Budapest kerületei

Az 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest területét kezdetben 10 kerületre osztották, majd 1930, illetve 1950 után a fővároshoz csatolt településekkel kibővült térségekben újabb kerületeket hoztak létre. A legutóbbi, 1994-es változtatás után jelenleg Budapest 23 kerületre oszlik.

Tartalomjegyzék:
A kerületek története
Városrészek
Testvértelepülések

A kerületek története

Kossuth-híd (1950.)

Budapest egyesítésekor tíz kerületre osztották a fővárost, melyek mindegyike egy-egy városrészből indult ki. A kerületek számozása a település legrégebbi részétől indulva, az óramutató járásával megegyező irányban, spirális alakban történt. Kezdetben gondot okozott meghatározni, hogy a három egyesített település közül melyik tekinthető a legrégebbinek: Óbudát római hagyományai; Budát – az egykori királyi székhelyet – történelmi múltja; míg Pestet a 19. században az ország gazdasági és politikai központtá való minősítése miatt lehetett volna választani, végül Buda belső területétől indult a számozás.

1930-ban az 1930. évi XVIII. törvénycikk nagy mértékben megváltoztatta a területi megosztást (a kerületek száma 14-re bővült), 1950-ben pedig a fővároshoz csatolt több mint kéttucatnyi kisebb-nagyobb település miatt megnőtt terület újabb kerületek kialakítását szorgalmazta. Ezek számozása részben megfelelt a korábban kialakított szisztémának, vagyis törekedtek arra, hogy az óramutató járásának megfelelően és spirális alakban történjen. A rendszerváltás óta csak egy alkalommal történt változtatás, így a jelenlegi struktúra szerint ma Budapest 23 kerületre oszlik, melyek területe és népessége helyenként jelentős eltérést is mutat, viszont a kialakítás során törekedtek arra, hogy egy-két kivételtől eltekintve a kerületek népsűrűsége közel megegyező legyen, 1500 – 7000 fő/km² közé essen.

Budapest I. kerülete

Városrészek

Budai Várnegyed

Budapest kerületeinek tizenöt éve összesen 198 városrésze volt, idővel azonban néhányat megszűntettek, majd újabbak alakultak, valamint 2012-ben, rendelet keretében újraszabályozták az egyes városrészek területét, illetve nevét, így a főváros jelenleg 203 városrészből áll. Az egyes kerületeken belül eltér a városrészek száma: a II. kerületben 33 városrész található, ezzel szemben a VI. kerület mindösszesen egyetlen részből áll.

Az I. kerület városrészei között szerepel a Budai Vár, amely megépülése óta játszik központi szerepet az itt lakók életében. A Budavári Palota védelme érdekében IV. Béla (1206-1270) rendelte el a kőfalak építését, majd miután Buda lett az ország fővárosa, a biztonság kérdése még jelentősebbé vált. A királyi székhelynek nyilvánított település egy évszázad alatt virágzó várossá nőtte ki magát, a fejlődés szükségességét pedig a későbbi uralkodók (Luxemburgi Zsigmond, I. Mátyás) is fontosnak tartották. A török megszállás idején azonban az ostrom alá vont, majd kifosztott város hanyatlásnak indult, az újjáépítést pedig csak százötven évvel később, a törökök kivonulása után lehetett elkezdeni. Később Buda többször került ostrom alá: először a Görgey Artúr vezette szabadságharc során, majd majdnem egy évszázaddal később a II. világháború alatt. A helyreállítás évtizedekbe tellett. Ugyancsak az I. kerület városrészei közé tartozik: a „Budapest ékkövének” is nevezett Gellérthegy, amit az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánított; a Várhegy lábánál fekvő Víziváros; a Mária Terézia lányáról, Mária Krisztináról elnevezett Krisztinaváros; valamint az 1968 óta megrendezésre kerülő Tabán Fesztivál helyszínéül szolgáló, római kori Tabán is.

A római kor emlékei – több budai kerülethez hasonlóan – a II. kerületben is megtalálhatóak, azonban a török hódoltság alatt ezt a területet is a lepusztultság és elnéptelenedés jellemezte. A megszállás idején azonban több török létesítmény is épült itt: Császár fürdő, Király fürdő, Gül Baba türbéje. A főváros egyik leglátványosabb villanegyede, a Rózsadomb a törökök rózsa iránti szeretetének emlékét jelzi, a legenda szerint ugyanis az egész dombot rózsákkal ültették be. Ebben a kerületben nevezetes városrész még Lipótmező, ami első tulajdonosa, a területen vendéglőt építtetni akaró Göpp Lipót után kapta a nevét, valamint a korábban Tisza István kertvárosnak nevezett Adyliget is.

Hármashatárhegy

A III. kerület a Római Birodalom része volt, a rómaiak itt, a jelenlegi Aquincum városrész területén létesítették egyik tartományi központjukat. A kerület kedvelt kirándulóhelye lehet a természet kedvelőinek, ugyanis itt található többek között a Hármashatárhegy, a Remetehegy, a Csillaghegy és az Ürömhegy is, valamint az 1993 óta minden évben megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválnak otthont biztosító Óbudai-sziget, és Budapest vízisport-központja, a Római-part, rajta a II. században épült fürdőházzal, a Rómaifürdővel.

A 19. századtól Újpestként nevezett IV. kerület történelme évezredekre nyúlik vissza. Területén a rómaiak őrtornyokat létesítettek, majd a Római Birodalom bukása után a Honfoglalásig különböző nomád népek telepedtek le itt. A tatár, majd a török fosztogatások során a területet többször feldúlták, az elnéptelenedett vidéket később főúri családok birtokolták. Károlyi Sándor gróf vallásszabadságot és jogegyenlőséget biztosított az itt élőknek, így megteremtette a lehetőséget egy önálló település megalapítására. A népesség növekedésével fellendült az ipar, bőrgyár és hajóállomás épült, a fejlődést pedig a települést érintő vasút is fellendítette. Az 1980-as években kezdték meg Káposztásmegyer városrész kiépítését, ami jelenleg a Káposztásmegyeri lakótelep és a Homoktövis lakópark területére oszlik. A kerülethez tartozik továbbá az Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is nevezett Népsziget, valamint a 2008-ban épült Megyeri-híd pesti hídfőjétől északnyugatra fekvő Székesdűlő is.

A belvárosi V. kerület közigazgatási, pénzügyi és kereskedelmi központként nem csak Budapest, hanem Magyarország szívének is tekinthető. A középkori terület I. Mátyás korában már jelentős központnak számított, a török megszállás után pedig a főváros az irodalmi és szellemi élet középpontjává vált. A reformkor idején alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, valamint elkezdődött a Lánchíd, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház építése is. Az újabb fellendülést a 1873-as egyesítés hozta meg a kerület számára, ekkor épültek a belváros hídjai, a Duna-korzó, és a 19. században megindult az Országház megépítése, valamint ekkortájt készült el a Millenniumi Földalatti Vasút is.

A mai VI. kerület területét a 18. században elsősorban gyümölcsös kertek borították, idővel azonban egyre többen költöztek ide, és hamarosan Pest legnagyobb külvárosává vált. A század közepén Mária Terézia látogatást tett a városrészben, amely nagy eseménynek számított, mivel annak előtte kétszáz éven át egy uralkodó sem lépett Pest-Buda területére. Ennek a jeles eseménynek a tiszteletére nevezték el ezt a területet Terézvárosnak. A városrész hamar zsúfolttá vált, ez ellen pedig az 1870-es években elkészítették az Andrássy út és a Nagykörút terveit. A túlnépesedett kerületet az egyesítés után kettéosztották, 1930 után pedig újabb részeit csatolták más kerületekhez, így a hajdani legnagyobb budapesti kerület területe mára a harmadik legkisebb a sorban.

A mai VII. kerület területén a török megszállást követően csak néhány tanya és gyümölcsös állt, egy évszázad alatt viszont több száz ház épült itt fel. A 19 század vége felé, a Nagykörút kiépítése után a városrész fejlődése felgyorsult, az itt élők pedig egy évtizeddel a kerület létrehozása után azzal a kéréssel álltak Ferenc József elé, hogy feleségéről, Erzsébet királynéról szeretnék elnevezni lakóhelyüket. A király megadta az engedélyt, így 1882-től a kerületet hivatalosan is Erzsébetvárosnak hívják.

A VIII. kerület, Józsefváros névadója II. József, Mária Terézia és I. Ferenc István legidősebb fia. A kerület a 18. században kezdett benépesedni, azonban ekkoriban nagyrészt agyagból építették a házakat, ezért azok nagy részét a 1838-as árvíz elmosta. A pusztítást követően az újjáépítés során a korábbi földszintes épületeket több szintes bérházak váltották fel, és lassan kiépült a József körút is. A II. világháború alatt a kerület jelentős része romba dőlt, a pusztítás okozta károkat viszont az elmúlt évtizedek során sem sikerült maradéktalanul helyreállítani, pedig a városrész kiváló közlekedési központnak tekinthető.

Ferencváros, a IX. kerület 1792-ben, I. Ferenc trónra lépésekor kapta a nevét. A Duna közelsége miatt a városrész többször esett az árvíz áldozatául, azonban minden ilyen alkalom után igyekeztek az újjáépítés során a korszerűsítésre törekedni, hogy ellenállóbbá váljon a későbbi árvizekkel szemben. Ennek megfelelően az eleinte vályogból készült házakat később téglából, majd kőből építették újjá, valamint gátak kiépítésével igyekeztek védekezni az áradások ellen. Az iparosodás során itt épült ki a legnagyobb vágóhíd, a városrész fellendülését pedig a mai József Attila lakótelep területén Széchenyi István által rendezett lóversenyek is elősegítették.

A sík terepen fekvő X. kerület a területén található bányák után kapta a Kőbánya elnevezést. A kerületben lakótelepi, illetve kül- és kertvárosi részek is megtalálhatóak, városrészei közé tartozik a 19. századi munkásosztály kedvelt kikapcsolódási helyének számító Népliget, melynek területén található a Budapesti Planetárium.

Gyorsasági GP a Népligetben (1936.)

A Budapest központi helyén fekvő XI. kerület, vagyis Újbuda területére átnyúló Gellérthegy mellett több magaslat is található itt: Madárhegy, Péterhegy, Sashegy. Neves városrésznek számít Albertfalva, ahol a folyó közelsége miatt gyakoriak az árvizek, valamint a Szomszédok című magyar filmsorozat által híressé vált Gazdagrét is.

A Buda és a Budai hegyek közötti völgyben fekvő XII. kerület területe sokáig a Budai vár védelmi zónájához tartozott, így parcellázására csak a 18. században került sor. A kerület északi részén található Hunyadi-oromról lefutó völgyek a Zugliget, Virányos és Kútvölgy elnevezéseket kapták. A terület benépesítését a 19. században kezdték el, ennek ellenére nagy része még ma is beépítetlen, így a kirándulni szeretők és kikapcsolódásra vágyók kedvelt pihenőhelyéül szolgál. Ehhez a kerülethez tartozik a Libegővel Zugligetből is megközelíthető János-hegy, valamint a Széchenyi István grófról elnevezett Széchenyi-hegy, illetve Csillebérc és a Budakeszi erdő is.

Budapest XIII. kerülete öt városrésszel rendelkezik: a fontos közlekedési csomópontnak számító Angyalföldön két vasúti állomás is található; a mára félszigetté alakult Népsziget régen szabad strand volt; Újlipótváros a lakásra vágyók kedvelt központja, itt található a Nyugati-pályaudvar is; a viza nevű halról elnevezett Vizafogó városrész a Duna és a Váci út közötti területen fekszik; valamint ide tartozik a kiváló turisztikai központnak számító Margitsziget is, ahol sokféle sportolási lehetőség biztosított, és minden korosztály számára remek pihenőhelyként szolgál.

A belvároshoz közel fekvő, mégis rengeteg zöld övezettel rendelkező XIV. kerület, vagyis Zugló területéhez tartozik többek között a Millenniumra megépített Hősök tere és a főváros legnagyobb parkja, a Városliget is. Herminamezőn található a József nádor lányának tiszteletére emelt Hermina-kápolna, Istvánmezőn pedig a 20. század elején hatalmas házak, villák és paloták épültek. A városrészek között megemlítendő még Rákosfalva, ami régen a kerület agráripari, és mezőgazdasági központjának számított, és emellett állat- és növénytermesztés is folyt itt, valamint Törökőr, melynek területén a törökök tartózkodtak a török megszállás idején, mára viszont lakóövezetek, ipari létesítmények, nagyobb cégek és vállalkozások terjeszkedtek el itt.

A Budapest északkeleti csücskében fekvő XV. kerület térségében már a középkorban több kisebb-nagyobb falu épült a mocsaras területből kiemelkedő dombokra. A tatárjárás során azonban a vidék teljesen elnéptelenedett, és évszázadokba tellett, amíg újra benépesült. A 19. században megnyitott vasútvonal fellendítette a fejlődést: a valamikori megyei város, Rákospalota kedvelt kiránduló és nyaraló célponttá vált, egyre több polgár és munkás települt ide. Ekkoriban kezdték felparcellázni a területet, és létrejött Pestújhely, amit 1950-ben csatoltak a fővároshoz, az 1970-es években Újpalotán felépült lakótelep pedig Budapest legnagyobb lakótelepinek egyike.

Budapest XVI. kerülete 1950-ben jött létre négy nagyközség egyesítésével: 1074-ben Cinkota területén zajlott le a mogyoródi csata, melynek során az alulmaradt Salamon király elvesztette trónját, később a török hódítás után szlovákok népesítették be; a kerület Mátyásföld elnevezésű városrészét Kunkel Imre vásárolta meg, nyaralótelep kiépítése céljából, gyors fejlődése során saját temploma, iskolája és strandfürdője épült; Rákosszentmihály a városrészben épült, Szent Mihálynak szentelt templomról kapta a nevét; Sashalom területe pedig Ehmann Viktor tulajdonába került, aki felparcelláztatta és lakóterületet építtetett ki rajta.

A főváros legkeletibb részén fekszik a XVII. kerület, amely 1950-ben a 11. században már írott forrásokban szereplő Rákoscsaba, a honfoglalás idejében már lakott településnek számító Rákoskeresztúr, a korábban Fuchs Ignác vállalkozó tulajdonát képező Rákosliget és a 2003-ban kiépítésre kerülő Helikopter lakópark telephelyéül szolgáló Rákoshegy egyesítésével jött létre. A kerület korábbi falusias jellege az 1970-es években indult panelépítési program következtében jelentősen átalakult, a lakótelepek létrejötte után nagy mértékben nőtt a népsűrűség.

Szintén 1950-ben jött létre a XVIII. kerület Pestszentlőrinc és Pestszentimre egyesítésével. A kerület Budapest délkeleti részén fekszik, peremkerületnek számít, területén első sorban családi házak állnak. Itt található a Mayerffy Ferenc birtokosról elnevezett Ferihegy, melynek majdnem teljes területét a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér foglalja el. A korábban Állami lakótelepnek elnevezett városrészen szükséglakásokat építettek az I. világháború menekültjei és hadirokkantjai számára, az 1970-es években viszont felszámolták, és elkezdték a Havanna lakótelep kiépítését.

Régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy Kispest, Budapest XIX. kerülete már a honfoglalás előtti időkben lakott terület volt. Őseink letelepedése előtt szarmaták és avarok éltek itt, a török megszállást követően viszont sok másik kerülethez hasonlóan ez is elnéptelenedett. A 19. század második felében azonban megkezdődött a terület felparcellázása, és hamar megindult a betelepülés a fővárosból és vidékről egyaránt. A népességnövekedés következményeként a kerület 1871-ben független községgé vált, az 1920-as években pedig városi rangra emelkedett. 1950-ben Budapest része lett, ezt követően megépült az Élmunkás lakótelep, a 3-as metrónak köszönhetően pedig a belvárosból is könnyen megközelíthető ez a városrész.

A főváros XX. kerülete nagyrészt lakóingatlanokból áll, területén a 19. század második felében két telep jött létre: az egyik Erzsébet királyné tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másik pedig Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett. A kerület az 1920-as években városi rangot kapott, és felvette a Pesterzsébet nevet, egyik városrésze Szabótelep, ami Szabó József, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom honvédjéről lett elnevezve.

Csepeli vámmentes kikötő (1930.)

A Csepel-sziget északi részén elhelyezkedő XXI. kerület Budapest egyik meghatározó ipari bázisa volt a 19. században, mára viszont a múlt századi hanyatlás következtében jelentősen vesztett ipari státuszából. A kerület központja Csepel-belváros, ahol a Polgármesteri Hivatal, a Rendőrség és a piac mellett főleg lakótelepek találhatóak. Többi része: Csepel-kertváros, amelynek lakói a 19. századi parcellázás után elsősorban az itt dolgozó munkások voltak; a városközponttól északra fekvő Csepel-Ófalu; a Gyártelep, ahol a II. világháború után megépült a Csepel Vas- és Fémművek; valamint a Gyártelep szomszédságában fekvő Csepel-Rózsadomb.

A XXII. kerület városrészei közül Budafok már a középkorban lakott vidék volt, azonban a török megszálláskor elnéptelenedett, később német szőlősgazdák hoztak létre itt települést. Az élelmiszeripar fellendülésével a nagyközség városi rangot kapott, később a fővároshoz csatolták. Budatétény 1915-ben kapta a nevét, azelőtt Kistéténynek hívták, a 19. század vége felé lett önálló község. Nagytétény minden bizonnyal az egyik honfoglaló vezér, Töhötöm után lett elnevezve, a 13. század végén országgyűlésnek adott helyett, a 15. században mezővárosi jogot kapott. A törökök kiűzése után német és magyar jobbágyokkal telepítették be.

Budapest XXIII. kerülete, Soroksár korábban a XX. kerülethez tartozott, csupán 1994-ben önállósult népszavazás útján. A főváros legfiatalabb kerülete a 18. században Grassalkovich birtok volt, területét pedig németekkel népesítették be és gyors fejlődésének köszönhetően még Mária Terézia uralkodásának idején mezővárosi jogot kapott. A 19. század vége felé a Honfoglalás ezredik évfordulójának alkalmából kialakult Millenniumtelep majdnem harminc év alatt nyerte el mai arculatát.

Budapest térképezettsége

Testvértelepülések

A testvértelepülések létrejöttének elsődleges célja az emberek közötti kapcsolatok erősítése, és egymás kultúrájának megismerése volt. A Magyarországon testvérvárosnak nevezett város-párokat Európa egyéb részein ikervárosoknak, barátság-városoknak, partnervárosoknak, más kontinenseken pedig nővér-városoknak vagy fivér-városoknak hívják. A testvértelepülések területük és népsűrűségük tekintetében általában megegyeznek. A városok között a partnerség gazdasági és kulturális együttműködésben, valamint diákcsere-program keretében nyilvánul meg.

A budapesti kerületek testvértelepülései:

I. kerület (Hivatalos honlap)

Bécs – Belváros (Ausztria), Prága I. (Csehország), Marlow (Anglia), Regensburg (Németország), Capestrano (Olaszország), Székelyudvarhely (Románia), Zenta (Szerbia), Pozsony – Óváros (Szlovákia), Lendva (Szlovénia), Carouge (Svájc)

II. kerület (Hivatalos honlap)

Mosbach (Németország)

III. kerület (Hivatalos honlap)

Billigheim (Németország), Udine (Olaszország), Amstelveen (Hollandia), Varsó – Bemowo kerület (Lengyelország), Csíkszereda (Románia), Kassa – Óváros (Szlovákia)

IV. kerület (Hivatalos honlap)

Marzahn-Hellersdorf, Berlin (Németország), Chalcis (Görögország), Tyresö (Svédország)

V. kerület (Hivatalos honlap)

Prága II. (Csehország), Charlottenburg, Berlin (Németország), Mondragone (Olaszország), Stare Miasto, Krakkó (Lengyelország), Torockó (Románia), Gyergyószentmiklós (Románia), Topolya (Szerbia), Rozsnyó (Szlovákia), Rahó (Ukrajna)

VII. kerület (Hivatalos honlap)

Sveti Vlas (Bulgária), Pozsega (Horvátország), Nevers (Franciaország), Stavroupoli, Szaloniki (Görögország), Siedlce (Lengyelország)

VIII. kerület (Hivatalos honlap)

Josefstadt, Bécs (Ausztria), Iosefin, Temesvár (Románia)

IX. kerület (Hivatalos honlap)

Sepsiszentgyörgy (Románia), Magyarkanizsa (Szerbia), Királyhelmec (Szlovákia)

X. kerület (Hivatalos honlap)

Vinkovce (Horvátország), Wolverhampton (Anglia)

XI. kerület (Hivatalos honlap)

Bad Cannstatt, Stuttgart (Németország), Cortona (Olaszország)

XII. kerület (Hivatalos honlap)

Watermael-Boitsfort (Belgium), Székelyudvarhely (Románia)

XIII. kerület (Hivatalos honlap)

Floridsdorf, Bécs (Ausztria), Eszék (Horvátország), Ochota, Varsó (Lengyelország), Szováta (Románia), Kassa IV. (Szlovákia)

XIV. kerület (Hivatalos honlap)

Csíkszereda (Románia), Alsórákos (Románia), Racibórz (Lengyelország), Berlin – Steglitz-Zehlendorf kerülete (Németország)

XV. kerület (Hivatalos honlap)

Liesing, Bécs (Ausztria), Obervellach (Ausztria), Donji Kraljevec (Horvátország), Marzahn-Hellersdorf, Berlin (Németország), Mosonmagyaróvár (Magyarország), Tótszentmárton (Magyarország), Maroshévíz (Románia), Kassa – Tóvárosi lakótelep (Szlovákia)

XVI. kerület (Hivatalos honlap)

Marosvásárhely (Románia), Waltershausen (Németország), Novi Vinodolski (Horvátország), Canistro (Olaszország), Krakkó (Lengyelország), Fülekpüspöki (Szlovákia)

XVII. kerület (Hivatalos honlap)

Lovran (Horvátország), Gyergyószentmiklós (Románia)

XVIII. kerület (Hivatalos honlap)

Artashat (Örményország), Nesebar (Bulgária), Obzor (Bulgária), Nin (Horvátország), Roding (Németország), San Nicola la Strada (Olaszország), Dabrowa Tarnowska (Lengyelország), Tusnádfürdő (Románia)

XIX. kerület (Hivatalos honlap)

Smolyan (Bulgária), Kisverbóc (Horvátország), Zombor (Szerbia)

XX. kerület (Hivatalos honlap)

Frankfurt-Nord-Ost (Németország), Olgiate Comasco (Olaszország), Bölön (Románia), Székelykeresztúr (Románia)

XXI. kerület (Hivatalos honlap)

Fiume (Horvátország), Juankoski (Finnország), Neuenburg am Rhein (Németország), Nagyszalonta (Románia)

XXII. kerület (Hivatalos honlap)

Donaustadt, Bécs (Ausztria), Várna (Bulgária), Bonn (Németország), Białołęka, Varsó (Lengyelország), Barót (Románia), Kristianstad (Svédország)

XXIII. kerület (Hivatalos honlap)

Tvardica (Bulgária), Székelyudvarhely (Románia), Nürtingen (Németország)

Összegzés: 5 kérdés – 5 válasz

Melyik három település egyesítésével jött létre Budapest 1873-ban?