Ortodox
Az ortodox vallás a kereszténység egyik ága.
Tartalomjegyzék
Templomok, ikonok, szentek és ünnepük
Az ortodox vallás jellemzője
Az ortodox vallás megőrizte Jézus és a 12 apostol tanításait változatlan formában. Hol terjedt el ez a vallási irányzat a világon? A Keletrómai Birodalomban, illetve a tőle keletre eső területeken számlál sok hívet. Pl. Görög egyház, Grúz egyház, Bolgár egyház, Szerb egyház, Román egyház, Lengyel egyház, Ukrán egyház, Orosz egyház , Macedón egyház stb.
Az ortodox szó jelentése
Az ortodox görög eredetű szó, jelentése: igaz hit. Az ortodox szó szláv szóval pravoszláv. Magyar nyelven elterjedt a görögkeleti szó erre a vallásra.
Forrás: hu.wikipedia.org
Az ortodox vallás története
A Római Birodalomban született meg a keresztény vallás, amely a görög valláson alapszik. Többistenhitük abban különbözött, hogy az uralkodót, vagyis a császárt a rómaiak istenként tisztelték. Később, 313-tól I. Konstantinus engedélyezte a keresztény vallást, amely államvallás lett, és hatott a későbbiekben az európai államok vallására is.
Amikor a Római Birodalom kettészakadt, a nyugati és a keleti egyházak között még jobban kiéleződött az ellentét. Ez abban is megnyilvánult, hogy a 4. századtól nem ismeri el az ortodox egyház az Egyetemes zsinat értelmezéseit, és újításait sem fogadja el.
Az ortodox egyház szerint 7 zsinat (egyházi gyűlés) volt, a 8. zsinat csak akkor tartható meg, amikor az ortodoxok és a katolikusok újra egyesülnek.
Teológiai kérdések
Az ortodox egyház elismeri a Szentháromságot, Jézus feltámadását és kettős (isteni és emberi) természetét, a Szentírás sugalmazott voltát, a hét szentséget, az utolsó ítéletet, a szentek tiszteletét, különös tekintettel Máriára, akit ők Istenszülőnek neveznek.
Az ortodox hit összefoglalása a (Filioque betoldás nélküli) Nikaia–konstantinápolyi hitvallás.
Fontosnak tekintik a szentek írásait, hiszen azok isteni jelenlétről tanúskodnak. Emiatt nagy tiszteletnek örvendenek az ikonok mind a liturgiában, mind a személyes hitben.
Hét szentséget különböztetnek meg:
– Keresztség, amelyben a Sátánt elutasítják és elfogadják Krisztust. Keresztelés előtt elmondják a „hiszekegyet”, majd a keresztvíz alá merítés következik.
– Bérmálás, mely során a hívő megkapja a „Szentlélek ajándékának pecsétjét.” Általában a kereszteléssel együtt végzik.
– Szent Áldozás, más szóval eucharisztia, a hálaadás. Ez tartalmazza a szent étkezés rítusát, amely a keresztényeknél az Úrvacsora alkalmat jelenti.
– Bűnbánat, vagyis gyónás Szentsége, Istennel kibékülést jelent. Az Ortodox egyház szerint csak Isten bocsáthatja meg a bűnöket Jézus által. Ez csak úgy lehetséges, ha beismerjük bűneinket Isten és az emberek előtt.
– Szent Kenet, célja a bűnbocsánat és a gyógyítás. A szent kenettel megkent beteg test eggyé válik Krisztus szenvedéseivel. Így örök üdvösségre lelhet Isten országában.
– Házasság, amelyet Krisztus tett intézménnyé. Ez nem más, mint az emberi szeretet „megkeresztelése és megerősítése” Krisztus által, a Szentlelken keresztül. Ez nem egy jogi szerződés.
– Papi Rend: maga Krisztus vezeti népét, ő uralkodik fölötte, ő bocsáthatja meg a bűnöket, ő ajánlja fel a közösséget Istennel.
Magyar ortodox egyház
Magyarországon az ortodox egyház hívőinek száma nem sok, kb. 6-7000 fő.
