Ausztria, Közép-Európában fekszik, a Duna felső szakasza mentén.
Fővárosa Bécs. Területének jelentős részét hegyvidék uralja.
Tartalomjegyzék
Államszervezet és közigazgatás
Ausztria adatai
Ausztria hivatalos neve: Osztrák Köztársaság (Republic Österreich)
Államforma: szövetségi köztársaság
Fővárosa: Bécs (Wien)
Területe: 83 855 km2
Lakossága: 7 812 200 (1993-as adat)
Népsűrűség: 93,2 fő/km2
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány
Etnikai megoszlás: osztrák (96%), szlovén, magyar, horvát, cseh, török
Hivatalos nyelv: német
Vallás: római katolikus 84,3%, protestáns, evangélikus 5,6%, ortodox, muszlim, zsidó
Pénznem: régebben osztrák schilling, napjainkban az euró
GNP: 19 060$/fő (1993-as adat)
Nemzetközi gépkocsijelzés: A
Nemzeti ünnep: október 26.
Nemzetközi szervezeti tagság:
ENSZ (1995), Európa Tanács, Európai Bizottság és Együttműködési Értekezlet, EFTA, Európai Unió (1995)
Ausztria himnusza:
Ausztria földrajza
Ausztria Közép-Európa egyik országa.
Hivatalos neve: Osztrák Köztársaság.
Eredeti neve: Republik Österreich.
Területe: 83 871 km2.
Hivatalos nyelve a német.
Északon Németország és Csehország, nyugaton Svájc, délen Olaszország és Szlovénia, kelet felől pedig Magyarország és Szlovákia a szomszédja.
Az ország területén 5 tájegység van:
– Bécsi-medence (4,4%)
– Osztrák-gránitfennsík (10,1%)
– Délkeleti-dombvidék (11,3%)
– Keleti-Alpok (62,9%)
– Elő-Alpok és Elő-Kárpátok vidéke (11,3%)
Legmagasabb pontja a Grossglockner, 3797 m.
Legalacsonyabb fekvésű pontja a Fertő tó, 115 m.
Legfontosabb folyója az északi területén áthaladó Duna, amely az ország területén 350 km hosszan folyik keresztül.
Mellékfolyói: a Lech, Inn, Traun, Ybbs, Dráva, Mura, Mürzzel (jobboldaliak), a Krems, Morva (baloldaliak).
Az ország területén 9000 tó van. A legnagyobbak között található a Fertő tó és a Bodeni-tó.
Fontos még a Salzkammerguti-tóvidék, illetve a Karintiai-tóvidék.
Legmagasabb vízesése a Krimmli, 381 m.
Ausztria területének 46%-át erdő borítja.
Az Alpok alacsonyabban fekvő területein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók.
1900-2000 m-es határig tűlevelű erdők, 2500 m-ig havasi gyepek, 3000 m-ig zúzmók és párnamohák dominálnak.
Talajfajták:
palás kőzet, gránit, dolomit, mészkő, barna erdőtalaj, mezőségi típusú talaj.
Élővilágát a Közép-Európa területén jellemző gerinces állatok adják úgy, mint a szarvas, a vaddisznó, a nyulak, a fácán, a fogoly, róka, borz, nyest, mókus, hiúz, vaddisznó, barnamedve, gyíkok, vipera, sikló, többféle béka, szalamandra, halak: harcsa, keszeg, angolna, süllő, stb.
Hegyvidéki állatai a zerge, mormota, kőszáli kecske.
A legtöbb madár a Fertő tó környékén él pl. fecskefélék, viharmadarak, búvármadarak, réce, gém, kárókatona, bölömbika, gólya, ludak, a ragadozó madarak közül az ölyv, kánya, réti sas, héja, sólyomfélék, darvak, fácánok, gulipán, lilefélék, cankók, sirályfélék, baglyok, jégmadár, gyurgyalag, szalakóta, búbos banka, fakopáncs, pacsirtafélék, rigók, cinegék, pintyek, varjak stb.
Kb. 20 000 rovarfaj található és még néhány ezer gerinctelen állatfaj.
Ausztriában is vannak természetvédelmi területek.
Nemzeti parkok találhatók:
– Salzburg, Tirol, Karintia területén a Hohe Tauern Nemzeti Park
– Felső-Ausztria területén a Kalkapen Nemzeti Park
– Alsó-Ausztria területén a Thayatal Nemzeti Park és a Donau-Auen Nemzeti Park
– Burgenland területén a Neusiedler See- Seewinkel Nemzeti Park
– Stájerországban pedig a Gesause Nemzeti Park
Környezetvédelmi egyezmények, amelyeknek résztvevője Ausztria is:
– a vadvizek védelme érdekében létrehozott Ramsari egyezmény
– a vadon élő növény- és állatfajok védelmére létrejött Berni egyezmény
– a veszélyeztetett fajokat védi a CITES egyezmény
– és Egyezmény az Alpok védelméről.
Ausztria térképe
Alpok
A földtörténeti harmadkor és negyedkor idején keletkezett. Több országon keresztül húzódik:
Ausztria, Németország, Franciaország, Liechtenstein, Svájc, Monaco, Szlovénia, Olaszország.
Hosszúsága: 1200 km.
Szélessége: 150-260 km.
Legmagasabb csúcsa a Mont Blanc 4807 m.
Az Alpok Európát egy hideg és egy mediterrán részre osztja. A hegységrendszertől északra fekvő tájak éghajlatát sarkvidéki, és az északnyugatról érkező óceáni légtömegek befolyásolják. A déli vidékeken a melegebb mediterrán és a hűvösebb Kárpát-medencei áramlatok vannak jelen. A legcsapadékosabb terület a Nyugati-Alpok.
Az Alpok Európa egyik legfontosabb vízrajzi központja, mivel innen erednek a Duna mellékfolyói.
Az Alpok növénytakarója szintenként változik.
Első szint: tölgyfa és gesztenyefa, bükkfa, erdős sztyeppék.
2. szinten, 500-800 m-en bükk, erdei fenyő, lucfenyő, vörösfenyő, cirbolyafenyő.
Az erdőhatár 1600-2400 m-en húzódik.
E fölött szubalpesi törpefenyők, rododendronok találhatók.
2000-30000 m-en alpesi rétek.
E fölött pedig havasi zóna növények nélkül, sziklák, gleccserek, hómezők birodalma.
Az Alpok jellemző állatai a zergék, kőszáli kecskék, havasi nyulak, mormoták. Madarak közül a szirti sas, havasi szürkebegy, vörös és sárgacsőrű havasi csóka a jellemző.
Az alpesi szalamandra gyakori kétéltű, ezen kívül csigák és az Apolló-lepke is megtalálható itt.
1991-ben turisták találták meg Ötzit, a jéggé fagyott embert.
Az Alpokba előszeretettel járnak a hegymászás szerelmesei. Először Gaston Rébuffat teljesítette az északi fal megmászását. Erről írt könyvet Csillagfény és vihar címmel.
Leo Schlömmer 1 év alatt mászta meg a 3 legnagyobb kihívással kecsegtető hegyet, az Eigert, a Matterhornt, és a Grandes Jorassest.
Ez mérföldkő volt a hegymászás történetében, mivel az alpinizmus elterjedt pl. a Himalájában is. (franciák, lengyelek, britek, sőt magyarok is feljutottak magasabb hegyekre, köztük a már elhunyt Erőss Zsolt is).
Ausztria éghajlata, időjárása
Többféle éghajlati jellemzője van Ausztriának. Ez a területi adottságoktól is függ. (domborzati viszonyok és tengerszint feletti magasság, távolsága az Atlanti-óceántól és az Alpok)
Egyrészt mérsékelt, másrészt hegyvidéki éghajlat, valamint ezek kölcsönhatása alakítja az időjárást.
A magasan fekvő területeken, pl. az Alpok északi területén közép-európai éghajlat jellemző, vagyis hűvös nyár, hideg tél, és havonta hulló csapadék.
Az Alpok belsejében a nyár forró és száraz, a tél hosszú és sok hó esik. Az alacsonyabb területeit legtöbbször a köd uralja.
A nyugati-Alpokban száraz, meleg szél érezhető, amelyet főnnek neveznek.
A délre eső területeken száraz és meleg nyár, valamint enyhe tél a jellemző.
Az ország keleti részére a mérsékelt éghajlat a jellemző.
Az évi csapadékmennyiség a magashegységben (Alpok), valamint a völgyekben 2000 mm, a síkságokon csak 900 mm.
Állandó hóhatár 2800-3000 m körül van.
Ausztria időjárásának változását itt követhetik nyomon: időjárásausztria
Ausztria történelme
Már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorban a hallsatti kultúra nyomait, illetve kelta és illír törzsek jelenlétét tárták fel. I.e. 15-ben Ausztria a Római Birodalom része lett, amikor Augustus császár eljutott a Dunáig. A népvándorlás korában az 5. században szlávok telepedtek le, ugyanakkor a Keleti-Alpok vidékére germán törzsek törtek be. A nyugati és Duna menti területeken pedig bajorok éltek.
A IX. században Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta az ország területét. Megalkották az őrgrófságokat védelmi célból. A bajor területeken lévő hercegséget 955 után szervezték meg. Így jött létre Ostmark, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófság.
976-1246-ig a Babenberg-dinasztia uralkodott.
Amikor II. Harcias Frigyes a IV. Béla magyar király elleni ütközetben meghalt, így a dinasztia is kihalt 1246-ban. Később IV. Ince pápa Ausztria, Traugau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut területét II. Ottokár cseh királynak adományozta. Béla fiának, V. Istvánnak adta Stájerországot.
1273-1291-ig Habsburg Rudolf uralkodott német királyként.
A Habsburg dinasztia fénykora ezután kezdődött.
Az Osztrák Hercegség, Karintia, Krajna, Tirol, Trieszt, Vorarlberg megszerzésével létrejöttek az osztrák örökös tartományok. (13-14. század)
1438-39: V. Albert lett az 1. német-római császár.
1477. Összeházasodik Miksa herceg és Burgundiai Mária. Így Németalföld és Burgundia is terület lett.
1485-ben Hunyadi Mátyás elfoglalta Bécset.
„S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” /Kölcsey Ferenc: Himnusz/
1491. A tartományok egyesítése.
1493-1519. I. Miksa korában éli virágkorát az ország.
Házasságok a területet növelik:
V. Károly és Kasztíliai Johanna házassága révén a spanyol trónt,
I. Ferdinánd a cseh, Habsburg Mária a magyar trónt szerzi meg (II. Lajos felesége volt).
1519-ben V. Károly kiterjeszti a német-római birodalom fennhatóságát, ezzel Európa területének fele a császári korona alá tartozik.
1529. A török nem tudja Bécset elfoglalni (Szulejmán szultán)
1556. V. Károly lemond a trónról. A birodalom egy része I. Ferdinándra, a másik része II. Fülöp spanyol királyra száll.
1576. II: Rudolf megerősíti a római katolikus egyházat.
1618-1648-ig tartó 30 éves háborúban Ausztria hatalmi pozíciója megrendül.
1683. Újabb sikertelen török ostrom Bécsnél.
1663-1699-ig tartó török elleni háborúk folynak, amelyet a karlócai béke zár le (1699). Több győzelem.
1701-1714. Spanyol örökösödési háború során a Bourbonoké lesz a spanyol trón.
1713. Pragmatica Sanctio: VI. Károly biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát.
1740-1780. Mária Terézia uralkodása idején reformokat léptet életbe az oktatás, állam, hadügy, pénzügy területén.
1763. Ausztria elveszíti Sziléziát a poroszokkal folytatott harcban.
1780-1790. II. József uralkodik. Német lesz a hivatalos nyelv, meghozza a jobbágyrendeletet és a türelmi rendeletet.
1797-1814. Napóleoni háborúk idején II. Ferenc leteszi a német-római császár címet.
1804-1867-ig Osztrák Császárság kikiáltása.
1814-15. Szent Szövetség létrejön, Metternich kancellár a vezető politikusa lesz az országnak.
1815. Bécsi kongresszus.
1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése Magyarországon orosz segítséggel
1849-1866. Abszolutizmus kora, Bach-rendszer.
1867. Kiegyezés. Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása.
1914-18. Kitör az első világháború, miután Ferenc Ferdinánd ellen merényletet követett el Gavrilo Princip Szarajevóban.
1916. Meghal Ferenc József.
1918. A Monarchia széthull, I. Károly császár és a Habsburg-ház trónfosztása. Kikiáltják az Osztrák Köztársaságot.
1919. Saint-Germain-i béke megtiltja Ausztria és Németország egyesülését. Új alkotmány, az ország szövetségi állam lesz. Ausztria területét csökkentették, a háború felelősének kiáltották ki. Az ország rossz helyzetbe kerül a területcsökkenés, munkanélküliség, élelmiszerhiány, magas infláció miatt. Szerencsére kapott segélyt más országoktól.
1920-1933-ig fejlődés tapasztalható, amelynek a nagy gazdasági világválság vetett véget. Ismét magas munkanélküliség, a náci mozgalom erősödése.
1938-ban Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják. Bevezetik a német törvényeket, a tartományokat átszervezték, új hivatalokat hoztak létre. Sok ember külföldre távozott, másokat lágerbe vittek.
Kitört a II. világháború. Ausztriát is támadták a szövetségesek.
A háború befejezése után a szovjet csapatok 1955-ben kivonultak, majd Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették.
1945-66-ig az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt koalíciója vezette az országot.
1955-ben tagja lett az ENSZ-nek, 1960-ban az EFTA-nak.
1995. január 1-től az Európai Unió tagja lett.
Ausztria uralkodói
976-1156 között őrgrófok
1156-1453 között hercegek
1453-tól főhercegek
1526/27-től egyben Magyarország és Csehország királyai, egyes uralkodók német-római császárok
1804-től osztrák császárok.
Babenbergek
976-994: I. Lipót (Ausztria őrgrófja)
994-1018. I. Henrik (I. Lipót fia)
1018-1055. (Győztes) Adalbert (Henrik fivére)
1055-1075. Ernő (Adalbert fizent) Lipót (II. Lipót fia)
1136-1141. IV. Lipót (III. Lipót fia, bajor herceg)
1141-1177. II. (Jasomirgott) Henrik (IV. Lipót fivére bajor, majd Ausztria hercege)
1177-1194. V. Lipót (II. Henrik fia, stájer herceg)
1194-1198. I. (Katolikus) Frigyes (V. Lipót fia)
1198-1230. VI. (Dicsőséges) Lipót (I. Frigyes fivére)
1230-1246. II. (Harcias) Frigyes (VI. Lipót fia)
1246. Ausztria és Stájerország egyesülése
1247-1250. Hermann
1251-1278. II. Ottokár (Cseh király)
Habsburg-ház
1276-1282. I. Rudolf (IV. Rudolf néven Habsburg gróf, római király, Ausztria és Stájerország hercege)
1282-1283. II. Rudolf (I. Rudolf fia, lemondott)
1282-1298. I. Albert (II. Rudolf fivére, római király)
1298-1307. III. Rudolf (I. Albert fia, cseh király)
1298-1326. I. Lipót (III. Rudolf fivére)
1308-1330. III. (Szép) Frigyes (I. Lipót fivére, római király)
1330-1358. II. (Sánta) Albert ((III: Frigyes fivére, Karintia hercege)
1330-1339. Ottó (II. Albert fivére)
1358-1365. IV. (Alapító) Rudolf (II: Albert fia, Tirol hercege)
Habsburgok Alberti ága (Alsó- és Felső –Ausztria
1379-1395. III. Albert (II. Albert fivére)
1395-1404. IV. (Türelmes) Albert (III. Albert fia)
1404-1439. V. Albert (magyar-cseh király, német-római császár)
1440/52-1457. (Utószülött) László (magyar és cseh király)
1458. Egyesülés Stájerországgal.
Habsburgok Lipóti (stájer) ága
1365-1386.II. Lipót (II. Albert fia, Tirol, Karintia, Stájerország hercege)
1386-1406. Vilmos (III. Lipót fia)
Habsburgok ifjabb Lipóti (stájer) ága
1406-1411. IV. (Kövér) Lipót (Vilmos fivére)
1411-1424. (Vaserejű) Ernő (III. Lipót fia)
1424-1463. VI. Albert (Ernő fi, főherceg)
1424/52-1493. V. Frigyes
Habsburgok idősebb tiroli ága
1406-1439. IV. (Ürestarisznyájú) Frigyes
1439-1496. Zsigmond (IV. Frigyyes fia)
1490. Egyesülés Stájerországgal
Német-római császárok
1493-1519. I. Miksa (III. Frigyes fia)
1519-1521/22. V. Károly (I. Miksa unokája, Spanyolország királya)
1521/22-1564. I. Ferdinánd (V. Károly fivére)
Osztrák főág (egyben német-római császárok, magyar és cseh királyok)
1564-1576. II. Miksa (I. Ferdinánd fivére)
1576-1612. II. Rudolf
1612-1619. Mátyás (II. Rudolf fivére)
Stájer ág
1564-1590. II. Károly
1590-1637. II. Ferdinánd (I. Ferdinánd unokája)
Tiroli ág
1564-1595. II. Ferdinánd
1602-1618. III. Miksa
1618/25-1632. V. Lipót
1632/46-1662. Ferdinánd Károly
1662-1665. Zsigmond
Magyar és cseh királyok, osztrák és német-római császárok
1637-1657. III. Ferdinánd (II. Ferdinánd fia)
1657-1705. I. Lipót (III. Ferdinánd fia)
1705-1711. I. József (I. Lipót fia)
1711-1740. VI. Károly (I. József fivére)
1740-1780. Mária Terézia (VI. Károly lánya)
Habsburg-Lotharingiai ház
1780-1790. II. József (I. Lotharingiai Ferenc és Mária Terézia fia)
1790-1792. II. Lipót (II. József fivére)
1792-1835. II. Ferenc (II. Lipót fivére)
1835-1848. I. Ferdinánd (II. Ferenc fia)
1848-1916. I. Ferenc József (I. Ferdinánd unokafivére)
1916-1918. I. Károly (I. Ferenc József nagyunokafivére)
Államszervezet és közigazgatás
Ausztria államformája: szövetségi köztársaság.
Az államfői feladatokat a modern választási rendszerben hatéves mandátummal megválasztott szövetségi elnök látja el.
A törvényhozó hatalmat a kétkamarás Szövetségi Gyűlés gyakorolja. Az alsóház 183 fős Nemzeti Tanács, a felsőház a 62 fős Szövetségi Tanács. A munkáját az államfő beiktatásával kezdi meg.
A végrehajtói hatalmat gyakorló mindenkori kormány élén az államfő által kinevezett szövetségi kancellár áll.
A kormány tagjai az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.
Ausztria köztársasági elnöke volt:
1918-1920. Karl Seitz
1920-1928. Michael Hainisch
1928-1938. Wilhelm Miklas
1945-1950. Karl Renner
1951-1957. Theodor Körner
1957-1965. Adolf Scharf
1965-1974. Franz Jonas
1974-1986. Rudolf Kirchschlager
1986-1992. Kurt Waldheim
1992-2004. Thomas Klestil
2004- Heinz Fischer
Politikai pártok
Osztrák Néppárt (ÖVP)
Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ)
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ)
Zöld Alternatíva Lista
Osztrák Kommunista Párt (KPÖ)
Liberális Fórum (LiF)
Védelmi rendszer
Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.
Ugyanakkor a 9 szövetségi állam elfogadta, hogy létrehozza egységes haderejét.
Ennek neve: Osztrák Szövetségi Haderő.
Személyi állománya 31 000 főből áll.
Szárazföldi, légvédelmi ereje van.
Bővebben itt: Osztrák Szövetségi Hadsereg
Ausztria tartományai
Az 1920-ban elfogadott, azóta kétszer módosított (1929-ben és 1945-ben) alaptörvénynek megfelelően Ausztria szövetségi államát 9 tartomány alkotja, amelyek közigazgatási szempontból további járásokra és települési önkormányzatokra tagolódnak. A tartományoknak saját alkotmányuk, tartományi vezetőjük és kormányzatuk van.
A tartományok a következők:
- Burgenland (székhelye Eisenstadt, vagy Kismarton, lakosainak száma 280 350 fő, területe 3965 km2)
- Karintia (székhelye Klagenfurt, lakosság száma 560 753 fő, területe 9533 km2)
- Alsó- Ausztria (székhely St. Pölten, lakosság száma 1 588 545 fő, területe 19 172 km2)
- Felső-Ausztria (székhely Linz, lakosainak száma 1 405 986 fő, területe 11 980 km2)
- Salzburg (székhelye Salzburg, lakosainak száma 529 085 fő, területe 7155 km2)
- Stájerország (székhelye Graz, lakosainak száma 1 203 986 fő, területe 16 387 km2)
- Tirol (székhely Innsbruck, 698 472 fő lakja, területe 12 647 km2)
- Voralberg (székhely Bregenz, 364 611 fő lakja, területe 2601 km2)
- Önálló szövetségi tartomány Bécs. Lakosainak száma: kb. 1 690 000 fő, területe 415 km2
Ausztria népessége
Az ország lélekszáma jelenleg kb. 8,5 millió fő.
Ausztria lakosságának 91%-át született osztrákok alkotják. A népesség fennmaradó részét horvátok, szlovének, szerbek, magyarok és németek teszik ki.
A legnagyobb létszámú vallási csoport a katolikusoké – 74%, ezután következnek a lutheránusok – 4,7%, majd bevándorolt muszlimok – kb. 5%.
12%-a a lakosságnak vallja magát felekezeten kívülinek.
Hivatalos nyelv a német. De ezen kívül beszélnek magyarul, törökül, szerbül, horvátul, bosnyákul is.
Városok
Legnépesebb városok: Bécs, Innsbruck, Graz, Salzburg, Linz.
Bécs
Ausztria fővárosa régen és ma.
Nemcsak politikai, gazdasági, kulturális központja az országnak.
A pénzügyi-biztosítói szektor, az EBESZ, az OPEC, az UNIDO, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendelkezik itt székhellyel.
Éghajlata mérsékelt, kontinentális.
Budapesttel ellentétben Bécs „hátat fordít” a Dunának. A belváros mellett folyik el a Duna-csatorna, a folyam fő ága néhány km-rel távolabb folyik.
A város 23 kerülettel rendelkezik.
Nemzetközi hírnévnek örvend a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Kamarazenekar, valamint a Bécsi Fiúkórus.
Bécs híres zeneszerzői:
Wolfgang Amadeus Mozart
Joseph Haydn
Ludwig van Beethoven
ifj. Johann Strauss
Salzburg
Itt született Wolfgang Amadeus Mozart.
A Salzach folyó partján fekszik, az Alpok északi részén. A közelben található az Untersberg 1972 m magas hegye. Éghajlata mérsékelt égövi a magas hegyek miatt.
Magyarra lefordítva „sóvár”-nak is nevezhetnénk a várost, mivel itt működnek a hatalmas sóbányák, s a „fehér aranynak” köszönhető a város gazdagsága.
Sok temploma miatt „Észak Rómája” nevet viseli.
Ausztria legnagyobb trolibuszhálózata Salzburgban van. 9 vonalon 80 trolibusz közlekedik.
2010-ben és 2014-ben szerették volna itt megrendezni a téli olimpiai játékokat, de sajnos nem nyerték meg a rendezés jogát.
Innsbruck
Tirol szíve, a Sill és az Inn folyók összefolyásától nem messze található. Éghajlata nedves, kontinentális. Jelentős gazdasági, oktatási és kulturális központ. A város neve magyarul „híd az Inn felett”.
A város közelében húzódik a Brenner-hágó, amely a legalacsonyabban fekvő átkelő a Középső-Alpokban. A hágón át halad el az Alpokban az egyetlen olyan vasútvonal, amely nem halad át alagúton.
Itt található az Alpenzoo, amely a legmagasabban fekvő állatkert. Hegyvidéki állatok élnek itt.
A város egyik jelképe az Aranytető, amely a Neuer Hof bérház elülső falából kiugró háromemeletes erkély. Innen nézte I. Miksa császár a főtér életét, és a mérkőzéseket.
Idegenforgalom
Ausztria gazdag látnivalókban. Megkülönböztetünk kulturális és természeti látnivalókat.
Ezen kívül színvonalas gyógyfürdők, síelési lehetőségek a hegyekben, hotelek, magánszállások, kempingek, parasztházak várják a turistákat. Az ország legtöbb bevétele az idegenforgalomból származik. Leglátogatottabb területek Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg, Salzburg, Bécs.
Ausztria látnivalói
A kulturális látnivalók közé tartoznak a várak, kastélyok, templomok, kolostorok, városrészek stb.
Az UNESCO világörökség részéhez tartoznak:
1996-tól a Schönbrunni Kastély és Park, Salzburg óvárosa
1997-től a Halstatt-dachsteini kultúrtáj
1998-tól a Semmeringi vasút
1999-től Graz óvárosa
2000-től a Wachaui kultúrtáj
2001-től a Fertő tó és környéke, Bécs óvárosa.
Ezen kívül érdemes még megtekinteni a következőket:
Bécsben
Schönbrunni Kastély
A kastélyt a török kiűzése után kezdték építeni azzal a céllal, hogy felülmúlja a párizsi Versailles-t.
Építtetője I. Lipót császár 1696-1701-ig. Tervezője J. B. Fischer von Erlach volt.
1441 helyiség van benne összesen, amelyből 45 látogatható. Ilyenek a Tükörterem, a Kínai szoba, a Diófa terem, a Ceremónia terem, Sissi hálószobája, a Napóleon szoba és a Milliós szoba.
A kastély legnagyobb, 40X10 m-es terme a Nagy Galéria. Itt tartották a legfontosabb ünnepségeket.
A kastély külső homlokzata sárga színű, mivel Mária Terézia kedvenc színe is ez volt. Az uralkodónő által kiadott rendelet értelmében az összes középületet a birodalomban.
Ettől kezdve a sárga a Habsburg-dinasztia színe.
A rezidenciához tartozik egy 1,65 km2 alapterületű park is. A kivitelezést a korábban említett tervező munkái alapján Jean Trehet volt. A franciakertet sétányokkal egészítették ki, amelyet bárki szabadon látogathatott II. József uralkodásától. Látványos a palota előtt kialakított, geometrikus mintájú virágágyás 32 szoborral. A parkban található a Neptun-kút, a Szépséges kút a pavilonnal, illetve a műromok.
1775-ben készült gloriett Mária Terézia és I. Ferenc nevével, valamint háborús témájú szobrokkal.
A Kocsimúzeumban vannak kiállítva az 1690-1908 között használt udvari hintók. 1882-ben építettek egy pálmaházat, ahol többféle pálmafaj, kaktuszok és lepkeház is található.
1809-ben itt írták alá azt a békediktátumot, amelyet a franciák kényszerítettek az osztrákokra.
Hofburg
Európa egyik legnagyobb palotaegyüttese.
A XIII-XX. századig állandó átépítéseknek volt kitéve a Habsburgok központjaként.
Bécs délnyugati részén fekszik, 3 szárnya, udvarai, várpalotái nagy területet foglalnak el. Elegáns termeiben kiállításokat láthat a közönség a császári udvar ékszereiből, jelképekből. Népszerűek Ferenc József és Erzsébet (Sissi) lakosztályai. Az épület körül gyönyörű kertek találhatók.
Itt találhatók ma az Osztrák Köztársaság állami szerveinek irodái.
Belvedere palota
A Márványteremben írták alá 1955. május 15-én az osztrák állami szerződést, a független és demokratikus Ausztria újjáépítésének történelmi okmányát.
Szent István székesegyház (Stephansdom)
Bécs jelképe. Eredetileg kis plébániatemplom volt, majd egy tűzvész során leégett. II. Ottokár újjáépíttette román stílusban, majd később a bővítések alatt gótikus formát kapott. Legmagasabb tornya 136,4 m magas Steffl, az alacsonyabb 68,3 m magas reneszánsz kupola. Sajnos a II. Világháborúban megrongálódott.
Kapucinus kolostor és templom
Altemplomában a császári kripta található.
Bécsi Egyetem, a legrégebbi egyetem német nyelvterületen.
Művészettörténeti Múzeum
az európai festészetről ad áttekintést, valamint antik tárgyakat és érméket állítottak ki itt.
Károly templom
A legszebb barokk templomok egyike az Alpoktól északra.
Práter
Üdülő- és pihenőövezet a Duna-csatorna és a Duna között. Legismertebb része a Vidámpark, melynek jelképe a hatalmas óriáskerék, a Riesenrad.
Spanyol Udvari Iskola
Lovasiskola, amelyben ma is szürke lipicai lovakat edzenek, és bemutatókat is tartanak itt.
Albertina Múzeum
A világ egyik leggazdagabb grafikai gyűjteménye, amelyet Albert szász herceg alapított a 17. században.
Látnivalók még:
Parlament, Athéné-kút, Mária Terézia tér, Károly tér, Burgtheater, Volkstheater, Volksoper, Theater an der Wien, Opera, Rathaus, Nemzeti Könyvtár, Fogadalmi templom, Schwarzenberg palota, Liechtenstein palota
Mozart Emlékmúzeum, Állami Színház, Várszínház, Hundertwasser-ház
Salzburgban
Hohensalzburg vára
Hossza 250 m, szélessége 150 m. Európa legnagyobb középkori vára.
2006-ban a vár képével díszítették az Ausztria Nagy Apátságai című emlékérmesorozat egyik érméjét.
Hellbrunni érseki kastély
Barokk stílusban épült 1612-1619-ig. Salzburg érsekének, Markus Sittikus nappali rezidenciája volt. Humoráról tanúskodik az a szökőkútrendszer, amely a legváratlanabb helyeken és pillanatokban tréfálta meg a vendégeit, eláztatva a vendégeket.
További látnivalók:
Szent Rupert katedrális, Werfen, Hohenwerfen vára, Benedek-rendi Apátság, Mozart szülőháza és lakóháza ma múzeumok
Tirolban
Innsbruck óvárosa
Szent Jakab székesegyház
Barokk stílusú épület, amelyben belül a templom védőszentjének életéből vett jeleneteket lehet látni.
Hofburg kastély
A 15. században épült, I. Miksa császár udvarának helyeként működött. A 18. században Mária Terézia rokokó stílusúvá alakíttatta az épületet. Uralkodói lakosztályai, amelyek közül a bálterem, a Kínai szoba, valamint a kápolna tekinthető meg a turisták számára.
Hofkirche
A 16. században épült I. Miksa mauzóleumaként. Anrea Crivelli tervezte a homlokzatot. Az eredeti tervek alapján még a császár idejében kellett volna elkészülnie, de csak jóval később, unokája, I. Ferdinánd idején fejezték be. 24 alabástrom szobor díszíti, amelyek az uralkodó életéből vett fontos eseményeket örökítette meg. A szarkofág körül I. Miksa szüleit, rokonait ábrázoló szobrok láthatók. A sírbolton kívül a templomban látható 23 szent szobrával díszített matroneum, vagyis női karzat, és az Ezüst kápolna, ahol II. Ferdinánd sírja található.
Diadalív
1765-ben építették Lipót főherceg és Mária Ludovika hercegnő házasságkötésének tiszteletére. Rajta a Habsburgokat ábrázoló domborművek, temetkezési jelképek láthatók.
Ambras kastély
II. Ferdinánd rezidenciája volt, ahol művészeti gyűjteményt hozott létre, köztük Tiziano, Velázquez, Antoon van Dyck, Cranach festményeivel.
Ferdinándeum
Más néven Tiroli Múzeum, amely gótikus szobroknak és őskori leleteknek ad otthont.
Várostorony
56 m magas, eredetileg tömlöcnek épült bástya. Ma kilátó, ahonnan csodálatos panoráma tárul a turisták elé.
Kufstein vára
Semmeringi vasút
Hossza: 41 km.
Legmagasabb pontja: 895 m.
Legalacsonyabb pontja: 436 m.
Tervezője: Carl von Ghega, aki matematikusként végzett, de építészként, vasútépítő mérnökként lett híres.
Első állomása: Gloggnitz városa, utolsó állomása Mürzzuschlag.
A vasútvonalon 15 alagút található, amelyek ásása során nyert kövekből viaduktokat építettek.
Eredetileg személyszállításra tervezték, de a 19. század végén tehervonatok is áthaladtak rajta. Az 1950-es években a gőzmozdonyokat felváltották a villamos mozdonyok.
A vasút két végpontja között ma 45 perc az utazási idő.
A környék látogatottsága nőtt a vasút hatására. Különböző fesztiválok, kulturális látnivalók, kirándulóhelyek vannak a közelben. Semmering lakosainak száma is emelkedett.
Burgenlandban
Kismarton-Esterházy-kastély, Fraknó vára, Güssing vára, Szalónak vára, Léka vára
Stájerországban
Mariazell- zarándoktemplom
Karintiában
Launsdorf- Hochosterwitz vára
Alsó-Ausztriában
Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastély, Melki Apátság, Riegensburg kastély
Felső-Ausztriában
Wels- hercegi vár, Graz- Eggenbergi kastély, Kremsmüller- bencés apátság
Baden bei Wienben
Beethoven háza, Római fürdő, Doblhoffpark, Rosarium
Fertő tónál
Fertő Tavi Nemzeti Park, Mithrász-szentély
Grazban
Óratorony, Szent Egyed Székesegyház, II. Frigyes Mauzóleum, Vár, Tartományi Székház és Fegyvertár, Hauptplaz, Kunsthaus
Ausztria gazdasága
Ausztriában az állam mérsékelt szerepvállalása mellett fejlett, szabadpiaci alapokon nyugvó gazdaság működik. A nemzeti GDP túlnyomó többségét (67%) a szolgáltató szektor termeli. Az ipar fejlett építőiparnak köszönhetően a GDP 32,3 %-át adja. A gazdaság legkevésbé fejlett ágazata a mezőgazdaság (1,7%).
Mezőgazdaság
Ausztria mezőgazdasága 90%-ban önellátó. A népesség kis hányada dolgozik benne.
Ha a föld művelését tekintjük, akkor nagyobb részt erdő, legelő, szántóföld, kertek teszik ki.
A földművelés tekintetében a legfontosabb növények a
gabonanövények: árpa, kukorica, búza, rozs,
takarmánynövények: cukorrépa, zab, ezen kívül fontos még a burgonya,
gyümölcsök: alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
Az állattenyésztésben fontos a sertés, a szarvasmarha, a juh, és a baromfi.
Ausztria ipara
Erdőgazdálkodás, fakitermelés, havasi pásztorkodás és a turizmus fontos iparága Ausztriának a hegyvidékeken.
A völgyekben változatos mezőgazdasági termelés folyik, és könnyűipar is jellemző.
Ausztria gazdag bizonyos ásványkincsekben mint a volfrám, a magnezit, földgáz, kőolaj, barnakőszén, réz, cink, ólom. Ezen kívül bányásznak még lignitet, grafitot, vasércet, aranyat, de jelentős a hegyekből lezúduló víz energiájának hasznosítása is.
A feldolgozóipar központjai a fontos közlekedési útvonalak mentén találhatók.
Linz a központja a vas-és acéliparnak.
Színesfém- és alumíniumkohászat, valamint a vegyipar, fa- és papíripar is fontos.
Steyr a centruma a gépgyártásnak (pl. traktor).
Bécs a textil- és ruhagyártás centruma. Híres a sörgyártás, az építőipar, amely sok külföldit foglalkoztat.
Kőolajtermékeket dolgoz fel a vegyipar Linzben, Sankt Pöltenben, Schwechatban, Traiskirchenben.
Élelmiszereket, élvezeti cikkeket az egész ország területén gyártanak.
Energiagazdálkodás
1978 óta tilos a nukleáris energiát használni. Ezért az elektromos áramot a vízerőművek állítják elő. Fontos megemlíteni az ország zöldenergia gazdálkodását, amely 760 szélerőmű, valamint nap és biomassza erőművek segítségével az ország energiaszükségletének kb. 63%-át állítja elő.
Burgenland már 2013-ban a szélerőművekből fedezi a tartomány energiaellátását.
Kereskedelem
Kiviteli cikkek: gépek, berendezések, papír és papíráruk, fém-, vas- és acéláruk, textil, élelmiszer.
Behozatalra szorul számítógépekből, olajtermékekből, nyersolajból, műtrágyából, élelmiszerből, egyéb műszaki cikkekből.
Fontos üzleti partnerek: Németország, Európai Uniós országok, köztük Olaszország, Franciaország, Svájc, Amerikai Egyesült Államok.
Közlekedés
Ausztria közlekedésére fejlett úthálózat jellemző.
Közúthálózata, a vasútvonalak, a hajóutak, valamint a légi közlekedése is fejlett.
Fontos kikötővárosok: Linz, Bécs, Enns, Krems.
Repülőtereinek a száma 55.
Ezek közül a legfontosabbak:
Bécs-Schwechat repülőtér
Graz-Thalerhof repülőtér
Linz-Hörsching repülőtér
Klagenfurt repülőtér
W. A. Mozart Salzburg repülőtér
Innsbruck repülőtér
Altenrhein és Friedrichschafen repülőterek Vorarlbergben.
Oktatási rendszer
1975 óta nincs külön lányok és külön fiúk részére iskola.
Az állami iskolák ingyenesek, az alapítványi vagy magániskolák fizetősek.
Minden gyermek 6-15 éves korig köteles iskolába járni.
Ausztriában is van óvoda a 3-6 éves korosztály számára. Az óvodáért fizetni kell. Rászorultság esetén kedvezményt kaphatnak a szülők részleges, vagy teljes díjelengedéssel.
A tanítás 3 részből áll:
a.) 1-4.osztályos korig általános képzésben részesülnek a gyerekek.
3 fakultációt választhatnak: német, matematika, idegen nyelv (angol)
b.) 5-8. osztályos korig általános iskola, felső tagozat, vagy középiskola alsó tagozatnak nevezik.
c.) 9.osztálytól technikumi képzést lehet igénybe venni.
Ha valaki tovább szeretne tanulni, akkor megteheti a középiskolákban, ahol 4 év alsó, 4 év felső tagozat van, érettségit adó vizsgát kell tenni a végén.
Az alsó tagozatos középiskola háromféle:
– gimnázium, ahol prioritást élveznek az idegen nyelvek.
– reálgimnázium, ahol a természettudományos és a matematikai oktatást részesítik előnyben
– közgazdasági reálgimnázium, a közgazdaságtan és a társadalomtudományos tantárgyak a fontosak.
A középiskola elvégzése után még tovább lehet tanulni egyetemen, teológiai főiskolán, művészeti képzést is választhatnak az érdeklődők, ezen kívül szakfőiskolára is mehetnek.
12 egyetem és 6 művészeti főiskola közül lehet választani. Legnagyobb a Bécsi Egyetem, valamint a Garzi és az Innsbrucki Egyetem. Népszerű a felnőttoktatás is. Fontosnak tartják az „élethosszig tartó” tanulást. Ezért lehetőség van távoktatásra is.
Tudomány
A tudomány terén Ausztria is adott híres tudósokat a világnak.
A következő személyeket érdemes megemlíteni:
– Kurt Gödel matematikus
– Konrad Lorenz etológus, aki Nobel-díjat is kapott
– Erwin Schrödinger fizikus, szintén Nobel-díjas
– Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott orvos
– Karl Popper filozófus
– Rudolf Steiner pedagógus, a Waldorf-pedagógia kidolgozója
– Sigmund Feud pszichológus
– Alfred Adler pszichológus
Kultúra
2400 könyvtár, köztük a legnagyobb, a Nemzeti Könyvtár kínál olvasnivalót, valamint a művelődés tere is az emberek számára.
422 múzeum mutatja be a közönség számára a különféle gyűjteményeit. Leglátogatottabb a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina. Salzburgban található 2 Mozart Múzeum is.
Művészetek
A művészetek körébe tartoznak a barokk stílusú építészeti alkotások.
Kiváló építészek voltak:
J. B. Fischer von Erlach (1656-1723)
J. Lukas von Hildebrant (1668-1745)
F. Hundertwasser (1920-2000)
Otto Wagner
J. Hoffmann
R. Rainer.
Világhírű szecessziós stílusú festő Gustav Klimt (1862-1918),
Oskar Kokoschka (1886-1980) expresszionista festő és író,
Alfred Kubin (1877-1959) grafikus és illusztrációkészítő,
és Egon Schiele.
A költők és írók közül meg kell említeni:
Walther von der Vogelweide (1170-1230)
Franz Grillparzer drámaíró
Nicolaus Lenau (1802-1850) költő
Ferdinand Raimund (1790-1836) drámaíró
Johann Nepomuk Nestroy (1801-1916) drámaíró
Adalbert Stifter (1805-1868) író
Marie Ebner Eschenbach (1830-1916) író
Arthur Schnitzler (1862-1931) drámaíró
Hugo von Hofmannsthal drámaíró
Egy versét olvashatják itt: Hugo von Hofmannsthal: A külső élet balladája
Rainer Maria Rilke (1875-1926) költő
Rilke-verseket olvashatnak itt: mek.niif
A XX. században jeles osztrák írók:
Robert Musil (1880-1942)
Georg Trakl (1887-1914)
Stefan Zweig (1881-1942)
Elias Canetti (1905- )
Ingeborg Bachmann (1926-1973)
Paul Celan (1920-1970)
Nobel-díjat kaptak:
Alfred Hermann Fried
Elfriede Jelinek
Bertha von Suttner.
A filmezésben kiemelkedő színész, aki osztrák származású Arnold Schwarzenegger, aki California kormányzója volt.
Ha Ausztria, akkor osztrák zeneszerzők, akiknek zenéjét az egész világ ismeri:
Anton Bruckner
Joseph Haydn (1732-1809)
Gustav Mahler (1860-1911)
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)
Franz Schubert (1797-1828)
Richard Strauss (1864-1949)
A Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sangerknaben kórus nagyon hírese, világszerte adnak koncerteket.
Bécsben a Bécsi Állami Operaház, a Volksoper, valamint a Burgtheater a komolyzene fellegvára.
Sok zenés rendezvényt kínál Bécs, Salzburg nyáron. A Mozart és Schubert tiszteletére rendezett fesztiválok ma is rangosak.
A könnyűzenei életben ismert Falco énekes, az Opus együttes.
Az Eurovíziós Dalfesztiválon az osztrák Conchita Wurst győzött, ezért 2015-ben Ausztriában rendezik meg ezt a dalversenyt.
Hagyományok
Ausztria hagyományai nem sokban különböznek a magyartól.
Alapja a világosság és a sötétség közötti küzdelem.
A népi hiedelem szerint meg nem szabad engedni, hogy a sötétség teret szerezzen magának, ezért rendeznek különféle mulatságokat, bálokat.
Az adventi időszak a karácsonyra felkészülés időszaka. Adventi koszorú, adventi naptár készül ilyenkor.
Szent Miklós ünnepe december 6-án van, kísérője a Krampusz.
A karácsony, a szilveszter és az újév Ausztriában is fontos ünnep.
Karácsony és vízkereszt között jelennek meg a maskarások, harangozók. Minél több harangozó vonul fel, annál szerencsésebb lesz az újév.
A farsangi karnevál célja a télűzés, ezért zajos rendezvényeken űzik a telet.
Húsvét előtt 40-os böjti időszak fontos.
Ünnepek
Ausztriában a következő jeles napokat tartják számon és ünneplik:
Újév – január 1.
Vízkereszt – január 6.
Nagypéntek
Húsvéthétfő
A munka ünnepe – május 1.
Áldozócsütörtök
Pünkösdhétfő
Úrnapja
Nagyboldogasszony napja – augusztus 15.
Ausztria semlegessége törvénybe iktatása – október 26.
Mindenszentek – november 1.
Szent Márton napja – november 11.
Szent Lipót napja – november 15.
Szeplőtelen fogantatás – december 8.
Karácsony – december 25-26.
Gasztronómia
Ausztria konyhája sokféle, hagyományos, ugyanakkor a szomszédos országok hatását viseli magán.
Burgenlandban a magyar konyha, Alsó-Ausztriában a cseh konyha, Felső-Ausztria a sör hazája, Tirolban a sültek, Vorarlbergben a sajtbók készült ételek az elsődlegesek.
Ételek
A következő ételek a legnépszerűbbek, tradicionálisak Ausztriában:
– Skubanki (sült krumpligombócok mákos cukorban forró vajjal)
– sörleves
– grízgombóc
– zsemlegombóc
– sajtleves/sajtgombóc
– töltött pisztráng
– almás rétes
– gőzgombóc (szilvalekvárral töltött gombóc vajjal vagy vaníliaöntettel)
– Girardi rostélyos (marhasült szalonnával)
– kuglóf
– császármorzsa
– knédli
– fánk
– Sacher-torta
– marhafartő
– Bécsi szelet
– hagymás marhaszelet
– párolt szilva
– Salzburger Nockerln
– rántott borjúborda
– tiroli máj
– májgombócleves
– Meraner-torta
– „hasított” alma
– Mozart golyó
Italok
– sör/ök
– borok
– bodzaszörp
– kávéfélék
– almafröccs
– Red Bull
– Inlanderrum
– Jagertee
– Glühwein
– Almdudler
Kávékülönlegességek Bécsben:
Espresso
Mokka
„Kis barna”
Melange
Sport
Ausztria hegyei alkalmasak síelésre és egyéb téli sport űzésére. Számos síparadicsom található az Alpokban. Ezért már 2 téli olimpiát is rendeztek Innsbruckban. Először 1964-ben, másodjára pedig 1976-ban. 73 aranyérmet szereztek eddig az osztrák sportolók, akikre méltán büszkék lehetnek az országban.
2005-ben jégkorong világbajnokság helyszíne volt Bécs és Innsbruck, majd 2006-ban Salzburg adott otthont a kerékpáros világbajnokságnak.
A legnevesebb osztrák színekben sportolók, akiket érdemes megemlíteni:
– a teniszező Thomas Muster
– a Forma-1-es pilóta Niki Lauda
– valamint a síelő Toni Sailer.
Labdarúgásban az osztrák csapat 1954-ben bronzérmet nyert.
2008-ban pedig megrendezték az Európa Bajnokságot Svájccal együtt. A döntő helyszíne a bécsi Ernst-Happel Stadion volt.
Forma-1
Az autósport terén is fontos megemlíteni Ausztriát.
1997-2003 között rendezték meg az Osztrák Nagydíjat, ahol több neves sportoló, köztük Michael Schumacher, Rubens Barrichello, Gerhard Berger, Ayrton Senna, stb. versenyzett már.
1994-ben, Roland Ratzenberger halála után hozták létre a Pilóták Érdekvédelmi Szervezetét.
Alapító tagjai: Gerhard Berger, Ayrton Senna, Michael Schumacher. (Senna is meghalt nem sokkal később)
Osztrák tulajdonosa van a Red Bull Racingnek.
A csapat 2010-2013 között négyszer nyerte meg a világbajnokságot.
Sebastian Vettel 2010-2013 között lett világbajnoka a Red Bullnak.
Posztumusz világbajnok: Jochen Rindt 1970-ben.
Niki Lauda pedig 1975, 1977, 1984-ben lett világbajnok a Forma-1-ben.
(Niki Lauda egy balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett, de felépülése után folytatta még a versenyzést egy ideig)
Ausztria lottó
Az Ausztria lottó online játszható. Vásárolni lehet 6 számot, aztán várni kell a sorsolásra.
Hetente kétszer, szerdán és vasárnap sorsolják a számokat.
Ezen a weboldalon találnak információkat: Austria Lottery Lotto
5 kérdés, 5 válasz
1. Hol fekszik Ausztria? – Közép-Európában.
2. Melyek a szomszédos országai? – Magyarország, Szlovénia, Svájc, Németország, Szlovákia.
3. Milyen részei vannak az országnak? – Bécsi-medence, Osztrák-gránitfennsík, Délkeleti-dombvidék, Keleti-Alpok, Elő-Alpok és Elő-Kárpátok vidéke.
4. Melyek a legnagyobb városai? – Bécs, Innsbruck, Salzburg.
5. Miről híres Ausztria? – zene és képviselői: Mozart, Beethoven, Johann Strauss, sport és képviselői: Niki Lauda, különleges ételek, italok: Sacher-torta, kávékülönlegességek, Almdudler, stb.
Forrás:
Magyar nagylexikon 2. AND-BAG
Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 2002.
Lássunk világot!
Mester Kiadó Budapest, 2009
tiroli hagyományok népszokások
Képforrás:
Kiemelt kép: shopzeus
Vienna celebrates 150th anniversary
Unesco-világörökségek Ausztriában
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az FK-tudás szerkesztősége!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: