotta Milánót, Rómát és Franciaországot.

1518-1519 között már betegeskedett és végrendeletet is készített, amiből tudjuk, hogy Francesco Melzire hagyta könyveit, kéziratát, rajzait, szerszámait. Azt szerette volna, hogy szép temetése legyen. Kibékült a mostohatestvéreivel is.

Leonardo da Vinci 1519. május 2-án halt meg Amboise-ban.

Igazi öröksége az, amit írásaiban az utókorra hagyott. A Codex Atlanticusnak nevezett kötetet, amelyet Leonardo írásainak halála utáni kiadott gyűjteményében ma is Milánóban, egy hegyikristály ládikában őrzik.

2. Leonardo da Vinci találmányai

Légcsavar:

Legcsavar

Légcsavar

Repülő szerkezet:

Repulo-szerkezet

Repülő szerkezet

 Katapultok:

Ostrom-katapult

Ostrom katapult

Gorbe-katapult

Görbe katapult

Tank:

Tank

Tank

Ostrom íjászgép:

Ostromijaszgep

Íjászgép

Sarlós harci szekér:

Sarlos-harciszeker

Sarlós harci szekér

Orgonaágyú:

Orgonaagyu

Orgonaágyú


3. Leonardo da Vinci: Az Utolsó vacsora

Moro hercegi palotájához közel volt egy Domonkos-rendi kolostor, a Santa Maria delle Grazie, amelyet a herceg restauráltatott. Az ebédlőjében lévő freskóra Leonardóval ráfesttette magát feleségével és fiaival. De ugyanitt található Sforza-címeres faldíszítmény, amelyet Sforza igényelt az akkor 43 éves művésztől.

Azt a megbízást kapta Leonardo da Vinci, hogy készítse el az evangéliumból az utolsó vacsora jelenetét a kolostor falára. Nagyon sok időt fordított a kép elkészítésére, előtanulmányai, vázlatai is erről tanúskodnak. A lehető legnagyobb változatosságot igyekezett megörökíteni alakjainak típusában, mozdulataikban, a kontrasztokban. Gazdaggá teszik képét az alakok sűrűsége és sokszínűsége.

Utolso-vacsora

Az Utolsó vacsora

Bandello, az elbeszélő így ír Leonardo munkastílusáról, amikor az Utolsó vacsorát festette:

„Korán reggel jött, felment az állványra, és napkeltétől alkonyatig nem tette le az ecsetet, evésre-ivásra se gondolt, megállás nélkül festett. Aztán esetleg két-három, sőt akár négy napig nem nyúlt a képhez, legföljebb előtte állt egy-két óra hosszat, és elmélyedve nézte, újra átgondolta, megvizsgálta az alakokat.”

Az Utolsó vacsora mozgás- és jellemtanulmány, valamint nagy, zárt, a festészetben új korszakot nyitó festmény.

Az Utolsó vacsora lett a keresztény világ leghíresebb képe. Érdekes kettősség ez, ugyanis Leonardo nem volt hívő, de egyenesen pogányként élt, mégis ő teremtette meg a kereszténység legtökéletesebb művét.

Arra törekedett, hogy színekben gazdag kompozíciót hozzon létre és ezért olyan technikát alkalmazott, amivel ezt megfelelően ki tudta fejezni: ez a „secco” volt, amely azt jelenti, hogy a száraz vakolatra vitte fel az olajfestéket.

A kép azonban azonnal romlásnak indult a talajvíz felszínre törése miatt. Ráadásul a festmény alsó részét áttörték azért, hogy a falon ajtót nyithassanak annak érdekében, hogy a konyhából érkező étel minél hamarabb a barátok elé kerülhessen, ki ne hűljön. A barátok egyszer a festmény egy részét lemeszelték, később Napóleon serege használta céltáblaként. Ügyetlen restaurátorok is segítették a kép romlását, majd függönnyel takarták el a XVII. században, és kétszáz évig rongálta a lecsapódó pára is. 1943-ban, a második világháború alatt  egy amerikai bomba robbant a kolostorban, amikor az egész épület összedőlt, csak az Utolsó vacsorát ábrázoló fal maradt állva.

1987-1999 között restaurátorok dolgoztak a művön, finom műszerek használatával megtalálták azt a réteget, amit a művész festett saját kezével. A felület megkopott, de a színek mégis új életre keltek. Kiderült az is, hogy Leonardo da Vinci 4-féle kéket használt képe alkotásánál.

4. Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Valószínűleg egy gazdag firenzei polgár, Francesco del Giocondo felkérte Leonardót, hogy feleségéről készítsen portrét. A 22 éves nőt hívhatták Mona Lisának, bár erre nincs bizonyíték.

A festmény újszerű és különleges volt, melyhez hozzájárult az újszerű festészeti technikák alkalmazása: sfumato, chiaroscuro.

A sfumato egy olyan technika, amellyel a környezettől a testek nem éles kontúrral határolódnak el, hanem finom átmenettel. Úgy, mint a valóságban is.

A chiaroscuro pedig a fény és árnyék ellentétével formákat létrehozó eljárás, amivel a festmény időtlenné vált.

Előkelő, egyenes testtartással ábrázolta a fiatal nőt, de feltűnik a hölgy nagyon egyszerű öltözéke, holott dúsgazdag volt a férje. Az sem biztos, hogy a férj rendelte meg a képet, ugyanis nincs semmilyen bizonyíték a megbízásról. A mester megtartotta ezt a képet, Milánóba és Franciaországba is magával vitte.

A Mona Lisa-mosoly máig vita tárgya és próbálták megfejteni a különös mosoly okát.

003

Mona Lisa

Mivel arról sincs bizonyíték, hogy a képen Giocondo felesége van, arról is számos feltevés született, hogy ki található a képen. 1911-ben a Louvre egyik olasz alkalmazottja ellopta a képet, hogy Olaszországba visszajuttassa. Évekig rejtegette a festményt, de lebukott. Amikor megtalálták röntgenvizsgálatra vitték, ahol kiderült, hogy a Mona Lisa portré alatt egy szakállas arc van, ami megdöbbentő azonosságot mutatott a Mona Lisa és Leonardo da Vinci önarcképének arcarányai között.

A Mona Lisa egyike Leonardo kevés épen megmaradt festményei közül, amely elnyerte I. Ferenc rajongását, lógott Napóleon hálószobájában és a világ egyik legismertebb festménye lett. A Mona Lisával lezáródott a művész firenzei, és egyben nagy alkotásainak korszaka is.

5. Leonardo da Vinci anatómiai munkássága

Amilyen pontosak rajzai, festményei, olyan pontosak és részletesek anatómiai tanulmányai is. Jegyzeteiből tudjuk, hogy harminc boncolást végzett. Pedig abban az időben még az orvosok is csak könyvekből tudhattak meg tényeket az emberi testről, ugyanis az emberi test szent volt. A holttesthez nyúlni késsel szentségtörésnek számított. Ha megvádolták volna, akár börtön vagy akár még rosszabb is várhatott volna rá. Annak érdekében, hogy egy idős ember holttestét fel tudja boncolni speciális fűrészeket készíttetett. Elsőnként állapította meg az idős emberen az érelmeszesedést.

„Gesztenye nagyságú, szarvasgombaszínű kövesedések az erekben.”

A csont- és izomrendszert is lerajzolta, élethűen örökítette meg a has, a mell és a karok vénáit.

Izomzat

Emberi kéz izmzata

A szívbillentyűk működését szemléltette és foglalkozott az embriológiával.

Embrio

Méhen belüli embrió rajza

Híres a nemzésről készített rajza.

Nemzes

Rajz a nemzésről

Tervezett egy általános anatómiával foglalkozó könyvet, amelyben ismertetni akarta az embert nemzése pillanatától a haláláig. Ez a könyv sem készült el.

6. Leonardo da Vinci híresebb festményei

Angyali üdvözlet (1472-1475 körül)

Női portré (1474-1476)

Madonna virággal (1475-1478)

Szegfűs Madonna (1478-1481)

Háromkirályok imádása (1480 körül)

Szent Jeromos (1480 körül, befejezetlen)

Sziklás Madonna – első változat (1483-1486)

Sziklás Madonna – második változat (1503-1506)

Hölgy hermelinnel (1480-1490)

Zenész képmása (1490)

Női képmás (1490)

Madonna és a gyermek Jézus (1490-1491)

Utolsó vacsora (1495-1497)

Mona Lisa (1503-1606)

Szent Anna harmadmagával (1508-1510)

Keresztelő Szent János (1513-1516)

7. Leonardo da Vinci program

Az Európai Bizottság 1994-ben indított egy együttműködési programot a szakképzés területén, ez az ún. Leonardo da Vinci program. Az első szakasz lezárásával (1999. december 31.) az volt cél, hogy megvalósuljon az európai uniós szakmai képzés politikája, illetve a tagállamok politikai harmonizációja.

Ezt követte egy újabb 7 éves szakasz, amely 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig tartott. 2007. január 1-jén elindult az Egész életen át tartó tanulás program, amelybe beleépült a Leonardo da Vinci program, annak részeként a felsőoktatáson kívüli szakképzésre fókuszál.

A Leonardo da Vinci program célja az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása érdekében tartott képzéseken résztvevő személyek támogatása. Az oktatási- és képzési rendszerek, intézmények minőségének javítása, az innovációk támogatása. Ezen kívül támogatja az innovatív gyakorlatok fejlesztését, a képesítések és a kompetenciák átláthatóságát és elismerését, idegen nyelvek tanulását.

5 kérdés – 5 válasz

1. Mikor született Leonardo da Vinci? Válasz: Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született a Firenze melletti Vinci községben.

2. Kihez adta fiát 14 évesen tanulni? Válasz: Édesapaja a 14 éves Leonardo da Vincit Verrocchióhoz adta festőinasnak.

3. Lorenzo il Magnifico kihez ajánlotta be a lanton szépen játszó és szépen éneklő Leonardót? Válasz: Magnifico a Sforzák udvarába ajálotta be Leonardót, aki így jutott Milánóba.

4. Melyek leghíresebb festményei? Válasz: A leghíresebb festményei az Utolsó vacsora és a Mona Lisa című festménye.

5. Anatómiai tanulmányaihoz honnan jutott hozzá a holttestekhez? Válasz: Vesztőhelyeken jutott hozzá a holttestekhez. Harminc boncolást végzett, ami nagyon ritka volt, és akár börtön vagy még rosszabb rárt volna rá, ha kiderül. A holttesthez nyúlni késsel szentségtörésnek számított.

Tartalom:

  • Friedenthal, Richard: Leonardo; Életrajz képekben. Budapest: Gondolat, 1975
  • Új Magyar Lexikon. 4. kötet : K-Me. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962

Képek:

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Hiszti

Erdész

Hajsza

Első világháború

HTML-színkódok

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.