Főpapja Márk, jegorjevszkij érsek, világi neve Szergej Anatoljevics Golovkov. 1990-ben tett szerzetesi fogadalmat, püspöknek pedig 2004-ben szentelték. A Moszkvai Teológiai Szemináriumon végzett. 2010-ben emelték érseki rangra. Kitüntetései között van a Radonyezsi Szent Szergij rend II. fokozata, a Jeruzsálemi Patriarchátus Szent Sír érdemrendje.
Magyarországi ortodox egyházközségek
Magyarországon a következő helyeken működik ortodox egyházközség, illetve templom, az elérhetőségekkel együtt:
Nagyboldogasszony magyar ortodox egyházközség
1052 Budapest, Petőfi tér 2.
Telefon: +36-1/266-5988, fax: +36-1/266-5988
Szent Háromság orosz ortodox egyházközség
1052 Budapest, Petőfi tér 2.
Telefon: +36-20/770-8441
Radonyezsi Szent Szergij orosz ortodox egyházközség
1062 Budapest, Lendvay u. 26.
Telefon: +36-1/312-7064, +36-30/992-5398
Szent Alexandra vértanú templom
096 Üröm, Patak u. 6.
Levelezési cím: 1062 Budapest, Lendvay u. 26.
Telefon: +36-30/536-0074
Szent Háromság magyar ortodox egyházközség
3525 Miskolc, Deák tér 7.
Telefon: +36-20/284-9504
Szent György nagyvértanú magyar ortodox egyházközség
4400 Nyíregyháza, Széchenyi tér 5.
Telefon: +36-42/311-911, fax: +36-42/311-911
Szent György nagyvértanú magyar ortodox egyházközség
6720 Szeged, Kazinczy u. 7.
Telefon: +36-62/420-397, fax: +36-62/420-397
Szent Miklós magyar ortodox egyházközség
3200 Gyöngyös, Vachott S. u. 12.
Telefon: +36-1/266-5988
Szent Háromság magyar ortodox egyházközség
4029 Debrecen, Késmárk u. 7/c.
Telefon: +36-52/745-483
A tokaji Szent Miklós ortodox templom
3910 Tokaj, Bethlen Gábor u. 15.
Hévízi orosz ortodox egyházközség
8380 Hévíz, Petőfi S. u. 1.
Telefon: +36-30/549-9991
Imák
Az ortodox vallás hívői reggel és este Imát mondanak, valamint a különféle szentségekhez kapcsolódóan is imákat, énekeket mondanak.
Az itt látható linkeken elérhetők és olvashatók az imák szövegei, valamint az énekek szövege:
Reggeli imák
Esti imák
Felkészülés a Szent Eucharisztiára
Szent Eucharisztia utáni hálaadó imák
Imák különböző alkalmakra
Étkezések előtti és utáni imák
Dicsérőének Isten Szentséges Szülőjéhez (Akathisztosz Hymnosz)
Dicsérőének a Legédesebb Úr Jézus Krisztushoz
Forrás:
hungary.orthodoxia.org,
orthodox-kereszteny.lap.hu,
orthodox-egyhaz.lap.hu
Szerb ortodox egyház
A 15 önálló ortodox egyház egyike, melynek istentiszteleti nyelve a szláv és a szerb. Kilencmillió hívet számlál, 1219-től önállóan működik. Magyarországon mintegy 6-7000 híve él. Lelkészi vezetője Irinej (Iréneusz). Székhelye Szerbiában van, Belgrádban. Magyarországon Budán, Mohácson, Szegeden, Ráckevén, Grabácson és Szentendrén van képviselete, temploma, illetve monostora.
Forrás: hu.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, hu.wikipedia.org, ujember.katolikus.hu
Ortodox templomok, ikonok, szentek és ünnepük
Ortodox templomok
A Bizánci Császárság korában görögkereszt alapú centrális, főként kilencosztású alaprajzú épületeket építettek. Ez jellemezte a templomokat is. Különböző kőfajtákból, vagy fából építették. Donga, vagy keresztboltozat jellemezte. Építészeti vívmánya ennek a kornak a csengelyes kupola, amelynek kupolatere négy-, vagy sokszögű. A középkori orosz templomokra jellemző a tambúros kupolák, nagy, zárt falfelületek, keskeny
ablakok, hagymakupolák. Belül, a szentély előtt képfal, azaz ikonosztáz helyezkedik el.
Az ortodox templomok Magyarországon a következő linkeken érhetők el. Itt leírás található az épületekről, azok történetéről, belsejükről.
Balassagyarmat, ortodox templom
Békéscsaba, román ortodox templom
Kecskemét, Szentháromság- (magyar ortodox) templom
Ráckeve, Nagyboldogasszony- (szerb ortodox) templom
Sajkáslak, szerb ortodoy templom
Szentendre, Belgrád-székesegyház
Szentendre, Blagovesztenszka-templom
Szentendre, Pozsarevacska-templom
Szentendre, Preobrazsenszka-templom
Szentes, Szt. Miklós- (magyar ortodox) templom
Forrás: templom.hu, divattortenet.hu, lexikon.katolikus.hu
Ikonok
Az ikon görög eredetű szó, jelentése kép, képmás. Ma táblaképet jelent, mely lehet faragott, vagy festett.
Az ikonok emberi alakban festik le Jézus Krisztust, akit két természetben ismernek el – isteni és emberi. Az ikon jelenti a hívő ember számára a hitvallást. Az ikon kultikus műtárgyként is felfogható. Ami ésszel föl nem fogható, azt megjeleníti kép formájában. Tehát az ortodox ember imája Krisztus képmása előtt magához Krisztushoz fohászkodást jelent.
Forrás: plebania.nefty.hu, ikon.lap.hu
Szentek és ünnepük
Az ortodox egyház Magyarországon és Oroszországon tisztelt szentéletű emberei, szentjei és ünnepük:
Torzsoki Efrém, Magyar Mózes, Magyar György, január 28.
Szent Demeter vértanú, október 26.
Szent Szinerótasz szerzetesvértanú, február 22-23.
Szent Irineusz püspökvértanú, március 25-26.
Korinthusi Szent Makáriusz, április 17.
Chioszi Szent Nikiforosz, május 1.
Orosz Szent János hitvalló, május 27.
Áthoszi Szent Nikodémus, július 1.
Etóliai Szent Kozma, augusztus 24.
Ejinai Szent Nektáriosz, november 9.
Pároszi Szent Arszéniosz
Szent Goratd püspökvértanú, augusztus 22.
Mindegyik szentté avatott személy különleges, az egyházért, az emberekért dolgozó és néhányan vértanúhalált halt személyek voltak. Vannak, akiket mind a magyar, mind az orosz, mind az összes ortodox felekezetben tisztelnek.
Ünnepek
Ortodox karácsonyt általában január 7-én ünneplik.
Mivel a Julián naptárt használják, ezért az ünnepet megelőző 1 hónapos böjt elteltével kezdődhet a karácsony. Ennek Dátuma az idén, 2014. január 7-re esett.
Jelentős ünnep még az ortodox húsvét, amely szintén a Julián naptárhoz igazodik. Idén 13 nappal később ünneplik, mint a keresztények, vagyis kb. április végén.
Forrás: hu.wikipedia.org, szegedma.hu, hungary.orthodoxia.org, kereszteny.mandiner.hu, hu.wikipedia.org, reformatus.hu
Képforrás: eger.hu, karmelitaikon.blogspot.hu, civishir.hu, hesykhia.blog.hu, hesykhia.blog.hu
5 kérdés, 5 válasz
1. Hol terjedt el az ortodox vallás? – a Keletrómai Birodalomban, illetve tőle keletre eső országokban
2. Hány szentséget különböztetnek meg? – Hét szentséget: keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, szent kenet, házasság, papi rend
3. Hol találhatók ortodox templomok Magyarországon? – Szentendre, Ráckeve, Gyula, Szeged, stb.
4. Milyen ünnepei vannak? – szentéletű emberek, vértanúk ünnepei, valamint a karácsony és húsvét
5. Mi az ikon? – kép, képmás, Jézus képbe öntött mása, amely a hívek testet öltött hitvallása
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas csapata!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: