Románia

Románia

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Románia Kelet-Európa egyik országa, amely Magyarországgal szomszédos. Része Erdély, ahol gyönyörű kirándulóhelyek vonzzák a turistákat. A szócikk bemutatja az ország földrajzi, gazdasági, kulturális értékeit, valamint nevezetességeit.

Tartalomjegyzék

Románia adatai

Földrajza

Térkép

Történelem

Államszervezet és közigazgatás

Románia megyéi

Pártok

Gazdasága

Közlekedés

Népessége

Városai, nevezetességei

Turizmus, látnivalók, kultúra

Kulturális világörökség

Művészetek

Hagyományai

Televíziók

Sport

Románia adatai

Románia hivatalos neve: Románia

Államformája: köztársaság

Fővárosa: Bukarest

Területe: 238 391 km2

Népsűrűség: 94,3 fő/km2

Közigazgatási beosztás: a főváros és 41 megye

Etnikai megoszlás:

–          román 89,5%

–          magyar 7,1%

–          roma 1,8%

–          német (szász és sváb) 0,5%

–          egyéb (ruszin, szerb, szlovák stb.) 1,1%

Hivatalos nyelve: román

Vallás:

–          román ortodox (görögkeleti) 86,1%

–          római katolikus 5,1%

–          református 3,5%

–          egyéb (görögkatolikus, baptista, muszlim, stb.) 5,3%

Pénzneme: leu (1 leu=100 bani)

GNP: 1420 $/fő

Nemzetközi gépkocsijele: RO

Nemzeti ünnep: december 1.

Nemzetközi szervezeti tagság: ENSZ (1955), EBESZ, Európa Tanács

Szomszédos országok: Magyarország, Ukrajna, Bulgária, Szerbia

Románia nemzeti himnusza

Románia földrajza

Kárpátok térkép

Kárpátok térkép

Románia területén meghatározó a Kárpátok vonulata, amelytől nyugatra Erdély, délre a Havasalföld, keletre Moldva terül el.

A Kárpátokba benyúlik az Északkeleti-Kárpátok és a Keleti-Kárpátok vonulata.

Az Északkeleti-Kárpátok az ukrán határtól a Borsai-hágóig terjed.

Itt található a Máramarosi-havasok, valamint az Avas, a Kőhát és a Gutin.

A Keleti-Kárpátokat északon a Borsai-hágó, délen a Dimbovita folyó völgye, valamint a Törcsvári-hágó alkotja. Itt találhatók a Besztercei-havasok, a Tar-havas, és a Csíki-havasok déli része.

Délen található a Háromszéki-havasok, a Bodoki-, Baróti-, és a Persányi-hegység. A Brassói-havasok legmagasabb csúcsa az Omul, amely 2505 m magas. Ezen kívül a Nagy- és Kis-Cohárd, a Gyilkos-havas, és a Nagy-Hagymás szegélyezik, valamint a Borgói- és Gyergyói-havasok, illetve a Csíki-havasok északi része.

Belső vulkáni hegységek a Kelemen- és Görgényi-havasok, a Hargita, amely fiatal hegységek, utóvulkáni jelenségekkel: borvízforrásokkal, kénes kigőzölgésekkel.

A vulkáni vonulat keleti peremén a Borszéki-, Gyergyói- Csíki-, Háromszéki-medence terül el, amelyet délen a Barcasági-medence zár le.

A Déli-Kárpátokat gazdag hegységek alkotják:

A Kárpátok hegyei

A Kárpátok hegyei

Fogarasi-havasok, Szebeni-és Kudzsiri-havasok, Pareng, Vulkán-, Retyezát, Godján-hegység.

Délnyugaton a Temes és a Cserna folyók völgyén túl húzódik a Bánsági-hegyvidék.

Részei a Szörényi-érchegység, Ruszka-havasok, Almás-hegység. Ezek a Dunáig nyúlnak.

A Kárpátokat keleten és délen folyóvölgyek és medencékkel tagolt dombság övezi, a Moldvai-hátság.

A Déli-Kárpátok és a Duna között fekvő Havasalföld északi része a Géta-dombság, déli részét pedig a Román –alföld foglalja el. A Duna és a Fekete-tenger között fekszik a Dobrudzsa. A Kárpátok ívének belső oldalán az Erdélyi-medence található. A medence részei: Mezőség, Szamos menti- és Küküllő menti-dombság. Az Erdélyi-medence és a Román –alföld között terül el az Erdélyi-peremhegység. Legmagasabb része a Bihar-hegység 1849 m.

Itt található még a Gyalui-havasok, a Király-erdő, az Erdélyi-érchegység bányavidéke.

Az Erdélyi-peremhegységből ágaznak ki az alacsonyabb Béli- Réz-, Meszes- és Zarándi-hegységek, valamint dombságok, a Körösvidék és a Szilágyság.

Vízrajz

Románia a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik. A folyam az ország területén 324 km hosszan folyik át, majd a Fekete-tengerbe torkollik.

A Körösök, a Maros belefolyik a Tiszába, amely a Dunába ömlik. Ezen kívül mellékfolyója az Olt, a Zsil, az Arges, és az Ialomita, valamint a Szeret és a Prut.

A magashegységekben számos jégvájta tengerszem, a Duna mentén pedig sok lefűződött morotvató található.

A Keleti-Kárpátokban a Gyilkos-tó, valamint a Szent Anna-tó a turisták kedvelt látogatóhelye.

Gyilkos-tó

Gyilkos-tó

Szent Anna-tó

Szent Anna-tó

Növény- és állatvilág

Románia állatvilága gazdag, mivel sokféle állat megtalálható a területén.

A ragadozók közül a farkas, aranysakál, róka, hiúz, barnamedve, borz, mezei görény, tigrisgörény található meg.

Barnamedve

Barnamedve

A párosujjú patások közül a gímszarvas, az őz, a zerge, vaddisznó, rágcsálók közül a mormota, gyöngyösürge, erdei csíkosegér, havasi pocok, törpehörcsög, dobrudzsai hörcsög, tátrai pocok, földikutya található.

Madárvilágára jellemző a sokszínűség: vörösnyakú vöcsök, kisvöcsök, rózsás gödény, kis kárókatona, selyemgém, rétisas, szirtisas, kishéja, fehérkarmú vércse, az énekesmadarak közül a kalandra pacsirta, vízirigó, berkiposzáta, halvány geze, balkáni hantmadár, füstöscinke, hajnalmadár, fenyőszajkó honos.

A növényvilággal kapcsolatban fontos megemlíteni a Kárpátok ősbükköseit.

Kárpátok ősbükkösei

Kárpátok ősbükkösei

Mivel a hegység Románia területének 55%-án át húzódik, ezért a terület valóságos paradicsoma a ritka állat- és növényfajoknak. Emellett a turisták körében is igen kedvelt.

800-1150 méter magasságban nőnek, ahol a legmagasabbra nőnek a fák. Legnagyobb magasságuk 45 m.

Legelterjedtebb erdőfajtái az ún. termékeny talajú bükkösök.

Ezekben az erdőkben főként közönséges bükk, jegenyefenyő, juhar és hegyi szilfa fordul elő.

A Kárpátok második legnagyobb bükkerdői a termékeny, savas talajt kedvelő bükkösök.

A bükkfa mellett juharfa, tölgy, gyertyán, jegenye, lucfenyő honos. Az aljnövényzet gyér.

A bükkerdők további fajtája az orchideás bükkösök termékeny, árnyékkedvelő ökoszisztémája.

Itt már gazdagabb az aljnövényzet, mivel a fák között nagyobb a távolság, így a napfény le tud hatolni az erdő aljára. Orchideafélék népesítik be a talajt, pl. fehér zászpa, kardos madársisak, vörösbarna nőszőfű.

A bükkösök klímája jót tesz az alacsony vérnyomású emberek egészségének, mivel serkenti az szív- és érrendszeri működést, valamint erősíti az immunrendszert.

A térségben alacsony a népsűrűség, az infrastruktúra is fejletlen. Viszonylagos nyugalomban élhetnek itt az állatok. A Kárpátok bükköseiben élnek a nagy életteret igénylő farkasok, barnamedvék, illetve további húsevők, mint pl. a vadmacskák, vidrák, nyestek, menyétek, borzok, rozsomákok. A növényevők közül megtalálhatók itt a jávorszarvasok, nyulak, őzek, hódok, vaddisznók. Veszélyeztetett madárfajok az uhu, gatyáskuvik, fehérhátú fakopáncs, háromujjú hőcsik élnek itt. A foltos szalamandra ritka, védett kétéltű.

Foltos szalamandra

Foltos szalamandra

Nemzeti parkok

6 nemzeti park található az ország területén a Kárpátokban és az Erdélyi-peremhegységben.

A legnagyobb a Retyezát Nemzeti Park.

Retyezát Nemzeti Park

Retyezát Nemzeti Park

 

További nemzeti parkok:

Erdélyi-középhegység Nemzeti Park

Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park

Kelemen-havasok Nemzeti Park

Csalhó Nemzeti Park

Királykő Nemzeti Park

A Duna deltavidéke az UNESCO világörökség része.

Keletkezési ideje kb. 6000 évvel ezelőtt volt.

Két ország területén is megtalálható: Ukrajna és Románia.

Az ukrán részen 706 km2, román részen 3446 km2.

A Razim és a Sinoe lagúnákkal együtt 5156 km2.

A Duna-delta 3 ágra oszlik: Kilia, Sulina, Szent György-csatorna.

Duna-delta

Duna-delta

A Kilia a fő csatorna, 120 km hosszú.

A Sulina 71 km hosszú, mélysége miatt jól hajózható.

A Szent György-csatorna a legöregebb, 112 km hosszú.

Éghajlata kontinentális, amelyet befolyásol a Fekete-tenger közelsége.

A román területen kevés csapadék hullik, de ennek ellenére nincs aszály, mert magas a levegő páratartalma.

A deltavidék lápos területe gyéren lakott. Kb. 15 000 ember él ott, központja Tulcea városa. Fő közlekedési eszközük a csónak.

156 300 hektár területet nád nőtt be, amely a lakosok házainak tetőfedéséhez ad alapanyagot. Ezen kívül gyékényeket, kosarakat, és papír készítéséhez nád papundeklit készítenek belőle. Gondot okoz az orvhalászat.

A Duna-deltától kb. 35 km-re található a Kígyó-sziget. Igaz, hogy ukrán területen fekszik, de a tengerfenéken gáz és kőolaj lelőhelyet fedeztek fel. A román hatóságok is érdeklődnek iránta.

Az egész Duna-delta védett terület, van néhány kijelölt szigorúan védett rezervátum.

Az egyik a Rosca-Buhaiova-Heriecisca területe, 15 400 hektáron. Itt fészkel a legnagyobb pelikán kolónia, több gémfajta is.

Hattyúk

Hattyúk

A másik szigorúan védett terület a Perisor-Zatoane, 14 200 hektáros területe. A feladata a hattyúk, pelikánok, kormoránok védelmét biztosítani.

Pelikánok

Pelikánok

A harmadik a Letea rezervátum, amelynek területén trópusi dzsungelre emlékeztető tölgyerdő található.

A negyedik a Periteasca-Leahova növényvédelmi rezervátum 3900 hektáron, az ötödik pedig a madárvédelmi terület Razim-Sione lagúnarendszer.

A kutatók több mint 1150 növényfajt tartanak számon a területen, illetve több új fajt fedeztek már fel. A vízi növényzetet a vízirózsák, liliomok, korpafüvek, fűzfák, nyárfák, homoktövisek, folyóparti ligetek, tölgy, nyár, som, éger és szilfaerdők képezik. Az erdőségeket nagy részét benőtték a repkény és a liánok.

Duna-delta

Duna-delta

Megtalálhatók itt a sztyeppe növényei, a melegtűrő és sós vízre jellemző növények is.

Több mint 330 madárfaj él a Duna-delta területén. Ilyenek az aprótestű kormoránok, a rozsdásnyakú vöcsök, pelikánok, flamingók, fehér gólya, daru, tőkésréce, kopasznyakú daru, fehérfarkú rétisas. A 130 fajta hal közül a viza és a kecsege honos itt. A hüllők közül az Eszkuláp-kígyó, a mezei vipera, és teknősök élnek.

Sajnos, a delta értékes vízi világát az átalakítások miatt szennyeződések károsították, így megbomlott az ökológiai egyensúly.

Románia időjárása

Románia klímája mérsékelten kontinentális, hosszabb meleg évszakkal.

A Kárpátok éghajlatára jellemző a magashegységi, a Dobrudzsára pedig a sztyep éghajlat jellemző.

Az éves csapadékmennyiség vidékenként változó, 350-1400 mm-ig változik. A nyár vége gyakran aszályos.

Románia időjárásáról bővebb információkat megtudhatnak itt: időkép.ro

Románia térkép magyarul

Románia térkép

Románia térkép

Történelem

Romániában a régészek már a paleolitikumból találtak az ember jelenlétére utaló leleteket. A neolitikum korból már fejlett kézműves kultúrával rendelkező ember nyomait tárták fel. A Vinca-kultúra népei már rézeszközöket használtak, kultikus vallási központ volt Parácon. A rézkorban a preindoeurópai népcsoportok virágkorukat élték a térségben.
Kr. e. 4-3. évezredben megjelentek a nomád népek, majd a Kr. e. 7. században a Fekete-tenger partvidékén görög kolóniákat hoztak létre a milétosziak.
A mai Románia délkeleti részén Kr. e. 1. évezredben a trák geták, illetve dákok éltek. A Dák Birodalmat Traianus császár római provinciává nevezte ki Kr. e. 106-ban Dácia néven. Ez a mai Erdély területét és Olténiát foglalta magában. A karpok és gótok támadásai miatt Aurélius császár 271-ben kiürítette a provinciát. A népvándorlás korában gótok, hunok, gepidák, avarok, szlávok fordultak meg a területen.
A 9. század elején a Duna és a Kárpátok közti terület bolgár uralom alá került.
A 10-12. századig vándoroltak be a románok a Dunától északra és Erdély területére.
Besenyők, kunok uralták, majd a tatárjárásig a domonkosok térítő munkáját fontos megemlíteni.
Az Arany Horda az Al-Dunáig terjedő vidéket is meghódította.
A magyar királyok a 13. századtól Erdély peremvidékén határispánságot szerveztek, amelyek közül legismertebb a Szörényi Bánság. A 13-14. században megalakultak a Kárpátokon túli román vajdaságok.
1330 után I. Basarab hozta létre a független havasalföldi, 1359-ben I. Bogdán a moldvai vajdaságot.
A 14-15. században a 2 román vajdaság közül a Havasalföld magyar, a Moldva a lengyel királyok hűbére volt. Az állam és egyházszervezetük a déli szláv kultúrkörben gyökerezett. A havasalföldi görögkeleti püspökséget 1359-ben, a moldvait Jó Sándor uralkodása (1400-1432) idején ismerte el a konstantinápolyi pátriárka. A 14. századtól egyre gyakoribbak a török támadások. Havasalföldön Öreg Mirce (1386-1418), míg Moldvában Péter Áron (1454-1457) fizetett adót a Portának.
A 16. század első felében a független magyar állam bukása után mindegyik vajdaság török vazallus lett.
Ez azt jelentette, hogy adót kellett fizetniük, uralkodóit a szultán bármikor leválthatta, nem lehetett önálló külpolitikája. Részt kellett venni a török hadjáratokban.
A 16-17. században Vitéz Mihály felvette a harcot a törökkel.
1600-ban a Havasalföld, Moldva és Erdély uralkodója volt, ha rövid ideig is. A 17. században a román vajdaságok önállóak lettek. Ekkor Matei Basarab (1632-1654) és Vasile Lupu (1634-1653) voltak a vajdák.
A 18. században Oroszország segített az Oszmán Birodalom elleni háborúban, amely 1768-74-ig tartott.
1821-ben egy felkelés zajlott Tudor Vladimirescu vezetésével, de leverték. A Porta hozzájárult, hogy Havasalföld, és Moldva élére nemzeti vezetőket nevezzenek ki. (1826. Akkermani egyezmény)
Az 1828-29. évi orosz-török háborút lezáró drinápolyi béke visszaadta a volt Duna menti román erődöket, megszüntette az Isztambul élelmiszer-ellátására vonatkozó kényszert, és szabad kereskedelmet vezettek be.
Az orosz megszálló hatóságok kidolgozták, majd jóváhagyták az 1859-ig érvényes Szervezeti Szabályzatot, amelyet 1831-ben Havasalföldön, 1832-ben pedig Moldvában vezettek be. Ez növelte a jobbágyság terheit, ugyanakkor megújította a fejedelemségek közigazgatását, és az igazságszolgáltatást. Az 1848-49-es európai forradalmak idején Moldvában Mihail Sturdza fejedelem elfojtotta a megmozdulást áprilisban.
Havasalföldön pedig a júniusban megalakult liberális kormány reformjainak szeptemberben a török, majd az orosz csapatok bevonulása vetett véget.
1853-56-ig tartó krími háborúban Havasalföldet és Moldvát megszállták az osztrák csapatok.
1858-ban úgy záródott le a háború, hogy a két ország egyesülését elfogadták, közös törvényeket, bíráskodást vezettek be. Ugyanakkor 2 fejedelem, két törvényhozás, két kormány lett az Oszmán Birodalom névleges fennhatósága alatt. 1859-ben A. I. Cuzát választották meg az Egyesült Fejedelemségek uralkodójának.
Végül megegyezés született, és 1862-ben létrejött az egységes Románia, melynek Bukarest lett a fővárosa.
1864-ben Cuza és miniszterelnöke, M. Kogalniceau feloszlatta a konzervatív parlamentet, majd bevezette reformjait: jobbágyfelszabadítást, a közoktatást kötelezővé tették, korszerűsítették az igazságszolgáltatást, a kolostorok vagyonát világivá tették.
1866 májusában Károly herceget választották az ország fejedelmének, aki a Hohenzollern-Sigmaringnen-házból való. Belga mintára kidolgozták az új alkotmányt, az ország államformája alkotmányos monarchia lett. Az uralkodó széles körű jogokkal rendelkezett.
1877-78. Az orosz-török háború során kikiáltották az ország függetlenségét.
Románia a cár oldalán harcolt a bulgáriai harcokban.
1878-ban elismerték Románia függetlenségét, de elcsatolták Dél-Besszarábiát. Ugyanakkor megkapta Dobrudzsa nagy részét. 1881. Fejedelemség helyett királyság lett az államforma.
Belpolitikai életben a Liberális Párt és a Konzervatív Párt közötti versengés lett meghatározó.
1893-ban megalakult a szociáldemokrata párt.
A lakosság mezőgazdasággal foglalkozott, így a jelentős gabonakivitelt segítette a vasúthálózat kiépítése is. Ugyanakkor megoldatlanná vált a földkérdés, mivel a nagybirtokosoké maradt a föld nagy része. Több parasztfelkelés volt ebben az időszakban, 1888-ban és 1907-ben. Ezt a hadsereg elfojtotta. Románia titokban csatlakozott a hármas szövetséghez 1883-ban.
Az 1912-1913-ban zajló 1. balkán háborúban nem vett részt az ország, de a 2.-ban megszerezte Dobrudzsát.
Az első világháború kirobbanása után a fegyveres semlegességet választották, majd 1916. augusztus 27-én hadat üzentek az Osztrák-Magyar Monarchiának.
A cél az volt, hogy megszerezzék Erdélyt és Kelet-Magyarországot. Azonban a német-osztrák-magyar csapatok visszavonulásra késztették a román haderőt, sőt Bukarestet is elfoglalták.
A román kormány Bukarestből áthelyezte székhelyét Iasiba december 9-én, fegyverszünetet kötöttek, majd 1918. május 7-én megkötötték a bukaresti békét.
1919 januárjára a román csapatok megszállták Erdély nagy részét, májusra a Tiszántúlt, és szerepük volt a Tanácsköztársaság leverésében.
1918. december 1-jén kimondták Erdély egyesülését Romániával.  A trianoni békeszerződés értelmében Románia megszerezte Ausztriától Bukovinát, Bulgáriától Dél-Dobrudzsát, Magyarországtól Erdélyt a Partiummal, az Alföld délkeleti, valamint a Bánság északi és keleti részét.
Területe Besszarábiával 297 000 km2-re nőtt. Lakosainak száma duplájára, 18 millió főre emelkedett.
A két világháború között a román politikusok törekedtek arra, hogy a Nagy Románia egységét megőrizzék, így jó viszonyban voltak Franciaországgal, részt vettek különböző magyarellenes tevékenységekben. (Balkán-paktum). A gazdaság alakulásában jelentős szerepe volt az iparosodásnak, ugyanakkor továbbra is a mezőgazdasági tevékenységek voltak a hangsúlyosak.
1921-ben agrárreformot vezettek be, amikor 1,5 millió parasztnak adtak földet.
Ennek nagy részét erdélyi magyar nagy- és középbirtokosoktól, egyházaktól vették el.
1923-ban alkotmányos törvény mondta ki az általános választójogot, és Románia egységes jogállam lett.
1930-ban trónra lépett II. Károly, aki 1938-ban királyi diktatúrát vezetett be. Ennek következménye az volt, hogy feloszlatta a parlamentet, betiltotta a pártokat, üldözte a Vasgárdát, új alkotmányt hozott létre szentesítve uralkodói hatalmát. Miután a kisantant felbomlott, és a francia befolyás megszűnt, II. Károly a hitleri Németországgal kezdett szimpatizálni. Német-román kereskedelmi egyezményt kötöttek, bevonta a Vasgárdát a kormányzásba. Azonban a Ribbentrop-Molotov egyezmény miatt 1939-ben Románia elvesztette Besszarábiát és Észak-Bukovinát, majd Észak-Erdély is Magyarországhoz került, Dobrudzsa pedig újra Bulgáriáé lett.
1940. szeptember 6-án II. Károlyt lemondatták fia, Mihály javára. A miniszterelnök I. Antonescu tábornok lett, aki magához ragadta a hatalmat, leszámolt a Vasgárdával, és katonai diktatúrát vezetett be. Románia Németország csatlósaként belépett a Szovjetunió elleni háborúba. Visszafoglalták a korábban elcsatolt Besszarábiát, Észak-Bukovinát, majd a Dnyeszteren túli területeket is román befolyás alá vették.
1942-43-ban nagy veszteségeket szenvedtek, vissza kellett vonulniuk.
Antonescut sikerült letartóztatni, majd Mihály király a szövetségesek oldalára állította az országot. Románia szovjet katonai megszállás alá került, s részt vett a Magyarország és Németország elleni hadműveletekben. A II. világháborút lezáró párizsi békében ugyan újra elvesztette Dobrudzsát, Besszarábiát, Észak-Bukovinát, sőt jóvátétel megfizetésére is kötelezték, de visszakapta Észak-Erdélyt.
1945. márciusban P. Grozát, a Román Kommunista Párttal együttműködő Ekésfront vezetőjét nevezték ki miniszterelnöknek. A földreformtörvény felosztotta az 50 hektárnál nagyobb földeket.
1946-ban a kommunista irányítású kormánykoalícióból kiszorultak a történelmi pártok, majd 1 év múlva megszűntek, illetve vezetőiket letartóztatták.
1947-ben lemondatták Mihály királyt és kikiáltották a Román Népköztársaságot. Megalakult a Román Munkáspárt, majd 1965-től újra Román Kommunista Párt lett a neve.
1948-i választásokon a kommunista vezetésű Népi Demokrácia Frontja (RMP, Ekésfront, Nemzeti Néppárt, Romániai Magyar Népi Szövetség) 95%-kal győzött. Az új alkotmány hatályba lépése 1948. május 1-jén történt. Ezután szovjet mintára államosították a gyárakat, a bányákat, a szolgáltatókat, az egyházi iskolákat, ötéves tervet dolgoztak ki a gazdaság irányítására 1951-től. Felállították a Securitate-t és a hadsereget. Feloszlatták a csendőrséget és a rendőrséget. 1949-től a mezőgazdaságban bevezették a kötelező beszolgáltatást, korlátozták a termények szabad piaci értékesítését.
1949-ben Románia a KGST, 1955-ben a Varsói Szerződés alapító tagja lett. Az 1952-es alkotmány a szovjet alaptörvény mintájára készült.
Gheorghiu-Dej lett a miniszterelnök és pártfőtitkár, s személyi kultusz alakult ki körülötte. Sztálin halála után (1953) a román vezetés a sztálini diktatúrát őrizte meg.
Az 1956-os-forradalom idején felajánlotta a segítségét a Szovjetuniónak. 1958-ban a szovjet csapatok elhagyták az ország területét.
Az 1960-as években kialakították a „szocializmus román útját”. A pártvezetés továbbra is a nehézipart preferálta, a nemzeti érdekek védelmét hangsúlyozta. A külpolitika N. Ceausescu idején teljesedett ki.
1965-ben az ország neve Román Szocialista Köztársaságra változott.
1967-ben Románia elismerte az NSZK-t, nem szakította meg kapcsolatait Izraellel, nem vett részt a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulásában, sőt elítélte azt. Így Ceausescu megszerezte a nyugat-európai államok és az USA diplomáciai és gazdasági támogatását. Elodázták a belső reformokat azért, hogy a független nemzeti politikát megtartsák.
A 70-es évekre Ceausescu korlátlan hatalomra tett szert, így saját családtagjait, személyes ismerőseit ültette magas posztokba a pártban és a kormányban. Fejlesztette a nehézipart, „kis kulturális forradalmat” hirdetett kínai-koreai mintára, a nemzetiségek teljes asszimilálására törekedett.

Nicolae Ceausescu

Nicolae Ceausescu

A 80-as évekre a román gazdaság összeomlott, az ország fizetésképtelenné vált. Külpolitikailag is elszigetelődött az ország. Az intézkedések szigorú takarékosságra törekedtek, amely a lakosságra súlyos terheket hárított. Az állandó élelmiszerhiány, áram-és fűtéselvonás, üzemanyag-korlátozás fokozták a lakosság nélkülözését, a közhangulat egyre rosszabb lett. A presztízs jellegű nagyberuházások továbbra is folytatódtak. Állandóan törekedtek a magyarellenes hangulat szítására. A Securitate korlátlan hatalmat kapott, amelyet terrorra használt.
1989-ben Temesvárott Ceausescu-ellenes megmozdulás kezdődött, majd Bukarestben folytatódtak a demonstrációk. Miután a hadsereg átállt a felkelők oldalára, a Ceausescu-diktatúra megbukott, őt és a feleségét kivégezték.
Az országot Ion Iliescu vezette ideiglenesen a Nemzeti Megmentési Fronttal. 1990-ben megtartották az első szabad választásokat, amely meghozta győzelmüket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) lett a legnagyobb ellenzéki párt.
1991-ben új alkotmányt vezettek be francia mintára. az elnöki rendszerrel együtt.
Sajnos a privatizáció elmaradt, tovább romlott az ország gazdasági helyzete, nőtt a munkanélküliség, az infláció magas, kiéleződtek a politikai ellentétek.
Az ország tagja lett az Európa Tanácsnak, erősödtek az orosz és kínai kapcsolatok.
A NATO- és Európa Uniós integráció lelassult.
1996-2000 között a Romániai Demokratikus Konvencióba tömörült pártok irányították a politikai életet. A kormánykoalícióban részt vett az RMDSZ is.
2000-ben a parlamenti választások a PDSR győzelmét hozta. Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt kisebbségi kormányt alapított.

Románia állam- és kormányfői

Fejedelmek

1859-1866. Alexandru Ioan Cuza

1866-1881. I. Károly

Királyok

Hohenzollern-Sigmarinen-ház

1881-1914. I. Károly

I. Károly

I. Károly

1914-1927. I. Ferdinánd

1927-1930. I. Mihály

1930-1940. II. Károly

1940-1947. I. Mihály

Államfők

1947-1952. Constantin I. Parhon

1952-1958. Petru Groza

1958-1961. Ion Gheorghe Maurer

1961-1965. Gheorghe Gheorghiu-Dej

1965-1967. Chivu Stoica

1967-1989. Nikolae Ceausescu

1996-2000. Emil Constantinescu

2000- Ion Iliescu

Miniszterelnökök

1862. Barbu Catargiu

1862. Apostol Arsache

1862-1863. Nicolae Cretzulescu

1863-1865. Mihail Kogalniceanu

1865. Constantin Bosianu

1865-1866. Nicolae Cretzulescu

1866. Lascar Catargiu

1866-1867. Ion Ghica

1867. Constantin A. Czetzulescu

1867-1868. Stefan Golescu

1868. Nicolae Golescu

1868-1870. Dimitrie Ghica

1870. Alexandru G. Golescu

1870. Manolache Costache Epureanu

1870-1871. Ion Ghica

1871-1876. Lascar Catargiu

1876. Ion E. Florescu

1876. Manolache Costache Epureanu

1876-1881. Ion C. Bratianu

1881. Dumitru Bratanu

1881-1888. Ion C. Bratianu

1888-1889. Theodor Rosetti

1889. Lascar Catargiu

1889-1891. George Manu

1891. Ion E. Florescu

1891-1895. Lascar Catargiu

1895-1896. Dimitrie A Sturdza

1896-1897. Petre P. Carp

1897-1899. Dimitrie A. Sturdza

1896-1897. Petre S. Aurelian

1897-1899. Dimitrie A. Sturdza

1899-1900. George G. Cantacuzino

1900-1901. Ptre P. Carp

1901-1904. Dimitrie A. Sturdza

1904-1907. George G. Cantacuzino

1907-1908. Dimitrie A. Sturdza

1908-1910. Ion I. C. Bratianu

1910-1912. Petre P. Carp

1912-1913. Titu Maiorescu

1914-1918. Ion I. C. Bratianu

1918. Alexandru Averescu

1918. Alexandru Marghiloman

1918. Constantin Coanda

1918-1919. Ion I. C. Bratianu

1919. Arthur Vaitoianu

1919-1920. Alexandru Vaida-Voevod

1920-1921. Alexandru Avarescu

1921-1922. Take Ionescu

1922-1926. Ion I. C. Bratianu

1926-1927. Alexandru Averescu

1927. Barbu Stirbei

1927. Ion I. C. Bratianu

1927-1928. Vintila Bratianu

1928-1930. Iuliu Maniu

1930. Gheorghe G. Mironescu

1930. Iuliu Maniu

1930-1931. Gheorghe G. Mironescu

1931-1932. Nicolae Iorga

1932. Alexandru Vaida-Voevod

1932-1933. Iuliu Maniu

1933. Alexandru Vaida-Voevod

1933. Ion G. Duca

1933-1934. Constantin Angelescu

1934-1937. Gheorghe Tatarescu

1937-1938. Miron Cristea

1939. Armand Calinescu

1939. Gheorghe Argesanu

1939. Constantin Argetoianu

1939-1940. Gheorghe Tatarescu

1940. Ion Gigurtu

1940-1944. Ion Antonescu

1944. Constantin Sanatescu

1944-1945. Nicolae Radescu

1945-1952. Petru Groza

1952-1955. Gheorghe Gheorghiu-Dej

1955-1961. Chivu Stoica

1961-1974. Ion Gheorghe Maurer

1974-1979. Manea Manescu

1979-1982. Ilie Verdet

1982-1989. Constantin Dascalescu

1989-1991. Petre Roman

1991-1992. Teodor Stolojan

1992-1996. Nicolae Vacaroiu

1996-1998. Victor Ciorbea

1998. Gavril Dejeu

1998-1999. Radu Vasile

1999-2000. Mugur Isarescu

2000- 2004. Adrian Nastase

2004- től Traian Basescu, miniszterelnök Viktor Ponta.

Basescu

Traian Basescu

Államszervezet és közigazgatás

A törvényhozó hatalom az 1991-es alkotmány alapján kétkamarás, négy évre választott Parlament gyakorolja. Az Alsóház 346 tagú Képviselőház, a felsőház 140 tagú Szenátus.
Az államfő a köztársasági elnök, akit 4 évre választanak.
Ő nevezi ki a miniszterelnököt, a minisztereket. Úgy, mint nálunk, Magyarországon.
A bírósági szervezeti rendszer élén a Legfelsőbb Bíróság áll. Ezt követik a megyei és helyi bíróságok.
Külön állóak a katonai bíróságok.

Közigazgatási felosztás

Románia, közigazgatási felosztás

Románia, közigazgatási felosztás

A főváros Bukarest és 41 megye van.A megyerendszert 1968-ban vezették be.
Mindegyik megyének van egy székhelye, mint nálunk Magyarországon.

Románia megyéi

Románia megyéi

Románia megyéi

A megyékről, területükről, a megyeszékhelyekről bővebben olvashatnak itt: Románia megyéi

Politikai pártok

A 20. század elején a következő pártok voltak jelen a politikai életben, Romániában:

1926-ban Nemzeti Liberális Párt.

A Román Nemzeti Párt és a Kárpátokon túli Parasztpártból jött létre 1926-ban a Nemzeti Parasztpárt.

1922-ben alakult az Országos Magyar Párt.

Vasgárda (szélsőjobboldali párt)

A nemzetiségi kérdés mellett a mezőgazdaságból élők helyzetét kellett megoldani, mivel a paraszti gazdaságokat nem tudták modernizálni.

Később:

1945. megalakul a Román Munkáspárt, amelynek 1965-től Román Kommunista Párt lett a neve.

1948. Népi Demokrácia Frontja (RMP, Ekésfront, Nemzeti Néppárt, Romániai Magyar Népi Szövetség)

Legfontosabb pártok:

Demokrata Liberális Párt

Szociáldemokrata Párt

Nagy-Románia Párt

Nemzeti Liberális Párt

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

RMDSZ

RMDSZ

Magyar Polgári Párt

Erdélyi Magyar Néppárt

Védelmi rendszer

Három részből épül fel:

–          szárazföldi

–          légi

–          haditengerészeti

Személyi állomány kb. 112 000 katona, és 28 000 polgári alkalmazott.

Vezetőjük a haderőnemi vezérkar.

Jelentős létszámot képvisel a határőrség és a belső biztonsági alakulat.

A szárazföldi haderő 4 csoportban, a légierő pedig 2 hadosztályban működik.

A haditengerészetnek 3 része van:

–          a Fekete-tengeri Flotta

–          Dunai Flotta

–          Partvédelmi Erők.

A haderő eszközállománya a nemzetközi szerződéseknek megfelelően:

1258 harckocsi, 2051 páncélozott harcjármű, 1384 löveg (100 mm-nél nagyobb űrméretű), 204 harci repülőgép, 22 harci helikopter.

Románia útlevél

Románia 2007-től tagja az Európai Uniónak.
Ezért a területére magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal, vagy útlevéllel egyaránt léphetnek.

Vámellenőrzés nincs, de vannak olyan szabályok, amelyek alapján kérhetnek igazolást a határon a hatóságok. Ilyen pl. lakhatási igazolás, napi 100 euró megléte a romániai tartózkodás ideje alatt. Másik szabály, hogy 6 hónap alatt max. 90 napot lehet tartózkodni az országban. Szigorú szabályok vonatkoznak a régiségek, lőfegyverek, gyógyszerek bevitelére.

2005-től úthasználati díjat kell fizetni, amelyhez matricát a belépés után kell megvásárolni a határon. Ha valaki ezt elmulasztja, komoly büntetést kaphat, ha megállítja a rendőrség.

Románia pénzneme

Románia pénze, a lei

Románia pénze, a lei

Románia hivatalos pénzneme a leu. 1 leu=100 bani.

De a pénzváltóknál lehet eurót, vagy dollárt is vásárolni a hivatalos árfolyamnak megfelelően váltják be.

Románia gazdasága

Az ország természeti erőforrásokban gazdag, ugyanakkor a többi európai országgal összehasonlítva gazdaságilag fejletlen országnak számító ipari-agrár ország.

Mezőgazdaság

A kollektivizált mezőgazdaság helyett kisparaszti birtokos szerkezetet preferálták a 2001-ig tartó reformok. Így a kitűnő természeti adottságok ellenére a gazdálkodás színvonala és termésátlagai alacsonyak.

Művelési ágak a következők:

–          szántó, kert 41,5%

–          legelő 20,5%

–          erdő 28%

–          beépített és terméketlen 10%.

A gabonatermesztés fontos ágazat, amely során kukoricából 8,6-11,8 millió tonna, búzából 4,6-5,2 millió tonna, árpából 1,1-1,3 millió tonna a termés. (1990-es évek végi adatok)

A Duna mentén öntözött rizsföldek vannak, amely 5000 t termést hoz évente.

A hűvösebb erdélyi medencékben burgonyatermés 3,3-4,1 millió tonna, a napraforgó 1 millió tonna, a kender pedig 11 000 tonna évente. A cukorrépa 2,5-3 millió tonna, a len pedig 2000 t termést hoz. Országszerte jelentős a bab és a borsó 60 000-70 000 tonna, illetve zöldségfélék közül fontos a hagyma, paradicsom. A primőrárut földgázfűtésű üvegházakban termesztik.  A szőlőművelés 1-1,4 millió tonna, a bortermesztés pedig 5-7 millió hektoliter. Gyümölcsfélék közül szilvából szeszt főznek, (800 000 t), alma 500 000 t, valamint a körte, őszibarack, szelídgesztenye fontos még.

Állatállományból szarvasmarha 3,3 millió db, juhból 8,9 millió db, sertés 7,1 millió, kecske 510 000 db, 820 000, baromfi 73 millió db. A halászat nem számottevő 10-20 000 tonna.

Az erdőségekből 13-14 millió tonna fát termelnek ki.

Bányászat

Az ország területén fekvő hegyekben sokféle ásványkincs van, a kitermelés azonban kevésbé gazdaságos, alig fedezik a belföldi igényeket.

Kőolajat bányásznak a Havasalföldön, Moldvában és a nyugati határvidéken.

A földgázbányászat a Mezőség és a Küküllő mentidombság területén jelentős.

Barnaszenet bányásznak a Zsilvölgyimedencében, Petrozsény, Lupény, Vulkán területén. A Körös– és a Szamosvidékén lignitet fejtenek.

Vasércet, és mangánt bányásznak a Ruszkahavasokban, a Szörényiérchegységben Nagybár környékén. A nemesfémek az Erdélyiérchegységben, Verespatakon, Brád, Zalatna környékén találhatók. A verespataki aranybányászatról szól az Új Eldorádó című film.

Nemesfémek közül az arany, ezüst, ólom, cink, réz a legfontosabbak. A Királyerdőben bauxitot, a Gyergyóihavasokban uránérc, a Kárpátokban kősót bányásznak.

Ipar

A villamosenergia kétharmadát a hőerőművek, negyedét a vízerőművek termelik.

1995-btől működik az első, kanadai licenc alapján épült atomerőművet Cernavodaban. A 20. század végén visszaesett a vaskohászat, amelynek nagy kombináltjai Galatiban, Vajdahunyadon, Resicabányán találhatók.

Bauxitkohó üzemel Nagyváradon, Tulceaban, Slatinán.

Színesfémkohászat központja Nagybánya, valamint Kiskapuson ólom- és cinkkohászat, Verespatakon rézkombinát, Zalatnán aranykitermelés folyik.

A gépipar főként alkatrészeket gyárt a következő városokban:

Bukarest,

Brassó– repülőgép-, traktor-, teherautógyártás

Ploiesti– kőolajipari és bányászati gépek

Constanta, Galati, Braila– hajóépítés

Arad– vagongyártás

Craiova– elektrotechnika, autógyártás

Pitesti– Dacia autógyár

Temesvár– villamos- és mezőgazdasági gépipar

Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben– műszeripar, elektrotechnika, elektronika.

Fontosabb gépipari termékek: személy- és teherautó, traktor, hajó.

A vegyipar nyersanyagai hazai forrásokból készen állnak:

–          sóvegyészet Marosvásárhelyen, Tordán, Dicsőszentmártonon

–          kőolaj-finomítók találhatók Ploiesti, Pitesti, Onesti, Navodari, Darmanesti, Campina központokkal

–          műtrágyagyártás folyik Aradon és Marosvásárhelyen

–          gyógyszeripar központjai Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad, Brassó, Iasi.

Jelentős a kénsav, kalcinált szóda, nitrogénműtrágya, foszforműtrágya, műszál, műgumi gyártása.

Nagy bútorgyárak találhatók Bukarestben, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyszebenben.

A papírgyártás a Duna-deltában kitermelt nádat dolgozza föl.

Fontos az építőanyagipar is, mivel bőséges a nyersanyag lelőhelyek száma. Ezek a nyersanyagok a következők: mészkő, agyag, kvarchomok, kaolin, gipsz.

Cementgyártás van Bukarestben, Brassóban, Marosludason.

Textilipar Nagyszebenben, az élelmiszeripar Bukarestben, Brassóban, Iasiban, Temesvárott, Aradon, Nagyváradon koncentrálódik.

Kereskedelem

Mivel Románia gazdasága zártnak mondható, ezért kevés a kereskedelmi tevékenység.

Kivitel fő termékei a textil, ruházati, és bőráruk, a kohászati termékek, gépek.

Behozatalra szorul gépek, könnyűipari termékek, vegyipari cikkek, ásványi nyersanyagokból.

Országok, amelyekkel kereskedik:

Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország.

A turizmus fő helyszínei a Kárpátok hegyvidéke, és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.

Jelentősek az Erdélyben található turisztikai célpontok, köztük a Padis-fennsík.

Közlekedés

A vasúthálózat kiterjedt az egész országra, hossza 11 380 km.

A közúthálózat fejlesztésre szorul (73 000 km), bár az Európai Uniós pályázatoknak köszönhetően megindult az útépítés több vonalon.

A belvízi hajóutak hossza 1613 km.

Fontosabb kikötők a Dunán:

Galati, Giurgiu, Orsova.

A tengeri kereskedelmi flotta 325 egységből áll.

Ennek fontosabb kikötői: Constanta, Mangallina, Sulina, Bukarest.

Románia népessége

Románia Európában a 9. helyen áll a népesség lélekszámát tekintve.

Ennek összetétele:

–          románok 88,6%, kb. 19 943 000 fő, de vannak adatok, amelyek szerint elérte a 21 millió főt.

–          magyar 6,5%, kb. 1,2 millió fő, ebből Székelyföldön kb. 700 000 fő, Erdélyben kb. 500 000 fő, moldvai csángók kb. 250 000 fő

–          roma 3,3%, kb. 1000000 fő

–          német (szász és sváb) 0,5%, kb. 550 000 fő

–          egyéb (ruszin, szerb, szlovák stb.) 0,9%, kb. 1000 000 fő

A népsűrűsége közepesnek mondható a 90%-ot tekintve.

Románia városai, nevezetességei

Nagyobb városai a következők:

Galati, Craiova, Ploiesti, Braila, Bacau, Arad, Iasi, Constanta, Szatmárnémeti

Bukarest

Románia fővárosa, az ország déli részén található, a Vlasiei-síkságon. Itt fut a Dambovita folyó. Rómához hasonlóan Bukarest is 7 dombra épült. Ezen kívül sok hasonlóságot mutatnak a város egyes részei Párizzsal. Ez arra utal, hogy a román politikusok jó kapcsolatot ápoltak Franciaországgal.

A város jelentős kulturális, tudományos és gazdasági központ. Az egy főre jutó GDP kb. 20 000 dollár, ami az uniós átlag 92%-a.

Éghajlata száraz, kontinentális forró nyárral és hideg téllel.

A város egy „Bucur” névre hallgató pásztor után kapta a nevét. Ez a név a bucurie=boldogság szóból származik. Ha madártávlatból nézzük, akkor Bukarest egy 24 km átmérőjű kör alakjára hasonlít. Lakosságának száma kb. 3 millió lehet.

A várost a XIV. században alapította Öreg Mircea havasalföldi fejedelem, miután legyőzte a törököket. A két világháború között gyakran nevezték „Kis Párizsnak”. A város nagymértékben viseli magán a Ceaucescu- diktatúra monumentalista építészetének nyomait.

Temesvár

Temesvár

Temesvár

A Bánság fővárosának tartják. Több nép él itt együtt: románok, németek, szerbek, magyarok.

Főbb látnivalói: a római katolikus Dóm, a Szentháromság-szobor a pestisjárvány emlékére, a Hunyadi várkastély. Állítólag itt végezték ki Dózsa Györgyöt. Emlékére Mária-szobrot állítottak.

Kolozsvár

Kolozsvár. Mátyás-szobor

Kolozsvár. Mátyás-szobor

Mátyás király szülőhelye, a város egyötöde magyar nemzetiségű. Kulturális központ, mivel a kezdetek óta nyomdával rendelkezett. Itt nyílt meg az első magyar kőszínház. A reformáció fellegváraként és Erdély fővárosaként is emlegetik. 1872-ben önálló egyeteme lett. A főtéren áll a Szent Mihály plébánia templom. Itt mondott le Izabella királyné a trónról, itt ravatalozták fel Bocskai Istvánt, itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort. Hunyadi Mátyás lovas szobra a legismertebb a városban. Szépművészeti Múzeum, Történelmi Múzeum gazdag gyűjteményeit lehet megtekinteni.

Kolozsvár nevezetes sírkertje a Házsongárdi temető.

Itt nyugszik: Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Kriza János, Dsida Jenő, Kós Károly.

Brassó

Brassó. Fekete-templom

Brassó. Fekete-templom

A Barcasági-medencében fekszik, szászok alapították. Románia 8. legnagyobb városa lélekszámát tekintve. II. András adományozta a Német Lovagrendnek, ők építették az első várat, melyet később leromboltak. A 16. században saját gimnázium, nyomda volt a városban. Felépítették a Fellegvárat. A Fekete-templom falai egy tűzvész miatt kormozódtak be. Gótikus stílusú, 88 m hosszú, 23 m széles építmény. Nevezetességek még a Szent Bertalan-templom, a régi Városháza, valamint a Történeti Múzeum. Innen származik a népszerű brassói aprópecsenye, melynek eredeti receptjét itt találják: Eredeti brassói aprópecsenye

Természetesen többféle változatban lehet elkészíteni. További receptek:

Brassói aprópecsenye recept

Brassói aprópecsenye.recept

Videóval: Brassói aprópecsenye

Nagyvárad

Nagyvárad

Nagyvárad

A történelmi Magyarország legfontosabb települései közé tartozott. Már a XI. században Szent László monostort alapított, ide költöztette a püspökséget. A Szent László székesegyház előtt áll a király lovas szobra. A várost a „Körös-parti Párizs”-nak is nevezik. Itt élt Ady Endre, aki a Nagyváradi Naplónál dolgozott. Emlékét múzeum őrzi. A latinul író Janus Pannonius nagybátyjával, Vitéz Jánossal fontos irodalmi-kulturális központtá tette a várost.

Marosvásárhely

Marosvásárhely

Marosvásárhely

A székelyek külön közigazgatási területei a 15. századtól az 1870-es évekig léteztek. Ezek székhelyei között volt Marosvásárhely a Maros folyó partján. A város lakosságának 50%-a magyar. Híres szülöttei a két Bolyai, Bolyai Farkas és fia, János. Róluk írt drámát Németh László. A drámából vett részletet kedvcsinálónak elolvashatják itt: Németh László univerzuma

Életükről film is készült 1978-ban, amelyet megtekinthetnek erre a linkre kattintva: youtube

A város nevezetességei közé tartozik a Bolyai-líceum, az ortodox székesegyház, a Görög-ház, Bolyai Emlékmúzeum.

Nagybánya

Nagybánya

Nagybánya

Máramaros megye legnagyobb városa, elsősorban az ide költöző festők révén ismert. Az ún. nagybányai iskola a naturalizmus és a szabad festészet (plein-air) elveit követve dolgoztak. Képviselői közé tartozott Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla.

A várost II. Géza idején a szászok alapították, az 1300-as évekig Asszonypatakának hívták.

Éghajlata kedvez a szelídgesztenyének, és a mandulának.

Látnivalói közé tartozik Szilágyi Erzsébet lakóháza, melyet Hunyadi János építtetett, a Szent István-szobor, a Szentháromság-templom.

Nagyszeben

Nagyszeben

Nagyszeben

A szászok földjén, Dél-Erdélyben fekszik Nagyszeben. Hajdan ez volt Szászföld fővárosa, ma is fontos kereskedelmi, kulturális és ipari központ.

Látnivalói között az evangélikus püspöki székesegyház, a Természettudományi Múzeum. A Brukenthal Múzeum, amelyben Erdély kormányzójának megválasztott Brukenthal Sámuel könyvtárát és műkincseit lehet megtekinteni. A település kedves érdekessége a Hazugok hídja.

A legenda szerint a hazug emberek alatt leszakad, így senki se füllentsen rajta.

További információkat Románia városairól itt találhatnak: Románia települései

Turizmus, látnivalók, kultúra

Románia gazdag természeti, építészeti emlékekben. A természeti értékekről, látnivalókról már korábban esett szó.

Látnivalók nemcsak a nagyobb városokban, hanem a kisebb falvakban is jelentősek, sőt a turisták kedvelik a természeti értékeket is. De nézzük sorban, mit érdemes megtekinteni, ha Romániába megyünk.

Bukarest

Régi Fejedelmi Udvar a legrégebbi műemlék épület, amelyet a XIV. században építettek. Közvetlenül mellette található a Szent Antal-templom.

A Falumúzeum, Románia skanzenje kb. 100 000 m2 területen mutatja be csaknem 300 falusi épületet. (templomok, lakóházak, malmok, stb.)

Diadalív Románia függetlenségének megörökítője. Tervezője Petre Antonescu. Méretei: 25 m hosszú, 11,5 m széles téglalap alapon 27 m magas építmény. Rajta a háborúkban harcolt katonák mementója.

Bukarest. Diadalív

Bukarest. Diadalív

A Királyi Palota a 19. században épült. Sok évig az államhatalmi szervek székháza, illetve az uralkodócsalád téli tartózkodási helye volt. Egy tűzvész után leégett, majd újjáépítették. A II. világháború alatt 80 bombatalálat érte. Ma a Nemzeti Művészeti Múzeum gazdag gyűjteménye várja a látogatókat.

A Parlament Palota Nicolae Ceaucescu utasítására kezdték építeni 1984-ben. Ehhez 7 km2 területet bontottak le. A felhasznált anyagok között 1 millió m3 márvány, 3500 tonna kristály, 700 000 tonna acél és bronz, 900 000 m3 fa volt. Az épület magassága 86 m, 12 emeletes. Ezen kívül 8 föld alatti szintje is van. A teljes alapterülete 65 ezer m2.

Bukarest.Parlament

Bukarest.Parlament

A városban található Botanikus kertben több mint 10 ezer fajt csodálhatunk meg. A világ egyik legértékesebb növénygyűjteménye.

Természettörténeti Múzeumban számos régi lelet, rovar, bálnacsontváz, kitömött elefántfóka tekinthető meg.

A Pátriárka katedrális a Román Ortodox Egyház legjelentősebb szentélye. 1656-1658 között épült. Belül vannak Szent Demeter ereklyéi, aki Bukarest patrónusa volt.

Vajdahunyad

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára

A Hunyadi kastély a középkori Erdély politikai központjaként ismert a Cerna folyó partján. A Corvin-család volt az 1. román eredetű nemesi család, amely magyar királytól kapott földet. A kastélyhoz egy védőgyűrűt építtetett Hunyadi János fia, Vajk. A legmagasabb pontja a Nebojsza-torony („Ne félj!”), amelynek nevét Corvin Mátyás szerb zsoldosai adták. Az épület része egy palota is, amelyben lovagterem és tanácsterem is található. A Corvin Galériát, a Mátyás-loggiáját, az emeleti folyosó freskóit mind-mind érdemes megnézni. A festményeken végig kísérhetjük a Corvin-család történetét. A leghíresebb birtokosa Hunyadi János volt.

Hunyadi János

Hunyadi János

 

Ő teremtett rendet a várnai csata után V. László helyett (kiskorú volt még) az országban. Hunyadi János a Nándorfehérvári győzelem után kitört pestisjárványban halt meg. A Corvin-család címerében lévő holló egy történethez kötődik. Ez arról szól, hogyan lett Hunyadi Erzsébet Zsigmond király utasítására Vajk felesége. A történet szerint Hunyadi János egy gyűrűt kapott a királytól. Amikor levette a gyűrűt, egy holló megpróbálta volna elvinni, de a férfi lenyilazta.

A Kapisztrán-toronyban látható Erdély egyik legszebb kandallója. Vajdahunyad vára mintájára épült fel Budapesten, az 1896-ban átadott Vajdahunyad vára a Városligetben.

A vár tömlöcében raboskodott Karóbahúzó Vlad. Ő ihlette Bram Stoker regényének Dracula alakját.

Vlad Tepes-Dracula

Vlad Tepes-Dracula

Ezt a művet elolvashatják itt: mek.niif

Részletet láthatnak az 1992-es filmváltozatból:

A történet musical változata:

Peles kastély

A Bucsecs-hegység lábánál található Románia egykori királyainak rezidenciája, a Peles-kastély. I. Károly király uralkodása alatt elérte, hogy Románia teljesen függetlenné vált Törökországtól. Ő ezen a helyen szeretett volna többet tartózkodni, így kiírt egy pályázatot egy kastély terveinek elkészítésére. Johannes Schultz terve nyert, amely egy olasz és bajor építészeti elemekkel kevert neoreneszánsz stílusú palotát ábrázolt. Az épületnek számos tornya van. A legmagasabb 66 méter magas. Belül kb. 160 szoba, 30 fürdőszoba helyezkedik el. Műgyűjteményeket is láthatnak az ide betérő látogatók. Emellett Színházterem is szórakoztatta az itt tartózkodó királyt.

Peles kastély

Peles kastély

Nem messze a kastélytól áll a Pelisor kastély, amelyet I. Károly örököse, Ferdinánd számára építettek. 70 helyiség van benne, Aranyszobája a királynő, Erzsébet tervei alapján készült.

A Peles kastély lábánál elterülő térség Románia egyik leghíresebb síparadicsoma. Ezen kívül kén- és vastartalmú gyógyforrások vonzzák ide a turistákat.

Kezdetben királyi, majd kommunista kormányrezidenciaként működött a kastély. Sok híres személy ellátogatott ide. I. Ferenc József császár, Sarah Bernhardt színésznő, Richard Nixon, Gerald Fox, Jasszer Arafat is.

A kastély lábánál áll a sinaiai kolostor, amelyet a 17. században alapított Mihai Cantacuzino herceg. Nevét a Sínai-hegy tetején álló kolostorról kapta. Területén 2 ortodox templom is található.

Kulturális világörökség

1993-tól:

Erdély erődtemplomos falvai

Erődtemplomok Erdélyben

Erődtemplomok Erdélyben

Dél-Erdély lakói a 13. századtól a 16. századig ún. templomerődöket építettek. A céljuk az volt, hogy veszély esetén a lakosság elmenekülhessen egy biztos helyre, ahol élhetnek, a falak védelmet nyújtanak számukra.

a templom mint erődítmény olyan előnyökkel rendelkezett, mint az eleve jól védhető, rendszerint dombtetőre épült épület. Jellemzői: vastag fal, kicsi, lőrésszerű ablakok, többszintes padlásrendszer, fából ácsolt körfolyosó a falon, magas torony. A templom köré 2 vagy 3 védőfalat építettek. Kő, agyag és fa építőanyagot használtak fel. A falak mentén tilos volt magánházakat építeni, csak középületek, pl. iskola, gabonatárolók lehettek ott. A védelmi funkción kívül vallási központok is voltak a templomerődök.

Berethalom, erődtemplom

Berethalom, erődtemplom

Ilyen erődtemplomok találhatók Berethalmon, Prázsmáron, Nagybaromlakán, Szászkérden, Szászfehéregyházán,

Szászfehéregyháza, erődtemplom

Szászfehéregyháza, erődtemplom

Medgyesen (ez lemaradt az UNESCO listáról), Szászhermányon, Székelyderzsen és Kálnokon.

Ez a terület főleg szászok által lakott volt.

Horezu-kolostor

Horazu kolostor

Horazu kolostor

Constantin Brancoveanu havasalföldi fejedelem építtette 1690-ben, mellyel egy sajátos stílust is létrehozott.

A kolostor fontos kulturális központ volt a maga idején, mivel saját nyomdája, könyvtára volt.

Észak-Moldávia templomai

Észak-Moldávia kolostortemplomai

Észak-Moldávia kolostortemplomai

Ezek a templomok a 15-16. században épültek. Arról híresek, hogy kívül-belül festményekkel díszítették őket. Jól illeszkednek a környezetükbe.

Eddig 7 észak-moldáviai kolostortemplom került fel az UNESCO-listára, de még hatot kellene felvenni.

Jelenleg ezek vannak a listán:

Keresztelő Szent János fejevétele templom

Szűz Mária mennybemenetele templom

Angyali üdvözlet templom

Szent Kereszt templom

Szent Miklós templom

Szent György templom

Voroneti kolostor Szent György temploma

Voronet

Voronet

Moldovai templom

Moldovai templom

További információkat olvashatnak ezekről a templomokról itt: Észak-Moldva templomai

1999-től:

Segesvár történelmi központja

Segesvár régen

Segesvár régen

Románia földrajzi középpontjában fekszik Segesvár, az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori város. Néha „romániai Carcassone”-nak is nevezik. A város igazából a betelepített szász/német telepeseknek köszönheti mai kinézetét. A település gyorsan fejlődött, majd a 14. században körbevették fallal és bástyákkal, hogy megvédjék a tatárok támadásaitól. Az építkezés költségeit a kézművesek fizették, minden céh saját tornyot épített, amely a nevüket viseli. (pl. Mészárosok, Kovácsok, Szűcsök tornya)

Itt született 1431-ben III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Tepes), mai nevén Drakula gróf. Apja, II. Vlad Dracul Havasalföld uralkodója volt. Fiát 11 éves korában elküldte II. Murád oszmán szultán udvarába, ahol megismerte a török kínzási módszert, a karóba húzást. Apja halála után ő került hatalomra, így Segesvár különböző előnyökre tett szert. Önálló pénzverési jogot kapott.

Törcsvár, Dracula kastély

Törcsvár, Dracula kastély

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. július 31-én a magyar csapatok megütköztek az oroszokkal. Sajnos a történelemből tudjuk, hogy a magyar csapatok elvesztették a csatát, mivel a felmentő sereg később ért oda, mint az oroszoké. Segesvárnál esett el valószínűleg Petőfi Sándor, akinek maradványait tömegsírba temették. Hamarosan kiderül, hogy nem vitték-e hadifogolynak – a feltételezések szerint – Szibériába.

Segesvár ma

Segesvár ma

Segesvár legismertebb műemléke az Óratorony, amely 1556-ban épült a vár főbejáratánál. 64 méter magas, tetején reneszánsz sisak (csúcsos fedél van), színes cserepekkel fedték be. 1899 óta a Történelmi Múzeumhoz tartozik, ahol többféle fegyvert, ikonokat, érméket állítottak ki. De különleges eszközöket is láthatnak a turisták. A tetején lévő szélkakas mindig pontosan jelzi a városlakóknak, hogy milyen lesz az időjárás. A város nevezetessége még a hegyi templom a Szent Márton-oltárral, illetve a Szentháromság-székesegyház. Évente megrendezik a középkori fesztivált, amely a legismertebb kulturális esemény Segesváron. A 21. század elején felmerült az ötlet, hogy egy Disneylandhez hasonló szórakoztatópark épüljön itt Dracula Park néven. Ez az ötlet ellenállásba ütközött, mivel rontotta volna a középkori hangulatot, illetve a város nem került volna fel az UNESCO világörökség listájára.

Dáciai erődítmények az Orastie-hegyekben

Az időszámítás előtt és szerinti 1. században épültek. Jelentős katonai, vallási és politikai központok voltak. Jellemző rájuk, hogy falvastagságuk 3 méter, magasságuk 10 méter.

Ilyen erődítmények a következők:

Várhelyen – Sarmisegethuza

Kosztesden – Kostesd-Cetatuie, Kostesd-Blidaru

Lunkányban – Lunkány-Piatra Rosie

Banicaban – Banica

Capalnaban- Capalna

Máramaros fatemplomai

Bizánci gótikus stílusban épült fatemplomok a havasi építészet fontos alkotásai Romániának.

8 fatemplom került fel az UNESCO-listára:

Szűz Mária bemutatása templom – Barcánfalván

Barcanfalva, fatemplom

Barcanfalva, fatemplom

Szent Miklós templom – Budfalván

Szent Piroska templom – Deszén

Szűz Mária születése templom – Jódon

Szent Arkangyalok templom – Nyárfáson

Szent Piroska templom – Sajómezőn

Szent Arkangyalok temploma – Rogoz-Magyarláposon

Szent Arkangyalok temploma – Dióshalmon

Művészetek

Filmművészet

Az első román játékfilmet 1911-ben forgatták.

Rendszeres filmkészítés (híradó, dokumentumfilmek) a 30-as években, a filmgyártás az 50-es évektől volt. 1957-ben épült fel a bufteai filmváros.

A következő filmeket forgatták:

Jean Georgescu: Zűrzavaros éjszakák (1943. vígjáték)

Paul Calinescu: Móc vidék (1938. dokumentumfilm)

Victor Hiu: A mi falunk

S. Nikolaescu: Dákok (1966. történelmi tabló)

Mircea Danieluc: A szenátor csigái (1994.)

L. Pintilie: A tölgy (1992.)

A filmgyártást 1948-ban államosították. 1950-től szakembereket képeztek a bukaresti Caragiale Színházi Főiskolán.

1950-ben létrejött az Alexandru Sahia Dokumentumfilmgyár.

1957-ben filmarchívum létesült.

1963-ban jelent meg a Cinema c. filmmagazin.

A rendszerváltozás után létrejött a Nemzeti Filmközpont.

Ma a román filmek nagy része francia koprodukcióban készül, általában külföldön.

Építészet

A román építészet legkorábbi emléke az erősdi neolitikus lakóhelyen feltárt ház. A középkori építészet romantikus és gótikus stílusú legszebb építészeti alkotásai Erdélyben maradtak fenn. Ilyenek a következők:

a gyulafehérvári székesegyház, a kerci ciszterci kolostor, a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom, Almakerék szász erődtemploma, a brassói Fekete templom.

Görögkeleti kőtemplomok a 13-14. századból: Demsus, Nagyosztró, Kisosztró.

A bizánci és szerb hatást tükröző építészeti emlékek közül a Coziai kolostortemplom fontos.

Az UNESCO világörökség részeihez tartozó építészeti alkotások bemutatását a Kulturális világörökség link alatt találják meg.

A reneszánsz építészet része a brassói városháza, az Arges-i püspöki templom. Orosz hatást tükröz az Iasiban lévő Golia-templom. Barokk stílusú a „gernyeszegi” kastély, illetve a nagyszebeni Brukenthal-palota.

A 19. századi klasszicista stílus egyik emléke a bukaresti Igazságügyi Palota, az Ateneul hangversenyterem, a Természettudományi Múzeum.

A 20. századot a nagyszabású városi építészet jellemezte (modern román építészet): lakónegyedek, művelődési házak, színházépületek, üdülőszállók.

Irodalom

A romániai magyar irodalom képviselői: Sütő András

Kányádi Sándor, Ady Endre stb.

Román író Mihail Eminescu, Octavian Goga, Nicolae Iorga.

Népballadák, népmondák őrzik az erdélyi nép hiedelemvilágát.

Közülük a legismertebb Déva várának felépítéséről szóló ballada, a Kőmíves Kelemen. A szöveget elolvashatják itt: mek.oszk

De a Mátyás királyról szóló mondák közül pl. A bíró okos lánya ismert.

Képzőművészet

A 14-15. században a bizánci és szerb művészet volt befolyással az építészetre. Az épületeket freskókkal díszítették, a templomok előterében pedig az oltár felé néző falon falfestményekkel borították be.

A 16. századtól a templomok külső falait is kifestették vallásos tárgyú festményekkel. Az ikonfestészet jellemezte Moldva templomait. Ortodox-hatásra ikonfestő iskola alakult, majd a 17. századtól már megjelennek a népi életből vett jelenetek is. A 19. században a festők történelmi témájú képeket festettek. Fő képviselői: Gheorghe Asachi, Constantin Lecca, Rosenthal Dávid Konstantin, Georgiu Tattarescu. Később a háborús festészet is kibontakozott. A 20. században a realista festészet képviselői: Stefan Popescu, Luchian Grigorescu. Sok művész külföldön alapozta meg hírnevét, mint pl. a dadaista Tristan Tzara.

Románia hagyományai

Az ünnepek közül a karácsony Romániában is fontos. Ezen kívül még a húsvétot tartják, különösen Kalotaszegen élő hagyomány ez az ünnep. Híres még a kalotaszegi népviselet is.

Farsang idején állatalakoskodók járják az utcákat. Ugyanakkor a vallási ünnepeket, illetve a hagyományos pásztorünnepeket is megtartják.
A hagyományos használati tárgyak, a szövés-fonás, hímzés nagy hagyománya ismert. Híres a korondi porcelán. A bőrből készült cipők, táskák, övek, a gyapjúkabátok, fából faragott tárgyak, népviselet nagyon fontos.

Televíziók

A román közszolgálati csatornák között megtaláljuk az országos és regionális lefedettségű adókat.

Országosan fogható adók: TVR1, TVR2, TVR3, TVR Info, TVR HD.

Ezek között találunk általános, ifjúsági és vitaműsorokat.

A TVRi nemzetközi csatorna, amely válogatást közöl a TVR műsoraiból külföldön élő románoknak.

Regionális csatornák:

TVR Cluj: Kolozsvár regionális adás.

TVR Iasi: Iasi regionális adás.

TVR Craiova: Craiova regionális adás.

TVR Timisoara: Temesvár regionális adás.

TVR Targu Mures: Marosvásárhely regionális adás.

Kereskedelmi televíziók is foghatók Romániában.

Közülük néhány a teljesség igénye nélkül: HBO, National Geographic, Cinemax, Kanal D, Discovery Chanel, Telesport, Digisport, Hallmark Chanel, AXN stb.

Magyar adók műsorai a teljesség igénye nélkül, csak digitális szolgáltatás formájában:

Duna TV, RTK Klub, TV2, M1, M2, Film+, Hír TV, ATV, FEM3, PRO4, Viasat3, Echo TV stb.

Sport

Románia jó helyezéseket ér el a nemzetközi atlétikai és talajtorna-versenyeken.

A montreali olimpián Nadia Comaneci 10 pontos gyakorlatával szerzett olimpiai aranyérmet.

A labdarúgás népszerű sportág az országban. Legjobb focistának tartják Gheoghe Hagi-t tartják.

5 kérdés, 5 válasz

1. Hol fekszik Románia? – Kelet-Európában fekszik, szomszédos országok: Magyarország, Ukrajna, Bulgária, Szerbia.

2. Mi uralja Románia felszínének 55%-át? – A Kárpátok vonulata.

3. Ki Románia jelenlegi elnöke? – Tarian Basescu, miniszterelnök Victor Ponta.

4. Miért érdemes Romániába menni? – Románia gazdag természeti, építészeti látnivalókban.

5. Kik szereztek hírnevet az országnak? – Nadia Comaneci tornász, Octavian Goga író, Sütő András író.

Forrás:

Magyar Nagylexikon 15. kötet PON-SEK

Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 2002.

Lássunk világot!

Mester Kiadó Kft. 2009.

Erdély Tündérország

Graph-Art Kft. 2009.

RomániautazáselőttMáramaros fatemplomaiDák erődítmények

Horezu-kolostornemzetiségek

Képforrás:

Kiemelt kép: mindentkapni

Erdély-szépitthon.transindexsebok1.adatbankKárpátblogGyilkos-tó

csomadpanzió salamandraKárpátok ősbükköseithink.transindex

panoramio, illiszDuna-delta9emelet.blogspotA Duna sokszínű élővilága

Traian Basescuvoyagesphotosmanuaradihirekerdőn

Best of BucharestTriumphbogen BukarestTemesvárKolozsvári Mátyás-szobor

BrasowMarosvásárhelyNagyvárad

NagybányaNagyszebentoribloghauntedhamiltonsikeresvaros

transalpCarol I.Erdélyi erődtemplomok tematikus térképe

naturephotobuilderHorezu en rumaniaMoldova

Észak-moldvai kolostorokpatrimoniulnationalSegesvárSegesvár

transilvaniabest

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Pannónia Fesztivál

Palotás

Eldorádó

Tartuffe

Ausztria

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége!

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Földesi Magdolna

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.